Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

SomggiNéplap A Z MSZMP' MEGVCPgiTQTTSÁ&ftiS A MEGYEI TANACS LAPJA »Úgynevezett” kulturális tevékenység A tárgyalóteremből A szeme meglátta, a keze elvette »GYŰJTÖGETŐ" HAJLA­MÚ ember Galba József Nagy­bajom, Ady Endre utca 3. szám alatti lakos. Már akkor feltűnt ez a bíróságnak, ami­kor 1959-ben a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett lopás miatt ítélkezett fölötte. Igaz, akkor még csak először állott bíróság előtt, s ezt mér­legelték is. De figyelmeztették: — Megkárosította a társa­dalmi tulajdont... A bíróság figyelembe véve büntetlen elő­életét, három hónapi — há­rom évre felfüggesztett — sza­badságvesztésre és ezer forint pénzbüntetésre ítéli... Ha három éven belül újabb tör­vénysértést követ el, akkor tettét súlyosabban. bíráljuk el.. I Eltelt három év. Galba nem került ismét bíróság elé. Csak most, 1864-ben. S a bíróság — bár a három év határidő le­telt — az ítélethirdetéskor hi­vatkozott is arra, hogy a vád­lott egyszer már megkárosí­totta a társadalmi tulajdont. radt a pótkocsin, és csak azért vittem haza, különben sem nagy érték az egész... A gu­mibelsőt pedig mint pótalkat­részt őrizgettem, hogy ha szükség lesz rá, kéznél legyen. (»Elfelejtette", hogy alkat­részt senki sem tarthat a la­kásán, pedig a gazdaságban figyelmeztették rá.) Szerinte jót cselekedett ak­kor is, amikor a »gazdátlan« vasúti sínt hazavitte, s az »el­hagyott« szénaszárítókat nem hagyta a réten heverni. Vajon mi lenne, ha így ten­ne mindenki, és az ő példájá­ra ilyen »gyűjtögető« életmó­dok folytatna? NÉHÁNY EZER FORINT­TAL károsította meg Galba a i társadalmi tulajdont. A gaz­daságban többször figyelmez­tették, hogy hagyja abba ezt a tevékenységét, de mivel ez nem használt, a nyáron fe- gyelmileg elbocsátották, föl­jelentették. Fölöttesei a bíró­sághoz küldött jellemzésben ezt írták róla: »Jó munkaerő..., csak az a baj, hogy amit a szeme meglát, a keze elve­szi ...« Az ilyen »gyűjtögető« embe­rek veszélyesek a társadalom­ra. Ezért a Kaposvári Járás- bíróság dr. Balajthy Sándor tanácsa hat hónapi végrehajt­ható szabadságvesztésre ítél­te Galba Józsefet. * Szalai László Évente rendez kulturális napokat a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipa­ri Dolgozók Szakszervezete. Az idén október 11—18 kö­zött bonyolították le a ren­dezvényeket. Megyénkben a tervezettnek csak egy részét valósították meg. Ráadásul a rendezvények nagy több­sége — a három ún. »köz­ponti« rendezvény (Nagy­atád, Igái, Tab) kivételével — főleg közös vacsorákban, .pusztán szórakoztató jelle­gű összejövetelekben merült ki. Tíz alapszervezetben megkezdődött a politikai is­kola, tizenkettőben pedig a szakszervezeti oktatás, ez azonban »kulturális napok« nélkül is megtörtént volna. Megírtuk már többször: formális, öncélú a »KPVDSZ kulturális hét«, értelmetlen dolog erőltetni. De vajon csak somogyi »sajátosság«-e ez? Országo­san jelentős része-e kultu­rális életünknek a szóban forgó eseménysorozat? A KPVDSZ szervezési és neve­lési osztályának kulturális bizottsága szerint igen. Mi kételkedünk benne. ,-M-Q-Z-A-I-Ki egy iskola életéből Elég ehhez átolvasni az említett kulturális bizottság önelégült értékelését arról, hogy az előző években »az egyhetes rendezvénysoroza­tok a kulturális^ nevelőmun­ka valamennyi területén újat és maradandót« hoztak. Elnökségünk határozata sze­rint »nem látványos rendez­vények, parádés ünnepségek sorozatára van szükség«. Idézzünk az említett kultu­rális bizottság tájékoztatá­sából: »1962-ben csaknem 2000 különböző megmozdulá­son egyetlen hét alatt közel 100 000 dolgozónk vett részt. Hasonló eredményekkel zá­rultak a KPVDSZ kulturá­lis napok 1963 októberében. 