Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-02 / 231. szám
SomogyiMéplap M S2 M P MEG VE! B17GTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Látogatás A VÁROS ÉLÉSKAMRÁJÁBAN A tavasszal bővítik a vásárcsarnok területét — Egy hónap alatt 1600 mázsa felhozatal — Az őstermelők is árusíthatnak vágott baromfit PABLO CASALS MAGYARORSZÁGON Egy kis túlzással úgy is mondhatnánk: a város éléséléskamrája. Köznapi nyelven: piac. Legújabban pedig: vásárcsarnok. Sok huzavona, várakozás után elkészült, megnyitották, sikere volt a »premiernek«. A piaci napokon, kedden és pénteken minden talpalatnyi helyet elfoglalnak az őstermelők, az árusok. A csarnok pavilonjai és a külső asztalok között kavarog a nép, forgalmasabb napokon nem ritka, hogy kora reggeltől délig ötezer vásárló fordul meg a kaposvári vásárcsarnokban. Pados Józseffel, a városi tanács vb-elnökhelyettesével és Fekete László kereskedelmi csoportvezetővel az egyik piaci napon végigjártuk a vásárcsarnokot. A Marx Károly utca környékén megsokszorozódott a forgalom. A Laktanya utcában alig lehet közlekedni. A vásárcsarnok területe nagyobb, mint a régi piacé volt, mégis szűknek bizonyul. A bazárárusok, a használtcikk-keres- kedők, néhány bábos és pecsenyesütő már csak az úttesten kaphatott helyet. A környék lakói panaszkodnak, hogy az ablakuk alat fölvert sátrak zavarják nyugalmukat. — Kényszerhelyzetben voltunk — mondta Pados József —, mert az iparengedéllyel rendelkező kiskereskedőknek és árusoknak is kellett helyet adnunk. Átmenetileg itt kellett őket elhelyeznünk. A tavasszal ötszáz négyszögöl területtel bővül a piac, s akkor megoldódnak a problémák. De elégedetlenek a bazárárusok és a használtcikk-ke- reskedők is. — Alig tudunk itt árulni valamit — panaszkodik egyikük termékeket, a zöldséget, a gyű/' /P l/'T /í 7« TVTv-a 4 X 1 j ..... 1 ! Fekete Lászlónak. — Nem jó ez a platz, más kellene. összedugják fejüket, és már kész a javaslat: — Engedjenek bennünket a Színház parkba, ott aztán menne az üzleti Arról persze szó sem lehet, hogy a város egyik legszebb parkját sátrakkal csúfítsák el. A tavaszig a lakók és az árusok türelmére van szükség. A vásárcsarnokban szép, tiszta, kedvező körülmények között zajlik a vétel, eladás. — Összehasonlíthatatlanul egészségesebb a vásárcsarnok a régi piacnál — mondta Dr. Dómján Béla szakállatorvos, piaci higiénikus. — Mindenütt rendesen, tisztán tárolják az árut, nem volt még baj a minőséggel sem. Az! állati mölcsöt rendszeresen ellenőrizzük, erre a célra jól fölszerelt laboratóriumot kaptunk a csarnokban. A vizsgálatkor azonnal kitűnik, ha romlott vagy hamisított az áru, ezt azonnal elkobozzuk. Tejterméket csak tbc-mentes tehenészetből engedünk árusítani. Üjdonság lesz, hogy a jövőben az őstermelők is árusíthatnak vágott baromfit, ezt azonban előbb be kell mutatniuk a piaci laboratóriumban, és csak akkor árusíthatják, ha előzőleg lepecsételjük. A város éléskamrája — ha szűk is egyelőre — megfelel az igényeknek. Nincs baj a felhozatallal sem: egy hónap alatt 1600 mázsa árut hoztak fel a tsz-ek és az őstermelők. A Budapesti Zenei Hetekre Magyarországra látogatott Pablo Casals, a világhírű cselló művész a feleségével. (Bozsán Endre felvétele) Termelési tanácskozás a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál A Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat dolgozói termelési tanácskozást tartottak kedden este a Latinka Sándor Művelődési Ház termében. Dr. Bánhidi Tibor, a vállalat igazgatója beszámolójában ismertette az idén elért gazdasági eredményeket. és foglalkozott a további feladatokkal. A beszámoló megállapítása szerint a vállalat boltjai az idén eddig harmincmillió forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint a tavalyi év azonos időszakában. Különösen a Balaton-parti boltok forgalma emelkedett számottevően: 31 százalékkal értékesítettek több árut az élelmiszerüzletek, mint egy esztendővel korábban. A beszámolót követő háromórás vitában számos bolti dolgozó szólalt fel, javaslatot téve az árukezelés és a vevő- szolgálat további javítására. A megyei tanács végrehajtó bizotságának elismerését Sebők József, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője tolmácsolta a vállalat dolgozóinak a nyári idény forgalmának zavartalan lebonyolításáért. Halálos közlekedési baleset Bogdán József Lakócsa, Dózsa György u. 56. szám alatti lakos fi gyelmctíeniil vezette a Csokonva- visontai Gépállomás pótkocsis vontatóját. A Daranj’—.Jravata- mási közötti számozatlan úton, a sorompó nélküli vasúti átjárónál, bár látta a sebesen közeledő motorvonatot, mégis át akart hajtani előtte. ^4 motorvonat elütötte a pótkocsit. A rajta tartózkodó utasok közül Borbás Vince a veszélytől megijedve legurott — éppen a sínek közé —, s a vonat a szerencsétlen embert halálra gázolta. Balogh Pétemé és Franko- vics Vince könnyebb sérüléseket szenvedett. Bogdán Józsefet a rendőrség letartóztatta, és bűnvádi eljárást indított ellene. Ä Balaton-part egészségügyi ellátásáról Köztisztasági vállalatot kell létesíteni — Nagyobb beruházásokra van szükség — Egy korszerűtlen rendelet Cfie4(újRL Még nem hervadtak el a virágok, Orsós János sírján még nem száradt fel a hozzátartozók könnye, mikor e sorokat írom emlékezve egy cigány emberre, aki nincs többé, akit élete teljében ragadott el a kegyetlen halál. Annyi idős volt, mint én. 39 éves. Még a hónap is egyezett. Lányát tanítottam, annak esküvőjén melegedtünk össze. Azóta nem tudtuk elkerülni, egymást, mert mindig volt mondanivalónk egymásnak. Nagyon szeretett élni. Mindig tervezett, ö épített először házat a kunyhó helyett. Aztán ő akarta a legszebb házat megépíteni a faluban. Míg a többi cigánycsalád régi házat vett, ő egy szép telket vásárolt. Állami kölcsönnel akart nagy házat építeni. Mindig ott volt, ahol a legtöbbet kellett dolgozni, ahol a legtöbbet lehetett keresni. A termelőszövetkezet tagja volt. Este mindig kiszámította, mennyit keresett. Rakta a forintokat tervezve, számítva, mindennap közelebb jutva céljához. Vidám ember volt, de soha nem látták részegen, nem duhajkodott. Mindenkinek megadta a tisztességet, becsületet. Szerették Jancsit, ahogy a faluban szólították. Szerették, én is szerettem. János-napkor össze is tege- ződtünk. De különös volt ez a tegeződés. — Szerbusz, igazgató úr — mondta, s inkább magázott, mint tegezett. Téli estéken az ő lakásán gyűltünk össze, hogy változtassunk a cigánysorson, s közben felesége fehér abroszra terített túrós réteséből falatoztunk a tanácselnökkel, párttitkárral együtt. Szeretett vitatkozni. Okos érveléssel beszélt. Tájékozott volt az ország, világ eseményeiben. Rádiója volt, újságot járatott. Nagyon szerette gyermekeit. Most is fülemben cseng, ahogy mondta: »Drága kis gyerekeinkért élek, nekik jobb sorsot akarok, mint nekem volt.« S milyen különös a sors! Mikor a halállal viaskodott, felesége szíve alatt már új élet igyekezett a világba, az ötödik Orsós gyerek. S alig lobbant el Orsós János élete lángja, felsírt az újszülött, az elhunytnak gyermeke, aki már árvának született... A sírnál ott volt az egész falu. Ilyen temetést még nem látott a magyaratádi cigány- sor. Régen jeltelen sírban, éjszaka temették el halottaikat a cigányok. Orsós János temetésén részt vett a termelőszövetkezet vezetősége, ott voltak a munkatársak, a termelőszövetkezet tagjai, akik a becsületes, szorgalmas cigányembert, az egész családot egyenTö rangú emberként fogadták be a közösbe, s a nagy család tagját megillető végtisztességet rótták le sírjánál. Igaz együttérzéssel osztoztak a család gyászában. A kicsorduló könnycsepp, a