Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-10 / 212. szám

Csütörtök, 1964. szeptember 10. 5 SOMOGYI NÉPLAP Tanulságos séta a mezőgazdasági újítások, találmányok között A kiállítás főterének jobb sarkában, a Kohó- és Gépipa­ri Minisztérium csarnoka mel­lett kapott helyet a mezőgaz­dasági újítások és találmá­nyok pavilcmja. A nyitást kö­vető néhány nap alatt már sok ezren megfordultak itt. Vann ak, akik többször is visz- sza-visszatérnek, ceruzával, papírral a kezükben jegyez- getinek, tudakozódnak, műsza­ki leírásokat kérnek. Egy-egy »szenvedélyes érdeklődő« eny- nyivel sem éri be: magával az újítóval akar beszélni. Ez — sajnos — sok esetben lehe­tetlenség, hiszen a kiállított kerek százötven újítás és ta­lálmány alkotói nem tartóz­A látogatók tehát térbelileg is együtt tanulmányozhatják a növénytermesztés, az állat tenyésztés, a kertészet, az ön­tözéses gazdálkodás, az állat- egészségügy, a gépesítés, 8 gépjavítás és más területek újításait, találmányait. Néhány újítóval is találkoz tunk. Készségesen, apróléko­san magyarázták el újításuk lényegét, elvét, gazdaságossá­gát. Annál szófukarabbá vál­tak azonban, amikor megdi csértük leleményességüket, ta­lálékonyságukat. Bár nem be széliek össze, de mégis vala­mennyien ugyanazokkal a sza­vakkal hárították el a dicsé­retet: »Nem volt nehéz kita­VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Négy lány egy udvarban. Szélesvásznú új magyar film. 10 éven aluliaknak nem ajánl­juk. Az előadások kezdete 5, 7 és 9 óra. (Szeptember 13-ig) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Tékozló szív. Szélesvásznú francia film. Csak 18 éven fe­lülieknek. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 óra. (Szeptember 13-ig.) DÓZSA KERTMOZI Minden megtörténhet. An­gol film. Korhatár nélkül. Balatoni mozik műsora: BALATONPOLDVAR: Nincs többé válás. Lengyel film. Korhatár nélkül. 3ALATONLELLEI FEDETT KERT* özvegy menyasszonyok. Ma­gyar film. Korhatár nélkül. BALATONSZEMES: Jánosik I. Csehszlovák film. Korhatár nélkül. FONYÖDI KERT: A törvény bal keze. Angol film. Korhatár nélkül. SIÖFOKI TEREM: A trubadúr. Olasz film. Kor­határ nélkül. SIÓFOKI KERT: Halhatatlan melódiák. Olasz film. Korhatár nélkül. ZAMARD1 KERT: Művelődés — szórakozás Nagyüzemi libatömőgép. Sűrűsorú gabona- és magvetőgép. kodhatnak egyszerre és ál­landóan Budapesten. A pavilonba lépve ez a fel­írás fogad: »A dolgozók alkotó, feltalá­ló és újító tevékenysége a mezőgazdaság technikai hala­dásának kiapadhatatlan forrá­sa.-« S hogy ez nem szólam, bizonyítják a tények: Az utóbbi három esztendő alatt, 1961—63-ban 15 987 be­nyújtott újításból 8243 újítást fogadtak el, ebből 6737-et va­lósítottak meg a gyakorlatban is a mezőgazdasági üzemek­ben. Az újítók, a feltalálók, a jobbra, tökéletesebbre törekvő falusi ezermesterek, barkácso­lók, egyszerű mesteremberek és iskolázott szakemberek méltán lehetnek büszkék mű­veikre. Az újítóknak kijáró erkölcsi elismerés, társadalmi megbecsülés nyilván újabb al­kotásokra ösztönzi valameny- nyiüket. Nem szűkölködött azonban társadalmunk az anyagi elis­merései sem: három esztendő alatt 7 143 000 forintot fizetett ki a mezőgazdasági újítóknak, feltalálóknak. Az újítások, találmányok között elidőzve, dicséretet ér­demelnek a rendezők is, hi­szen nagy körültekintéssel vá­logatták ki a hétezer újítás közül a népgazdasági, üzemi szempontból legjelentősebbe­ket. Bent a pavilonban ki­lenc, a szabadtéren öt cso­portba osztották az anyagot sodpercenként végezhető el egy liba tömése. A falusi pa- rasztasszonyok a megmondha­tói, hogy mennyi időt és fá­radságot lehet ezzel megtaka­rítani. Mezőgazdaságunk köztudot­tan alkatrészhiányban szen­Talajfelület egyengető erózió által veszélyeztetett táb­lákhoz. lálni... Más is rájött vol­na... A kényszerűség vitt rá.;.« Lássunk csak néhány pél­dát. Lassanként másfél évti. zede, hogy libatenyésztésünk egyhelyben topog. Ennek egyik oka: a nagyüzemekben munkaigényessége miatt nem kifizetődő a kézi libatömés. Ebből a kényszerűségből fa­kadóan született meg négy lelkes agráregyetemi szakem­ber több éves munkája nyo­mán a nagyüzemi libatömő­gép. Segítségével 20—25 má­ved. Sokszor a legegyszerűbb alkatrészekhez sem lehet könnyen hozzájutni. Néhány gyakorlati szakemberünknek eszébe jutott: az olyan anya­gokat, mint például a bronz, talán más, könnyebben hozzá­férhető, olcsó anyaggal is lehetne helyettesíteni? így esett választásuk a textil-ba­kelitre. Ma már 29 különféle traktoralkatrész készül ebből az olcsó, filléres anyagból. Ugyancsak a szükség hozta létre a műtrágyaőrlő gépet is. Az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek ma még rak­tárak hiányában nem tudják mindig szakszerűen tárolni a műtrágyát. A nedvességtől egy tömbbe összeállt anyagot pedig fejszével szétverni költ­séges, hosszadalmas. Ezen se- •:ít az őrlőgép. Ezt a hasznos asinát legtöbb gazdaságban ázilag is elkészíthetik. Nem ?11 hozzá csupán egy kiöre- :dett kalapácsos daráló, mé­zét traktorra szerelve bár­mi — ahol a műtrágyát tá- olják — üzembe lehet állí- ani. Teljesítménye 30—40 íázsa műtrágyaőrlés órán- ént. E néhány példa s az egész íjítási anyag is azt példázza, togy mezőgazdasági nagy- zemeink, gépjavító állomá- aink lelkes, gyakorlati szak- mberei olyan gépeket, eszkö- öket hoznak létre, amelyek­éi a mezőgazdasági gépgyár- ó ipar eddig adós maradt. Ez pedig: nagy tanulság, örven­detes lenne, ha a mezőgazda­ság egyszerű munkásai mel­lett minél több gépészmérnök, tervező, gépgyári szakember tanulmányozná a bemutatót. Bizonyos, hogy jónéhány gon­dolatot ébresztenek az itt lá­tottak. És az is bizonyosnak látszik, hogy egész sor olyan gép és technikai megoldás, gé­pi eszköz akad a csak itt lát­hatók között is, amelyek meg­értek a sorozatgyártásra. Bíró András Az előadás kezdete este óra.. (Szeptember 11-ig.) Lövés a ködben. Szovjet film. Korhatár nélkül. Zetorra szerelt műtrágyaőrlő berendezés. Kétszer annyi utas az autóbuszokon, mint a vonaton A statisztikusok a közelmúlt­ban megvizsgálták: milyen szerepet tölt be hazánkban a gépjármű-közlekedés a sze­mélyszállításban. A vizsgálat eredményeit összegező tanul­mány megállapítja, hogy a gépjárművek szerepe az utób­bi években szinte ugrásszerűen növekszik. Jellemző, hogy míg a vasút forgalma 25 év alatt csak valamivel több, mint öt­szörösére nőtt, addig az autó­buszok utasainak száma mint­egy 21-szeresre emelkedett. A menetrendszerű buszjáratokat csaknem kétszer annyian ve­szik igénybe, mint ahányan személy, sebes, illetve gyors­vonattal közelítik meg célju­kat. Nőtt az utazások távolsága is. Az ország minden lakosa átlagosan évi 2979 kilométert tesz meg vonaton, hajón, villa­mossal, vagy gépjárművel. Vizsgálták a statisztikusok a vidéki városok helyi utasfor­galmának alakulását is. Egye­bek között megállapították, hogy Székesfehérvárott és Ta­tabányán a buszok évente több mint 10 millió utast szállíta­nak, de csaknem hasonlóan nagy forgalmat bonyolítanak le a helyi buszjáratok Győrött, Debrecenben és Kecskeméten is. A személygépkocsi állomány a statisztika szerint az utóbbi esztendőkben ugrásszerűen nö­vekszik, bár a gépkocsi-ellá­tottság európai viszonylatban még korántsem tartozik a leg­jobbak közé. 1956 óta az állami és a magántulajdonban levő személygépkocsik aránya is alaposan megváltozott: 1956- ban az állomány 65,5 százalé­ka volt közületi személygépko­csi, 1962-ben viszont már csak 22,7 százalék. T ájékoztató a termelői gyümölcspálinka főzéséből nyert párlatok minőségének javítására A termelők hullott gyümölcsé­nek kifőzéséből nyert pálinka részben vagy egészben (feles, il­letve visszaváltásos főzés) a fő­zető tulajdonába kerül, így első­sorban a főzető érdeke az, hogy gyümölcséből jó zamatú pálinkát kapjon. A minőség javítása érdekében a Magyar Likőripari Vállalat az alábbi néhány tanáccsal kíván a főzetőknek segítséget nyújtani. A gyümölcspálinkák minősége elsősorban a kifőzésre kerülő gyü­mölcsök minőségétől és az erjesz­tés módjától függ. A pálinkafőzés­re szánt gyümölcsnek feltétlenül a fán kell beérnie. A fáról nem megfelelő érettségi állapotban le­szedett gyümölcs kevesebb cuk­rot, íz- és zamatanyagot tartalmaz, így abból kevesebb és gyengébb minőségű pálinkát lehet előállíta­ni. Pálinkafőzésre tehát legalkal­masabb a fán teljesen beérett és úgy leszedett, vagy beéretten le­hullott gyümölcs. Olyan gyümöl­csöt azonban, amely egyéb célra is értékesíthető, a termelők ne használjanak fel pálinkafőzésre. A gyümölcsöt tiszta állapotban kell zúzni és cefrézni. Az erjesz­tésre szolgáló edények lehetnek akár fából, akár vasbetonból, el­engedhetetlen követelmény azon­ban, hogy az edények teljesen tiszták legyenek. Az erjesztésre szolgáló edénye­ket a töltés előtt mosni és fertőt­leníteni kell. A kitisztítás és fer­tőtlenítés legegyszerűbb és bárhol elvégezhető módja az, hogy az edényeket forró, trisós vízzel ki­súroljuk, majd alaposan kiöblít­jük. Kiöblítés után az edényeket klórmeszes vízzel fertőtlenítjük (átmeszeljük vagy kiöblítjük). A gyümölcsöt zúzott állapotban kell az erjesztő edényekbe tölteni. A puha húsú gyümölcsöket, ha darálásukra nincs mód, össze kell zúzni. A keserű magvú (rózsa) ba­rackot cefrézés (zúzás) előtt min­den esetben ki kell magozni. A rózsabarack magjából ugyanis az erjedés alatt ciánhidrogén kelet­kezik. A ciánhidrogént tartalmazó pálinka fogyasztása az egészségre ártalmas, sőt halálos mérgezést is okozhat. A rózsabarack maggUl er­jesztett cefréjéből főzött párlatot a szeszfőzdék ezért a főzetőnek nem is szolgáltathatják ki. Az almát és a körtét minél ki­sebb • darabokra kell felaprítani. Ha zúzógép vagy répavágó nincs, tiszta lapáttal vagy ásóval végez­zük az aprítást. Az erjesztés ideje alatt a cefrét hűvös helyen, lehetőleg zártan, de legalábbis a nagy melegtől, naptól védetten kell elhelyezni. Lénye­ges, hogy az edény megtöltése egy-két napon belül befejeződjék. A megtöltés az edény tartalmának háromnegyed részéig történhet. (Az erjedés alatt a cefre felhabzik, tel­jesen megtöltött edényből kifut.) A megtöltött edényt a szennyező­dések (mellékerjedések) meggátlá- sa céljából tiszta ruhával vagy csomagolópapírral le kell fedni, és a takarót azon megerősíteni, hogy a szél le ne sodorja. Az erjedés a nyári hónapokban 6—12 nap alatt befejeződik. Lé­nyeges, hogy az erjedt cefre mi­előbb főzésre kerüljön. Ezért min­den termelőnek érdeke, hogy az erjedés megkezdésekor jelentse be főzési igényét a legközelebbi szesz­főzdében, hogy kieriedt cefréje mielőbb főzésre kerüljön. A fenti rövid tájékoztatás csak a feltétlenül szükséges és bárki által elvégezhető teendőket tartal­mazza. Az erjesztés fejlettebb for­mái mellett természetesen Jobb párlat-nyeredék érhető el. Ahol te­hát a cefrézésnek fejlettebb, kor­szerűbb lehetőségei biztosíthatók, a Magyar Likőripari Vállalat fel­kérésre készséggel ad tanácsot a legmegfelelőbb cefrézési eljárásra. (x) Leányka kartonruha 58,— Ft-tól 76,— Ft-ig Leányka szövetruha 120,— Ft-tól 160,— Ft-ig Leányka szoknya 120,— Ft-tól 180,— Ft-ig Leányka matrózblúz 96,— Ft-tól 130,— Ft-ig Leányka iskolaköpeny 80,— Ft-tól 110,— Ft-ig Fiú fésűs szövetöitöny 320,— Ft-tól 440,— Ft-ig Fiú sport szövetöltöny 214,— Ft-tól 264,— Ft-ig Fiú köpeny 92,— Ft-tól 110,— Ft-ig Tornacipő 24,50 Ft-tól 28,— Ft-ig Iskolai felszerelések nagy választékban kaphatók a FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI B O LTO K B AN ! (3473)

Next

/
Thumbnails
Contents