Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

SOMOGYI NÉPLAP A kívánságlista másik oldala Fásultan sorolta a gondokat lősséget az egyik tsz-elnök ismerősöm: 1 — Áll a traktorunk, mert nem kapunk sebességváltó fo­gaskereket. Hiányzik az MTZ- ekékhez az előhántó, rosszak a vetőgépcsövek, egyszóval sok a baj. A legrosszabb, hogy nem lehet alkatrészt kapni. Akkor igazat adtam neki. Valóban, akadozik még az al­katrészellátás. Utána vala­hogy úgy éreztem, mintha kí­vánságlistát nyújtott volna be az elnök: »Ezek a gondjaink, ha nem segítetek rajta, nem vállalhatjuk az időszerű mun­kák elvégzését«. Furcsa dolog volt ez, úgy tetszett, mintha csupán az al­katrészellátókon múlna, hogy lesz-e fennakadás vagy sem a gépek üzemeltetésénél. Pedig ez csak az érem egyik oldala. A másik? Vajon a tsz-ek megtesznek-e mindent, hogy minél tovább tartsanak a gépek, minél ke­vesebb legyen a törés. A gépek rendszeres karban­tartásáról, megóvásáról van szó. Azt hiszem, itt is be le­hetne nyújtani a kívánság!is. tát. L,áttunk már a megyében olyan silókombájnnal, amelyik a rozs silózásakor romlott el, s egész nyáron a tábla szélén mosta az eső, sütötte a nap. Még csak a sorból se állították ki. Jobb sorsot érdemelt vol­na a Nagybajomi Gépállomás­nak az a vetőgépe is, amely Hencse és Kőkút között a rét szélén »nyaralt«. Aki fel­nyitotta a fedelét, könnyen megállapíthatta, hogy utoljára borsót vetettek vele. A tsz vezetői is mesélnek hasonló esetekről. Vajon nem hanyagság-e, hogy Ságváron az egyik MTZ-böl szántás közben kifolyt az olaj? Fedig a tsz- nek jól fölszerelt gépműhelye van, rendszeresen javítják a gépeket. A munkagépeknél is hasonló a helyzet. Szigeti Jó­zsef tsz-elnöknek az a vélemé­nye, hogy a trakorosok a mun­ka végeztével csak leteszik a gépeket, de alig gondol valaki arra, hogy rendbe is hozza őket. Utána már nehéz a fele­megállapítani, mert ugyanazt a gépet többen is használják. Azt hiszem, meg lehetne buktatni gépszeretetből azt a balatonendrédi traktorost is, aki annyira megfeledkezett az eke kerekének a zsirozásáról, hogy tükörfényesre csiszolódott a csapágy. Ha valaki végignézné a me­gye traktorait, munkagépeit, hány beszáradt, eltömődött zsírzóhelyet találna? Valaki tői egyszer azt hallottam, hogy nálunk eszik a gépeket. Ügy fogalmaznám meg inkább, hogy elhanyagolják őket. Azok­ban a tsz-ekben, ahol szakkép­zett gépcsoportvezetők vannak, még úgy ahogy megkövetelik a traktorosoktól a rendszeres karbantartást, de ahol nincs, vagy nem tud megbirkózni a feladatokkal, ott bizony akad hónapos sár a traktoron, dróttal megkötött alkatrész, rossz porlasztás és idő előtti elöregedés. Ezeket a hiányosságokat is be lehetne nyújtani a kíván­ságlista másik oldalán. A várdai Űj Élet Tsz-ben rendszeresen ellenőrzik a gépe­ket A traktorosok 250 forintot kapnak havonta a karbantartá­sért. De ha elhanyagolt gépet találnak, a traktorost büntetik meg. Követésre méltó ez a pél­da... K. I. „Mihroklimás“ város a Szovjetunióban A Jakut Autonóm Köztár­saság területén, Szibériában »mikroklímával« ellátott vá­ros épül. A magas épületek tetős udvarát folyosók kötik össze és az összes helyiségek­ben egész éven