felcsukló férfisír.is, a sírt ellepő rengeteg virág igaz, meleg érzéseket tükrözött. Talán föl sem mérték Ma- gyarátádon, Orsós János falujában, hogy a nép ezen a temetésen emberségből jelesre vizsgázott. Lejegyeztem ezt az eseményt, j, ide írom azt az ígéretet is, melyet a sírjánál mondtunk: Orsós János emlékét nem felejtjük. Horváth János A Somogy megyei közegészségügyi akcióbizottság legutóbbi ülésén a Balaton-part egészségügyi helyzetéről tárgyaltak. A múlt évi tapasztalatok alapján és a forgalom várható növekedését figyelembe véve a Balaton-parti községek már januárban elkezdték a tervezést és a felkészülést. Javulás a tavalyi idényhez képest igen kicsi volt. A nem várt nagy forgalom megnehezítette a közegészségügyi csoportok munkáját, hiszen csaknem háromezer étterem, strand, élelmiszerbolt rendszeres ellenőrzését, felügyeletét kellett elvégezniük, ezenkívül a gomba módra elszaporodott campingekét is. Nem volt kielégítő a köz- tisztaság a szántódi révnél, Zamárdiban, a balatonszabadi szabadstrandnál, a partot szegélyező vadtáborok helyén és környékén. A nyáron ismét bebizonyosodott, hogy a községek képtelenek a közegészségügyi követelményeknek megfelelően elszállítani a szemetet. Fogatuk nincs, a tsz- ekkel kötött szerződéseket pedig a termelőszövetkezetek a maguk módján teljesítik. Mindaddig, amíg a szemét- szállítás ilyen korszerűtlen módon történik, a Balaton- part kielégítő köztiszasóga csak óhaj marad. Kellő számú modern szemétszállító kocsival rendelkező köztisztasági vállalatot kellene létesíteni a Bcdaton-parton! Járványveszélyt rejtett magában a fekália és a szennyvíz elszállításának megoldatlansága. A más megyéktől kölcsönvett szippantó gépkocsik száma a Somogy megyei kettővel együtt hol négy, hol öt volt. Az új önkiszolgáló éttermekhez csak ígért szippantó gépkocsit a Belkereskedelmi Minisztérium, de nem adott. Soha még annyi szennyvízfeltörés és ebből adódó panasz nem volt, mint az idén. A rádióhoz, a televízióhoz, az Egészségügyi Minisztériumhoz egymás után adták be panaszaikat a helybeliek, az üdülővendégek és a külföldiek. Az egészségügyi szerveknek címezték a panaszokat, pedig azok megszüntetésére nekik nincs pénzük, csupán ellenőrzési joguk van. Sok problémát okozott a sátortáborok felkészületlensége. Bár mindenki tudta, hogy jóval több campingező lesz az idén, min eddig, a táborhelye, ken mégsem volt jelentősebb beruházás. A vadtáborokban nem volt ivóvíz, illemhely, a szemetet nem hordták el Ezt látva az illetékesek, gyors intézkedésekkel 800 000 forint költséggel viszonylag elfogadhatóvá._ tették a nagyobb vadtáborokat. Az élelmezés, a tejellátás, a húsipari termékek szállítása és a sütőipar helyzete sem változott. Továbbra is korszerűtlen a siófoki tejüzem, fejlesztéséről évek óta csak beszélnek, de nem tesznek semmit. A hússzállítás nehézségeit az okozza, hogy e célra egyelen hűtökocsija sincs a megyének. Három ételmérgezés fordult elő a szezonban a Balaton- parton: egy a siófoki Utasellátóban, egy a bala/tonbóglári November 7. SZOT-üdülő- ben, egy pedig magánháztartásban. Az intézkedést késleltette az, hogy az Utasellátó a MÁV területén fekszik, és egy rendelet szerint az Állami Közegészségügyi Felügyelet csak a MÁV egészségügyi szerveivel együtt intézkedhet. Ez a rendelet elavult, mert lehetetlenné teszi a gyors kös belépést, ugyanis a MÁV egészségügyi szerveit előbb meg kell győzni az intézkedések szükségességéről, és csak azután lehet cselekedni. Ahhoz, hogy a Balaton-part egészségügyi helyzete jövőre kielégítő legyen, nagyobb beruházásokra van szükség. Az említett köztisztasági vállalatot létre kell hozni. A táborhelyek újra kijelölése és fölszerelése, a szennyvízhálózat építésének meggyorsítása, a szippantókocsik számának emelése, korszerű hús- és élelmiszerszállító kocsik beszerzése — ez mind olyan feladat, melynek megoldásával nem lehet sokáig várni. S. N. G. Eltűnt egy szeg az üzemben. Hogy ki lopta el, nem tudják. — Na és? Azt mondod, elloptak egy szeget. Talán azt hiszed, hogy nélküle nem élünk meg?! — kérdezte a Munkás. — Micsoda ötlet! Ha egy kalapácsot lopnának el, az már más. De egy szeg, ugyan! Eltűnt egy kalapács. Hogy ki lopta el, nem tudják. — Na és? Azt mondod, elloptak egy kalapácsot! Talán azt hiszed, hogy kalapács nélkül nem tudunk HÁ... dolgozni? — kérdezte a Mester. — Micsoda felfogás! Ha egy forgantyús- tengelyt lopnának el, az igen! Ellopták. Hogy ki, nem tudják. — Na és? Talán egy nyamvadt forgantyústengely miatt leáll a termelés? Fenét — így a Művezető. — Ha-ha-ha, még ilyet! Ha egy turbinát lopnának el, azt nevezem! De egy forgantyústen- gely... — és legyintett. A turbina is eltűnt. A tettest nem találják. — Na és? Talán amiatt az egy turbina miatt nem teljesítjük a tervet ? Dehogynem! — dörgött az Igazgató. — Még ha egy vízi erőművet lopnának el, azért érdemes lenne szólni. De ezért? Ugyan... Nos, ha attól a Munkástól a fésűjét, a Mestertől a töltőtollát, a Művezetőtől az óráját, az Igazgatótól a kalapját lopnák el, mindegy lenne nekik? Vajon mit szólnának akkor, he? (A Junosztyból fordította Fe- rencz Győző) SOH.OK A nagyobbik hiba A siófoki járás egyik kisebb községében földművesszövetkezeti taggyűlés volt a napokban. A szövetkezet elnöke tartotta a beszámolót. A kis falunak csak egy boltja van. »Szerencsére — mondta az elnök — az italbolt munkájáról nem kell beszámolnom, mert az nincs.« Majd az asszonyok felé fordulva — mint aki megértést keres — így szólt: »Gondolom ennek az asszonyok örülnek a legjobban.« Helyeslést várt, de bizony tévedett! Az egyik tűzről pattant menyecske nyomban rávágta: »örül a. fene! Lenne inkább itt az italbolt. Mivel nincs, a mi embereink átjárnak a szomszéd faluba inni, kártyázni, kuglizni, de ez még a kisebbik hiba. A nagyobbik az hogy ott helyre menyecskék is vannak ...« — dz — Stokowski és a közönség Stokowski köztudomásúan igen szigorú a közönséghez, és a hangversenyein megköveteli a legmélyebb csendet. Egy Hándel-ünnepségen legutóbb lekopogta a zenekart, a közönség felé fordult, és a következőket mondta: »Hölgyeim és uraim, szeretném figyelmezteni önöket arra a csekélységre, hogy ezt a művet Händel vonósokra, fúvósokra és énekesekre, nem pedig köhögősökre, tüsszentökre és krákogókra írta!« Rossz emlék Két író beszélget a kávéházban. — Min dolgozol most? — kérdezi az egyik. — Emlékirataimon. — Nagyszerű! S mondd, eljutottál már odáig, amikor száz .dollárt kértél tőlem kölcsön? Szerencséje volt Egy külföldi turista kétségbeesve szólt a rendőrhöz: — Biztos úr, egy órája itt hagytam a kocsimat, és most nem találom. Ellopták. Mitévő legyek? — Azt mondja, hogy itt állt a kocsija? — Igen, itt, a járda szélén. — No, akkor szerencséje van! Ha el nem vitték volna, önt most meg kellene bírságolnom, mert itt tilos a parkírozás. * * • Egyébként... Johann Strauss, aki már híres, befutott zeneszerző volt, egyszer Bécsben találkozott egy iskolatársával, akivel húsz évvel ezelőtt egy padban ült. — Ó, Johann, mennyire örülök! Egyébként mondd, mivel is töltötted ezt a húsz esztendőt? Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáé* lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor «. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogv megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár Latlnka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzünu meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő fizethető a helyi postahí'vatalokná1 és postáskézbesitől nél. Előfizetést dt.7 egv nőnapra 12 F» Index: 2506*}. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, fcatinka Sándor utca 6.