1350 politikai iskola indult 33 000 hallgató részvételével; s csaknem 300 különböző szabadakadémia, több mint 7000 beiratkozott hallgató­val; 320 műsoros rendezvé­nyen 42 800 dolgozónk szó­rakozott ...« Számok, számok, számok... Nincs jogunk e számok hitelességében kételkedni, hiszen erről a KPVDSZ or­szágos vezetői bizonyosan meggyőződtek. Azt azonban kétségbe von­Galba József a Kutasi Ál­lami Gazdaságnak volt a von­tatóvezetője. Madársárapusz- tán lakott egy szolgálati la­kásban. Nemrégen vette meg Nagybajomban az Ady End­re utca 3. számú házat. Hogy házát minél jobban fölszerel­je, a társadalomtól eltulajdo­nított holmikkal pótolta azt, ami még hiányzott. A barom­fiólt lopott cseréppel fedte be. Üjmajorban meglátott öt da­rab fából készített szénaszárí­tót, haza vitte. Vontatóhoz szükséges gumibelsőt, zsáko­kat tuladonított el, és rejtege­tett lakásán. A házkutatáskor találtak még nála 240 kg bú­zát, 50 kg műtrágyát, nagyobb mennyiségű zsineget is. Gal- be ezek származását sem tud­ta kellően igazolni. — MÉM ÉN LOPTAM A BÜZÄT —magyarázta a bíró­ság előtt. — Valaki el akarta tulajdonítani, és elrejtette az erdőben... Én megláttam, ha­zavittem. De elhatároztam: ha keresik a gabonát, jelentem, hogy nálam van és vissza­adom ... Csak az furcsa, hogy a bú­zát miért vitte először a régi lakására, Madársárapusztára, miért takarta le fával, majd másnap miért szállította el nagybajomi új házába. Hihetetlen az is, amit a töb­bi holmi sorsáról, illetve szár­mazásáról mondott. — A műtrágyát azért vittem el, mert háztáji földemhez hiá­ba kértem, nem adtak..., Igaz,, először ez is véletlenül ma­HÓRIHORGAS FÁK állnak az udvaron. A látvány egy kis sziget hangulatát kelti, mert a fák az utcáktól, a há­zaktól elválasztják az épüle­tet. Az előcsarnokban üvegajta­jú szekrények sorakoznak: hímzések, bélyegalbumok, pénzgyűjtemények, képesla­pok sokszínű kiállítása. Hul­lámpapírba csomagolva hat új szekrény áll a bejáratnál. — Iskolai kiállításokat ren­dezünk. Ebben a tanévben in­dult a honismereti szakkör, az ő munkájukhoz kell — mond­ja Bárdossyné, a Csurgói I. sz. Általános Iskola igazgatója. — Most még »ki mit gyűjt« ala­pon megy. Mindennek helyet adunk. Februárban rendezzük az anyagot, akkor válik majd ketté a kisdobosok és az úttö­rők kiállítása. Nagy kedvvel látott munká­hoz a szakkör. A gyerekek jelszava ez: minél mélyebbre nézni a nagymama, nagypapa ládafiába! S a vitrinbe faragott csont- nyelű kanalak, népművészeti képkeretek, régi hímzések ke­rültek. A helybeli hagyomá­nyokat keltik életre a szakkör tagjai. » c * MÁR KÉSZÜLŐDNEK az úttörők seregszemléjére. Népi incot, rövid jeleneteket, ver- _ jket tanulnak a gyerekek. Az eddigi szokástól eltérően már az őrsi bemutatókra is meg­hívják a szülőket. A gyerekek­nek is jobb, mert így nyilvá­nossághoz szoknak. Űj módszerrel próbálkoznak a szülők iskolájával is. A gye­rekneveléssel foglalkozó négy előadást a passzív szülők ré­szére indítják. Az osztályfő­nökök hívják meg erre az’elő­adássorozatra azokat a szülő­ket, akik eddig távol tartották magukat az iskolától, akiket nem érdekel a szülői értekez­let. A tapasztalat azt mutatja, hogy szívesen fogadják a meg­hívást, jólesik nekik, hogy hív­ják őket. ♦ * * ÖTÉVES HAGYOMÁNYA az iskolának az idős, egyedül maradt öregek gondozása. Egy-egy osztály vagy raj rend­szeresen — szinte naponta — meglátogatja gondozottját, ta­karítanak, fát vágnak, vizet hoznak, bevásárolnak az öre­geknek. Az idős embereknek jólesik a gondoskodás. Megható, ked­ves leveleket őriznek az isko­lában azoktól, akik köszönetét mondtak egy-egy szép kará­csonyért, a segítségért, öreges írások, bizonytalan betűk — a szeretetről vallanak. * * * AZ ISKOLA MÁSIK ÉPÜ­LETÉT életveszélyessé nyilvá­nították szeptemberben. Süly- lyed az udvarnak ez a része, az épület inog, minden lépés­re megmozdulnak a falak. A földszinten óvoda van, de az emeletet sem nélkülözhetik, itt van a napközi otthon. A tanítás a főépületben fo­lyik, minden tanterem zsúfol­ta, délutánra is jut két felső tagozatos osztály. A megsüllyedt, életveszélyes épületben még egy ideig gye­rekeket kell tartani. Nem tud­ják hova helyezni az óvodát és a napközit. Ügy tervezik, A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat konyhabútor-kiállítást rendezett a kaposvári bútorboltban. A kiállításon ötven garnitúra konyhabútort vásároltak meg. hogy a főépületet emeletráépí­téssel bővítik, ez megoldana mindent. * * * AZ IGAZGATÓ ELMOND­JA, hogy sokat segít a községi tanács gyámügyi bizottsága. Azonnal intézkednek a veszé­lyeztetett gyerekek ügyében. Az idén három gyereket he­lyeztek el intézetben tűrhetet­len családi körülményeik miatt. * * * A FÖZÖ-POLITECHNIKÁS LÁNYOK most nem dolgoz­hatnak. Az életveszélyes épü­letben vannak a konyhafelsze­relések, áthozni a főépületbe nem tudják, mert nincs hely. A fiúk műhelye sokat fejlő­dött az idén. Űj gyalugépeket, villamos fűrészgépet, hidrofort kaptak. Csaknem százezer forintot költöttek idén az iskola fölsze­relésének bővítésére. * * * JÖVŐRE LESZ HÜSZ ÉVE, hogy az igazgatónő segédtaní­tóként elkezdte a tanítást eb­ben az iskolában. — Egy évig ingyen voltam óraadó tanár. Nagy masnival a hajamban kezdtem, és bol­dog voltam. Most is nagyon szereti az is­kolát... S. Nagy Gabriella juk, hogy 1964-ben bármi­féle kulturális tevékenysé­get a fenti statisztikai szem­lélet alapján irányítani, il­letve értékelni lehessen. Ez a szemléletmód már régen a múlté. 1960-ban meghatározták, hogy a »kulturális napok­kal a dolgozók figyelmét a művelődésre kell irányítani, és gondoskodni kell arról, hogy — idézzük — »alap­szerveinknél előtérbe kerül­jön az ú. n. mindennapos kulturális tevékenység«. Ez helyes igény, csupán azt nem értjük, miért van szük­ség ehhez az egyhetes ren­dezvénysorozatra, az idézett számokra. A párt kulturális politiká­ja, ideológiai és szellemi of- fenzívája nem kampány, nem egy hét feladata. Ez mindennapos kulturális te­vékenység — szépen hangzó elnevezések, és szép, de egy kissé nehezen ellenőrizhető számadatok meg »ú. n.« nél­kül is. Egész évben .. ; Wallinger Endre HIRDETMÉNY A KPM Kaposvári Közúti Igazgatósaga a Somogy megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztályának felhívására a mezei kártevők ellen Dieldrin- nel — igen erős hatású mé­reggel — vegyszeres védeke­zést hajtat végre 1964. október 30-tól kezdve folyamatosan. A KPM Közúti Igazgatósága felhívja a lakosság figyelmét, hogy a méreggel permetezett útszakaszok füves területein állatokat legeltetni, füvet szed­ni, pihenés céljából hosszabb ideig tartózkodni, vagy e te­rületeken étkezni a jelzőtáb­lán feltüntetett határidőn be­lül tilos és életveszélyes. Ugyancsak tilos és életveszé­lyes a mérgezett útterületen legyengült vagy elhullott va­dak összeszedése és húsuknak elfogyasztása. A következő útvonalak fü­ves területeit permetezik be a méreggel: A 67. sz. balatonlelle—ka­posvári úton Kaposvár—Mer- nyeszentmiklós közt. Mernye- szentmiklóstól Felsőmocsolá- don át Ecsenyig. A 65. t sz. dombóvár—nagykanizsai úton Dombóvártól, a megyehatártól Kaposváron át, Kaposmérő község határáig. A 651. sz. ba- latonboglár—kaposvári úton Kaposvártól Osztopánig. A ju­ta—pusztakovácsi úton Jutá­tól Csombárdig, a hetesi és a csombárdi bekötő úton. Az igái—batéi útvonalon végig. A göllei bekötő úton. A 623. szá­mú igái—kocsolai úton Igái­tól Somogyszilig. A 66. számú kaposvár—szántódi úton Ka­posvártól a nágocsi út kiága­zásáig, majd Kereki községtől Szántódig. Az őrei—zimányi bekötő úton végig. A patalomi bekötő úton. A ráksi—mernye —somogyjádi úton, a Ráksi és a Mernye közti útszakaszon. A 7. sz. budapest—nagykanizsai úton Fejér megye határától Balatonszárszóig. A balaton- endrédi bekötő úton. A bál- ványosi bekötő úton. A 68. számú szekszárd—tamási—sió­foki úton, a régi útszakaszon, Siófok—Balatonkiliti között, továbbá ugyanezen az úton a Ságvár és Som közötti korrek­ciós régi útszakaszokon. Az ádándi bekötő úton. A nagy- kónyi—törökkoppányi úton, Tolna megye határától Török- koppányon át Bonnyapusztáig. Az andocs—viszi úton, az Andocs és a Karád közötti út­szakaszon. A KPM Kaposvári Közúti Igazgatósága felhívja a lakos­ság figyelmét, hogy a vegy­szeres védekezésből eredően keletkező emberi és állati kár­tételekért semminemű felelős­séget nem vállal. A KPM Kaposvári Közúti Igazgatósága (3707) Aggály Az első osztályos Lacika él-hal a tanító nénijéért. Ha megjön az iskolából, róla áradozik. Egy délután fur­csa helyzetben találja Laci­kát az édesanyja. A gyerek édesapjának ecsetjével az arcát szappanozza éppen. Már csupa hab a szeme, a szája, az orra. — Jesszusom, te mit csi­nálsz?! — szörnyülködik anyuka. — Borotválkozom — je­lenti ki Lacika olyan hang­súllyal, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga vol­na. — De minek? — Ha továbbra is tetszeni akarok a tanító néninek, nem mehetek szőrösen az iskolába — mondja a gye­rek, s tovább pamacsolja bársonysima arcát.- lg ­Egyetlen módszer A vendég a kávéházban már igen sokáig várt egy pohár ásványvízre. Elkese­redetten mondja szomszéd­jának: — Nem tudom, mit te­gyek, hogy a pincér végre meghozza a pohár vizet. — Gyújtsa fel önmagát! * * * Kiképzés Az újonc a parancsnok­hoz: — S ha elfogy a lőszer, mi a teendő? — Tovább lőni, hadd higy- gye az ellenség azt, hogy van lőszerünk. * * * Módszer — Mit csinálsz, hogy fér­jed soha nem kap rajta hűt­lenségen? — Egyszerű. Amikor gya­nakodni kezd valakire, más­sal csalom meg. * * * Anyai intelmek Anya a lányához: — A fiatal lány számára a ház börtön, a férjes asz­szony számára munkatábor! • * * Egyszerű válasz Az elítéltet a börtönben fölkereste a pap. — S most, gyermekem, gyónd meg bűneidet, hogy a mennyország ajtajai ne ma­radjanak zárva előtted. — Kérem szépen, hol az az ajtó, amelyet én ki nem nyitnék? * * * Halászok között — Olyan óriási halat fo­gott, hogy azonnal vissza­dobta a vízbe. — Miért? — Mert úgysem hitte vol­na el neki senki, hogy ki­fogta. * * * Ha... A férj a barátjának bizal­masan: — Tudod, az én feleségem sokkal jobb volna, ha nem igyekezne állandóan jobb férjet csinálni belőlem. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megve» Bizottsága és a Somogy megve» Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S. u. z. Telefon 15-lfi. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem ftrztinu meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postás kézbesítőknél. Előfizetési dt.i egy nőnapra 12 F* Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents