Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-21 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A KA: 50 FILLÉR XXI. ÉVFOLYAM 247. SZÁM SZERDA, 1964. OITÓBER 21 AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunk tartalmából{: Levél a Smaragd-partra (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Hogyan készül.. (8. o.) A siófoki járásban felkészültek arra, bogy bármelyik pillanatban folytathassák a vetést — Ha nem jön az eső, né­hány tsz-ünk már befejezte volna a vetést — mondta teg­nap Szűcs Sámuel, a Siófoki Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője. De nem­csak a siófoki járásban, ha­nem másutt is előbbre lehet­nének, ha nem szól közbe az időjárás. Az elért eredményekből lát­szik, hogy a siófokiak megtet­ték, ami tőlük tellett, hiszen az esőzések előtt nagyobb terület volt bevetve a járásban, mint a múlt év azonos időszakában. Bár a múlt heti értékelés sze­rint ez a járás áll a harmadik helyen, s 69 százalékos telje­sítményük a megyei 50 száza­lékhoz képest jó munkáról ta­núskodik, mégis csaknem 2700 hold búzát kell még elvetniük. Olyan szövetkezetek vannak a lemaradók között, mint a ba- latonőszödi meg a kötéséi, ahol egyébként egész évben jól dol­goztak. Őszödön például, ahol 340 hold búzát kell vetni, 163 holdon még nem volt földben a vetőmag a múlt hét végén. Azóta alig változott a helyzet, hiszen tegnap is eső áztatta a földet. Több mint 90 mm csa­padékot kapott a járás az utób­bi napokban. Pusztaszemesen, Bálványoson, Kerekiben, Bala- tonendréden és még néhány községben a víz kimosta a ve­téseket, és ezeket pótolniuk kell. Szemesen az alázúduló csapadék 300 méterre elsodort egy szalmakazlat, és csak az erdő akadályozta meg, hogy az áradat továbbsodorja. A járás vezetői, noha súlyos­nak ítélik meg a helyzetet, mégsem tartják lehetetlennek a terv teljesítését: október vé­gére be akarják fejezni a ve­tést. Nincs szó kapkodásról, nem akarják sárba vetni a sze­met, hanem felkészültek arra, hagy ha a talaj engedi, bár­melyik pillanatban folytathas­sák a munkát, most már foko­zott erővel. A járási és a gép­állomási vezetők közös döntése alapján csoportosítják át a gé­peket, elsősorban a lánctalpa­sokat. Ez annál is könnyebb, mert a járási operatív bizott­ság hetente nemcsak egyszer, hanem kétszer ül össze, és hoz határozatot a munkák előmoz­dításáról. A tsz-vezetőkkel megbeszélték, hogy a talaj-elő­készítéssel jól álló gazdaságok segítenek traktoraikkal a lema­radóknak, hogy ők is nagyobb területen dolgozhassanak vető­géppel. Falufelelős kilenc tsz- ben segít a tennivalók szerve­zésében, és könnyítik ezt a munkát a községi tanácselnö­kök is. A járás háromnegyedén a dombos terep miatt nem dol­gozhatnak még a gépek, előké­szítették hát a fogatos vetőgé­peket, hogy azonnal munkába állhassanak, ha a talaj engedi. H. F. KARDVIVÓ HEGEMÓNIÁNK LEGÚJABB ŐRZŐJE: Pézsa Tibor A magyar kardvívás olim­piai elsőségén Tokióban sem esett csorba. Ha a világbaj­nokságon meg is rendült a magyar kardvívás hegemó­niája, az olimpiai bajnoksá­gok folyamatosságában nincs szünet. Londonban Gerevich Aladár, Helsinkiben Kovács Pál, Melboume-ban és Rómá­ban Kárpáti Rudolf, s most Tokióban Pézsa Tibor. A né­gyes döntőben két szovjet, Mavlihanov és Rilszkij, s a francia Arabo volt ellenfele. Ebből a négyesből került ki győztesen a 33 éves testnevelő tanár, miután fölényes bizton­sággal 5:2 arányban legyőzte az olimpiai bajnoki címért való csörtében Arabot. Fézsa Tibor Esztergomban született Ott végezte iskoláit és ott kezdett vívni is. Sikere szűkebb pátriájának, Eszter­gomnak és az esztergomi ví­vóéletnek is nagy eseménye. Már korán felfigyeltek képes­ségeire, hiszen a nyurga vidé­ki fiú nem egy meglepetést okozott az országos versenye­ken. A 193 centi magas, kitű­nő fizikai képességekkel ren­delkező fiatalembert adottsá­gai elsősorban párbajtőrvívás, ra tették volna alkalmassá, ő azonban nem tágított a kard mellől. 1955-ben került fel Pestre, beiratkozott a Testnevelési Főiskolára. 1957 óta váloga­tott, több nemzetközi verseny győztese. Gyors, szellemes vívó, aki folytatója a nagy magyar kardvívó hagyomá­(Folytatás a 4. oldalon.) Somogy és Fejér megyei egészségügyi szakemberek jelentése Az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint kultu­rális bizottsága kedden dr. Pesta László elnöklésével ülést tartott. Az ülésen az iskola­egészségügy időszerű kérdéseit tárgyalták meg, annak az elő­terjesztésnek alapján, amelyet a két bizottság tagjai, vala­mint Budapestről, továbbá So­mogy és Fejér megyéből föl­kért szakemberek állítottak össze. A két bizottság tagjain kívül jelen volt az ülésen az iskolaegészségüggyel foglalko­zó több szakember is. Az elő­terjesztéshez dr. Körmendi István budapesti és dr. Tarján László kaposvári főorvos fű­zött kiegészítést. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Vass Istvánná, az or­szággyűlés elnöke és dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. A vitában a képviselőkön kí­vül felszólalt dr. Berend Ernő, a Somogy megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága Egészség- ügyi osztályának vezetője és Várkonyi Imre, a Somogy me­A magyar televízió október 21-én, ma délelőtt 9 óra 55 perces kezdettel hely­színi közvetítést ad Moszkvá­ból a Voszhod űrhajó utasai­nak sajtóértekezletéről. (MTI) gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnökhelyettese is. (MTI) Kodály Zoltán külföldre utazott Kodály Zoltán feleségével külföldre utazott. Az NDK művészeti akadémiájának meg­hívására Berlinben és Weimar- ban tölt néhány napot, s részt vesz a műveiből rendezett kon­certeken. Kodály Zoltán innen a Német Szövetségi Köztársa­ságba utazik. Kölnbe és Karls- ruheba látogat, ahol hasonló koncerteket rendeznek tiszte­letére. (MTI) Békés együttélés, vagy háború— így vetődik fel ma a kérdés Louis Saillant beszámolója az SZVSZ Főtanácsának 13. ülésszakán Kedden az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa folytatta a vitát Louis Saillantnak, az SZVSZ főtitkárának hétfőn elhangzott beszámolójáról. A főtitkár bevezetőben hang­súlyozta, hogy az utóbbi évek­ben a nemzetközi életben eny­hülés észlelhető, ennek ellené­re a világ különböző részein továbbra is fennáll a nemzet­közi konfliktusok veszélye. A világpolitika alakulásában és o nemzetközi légkör enyhülés sében fontos szerepe van a szo­cialista tábornak, amely mind­inkább döntő tényezővé válik a nemzetközi politikai életben. A nemzetközi enyhülést elő­segítő moszkvai részleges atomcsendszerződés, amelyhez több mint száz ország csatla­kozott, megszilárdította a szo­cialista tábor nemzetközi te­kintélyét, növelte politikájá­nak befolyását. A világ népei­nek azonban továbbra is nagy erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy a nukleáris lesze­relés gondolata teljes mérték­ben valóra váljék. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom az elmúlt három év­ben tovább szélesedett és erő­södött — mondotta a továb­biakban a főtitkár. — Az SZVSZ állandó feladatának tartja a munkásegység meg­teremtését. Ez év elején, Prá­gában megtartott végrehajtó bizottsági ülésszakán ismétel­ten felvetette a gondolatot: rendezzék meg az összes eu­rópai szakszervezetek találko­zóját, s minden megkülönböz­tetés nélkül, az egyenlőség el­ve alapján biztosítsák együtt­működésüket a monopóliumok elleni harcban. Az SZVSZ haj­landó részt venni egy szakszer­vezeti kerekasztal-értekezle- ten, ahol a világ 200 millió szervezett dolgozójának képvi­selői tanácskoznának az idő­szerű kérdésekről. TÁBLÁRÓL TÁBLÁRA Pontosan 2500 pulyka van ebben a csapatban. Surrogva járják naphosszat a dará­nyi határt. Hol itt, hol ott tűmnek fel. A gondozók egyik nap a frissen leszedett ku­koricatáblán, másik nap pedig a napraforgóföldön terelik őket, hogy összeszedjék az elhullott szemet. Sok takarmányt takarítanak így meg. Igaz, sok gondot, bosszúsá­got is okoznak az asszonyoknak: ha nem vigyáznak, egykettőre ellepik az egész ha­tárt, s ember legyen a talpán, aki összetereli őket... Megy a pulykacsapat tábláról táblára, s a gondozók kezében szaporán forog a hosszú botra erősített ruhadarab. Futva, csoportban tartva terelik őket a vasútnak hol az egyik, hol a másik oldalán... Az emberiség sorsdöntő kérdéseiről esik sok szóezek- _ ben a napokban az SZVSZ Főtanácsának budapesti ülésszakán. Louis Saillant főtitkár beszámolójában síkra- szállt a békés egymás mellett élés eszméje mellett hangsú­lyozva: a háború vagy béke kérdése ma így vetődik fel: békés együttélés vagy háború. Az avalai tragédia, amelyben magas rangú szovjet parancsnokok vesztették életüket, mélyen megrendítet­te Jugoszláviát. A fővárosban kétnapos gyászt rendeltek el, s gyászülést tartott a városi tanács is. Hazánk honvédelmi minisztere részvéttáviratot küldött Malinovszkij marsallnak. A közeljövőben Washingtonba utazik Gordon Wal- __ her, az új munkáspárti angol kormány külügyminisz­tere. Utazásának célja: előkészíteni a novemberi Johnson— Wilson angol—amerikai csúcstalálkozót. E rhard nyugatnémet kancellár kijelentette, hogy haj- — landó találkozni Kosziginnal, az új szovjet miniszter- elnökkel. Azonban azt is kijelentette: reméli, hogy még eb­ben az évben elkészül a sokoldalú atomhaderőre vonatkozó szerződés. A továbbiakban a főtitkár arról szólt, hogy egy új világ­háború katasztrófát jelentene a földkerekség népei számára. Ez a veszély nagyobb elővigyá­zatosságra, szervezettebb ak­ciókra kell hogy ösztönözze a dolgozók millióit, a népeket. A háború vagy béke kérdése ma így vetődik fel az emberiség számára: békés együttélés, vagy háború! Ezzel összefüg­gésben Louis Saillant emlékez­tetett arra, hogy az SZVSZ teljes mértékben támogatta a Szovjetunió javaslatát olyan nemzetközi megállapodás lét­rehozására, amelyben az ösz- szes államok kötelezettséget vállalnának, hogy a területi kérdések, határviták rendezé­sével kapcsolatban nem folya­modnak erőszakos eszközök­höz. Az SZVSZ örömmel üdvö­zölt más békés megnyilatko­zásokat is, például az afrikai államfők múlt évi értekezletét, amely atomfegyvermentes övezetnek nyilvánította az af­rikai kontinenst A Balti-ten­ger mellett fekvő országok, va­lamint Norvégia és Izland dol­gozóinak VII. munkáskonfe­renciája, amelyet a múlt év júliusában az NDK-ban tar­tottak, alkalmat nyújtott az SZVSZ-nek, hogy támogassa az említett országok szakszer­vezeteinek a békepolitika meg­valósítására, az atomfegyver­mentes övezetek létrehozására irányuló törekvéseit. Louis Saillant a szocialista országok dolgozóit mint egy új világ építőit említette, s kiemelte azokat a jelentős si­kereket, amelyeket új társa­dalmi rendjük anyagi és tech­nikai bázisának megteremté­sében elértek. A továbbiakban arról szólt, hogy a dolgozók 1965-ben ün- neplik a második világháború befejezésének 20. évfordulóját, s megemlékeznek a Szakszer­vezeti Világszövetség alakuló kongresszusának 20. évfordu­lójáról is. Javasoljuk — mon­dotta Louis Saillant —, hogy 1965. május 1-ét a szakszer­vezetek világszerte a dolgozók egysége, a szakszervezetek nemzetközi együttműködése jegyében ünnepeljék. A főtitkári beszámolót hoz­zászólások követték. (MTI) Erhard találkán! óhajt Kosziginnal »E rhard találkozni óhajt Kosziginnal* — e cím alatt közük a nyugatnémet lapok a kancellárnak a mainzi Allge­meine Zeitungnak adott nyi­latkozatát, amelyben Erhard kijelentette, hogy szívesen tár­gyalna Koszigin miniszterel­nökkel, ha az új szovjet kor­mányfő hasznosnak tartaná az eszmecserét. A Kölner Stadt-Anzeiger ez­zel kapcsolatban úgy értesült, hogy Erhard nem ragaszkod­nék ahhoz, hogy a szovjet kor­mányfő Bonnba utazzék, ha­nem lehetséges lenne a talál­kozó egy harmadik helyen is. Ugyanakkor Erhard nyilat­kozatában kijelentette: reméli, hogy még ebben az évben el­készül a sokoldalú atomhad­erőre vonatkozó szerződés. Ar­ra a kérdésre, hogyan ítéli meg a nyugat-európai partne­rek e szerződéshez való csat­lakozásának esélyeit, a kan­cellár kitért a határozott vá­lasz elől s azt mondotta: »Ezekről a dolgokról most fo­lyik a vita, s nem szabad ta­lálgatni, hogy mikor érik meg a dolog döntésre.« (MTI) Nemzetközi vizeken tanácskozott az európai egyházak konferenciája A közelmúltban tartotta ne­gyedik nagygyűlését az euró­pai egyházak konferenciája, amelyen „ magyar protestáns egyházak képviselői is megje­lentek. Miután a dán kormány nem adott beutazási enge­délyt az NDK-ban működő egyházak küldötteinek, ezért az európai egyházak konfe­renciája négynapos ülésszakát nemzetközi vizeken tartózkodó hajón tartotta. A konferencia többek között a békés egymás mellett élés kérdéseivel, s ez­zel kapcsolatban a keresztyén egyházak felelősségével fog­lalkozott. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents