Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

Szerda, 1964. szeptember 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP Magyar jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás a 2. oldalról.) már a legszélesebb körben, így a felelős államférfiak kö­rében is támogatják. A mi véleményünk szerint a békés együttélés a béka megőrzésének alapvető felté­tele, olyan konkrét politikát jelent, mely az általános és teljes leszereléssel, a nemze­tek és népek közötti egyenjo­gú kapcsolatok megvalósításá­val, a fejlődő országok hala­dásának meggyorsításával, a nemzetközi kapcsolatok továb. bi demokratizálásával, a né­pek közötti bizalom helyreál­lításával és a kölcsönös érde­kek alapján való közeledéssel valósul meg. Az együttélés nem jelenti a nemzetközi munkásmozgalomban és a tár­sadalmi fejlődésben a forra­dalmi harc befagyasztását, amint azt egyesek nekünk fel­róni igyekeznek. A nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalomban mindinkább tért hódít az a felismerés, hogy a békeharc a szocializmusért vívott küzdelem része, és min. den olyan igyekezet, amely elválasztásukra törekszik, sú­lyos kárt okoz a békének és a szocializmusnak. Valójában ez a lényeg, a nemzetközi munkásmozga­lomban folytatott szakadárpo- litikában, s a Kínai Népköz- társaság mai vezetőinek a ter­monukleáris háború kalandor módon megítélő gyakorlatá­ban. Az az elképzelés, hogy a szocializmust fel lehet építeni a jelenlegi civilizáció — vá­rosok, gazdasági éj kulturá­lis központok üszkös romjain — a termonukleáris háború százmilliós ‘áldozatainak sír­jain, valóban a politika leg­veszélyesebb fajtáját képviseli. Ez lényegében saját népük és mindazon népek mélységes le­becsülését is jelenti, akik el­határozták, hogy megakadá­lyozzák a nukleáris katasztró­fát. Jugoszlávia — mint ismere­tes — következetes politikájá­val baráti kapcsolatokat te­remtett Afrika, Ázsia és La- tin-Amerika egy sor országá­val. Igen nagyra értékeljük a barátságot ezekkel a népek­kel, amelyeket a gyarmatosí­tás alatt hosszú ideig elnyom­tak és kizsákmányoltak, és amelyeknek nagy áldozatokat kellett vállaniuk nemzeti füg­getlenségükért. Az újonnan felszabadított országok jelentős része a szo_ cializmust, annak különböző formáit és útjait választja, és különböző szocialista jellegű intézkedéseket léptet életbe. Ezek az országok a gazdag szocialista gyakorlatban kere­sik és találják problémáik és ellentmondásaik megoldását gazdasági és társadalmi fejlő­désükben. Ez észrevehetően arra utal,' hogy a jelenlegi adottságok között a szocializ­mus mint világfolyamat egyre jobban erősödik. A nemzetközi munkásmoz. galomnak nagy a feladata és felelőssége, hogy felfogja és megértse a világ különböző országaiban jelentkező sajátos feltételeket, különösen azok­ban az országokban, amelyek csak most indulnak a szocia­lizmus építésének útján. A szocializmus ügyének csak árthat, ha nem veszik figye­lembe a való helyzetet, vagy merev, dogmatikus sablonokat alkalmaznak. Figyelembe vé­ve a szocialista fejlődés for­máinak gazdagságát, ma még inkább szükség van a kölcsö­nös megértésre, tiszteletre és türelemre, a nyílt elvtársi vé­leményre és tapasztalatcseré, re,mint valaha. A nemzetközi munkásmozgalom csak a valóság alapos értékelésével, a marxista gondolat alkalma­zásával használhatja ki ked­vező lehetőségeket. Véleményünk szerint min­den pártnak és minden szo­cialista mozgalomnak köteles­sége világosan és egyértel­műen kifejteni és megfogal­mazni á mai fejlődés alap­vető kérdéseiben — a háború és a béke és békés egymás mellett élés kérdésében — vallott politikáját. Ugyanak­kor kötelessége az is, hogy ál­lásfoglalását ne csupán dekla­rálja, hanem alkalmazza a gyakorlatban, a felmerülő konkrét problémákkal és ese­ményekkel kapcsolatban is. Ilymódon elérhetővé lesz, hogy gyorsabban szembetűn­jenek a különféle helytelen ál­láspontok és — miután elszi­getelődtek — meghátrálásra kényszerüljenek. Mi mindig nagy jelentősé­ket tulajdonítottunk a szocia­lista országok közötti kapcso­latoknak. Ezek a kapcsolatok jelentősek országaink számá­ra, hiszen a népeink közötti együttműködés továbbfejlesz. tését kell szolgálniuk, s ezzel együtt kiküszöbölni mindazt, ami a múlt negatív öröksége. Jelentősek a többi ország szempontjából is, mert a mi együttműködésünk a népek közötti újfajta demokratikus és egyenjogú kapcsolatok pél­dájául szolgál. Ma, amikor egyértelműen elítéljük azt, amit ezen a téren Sztálin tett csupán a Jugoszlávia iránti viszonyt említem — megvan­nak a kedvező feltételei an­nak, hogy a szocialista orszá­gok minden oldalú együttmű­ködése új formákkal és tar­talommal gazdagodjék. Ma a szocializmus nemzetközi erői nagy mértékben megnöveked­tek és a jelenlegi nagy társa­dalmi változások talaján még tovább erősödnek. Minden ha­ladó és békeszerető erővel ké­pesek új hatalmas sikerekre és arra, hogy döntő szerepet játsszanak a világ békéjének megőrzésében. Országaink viszonya tartós alapokon nyugszik Jugoszláv és magyar államférfiak kitüntetése Kedves Dobi elvtárs! Kedves Kádár elvtárs! Ügy vélem, önök is osztoz­nak azon meggyőződésünkben, hogy szomszédos szocialista országaink viszonya erős, és tartós alapokon nyugszik a teljes egyenlőség és egyenjo­gúság, a kölcsönös tisztelet és megértés alapján. Különböző területeken sikeresen fejleszt­jük és szélesítjük együttműkö­désünket, jószomszédi viszo­nyunkat, tekintet nélkül a múlt bizonyos vitás kérdései­re, s azokra az eltérésekre, amelyek még fennállhatnak. Hasznos eszmecserénk — ahogy azt Kádár elvtárs is ki­emelte beszédében — megmu­tatta, hogy mindkét részről fennáll a készség és elhatáro­zás, hogy fejlesszük országaink sokoldalú együttműködését. Országaink kiváló lehetősé­gekkel rendelkeznek a gazda­sági kapcsolatok fejlesztésére. A jugoszláv—magyar gazdaság gi együttműködési bizottság megalakulása az ipari együtt­működés területén meghozta első eredményeit, s kedvezően hat majd az árucsereforgalom további növekedésére és a gaz­dasági együttműködés más te­rületeire, ahol még sok reális lehetőség áll fenn. Meggyőződésem, hogy láto­gatásunk és megbeszéléseink műszaki—tudományos, okta­tásügyi, kulturális, stb. vonat­kozásban is, előnyösen hatnak majd együttműködésünk ha­tásfokának további alakulásá­ra is. Kölcsönös megismeré­sünk szempontjából külön je­lentősége van társadalmi szer­vezeteink, — szakszerveze­teink, ifjúsági-, nő- stb. szer­vezeteink mindenkori szélese­dő kapcsolataink tapasztalat- cseréjének. Az együttműködés igen sokrétű lehet. Kedves barátaink! A Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaságban — amint önök előtt ismeretes — jelentős számban élnek ma­gyar nemzetiségű állampol­gárok, ahogy a Magyar Nép- köztársaság területén is élnek jugoszláv nemzetiségű polgá­rok. Ezzel kapcsolatosan forra­dalmunk egyik jelentős vívmá­nyára szeretnék rávilágítani: a nemzetiségi kérdés megoldá­sára Jugoszláviában. Ez kiha­tott minden nemzetiségre, úgy, hogy ma országunk minden polgára teljes egyenjogúságot élvez, a kultúra és a társadal­mi, politikai élet minden terü­letén, beleértve a nemzetiségi nyelv szabad használatának jogát is. Ilyen módon a Jugo­szláviában élő magyar nemze­tiségű dolgozók az egyenlőség alapján részt vesznek a tár­sadalmi és munkás önigazga­tásban. Nemcsak lojális pol­gárai Jugoszláviának, hanem aktív tagjai is szocialista épí­tésünknek. Elvtársak és elvtársnők! Holnap annak a meleg és szívélyes fogadtatásnak a kel­lemes emlékeivel térünk ha­za, amelyben bennünket min­denütt részesítettek. Engedjék meg, hogy mégegyszer szívből megköszönjem a figyelmüket és a vendéglátást, amelyben részünk volt az önök szép hazájában. Joszip Broz Tito beszédét a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság barátsága és együttműködése éltetésével fe­jezte be. Tito elnök beszédét nagy taps fogadta. A jelenlevők hosszan, melegen ünnepelték a jugoszláv vendégeket, éltet­ték a jugoszláv és a magyar nép barátságát. A nagygyűlés Gáspár Sándor zárószavai után az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. (MTI) Faluról falura ' Volt lélegzetvételnyi idő az aratás után? Nehéz lenne ezt megmondani. Hiszen annyira láncszerűen egybekapcsolód­nak a munkák. Pihenésről, megállásról nemigen beszélhe­tünk. Kint a földeken napbar­nított emberek, zúgó gépek százai dolgoznak. Bent az iro­dákban már készülnek a hol­nap tervei. Bizakodva néznek a holnap elé Porrogszentkirályon. Az őszi munkákat nem ősszel, ha­nem nyáron kell elkezdeni. Lehet, hogy furcsán hangzik így, de ebben a faluban nem tévedtek, mikor ezt az elvet követték. Legalább 50 száza­lékkal előrébb állnak, mint ta­valy ilyenkor, s ez főképp a talajmunkára vonatkozik. így mondták: »A magágyra kénye­sek vagyunk ...« A tanulságot a múlt év adta, elkapkodni, el­sietni nem lehet ezt a munkát. Ezért is gyarapították — dicsé­retre méltóan — a kettős mű- szakú gépek számát. Tavaly három, az idén öt gép dolgo­zik éjjel-nappal a szövetkezet határában. Különösen a két MTZ — Mészáros Ferenc és Gábel Lajos, illetve Kovács János és Kovács József vezet­te gép, valamint a Kovács Jó­zsef és Jerek József gondjaira bízott Dutra teljesítménye ki­ugróan jó. Sok helyen arra hivatkoznak, hogy azért nem lehet két mű­szakot szervezni, mert a trak­torosok ellenzik. Valótlanság lenne azt állítani, hogy itt nem jelentett gondot. Nem volt könnyű, de nem riadtak vissza az első akadályoktól. És bebi­zonyították, el lehet érni ezt is, ha a szövetkezet érdeke így kí­vánja Céltudatos igyekezet nyilvá­nul meg mindenben. A silózás­sal már rég végeztek, naponta 200 mázsa cukorrépát szállíta­nak, 200 hold vetésre kész, s ahogy a termény lekerül egy darab földről, a szántótraktor máris végzi a talajmunkát... Igen, Porrogszentkirályon bizakodva néznek az ősz elé. Megteremtették a minőségi munka feltételét. És ez előre­lépés. A másik községben barázdák szántják a vezetők homlokát, és gyakran elhangzik a kérdés: »Mi lesz, ha ez így marad?...« Nem ok nélküli az aggodalom Gyékényesen. Elszomorító, amit például a burgonyaföldön láttam. A Március 15. Tsz-ben, a járás egyik területileg is nagy gazdaságában összesen 16 asszony szedte a burgonyát. A gépnek minden forduló után meg kellett állnia, a traktoros a sárhányóra könyököl-ve vár­ta, hogy a kosarakba kerüljön a termés. Egy adat: Gyékényesen 450 hold gabona kerül az idén ka­pások után. — Éppen ezt mondtam az előbb, mi lesz, ha el kell kez­deni a cukorrépaszedést is? Hiába, kétfelé nem szakadhat az ember! Az asszonyt Molnár József- nénak hívják, fájósán egyen­geti a derekát, ő azok közé tartozik, akik dolgoznak. Sőt két részt vállalt mindenből. Egy másik asszony: — Holnap még ennyien sem leszünk... Hogyan? Miért? Hiszen egy­két hete még úgy látták a ve­zetők, hogy nem lesz fennaka­dás a betakarításban. így lát­ták, mert a premizálás érde­keltté tette őket ebben a mun­kában. De alig szedtek ki egy pár höld burgonyát, azt kellett tapasztalniuk: tévedtek. — Az első napokban sokan voltunk — mondja ■ Molnámé —, de aztán hirtelen elfogy­tunk. Azt mondják az asszo­nyok, csak akkor jönnek el, ha naponta megkapják a 30 kilo burgonyát prémiumként. Pedig annak idején úgy ál­lapodtak meg, hogy 260 négy­szögöl fölszedése után jár eny- nyi. Érthető, hogy a premizálá­si jegyzőkönyvben foglaltak­hoz ragaszkodik a szövetkezet vezetősége. Gyékényesen most ez a leg­nagyobb gond, ez foglalkoztat­ja leginkább az embereket. A gépek munkája itt is elisme­résre méltó, de mi lesz, ha a betakarítás vontatottsága miatt egyszerűen nem tudnak dol­gozni? Ez a veszély fenyeget, ha nem lépnek föl következe­tesen, szigorúan, de embersé­gesen a rendbontókkal szem­ben! , — * * * Tömérdek munkát, fáradsá­got jelent az ősz. Az egyik fa­luban szinte zökkenő nélkül, hangyaszorgalommal, kitartás­sal, a másikban gondokkal, ba­jokkal birkózva dolgoznak. Va­jon a gyékényesi emberek egy része mikor ébred rá, hogy a mostani hanyagság a jövő évi kenyerüket veszélyezteti?! Vörös Márta Fegyverkező gyerekek Kedden délután a Parla­mentben az Elnöki Tanács ta­nácstermében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke magas kitüntetéseket nyújtott át Tito elnöknek és két közvetlen munkatársának. Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára ismertette az El­nöki Tanács határozatát, amely szerint az Elnöki Tanács Jo­szip Broz Titonak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége fő­titkárának* a fasizmus elleni harc hősének a társadalmi ha­ladás, a béke és a népek kö­zötti megértés szolgálatában, a magyar és a jugoszláv nép ba­rátságának elmélyítésében ki­fejtett fáradhatatlan munkás­ságáért a Magyar Népköztársa­ság Zászlórendjének első fo­kozatát a gyémántokkal; Veljko Vlahovicsnak, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága Vég­rehajtó Bizottsága tagjának és Kocsa Popoviesnak, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszteré­nek a fasizmus elleni küzde­lemben, a társadalmi haladás, a béke és a népek közötti jobb megértés, a magyar és a jugo­szláv nép barátsága elmélyíté­sének érdekében végzett ki­emelkedő tevékenységükért a Magyar Népköztársaság Zászló­rendjének I. fokozatát ado­mányozta. Dobi István, a kitüntetés át­adásakor az Elnöki Tanács és a maga nevében melegen gratulált a kitüntetéshez. Tito elnök meghatottan mon­dott köszönetét. Kijelentette: a kitüntetést a népeink közötti kölcsönös megbecsülés és jó­barátság jeleként fogadom. — Engedjék meg, hogy a velem együtt kitüntetett mun­katársaim nevében is kifejez­zem köszönetünket. A jugoszláv államfő ezután a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közöt. ti békés együttműködés s ba­ráti kapcsolatok fejlesztésében és megerősítésében szerzett rendkívüli érdemeiért Dobi Istvánnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnö­kének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének a Jugoszláv Nagy Csillag-rendet; Gáspár Sán­dornak, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa helyettes elnö­kének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, Péter Já­nosnak, a Magyar Népköztár­saság külügyminiszterének a Jugoszláv Zászló-rendet a sza­laggal adományozta. A kitüntetettek nevében Ká­dár János mondott köszönetét. (MTI) Egykedvűen állt a kiskert- »A Távol-Keleten állomáso. rucok, labancok. S nagyszerű ajtó előtt. Szöszke haja gu- zó 7. flotta összesen 125 hadi- játék volt. bancosan meredezett a fején, hajóból áll. Constellation, Ti- Tulajdonképpen nem csinált conderoga, Bon Homme Ri­semmit, testsúlyát a bal Iá- chard, Midway, Oriskany és Ranger. Ezen a hat repülőgép- anyahajón 650 legmodernebb típusú, támadó jellegű, sugár- hajtású repülőgép tartózkodik bevetésre készen. A legtöbb gép alkalmas atombombák nem- Komolytalan dolog — bára helyezte, s csak állt, ta­lán kissé szomorúan. Kezében veszettül kattogott egy pirosra festett géppisz­toly. Elem van benne, ez mű­ködteti a kattogót. A gyerek talán születésnap­jára kapta ezt a játékot. Most egyedül van, hát kattog­tak Délután itt voltak a töb­biek is. Az egyik azt java­solta,, hogy játszanak Ten- kest. És mindjárt stoppolta is a kapitány szerepét. A lábán-«előtt esett le. cokra vonatkozó csatakiáltást be sem fejezhette, mert sza­vába vágott a pirosra festett fegyver kelepelése. Harcoltak tehát. A szöszke volt az úr. Ö nem kiabálta, hogy ratatata tatata ... bumm!! Ö csak nyomta a ravaszt; A többiek aztán elmentek. Most már lassan sötétedik. A szöszke unottan kattogtat. »A Süddeutsche Zeitung sze. rint az Egyesült Államok had. erejének létszáma a Távol- Keleten: 229 000 fő; hetven­ezer a légiflotta kötelékeiben teljesít szolgálatot (parancs­noksága Hawaii-szigeten állo­másozik), hatvankilencezer a Most géppisztolyokkal kele­peinek, bombákat lövöldöznek képzeletbeli emberekre... Már akinek ilyen játéka van. A fegyverkező gyerekek lát- '. ványa rossz érzést kelt ben­szállítására is.. Egy másik kisgyereket a Kanizsai utcában láttam. Kék színű rakétakilövője volt, sár­ga rakétával. Kilőtte a raké­tát, aztán utánanyargalt. Me­gint kilőtte és megint nyar­galt. A sárga rakéta a lábam hiszen csak az elem kattogtat —, mégis aggasztó gondolato­kat ébreszt, és az egészben van valami hátborzongató. De aztán eszembejut a Kí- sértetkastély Spessartban cí­mű film egy részlete: A já­tékboltban az eladó kínálgat- ja a cuki kis bombázót, a tündéri atomágyút. Énekelve megjelennek a kísértetek, s a tankokból, bombákból plüss nyuszik, mackók lesznek ... Foci, rongylabda, Ameriká­ból jöttem, két utolsó pár előre fuss, morgó mackó és alvó baba. Gyerekeknek való játék ... S. Nagy Gabriella — Milyen rakétád ked? van ne­rakéta, hanem — Ez nem bomba. A következő kérdést már nem hallotta, mert kattantott egyet, a bomba elszállt, s ő inait utána, hogy kiszedje az útszéli porból. Amerikai politikusok a le­endő harmadik világháború esélyeit latolgatják, atom-óvó­helyeket terveztetnek és épít­tetnek. Angliában nemrég megje­lent egy könyv. C. Wright Mills írta, a címe: A harma­dik világháború okai. (The gyalogság létszáma, hatvan, causesl of world war three.) ezer haditengerész szolgál a A nyugati sajtóban atom- 7. flotta kötelékeiben és har- őrültek nyilatkoznak: »-Akik mincezer a tengerész-gyalog- nem férnek be az atomóvó- ság száma.« helyre,, azok pechesek ...« Igazi géppuskák kelepelnek, A gyerekek szeretnek utá- igazi repülőgépek bombázzák nozni. Teli Vilmos és Tenkes Patet Lao állásait... a tv-ben, nyilas vitézek, ku­PANNÓNIA TUDJA-E MÁR. hogy a PANNÓNIA T—5 újtípusú 250 cm3-es motorkerékpár azonos ára mellett 2 lóerővel nagyobb teljesítményű, mint az eddigi kivitel? _______________ (1652)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents