Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1964. október 18. Made iu USA m ME Dl IMVIT FIZET CSŐMBE A BÉRGYILKOSOKNAK? A nyugat-berlini Ta­gesspiegel kertelés nélkül megírta, hogy Csőmbe, Afri­ka első számú baj­keverője fehér zsoldosok nél­kül azonnal összeomlana. E lap szerint Csőmbe havi 400 dollárt és veszélyességi pótlé­kot fizet a hivatásos bérgyil­kosoknak a teljes ellátáson felül. Más források havi 1200 dollárról szólnak. Lehetséges, hogy a pénzforrásait eltitkoló Csőmbe sokkal többet fizet. Cserébe vérontást követel. Azt se bánja a »kongói megbéké­lés-« emez apostola, ha a belga és a jenki monopolisták ellen fegyvert ragadó fekete testvé­reit az utolsó szálig lemészá­rolják. Csőmbe főképpen Hitler egykori SS-legónyeit sorozza be zsoldosai közé. De szívesen fizet bármily nemzetiségű ka­landornak, ha az gátlástalanul öl. Verwoerd kedvencei szí­vesen látott bérgyilkosok Csőmbe hóhértruppjaiban is. Csőmbe fehér zsoldosai más­más nyelven beszélnek, de a gyilkolás óráiban igen jól megértik egymást. Egyazon fasiszta lélek lakozik bennük, ha egyáltalán van lelkűk. Ám­bár szerepel közöttük olyan is, aki nem restellte olvasói­val és kereszttel díszíteni a nyakát. (Felső képünk.) Ele­gendő a tömeggyilkosság eme három mesterére rápillantani, és mindent tudunk róluk: többet, mint amennyit sza­vakkal kifejezhetnénk. Vonat­kozik ez 2. képünkön látható zsoldosra is. Ő főképpen azért tiszteli Csombét. mert minden bevetéskor valóban kifizeti a veszélyességi pótlékot. Ez a mosolygó bérgyilkos különben kijelentette: »Foglyokkal nem bíbelődünk. A mi nyelvünk az ólomgolyók nyelve.« És mi történik Dél-Viet- namban? Már elmúlt 20 éves az a dél-vietnami ifjú, aki akkor született, amikor hazája szép­séges tájain elkezdődött az öldöklés. Ki tudná számba venni, mennyi vér folyt el azóta a Mekong iszapos vizé­vel, és mennyit ivott fel a dzsungel ingoványa? Régeb­ben a franciák, most pedig az amerikaiak érdekeiért arat szüntelenül a halál Dél-Viet- namban. Washingtonban a szabadság megvédelmezéséről beszélnek. De miféle szabadság az, amelynek »védelmében-« gyúj­togatnak (harmadik képünk), és szinte naponta újabb meg újabb utcai csetepatékban embereket vernek agyon (ötö­dik képünk)? A félrevezetett, egymásra uszított fiatalok, buddhisták és katolikusok le­írhatatlan dühvei irtják egy­mást a Made in USA mintájú »szabadság« jegyében. Ámde az igazság ereje nagy. Ez kényszerítette a New York Times tudósítóját és Morse szenátort a tények fölfedé­sére. A New York-i lap ki­mondta, hogy az USA-erők más célokat követnek Dél- Vietnamban, mint amit beval- lanak. Morse szavai még vi­lágosabbak: »Dél-Vietnamban nincs szabadság! Dál-Vietnam zsarnok állam, és nem érvé­nyesülnek ott a szabadságjo­gok ... Mi fölfegyverzett ha­dihajókat adtunk a dél-viet­namiaknak, holott jól tudtuk, hogy bombázni akarják az észak-vietnami szigeteket... Hadihajóink jelenléte provo­káció ...« Csőmbe havi 400—1200 dollárt fizet zsoldosainak. Ennyit vall be. Az USA napi 1 millió dollárt fizet dél-vietnami tábornok zsoldosainak. Ezt szintén be­vallották. Hatalmas összege­ket sajtolnak ki az egyszerű amerikai emberekből a kü­lönféle zsoldosok pénzelésére. Az ügy mindenképpen becste­len. Erről beszél negyedik felvételünk is. Ezen az USARMY egyik katonája lát­ható a drótsövények mögött a dzsungelháború egy meglán­colt kezű sebesültjével. Ki­hallgatásra viszik az elfogott szabadságharcost, az egyszerű hőst aki nem jenki mintájú, hanem igazi szabadságot akar hazájának. A vietnami har­cos igazsága „ világ közvéle­ményéhez apellál. A világ közvéleménye pedig nemcsak Morse szenátor őszinteségével beszél, hanem jogerősen — ítélkezik is ... S. M. Áttiunlc tmy így piitatootca.! Azelőtt egy pillanat egy percnek hatvanad része, illet­ve egy órának 3600-ad része, egy napnak pedig 84 600-a.i ré­sze volt. E számítás azonban csak akkor »stimmel«, ha a Föld valóban 24 óra alatt for­dul meg a tengelye körül, ho­lott kiderült, hogy ez nem helytálló. Tudományos precizi­tással mérve ugyanis a Föld forgása határozottan szeszélyes. 1680 és 1800 között, vagyis 120 esztendő alatt a Föld forgása annyira meglassult, hogy 27/100 másodpercet késett. A XIX. században ismét meggyorsult valamelyest, úgyhogy csaknem 31/100 másodpercet hozott be, viszont 1900-tól 1920-ig ismét meglassította forgását. Most legutóbb Földünk forgása is­mét gyorsulóban van. A Nemzetközi Méréshitelesi- tő Intézet a jövő hónapban Pá­rizsban kongresszust tart, s azon megvitatják egy újabb ál­talános érvényű másodperc­mérce elfogadását. Az új mérce szerint egy má­sodperc ezentúl a cézium atom 9 milliárd 192 millió 631 700 rezgésü periódusának fog meg­felelni. INNEN — ONNAN PÁRIZS A francia medvék 70 száza­lékát a Keleti-Pireneusokban létesítendő harmadik Nemzeti Park rezervációjába telepítik. * * * A versailles-i park 102 »an­tik« szobrából csak 12 szárma­zik valóban az ókorból. * * * A statisztika kimutatása sze­rint naponta 500 felnőtt hagyja ott a mezőgazdasági termelést, és vándorol a városokba. * « » BONN Tilos az autóstop a nyugatné­met katonáknak. * * » Az autósztrádák mentén meghatározott helyeken vér- plazma-konzerveket helyeznek el. * * ♦ LONDON Az új angol mosógép villany­áram nélkül működik, pusztán víznyomással. * • • VATIKÁN Cushing chicagói bíboros ja­vasolta, hogy máris kezdjék meg XXIII. János szenttéava­tás! pőrét * * * MOSZKVA Egy új készülékkel érzéste­lenítés nélkül és mégis fájda­lommentesen, rezgés segítségé­vel lehet fogat húzni. * * * NEW YORK Egyes nagy részvénytársasá­gok közgyűléséről 33 fordula­tos mikrobarázdás lemezeket készítenek a részvényesek szá­mára. IGEN, FÜLE VAN A FALNAK Egy üzletember, valamelyik tár­saság elnöke elhatározta, hogy szép festménnyel díszíti dolgozó- szobáját. A festményt megvásárol­ták, és fel is függesztették. Az üz­letember nem tudta, hogy a műal­kotással együtt a konkurrens tár­saság füle is odakerült a cég főha­diszállására. A festmény vászna és alátétje között ugyanis lapos rá­dióadót helyeztek el mikrofonnal, energiaforrással és antennával együtt. Mindazt, amiről a dolgozó­szobában szó esett — új találmá­nyok, a társaság gyártási, pénzügyi tervei, a vetélytársak elleni harc­ban alkalmazandó stratégiája — egyszeriben megtudta a konkuren­cia. Az Egyesült Államokban számos hasonló eset történik. «-Nincs hová elrejtőzni! A lehallgatás olyan mé­reteket öltött, hogy nehéz lmne mikrofonoktól garantáltan men­tes helyet találni!« — kiált fel Van­ce Packard amerikai író. A New York Times Magazin című folyó­iratban megjelent c'kkében, amely­nek címe: «-Igen, füle van a fal­nak«, Packard megírja, hogy a kozmikus korszak elektronikai vív­mányai alapján az amerikai ipar miniatűr mikrofonokat, magneto­fonokat, rádióadókat gvárt, am°- !vek beszerelhetők a telefonkészü­lékbe, a cigarettadobozba, a rúzs­ba stb. «•Egy elég tekintélyes mannhatta- m társaság vezetője, aki valami­lyen oknál fogva tudni akarta, mi ről beszélgetnek irbdájának női al­kalmazottal a mosdóban, miniatűr adókat szereltetett azokra a mű­anyag hengerekre, amelyekre a toalettpapírt csavarták fel« — írja Packard. A lehallgatás technikáját, amely régebben főleg a köpeny és tőr lovagjainak fegyvertárába tarto­zott, manapság mindjobban fel­használják az Egyesült Államok­ban. A »gyanús« amerikaiak után nyomozó ügynökség, az ipari kém­kedést végző társaságok, a bank­vezérek, ak»k egy percre sem akárkik k’engedni alárendeltjeiket ellenőrzésük alól, az isko’avgazga- tók, akik hallani szeretnék, miről beszélgetnek a szünetekben a ta­nulók, a férjek, ak’k igyekeznek hűtlenségen tetten érni feleségüket stb., egyaránt e»-*ei *v* eszközzel él. nek. Ezekben e n h->n g választás! kampány zugr''laikusainak tucat­jai próbálnak korszerű lehallgató- ké"zülék''ket csempészni el’enfelelk főhadiszállására. Nem is olyan rég a kénviselőház egv:k albizottsága valamilyen tigv- ben vizsgálatot tartva a washingto­ni kormányintézményekben körül­belül ötezer olyan készüléket fe­dezett föl, amelyek a telefonberen­dezések lehallgatására szolgálnak. Az egyik San Franciscó-i lan sze­rint Kaliforniában tízezer olyan cég van, amely valamilyen formá­ban lehallgatja munkatársai tele­fonbeszélgetéseit. A belső kémkedés növekedése természetesen ellenkémkedést szül. A lehallgatás elhárítására speciali­zálódott Eos-Angeles-i társaság egyik képviselője azt állítja, hogy a hivatali helyiségek lehallgatás el­leni profilaktikus vizsgáitokat ugyanolyan rendszeresen kell vé­gezni, mint az orvosi vizsgálatot. Packard szerint az Egyesült Ál­lamok jelenlegi törvényei rém nyújtanak garanciát az amerikai polgá-nak a nyomozás és lehallga­tás ellen. Packard olyan törvények elfoga­dása mellett száll síkra, amelvek megakadályoznák *>z ember magán­életébe való példátlan beba+o!ást. M’v“l azonban ügy látóik nem bízik b°nne, bo^v a közeljövőben hoznak ilyen törvényeket, o’kké* számos t^cbn'k'n tanáccsal fejezi be. ő.zt alánHa n*tdául, hogv a bi- 'Zelrn!''«! h*yz,';lg''t-,:S''ket Fipk*T>',<'Ol+ ridiévé^züi"k m^llo't vagy «"Ovat- lan, váratlanul m'»gv*les,*t''tt h°- ivpn kell lebonyolítani. oéldáu1 a konyhában vagy valamely ritkán használt átjáróban. S végűi, mint ahogy Paekard írja. az emberi lé­lek ló ismerőiének kell lenni vala­kinek ahhoz, hngv eldöntse, vajon ismerősei közül k! lenne ké^es a ruhája alatt vagy az aktatáskáié­ban lehallgató készüléket hordani

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents