Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-25 / 251. szám
Vasárnap, 1964. október 25. 5 SOMOGYI NÉPLAP BÁTRABBAN JUTALMAZZÁK A KlYátŐMUtm A Minisztertanács és a SZOT 1022/1961. (XI. 15.) sz. határozata szerint a nyereséggel működő ipari és mezőgazdasági üzemekben a munkások és alkalmazottak tíz százalékát lehet »Kiváló dolgozói-oklevéllel, -jelvénnyel kitüntetni. Ott pedig, ahol a nyereségtervet nem teljesítik, a dolgozóknak csupán három százalékát jutalmazhatják ilyen módon. A határozat növeli a gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizottságok önállóságát; lehetővé teszi, hogy erkölcsi és anyagi elismerésben részesítsék azokat a dolgozókat, akik a kitüntetés föltételeiben megszabott ideig szorgalmasan, jól dolgoztak, . előmozdították az iparvállalat vagy az állami mezőgazdasági üzem eredményes működését. Az utóbbi időben nőtt a nyereséges állami gazdaságok, mezőgazdasági üzemek száma, s egészségesen fejlődött a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom is. Ma már háromszor annyi szocialista brigád dolgozik a mező- gazdaságban, mint 1961-ben. Mégis mit mutatnak a MEDOSZ vizsgálatai? 1961-ben az összes dolgozók három százaléka kapott »Kiváló dolgozói-oklevelet, 1963-ban pedig 1,7 százaléka. Még ennél is kevesebb a jelvénnyel kitüntetettek száma. Az is elgondolkoztató, hogy noha az állami gazdaságokban a dolgozók harmincöt—negyven százaléka nő, a kitüntetetteknek mindössze tizenhárom százaléka kerül ki a lányok és az asszonyok közüL A kitüntetések számszerű csökkenésének — a tapasztalatok szerint — egyik oka, hogy némely gazdasági vezetők nem ismerték föl az erkölcsi és anyagi ösztönzés fontosságát. (Az oklevéllel ugyanis egyheti, a jelvénnyel pedig kétheti átlagkeresetnek megfelelő jutalom is jár.) Helyenként az oklevelet és a jelvényt kiadják ugyan, de a vele járó pénzjutalmat már nem vagy nem a törvényesen megszabott összegben. Az egyik állami gazdaságban például hat dolgozót tüntettek ki a »Kiváló dolgozó«-jel vénnyel, de a vele járó pénzjutalmat csak a felsőbb szervek közbelépésére fizették ki. Érthetetlen ez a magatartás, hiszen a jutalmazási alapot — az előírásoknak megfelelően — csak jutalmazásra szabad felhasználni. Némelyik gazdasági vezető — az egyen- lősdivel rokonszenvezve — szívesebben ad két-háromszáz forint jutalmat mondván, hogy így több dolgozót jutalmazhat. A Békés megyei Növényvédő Állomáson például a »Kiváló dolgozó«-jelvénnyel csak három—négyszáz forintot fizettek, holott a dolgozóknak többnyire hét—nyolcszáz forint járt volna. Mindez a legtöbb esetben a szakszervezeti bizottságok egyetértésével és hozzájárulásával történik. Az egyenlősdinek leginkább az az oka, hogy a gazdasági és a szakszervezeti vezetők gyakorta nem terjesztik a termelési tanácskozás elé jóváhagyás céljából a kitüntetési javaslatokat, hanem — főként kényelmességből — egymás közt döntenek. Ez pedig szóbeszédre ad alkalmat. Ilyen körülmények között már nehezebb indokolni még a leg- megérdemeltebb kitüntetést is. így azután a »miért éppen őt?« kérdéseknek úgy akarják elejét venni, hogy a lehetségesnél jóval nagyobb számban jutalmaznak. Pedig a jól dolgozók csoportjában is megtalálhatók mindenütt azok, akik legjobban dolgoznak. Kitüntetést elsősorban ők érdemelnek. S mert a sok jó dolgozó közül nehéz kiválasztani a legjobbakat, azért írja elő a Minisztertanács és a SZOT említett határozata, hogy a »Kiváló dolgozó« kitüntetésre az üzem dolgozóinak termelési tanácskozása választja ki az arra érdemeseket. A kollektíva döntésével szemben már elhalványul a szóbeszéd, megsokszorozódik a kitüntetések és jutalmazások erkölcsi, anyagi ösztönző ereje. A szakszervezeti bizottságok feladata gondosan ügyelni arra, hogy ez az erő a mezőgazdasági üzemekben még jobban kibontakozhasson. Szűcs Béla A praktikusabb családi otthonért Új tervgyűjtemény készül Nincs az országnak olyan tája, ahol a városok vagy a falvak szélén ne sorakoznának új családi házak. Többnyire ízlésesek, bár itt-ott még egy kissé hivalkodó, tornyos-cirá- dás épületekkel is találkozunk. Ezeknek a belsejéről ugyancsak hamar kiderül: nem praktikus, rossz elosztású, nem szolgálhatja eléggé lakója kényelmét. Köztudomású, hogy az állami lakásépítkezésnek fontos kiegészítője a saját erőből történő építkezés. Ezerszámra húznak fel évente új családi házat. Elsősorban gazdáik, de az egész társadalom, az ország szempontjából sem közömbös, mennyire korszerűek az új otthonok. Korábban forgalomban volt egy esaládiház-tervgyűjte- mény, ez azonban sok vonatkozásban elavult. A tapasztalatok felhasználásával készült jelenlegi tervek a korábbiaknál gazdaságosabb, jobban megfelelő családi házakat ajánlanak a magánépítőknek. A falusi házak kialakításánál gondoltak arra is, hogy a későbbi közművesítéssel járó előnyöket nagyobb átalakítás nélkül kihasználhassák. Ezért például nagy mosdóhelyiséget terveztek, amelyből később közművesített fürdőszoba lehet. Nem feledkeztek meg a régi hagyományokról sem, így gondoskodtak a kedvelt nagy tornácról, a tágas konyháról és éléskamráról, valamint a termény tárolására alkalmas padlásról. A kisvárosi épületekbe viszont már teljesen fölszerelt fürdőszobát terveztek. A tornác sem hiányzik, de jellege más, mint a falusi épületeké, hiszen itt inkább csak pihenésül szolgál. A konyha és a kamra kisebb, de az egyik szobából fekhely nélküli nappalit lehet kialakítani, a padlás pedig főleg ruhaszárításra, esetleg gyümölcstárolásra szolgálhat. Természetesen a városi telkekre javasolják a komfortosabb épületeket, s újabb tervekkel gazdagítják a sor- és társasházak tervgyűjteményét is. A tervek tehát készen állnak. Most a szakembereken a sor, hogy valóban a legkorszerűbbeket, a leggazdaságosabbakat javasolják kivitelezésre. Bizonyos, hogy a jövőre megjelenő új tervgyűjtemény hasznos segítséget nyújt a családi házak építtetőinek ahhoz, hogy lakásuk ne csak egészséges, hanem ízléses és praktikus is legyen. S ezzel zavartalanabb lesz a sok-sok új házsort szemlélő hazai és külföldi építészek. szn!'»rv'V'ovo>- öröme. ’S. L. Snifékniu a OjiLZSúra férnék en NÉMÁN HALLGATTAK valamennyien. Arra gondoltak, mi lesz néhány perc múlva. Csak a repülőgép motorjának egyenletes zúgása hallatszott, A gép visszatért oda, ahol társaik — az első csoport — néhány perce leugrottak. A második csoport tagjai egymás után tűntek el a gép kis ajtajában. Borbola Mihály következett. Felállt, összehúzta magán az ejtőernyő szíjait, megigazította fegyvereit, megszorította sapkáját, majd maga elé nézett. Komor, néma éjszaka, félelmetes sötétség tátongott előtte. Előrelendült... Óráknak rémlő percek teltek el, amíg érezte, hogy a földhöz közeledik. »örök dicsőség a bősöknek . . .« — hirdeti az emlékmű. Egy erdő fáján akadt fenn ejtőernyőjével. A sűrűből előre megbeszélt rövid füttyjelek hangzottak fel. Társai már gyülekeztek. A csoport, amely a harcokban a népi bosszúálaz ellenséggel vívott harcban életét vesztette.«- A holtnak hitt ember ezalatt olyan katonákkal ismerkedett meg a lágerban, akik életét tartalommal töltötték meg, és akik fokozták benne az élni-, tenni- vágyást. Először nem értette, mit akar tőle Űsz Szabó János bácskai kommunista, amikor életéről, politikai felfogásáról kérdezgette. Soha nem politizált, mert addig nem látta semmi célját sem. Később azonban, amikor Illés Béla és Fogarasi Béla is beszélgetett vele, vállalta, hogy részt vesz egy három hónapos antifasiszta iskolán. Itt ismerkedett meg a Tanácsköztársaság történeté, vei, a Szovjetunió szerepével. Szívesen ment a másik ilyen tanfolyamra is, ahol Rudas László és más kommunisták képeztek antifasisztákat. Ekkor érlelődött meg benne és társaiban az a gondolat, hogy tenni kell valamit a haza felszabadításáért. örömmel ment az oborovi partizániskolába. Itt ismerkedett meg Nógrádi Sándorral. Az utolsó kiképzést Kijevben kapták: megtanultak robbantani/ földeríteni, foglyot ejteni stb. S 1944. augusztus 8-án a késő esti órákban fölemelkedett velük a hatalmas Douglas. A repülőgépben Borbola Mihá- lyon kívül ott volt Úszta Gyula parancsnok, Kaznacsejev Georgij, a csoport szovjet parancsnokhelyettese, Domonkos Ferenc, Schiller György, Ihász Miklós, Salamon Márkus, két szovjet rádióslány, egy robban, tó, egy felcser és mások. BEREGSZÄZ környékén értek földet. Itt kezdték meg harci tevékenységüket. A földre érkezés helyéről el kellett tűnniük. Még ezen az éjszakán harminc kilométert gyalogoltak, és a Buzsora-he- gyen, Csornij Potik község szomszédságában rendezkedtek be. Innen indultak vállalkozásaikra, és ide tértek vissza. Jól fölszerelt hegyivadászAz egykori partizánok az elesettek hozzátartozóival. lók osztaga elnevezést kapta, Úszta Gyulával az élen — aki ezen a környéken volt erdész — megkezdte útját a Kárpátok erdeiben. * * • 1940-BEN VONULT BE kaszázadokkal, zászlóaljakkal, a partizánok elpusztítására kivonult egységekkel kellett harcolniuk. Vasutakat robbantottak, megsemmisítették a fasiszta német hadsereg utánpótlását. — Itt harcoltunk — mutatja Borbola Mihály őrnagy. Közben baráti kapcsolatot teremtettek a falu lakóival, s azok közül többen is — mint például Ciljó Iván, Szinetár Andrij — a partizánok soraiba léptek, és velük együtt harcoltak. E községből való volt összekötőjük is, Ciljó Hafija, egy bátor asszony, aki emellett élelemmel is ellátta őket. A falu határában a népes fogadó bizottság élén egy ősz hajú, ismerős asszony kenyérrel, sóval kínálta őket: — Fogadja el, parancsnok elvtárs — mondotta. Ciljó Hafija volt, egykori összekötőjük. Ott volt a fogadók között Ciljó Iván partizán is, most tanító a községben. Itt egyesültek Priscsepa szovjet partizánosztagával. SOKAT LEHETNE MÉG IDÉZNI az emlékekből. Azt, hogy hogyan tértek haza 1944. december 10-én Szegedre, és Valamennyien fölkeresték a régi harcok színhelyét. Ismét fellobogott a partizánok tábortüzének lángja, és fényénél azokra emlékeztek, akik már nem lehetnek velük. Egy szürke, egyszerű, gráKenyérrel, sóval kínálják Úszta Gyula vezérőrnagyot és a többi magyar partizánt. hogyan jutottak vissza otthonukba, szeretteikhez 1945. januárjában. Borbola Mihály ma a néphadsereg őrnagya, a siófoki katonai kiegészítő parancsnoka. Néhány héttel ezelőtt megható találkozás zajlott le az egykori magyar partizánok és a kis ukrán falu, Csornij Fotik lakói között. nitkőből faragott emlékmű emelkedik a Buzsora tövében. Oldalán felirat: »-örök dicsőség a hősöknek, testvéreknek, akik életüket áldozták a fasizmus elleni harcban .« Szilárd ez az emlékmű. Olyan, mint az a partizánbarátság, amely itt szövődött, amikor ukránok, magyarok és oroszok együtt harcoltak népeik szabadságáért. Szalai László tonának a kiskunfélegyházi hetedik gyalogezredhez Borbola Mihály, a sövényházi cselédszülők fia. Először a Bácskába vitték őket, majd a Don mellé. Zászlóaljának hétszáz emberéből mindössze kilencven- heten maradtak. Amikor megkezdődött a nagy visszavonulás, társaival együtt ő is a kilométerek százait hagyta ma. ga mögött, hogy puszta életéi menthesse. Fagy, hideg, éhezés, csontig soványodott, menekülő magyar katonák, fölégetett falvak — ez az, amire ebből az időből emlékezik. 1943. január 28., Novioszko: Egységét bekerítették, lefegy- vereztók, fogságba kerültek, s Krenovojba, a 165. számú hadifogolylágerba szállították őket. * * * — ÉLNI AKARTAM. Haza akartam jönni a feleségemhez, fiamhoz, és ezért azonnal jelentkeztem munkára — mondja emlékei között kutatva. Ugyanakkor otthon a család zokogva olvasott egy táviratot, amelyben a hadsereg-parancsnokság ezt közölte feleségével: »Férje a visszavonulás közben, Vásároljon a Somogy megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben! Női szövetek 100.— Ft-tó! 300.— Ft-ig Férfi öltöny szövetek 28*.— 99 500.— Ft-ig Női télikabát 850.— 91 1850.— Ft-ig Férfi télikabát 540.— 99 1600.— Ft-ig Férfi átmeneti kabát 640.— 91 1150.— Ft-ig Gyermek télikabát 320.— 99 1100.— Ft-ig Női bundacipő 104.— 99 380.— Ft-ig Gyermek száras cipő 50.— 91 175.— Ft-ig Női teddy-beer divatsapka 120.— 99 140.— Ft-ig Vékony szálú nylonharisnya, varrásos 38.— Ft. Vékony szálú nylonharisnya, varrás nélküli 48.— Ft