át mesterséges mérsékelt égövi klímát terem­tenek. Az új várost »Ajhal«- nak (Dicsőség) keresztelik. A Jakut Köztársaság éghaj­latának megjavítására szovjet tudósok azt is tervbe vették, hogy valamilyen módon fel­robbantják azt a hegyláncot, amely megakadályozza a me­leg légtömegek beáramlását erre a területre. A legszebb jutalom Hogyan tudnak részt venni a | Azt tapasztaltam, hogy Sós I hogy felderítik: mire van szük- munkaversenyben a kereslte- J József a vasbolt, Horváth Jó- ségük a vásárlóknak, s beszer- delmi dolgozók? — kérdezte zsef a ruházati bolt és Fehér zik a keresett cikket. Sokszor tőlem az egyik ismerősöm. József az élelmiszerbolt brigád- előfordul, hogy Sós Józsefék az Tudnak-e ők egyáltalán célt vezetője és kollektívája tudja építtetőnek biztosítottak nehe- tuzru maguk elé? El tudom képzelni — mondta —, hogy üzemben, álla­mi gazdaság­ban, termelő- szövetkezetben, tehát olyan he­lyen, ahol ter­melő munkát végeznek, lehet versenyezni. De a kereskede­lemben ... Ho­gyan tudja pél­dául növelni a bolt forgalmát az eladó, ha az emberek nem akarnak vásá­rolni? Eszembe ju­tottak ismerő­söm szavai, amikor a Nagy­bajomi Föld­művesszövetke­zet boltjaiban a Szocialista bri­gád címért küz­dő brigádok ve­zetőivel, tagjai­val beszélget­tem. Tőlük ugyanis éppen azt igyekeztem megtudni, hogyan versenyeznek. zen beszerezhető cikkeket. A Fehér József által vezetett kö­zösség különböző rendezvények előkészítését, jó ellátását biz­tosítja, gyakran munkaidőn túl is. Horváth József és munka­társai a ruházati boltban fel­egyik fontos célkitűzése. Nem­csak a bolton belül képezik magukat, hanem különböző szakiskolákon is. Horváth Józse­fet és Németh Józsefet, a vas­bolt két fiatal, szorgalmas és tehetséges tagját például ha­marosan boltvezetői iskolára küldik. De a szorgalomból sincs hiány. Fáradhatatlanok, ha a vásárlók érdekében jár­nak valahol. Szorgalmukra jel­lemző, hogy a pálmaj őri, a fel­sőkaki, a jákói kis boltoknak saját készletükből adnak árut, hogy a kisebb településeken is jó legyen az ellátás. 4rut rendez a vasbolt két fiatal dolgozója, Hor- váth József és Németh József. növelni a forgalmat. Nem úgy teszik ezt, hogy ráerőszakolják a vevőre az árut, hanem úgy, pénztár körül a korszerű önkiszolgáló élelmiszerbolt brigádja. A ruházati bolt szocialista brigádja, amely a községben először kezdett versenyezni a kitüntető címért. jegyzik a vevők kívánságait, beszerzik a kívánt árut, sőt még ki is értesítik a vásárló­kat, ha igyekezetük sikerrel jár. A sikeres árubeszerzés nem független a munkaversenytől. A megfelelő minőségű áruk biztosításához szükséges szak- képzettség és szorgalom épp a versenyből fakad. A tanulás, az önképzés egymás tanítása, nevelése, a vásárlók érdeké­ben végzett többletmunka ugyanis munkaversenyük — Tessék csak Péter, egyél héz csipkefüggönybe. Ritkán még 1 Marika 1 Ne kínáltassá- tartózkodnak itt, csak ha von­tok magatokat! El sem hiszi- dégek vannak. Egyébként a tek, mennyire örülök, hogy el- hálószobában élnek. Ott van a jöttetek! Mi újság? Hogy televízió és a rádió is. vagytok otthon? Anyuka mi- Feleségem nagynénje négy­kor volt nálatok? A gyerekek? venkét éves. Szikár, ideges A kis Péterke, meg az az en- asszony, korán ráncosodó, * " enyhén szeplős arccal. Vörö­— Nem? Igaz is, annyi bal­esetről hallani mostanában. A múlt héten is éppen az utcánk­ban ütött el egy kerékpárost a teherautó. Szerencsére nem nivaló csöppség, az Évike! A múltkor anyátok itt járt, mu­tatta a képeiket. Mondhatom, összecsókoltam az aranyos po- fikájukat. Miért nem hoztátok el őket? Persze a nagy út... Jaj, pedig de szeretném látni őket! Ugye, megígéritek, hogy jövőre nem hagyjátok otthon egyiket sem? Tessék abból a mandulás kifliből is! Finom ____ _______ á m, az igazgató elvtáre is na- Sajat szavaitól vagy azok ha- gyón dicsérte, el is kérte are- igától. Gyors beszédű, sok ses szemöldöke alatt fekete szeme riadtan ugrál, ha be­szél. Mintha félne valamitől. ceptjét. Tudjátok, gyakran ki kérdést tegZ föl, s rendszerint anyuka? Két szoba, ^on^’ szokott jönni egy kis vizsga- válaszol rájuk. Falusi előszoba, veranda. Most par­*------ ^ kettaznak, a jovo heten pedig d e nyolc mennek a festők. Lassan száz- ’. Ennyit harmincban van. Még szeren- lyes emberek, már volt itt a között a felesége a házasság- _hogy jszegeny ^ Mesanyank latra. Szerencse, hogy mindig lány volt> amoiyan félig pa- kettaznak, a jovo heten pedig előre tudom, mikor érkezik es raszt. apja ács volti de nyolc mennek a festők. L^an száz hozzákészülhetek. Nagyon he- holdon gazdáikodott is. Ennyit van.^ — Igen, hatvan év után már na meg gyereket nevelni. Bár nehezen szokik le'róla az em- aztán erre jutott a legkevesebb bér. idő. Sokszor azt hittem, szét­— Persze, ezeknek a régi megy a fejem, és összeroppa- asszonyoknak vérükben van a nők. Aztán megittam egy fe­lett különösebb baj. Mi sem munka. Egyszerűen nem tud- ketét, és gyötörtem tovább ma­veszünk. Zolika mondogatja ják nélküle elképzelni az éle- gam. Különösen a történelem­ugyan, milyen jó lenne, két év tét. Szóval sokat segített drága mel voltam megakadva meg az múlva ő is vezethetné, de hát édesanyám, az biztos. A fize- irodalommal, amiket tanulni kellett volna. A többi nagyjá­ból megértettem, és ez már elég volt a közepeshez. Sőt, számtanból négyest kaptam! Ehhez mit szóltok? A fiam meg hármast hozott haza ma­tekból. De mindegy. Nem is az osztályzat a fontos. Megvan a papír, és ez a lényeg. Bemu­tatja az ember, ráírják a sze­mélyi lapra a számát, és elte- hetem a fiókba. Mindenütt ez megy. Tifelétek nem? — Szóval vége a nyomasztó gondnak. Könnyebb évek kö­vetkeznek Rózsi néninek is. — A, szó sincs róla! Már az ősszel újra tanulok: főtiszti is­MANDULÁS KIFLI az a nyavalyás építkezés min-tésböl nem bírtuk volna. Aztán den fillérünket fölemészti. Igaz ez a szőlő is szépen jövedel­is még az idén eljöhetnétek Kenesére. Már tető alatt van a kis vityillónk. Nem mondta feleségével is. Az asszonyjs ba Poigáriba járatták - egye- jSf km^pUL tóltteé­get, gyümölcsöt, meghizlalja aranyos. Tudják, hogy nálunk dd^ dj. a ndgy gyerek közül —, úgyis rendben van minden, aztdn az egyjk rokonuk révén nem nagyon bogarásznak, a postához került. Jellegzetes .................. bogarásznak, „„„„„„„ ...____ ____=___ i lyenkor inkább beszélgetünk zajaj tájszólását azonban, fő- egy kicsit. Szereti a bort is, képp kiejtését mindmáig meg­ás ha egy-két pohárral iszik, őriztej pedjg már szinte gye- remek vicceket mesél. Jaj, na rekkorában eljött szülőföldjé- hallanátok, micsoda jó pofa . fől Most évek óta egy posta- Egyébként is talpig úriember. hivatal vezetője, tizennyolc Finom, udvarias és elegáns. emder irányítója. Apukám, miért nem töltesz _ j^átom, szépen vagytok. Péternek? Szegények úgyis Igazán örülök neki. Milyen „íiiíucií „-------­s okat izzadnak ebben a hőség- ejegans ez a kis ruhád, Mari- anyarnnak egy-egy fejkendőt, ben. Marikám, te málnát kérsz ka , gjztosan Péter választót- kötényt, ilyesmit, és mindig a inkább? Nem? Jól van, az övé is jól fest ám ! i --—m— 1-----frnT n yom. Kevés borral fröccsöt. Csináltatta ? Gondolom, nem Én is úgy szeretem. Ennyi nem volt 0jcsó ez a finom, könnyű árt meg, és az emésztést is ^övet. elősegíti. Péter, szódaval. _ Készen vettem. Igen? Egészségére, isten hozta _ Ne mondja i igazán ? Na- minálunk ! _ ,, hát, milyen nagyszerű ! Igaz, disznónkat, nem is fogad el pénzt. Hiába, engem mindig nagyon szeretett. Anyátokkal többet veszekedett, mert ő mindent másképp akart, mint az öregek. Miért szükséges mindig vitatkozni? Rájuk kell hagyni, és akkor minden jól van. Én soha még azt sem mondtam nekik, hogy nem. Minden karácsonyra küldök mez, melyet öt éve vettünk. Férjem most jobban is ráér, én vagyok a főnöke, végre si­került elintéznem, hogy ide ke­rüljön, és ha egy kicsit előbb elmegy délután, istenem, senki sem kéri számon tőle. Mert van ám dolog a szőlőben sza­kadásig, amíg csak le nem esik a hó. De most is bevettünk kólára megyek, persze csak le- belőle több mint nyolcezer fo- velezőre. Két év. De fixre ígér- rintot tisztán. Meg amit meg- ték, ha elvégzem, bevisznek a iszunk. Aztán nagyobb ünne- központba. Nézze, Péter, ma- pekre szoktam az igazgató Sunk között vagyunk, meg- elvtárséknak is küldeni egy- mondhatom: ezzel a sok ba- egy demizsonnal a központba, kancsossal vesződjek én tó­csák úgy, jókívánságként. Igaz, vábbra is? Ezekkel a művelet­legszebben beszélek vele. Így aztán nagyon kedvel. Majd el is viszem nyaralni Kenesére, ne féljetek, ha teljesen rend­ben leszünk. Hadd pihenjen, szegény, egész életében úgyis épp eleget dolgozott. Nem kell A levegő enyhén dohos^ volt dyen jó alakra, mint a magáé majd semmit sem csinálnia. a félig lesötétített szobában. Az ablakot ugyan kinyitották, amikor megérkeztünk, _ de a heteken át megrekedt áporo- dott levegő beleette magát a fotelekbe, a rekamié plüss- huzatába, az alig kopott ma­gyar perzsa szőnyegbe, a ne­nem nehéz találni... És még mit vettetek? Tévé? Már biz­tosan régóta van. Nincs? Ak­kor ti kocsira spóroltok, ne is tagadjátok, huncutok. Igaza­tok is van. Az igénylést is be­adtátok talán? — Nem veszünk kocsit. csak élvezheti a jó levegőt, a szép tájakat, kiülhet a veran­dára a nyugágyba. Legföljebb, ha nagyon akar, megfőzöget- het. Mert ahogy ismerem, úgy­sem képes munka nélkül lenni fcgény. meg kell hagyni, ő sem mu­lasztja el, hogy karácsonykor és húsvétkor üdvözlő lapot küldjön. — És a tanulás? Hallom, szerencsésen túl van az érett­ségin, Rózsi néni. — Na, mit szóltok hozzá? Ugye, mit tud a ti Rózsi néni­tek? Talán egy. kicsit moso­lyogtatok is a hátam mögött négy éve, amikor elkezdtem. Éppen akkor esküdtetek, em­lékszem. Gondoltátok, majd megunja és lemorzsolódik. Bi­zony, sokan abbahagyták: nvolvannégyen kezdtük az el­ső osztályt, végül is ötvenket- ten ballagtunk. De igazán nem csodálkozom, hogy ennyien nem bírták az iramot. Dolgoz­ni, tanulni is ebben a korban. len, modortalan kézbesítőkkel? Ha egyszer finom emberek kö­zött is lehetek, és ráadásul mintegy 200 forinttal több lesz a fizetésem is. Ezért csak ér­demes még két évig gürcölni? Kát nincs igazam? És akkor mégiscsak Pesten leszünk, Zo­lika két év múlva egyetemre megv, még protekciót is jobban tudok szerezni a központba. Meg maid elhelyezkedést. Kévét len pvermekem van, az ő lövőiét kell tekintenem el­sősorban. Ne-" ígv van? — Persze, hoovpe... A gye­rek nagy gor>0 manapság .. . Hanem ez a sütemény ténvleg finom. Marikám, kérdezd meg Rózsi nénit, howan készíti, és írd le a receotiét. Van ceru­zád? Jövő vasárnap meg is csinálhatod. Somogyi Károly Azt hiszem ezek is bizonyít­ják, hogy van miért verse­nyezniük a kereskedelmi dol­gozóknak, s hogy munkaverse­nyük sem kíván az üzemi ver­senynél kevesebb erőfeszítést, szorgalmat, szaktudást. De ha ismerősömet az emlí­tettek nem győzték volna meg erről, bizonyára meggyőzték volna azok, amiket a gazdasá­gosságról hallottam Nagyba­jomban. Igen, e boltokban is lehet jól vagy rosszul gazdál­kodni, csökkenteni a költsége­ket, vigyázni a minőségre, emelni a termelékenységet, ele­jét venni a selejtnek. A brigá­dok igyekeznek is jól gazdál­kodni. Sós Józsefék a vasbolt­ban például a telefon és egyéb költségeket szorították le. A ruházati boltban, ahol egyéb­ként 1957 óta majdnem meg­kétszereződött a forgalom (s közben a létszám csak egy fő­vel emelkedett) még a maradé­kot is értékesítik. Ügy vigyáz­tak eddig is az árura, hogy rossz tárolás, hanyag kezelés miatt nem kellett semmiféle cikket leírni, eldobni. És foly­tathatnám tovább. Ezért a munkáért a földmű­vesszövetkezet vezetősége — amely igyekszik megteremteni a verseny feltételeit — joggal részesítette többször elismerés­ben a brigádokat. Megérdemelték az oklevele­ket és a jutalmakat, örömmel beszéltek ezekről. Azt hiszem, a legjobban mégis annak örül­nek, hogy nemcsak Nagyba­jomból, hanem még a Marcali járás községeiből is eljönnek az emberek vásárolni ide, mert mint mondják: nagyon kedve­sen bánnak velük, és általában mindent megkapnak. Sós Jó­zsef, Horváth József, Németh József, Gölcz János, Sós Ist­vánná, Kovács Józsefné, Bor- bás Jolán, Györkös hászlóné, Rajna Ferencné, Fehér József, Lóránt József, Kislaki Sándor, Félix István, Illés Magdolna számára a vásárlóknak ez az elismerése és szeretető a leg­szebb jutalom. Szegedi Nándor Gumitőke a hentesüzletben A mészárosok és hentesek eddig használt keményfa tő­kéje helyett az amerikai Good­year üzem olyan tőkét ajánl, amely szintetikus gumiból készült, nem porózus, nem szívja magába a szagot, bakte­riális fertőzést nem vesz fel, nem forgácsolódik és nem csorbítja ki a hentesbárdot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents