Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

* * * * * .a .‘J6R/MÉKEHH' cA hamm kérdés Élt egyszer egy híres, nagy szultán, aki gyakran járt álru­hában népe között, hogy meg­tudja bajukat-bánatukat. Egykor, mikor így teljesen ismeretlenül, álruhában elve­tődött egy kis városkába, meg­hallotta, hogy annak polgár- mestere fűnek-fánalc dicsek­szik, hogy hét határban ő a legokosabb ember. Felháboro­dott a szultán ekkora felfuval- kodottságon, és elhatározta, hogy próbára teszi a polgár- mester agyondicsért tudomá­nyát. Magához hivatta hát és felfedte előtte személyét. — Hallom, hogy hét határ­ban a legokosabb embernek tartod magadat, igaz ez ? — — Igaz, kegyelmes szultán. — Szeretnék erről én is megbizonyosodni. Ezért fel­adok neked három kérdést, nyolc nap múlva visszatérek a válaszért. Ha jól felelsz meg­jutalmazlak, de ha nem, el­csaplak állásodból. — Jól fi­gyelj, következnek a kérdé­sek : — Milyen mély a tenger ott, ahol a legmélyebb ? — — Hány csillag van az egész nagy égbolton ? — Milyen tá­vol áll egymástól a szerencse js a szerencsétlenség ? — És .nőst távozz polgármester bé­kével és gondolkozz a felele­ieken. — A polgármester mélyen meghajolt és gondoktól terhel­ten elhagyta a szultán szállá­sát. Teltek—múltak a napok, de bárhogyan törte is a fejét a magát magasztaló polgármes­ter, nem találta meg a megfe­lelő választ a szultán három kérdésére. Magához szólította tanácsadóit, segítségüket kérte, választ adni azonban egyik sem tudott. Végül elérkezett az utolsó nap, s a kétségbeesett polgár- mester sétára indult a város falain kívülre. Abban remény­kedett, hogy a szabad levegőn valami mentő ötlet mégis eszé­be jut. Annyira elmerült gon­dolataiban, hogy észre sem vette az út szélén álló pász-' tort, aki mély meghajlással köszöntötte őt. Végül a pász­tor megszólította. — Mi baj, uram, miért vagy olyan bánatos. A polgármester elmondta, hogyan járt a szultánnal, elő­adta a három kérdést és azt is, hogy sehogyan sem tudja kitalálni a megfelelő válaszo­kat. Az ifjú pásztor pár pilla­natig gondolkozott, azután így szólt: — Tudnék a bajodra orvos­ságot, de ahhoz az kell, hogy ruhát cseréljünk és én menjek helyetted a szultánhoz. Neked pedig addig itt kell maradnod, és őrizned kell nyájamat, ne­hogy szétszéledjen. Nem bánt már semmit a polgármester, mindent meg­tett, nehogy szégyenben ma­radjon a szultán előtt. Ruhát cserélt hát a pásztorral, aki humuszát mélyen szemébe húzva visszatért a városba és pontosan délben megjelent a szultán előtt. — Nos, mi újság, polgármes­ter, tudsz felelni a kérdéseim­re? — Ügy gondolom, hogy igen, kegyelmes szultán — felelt a pásztor. — Nos, milyen mély a ten­ger, ott, ahol a legmélyebb ? — Pontosan olyan mély mint amilyen mélyre a belé­petett kődarab kerül. — Ez helyes válasz volt, de gyerünk csak tovább: — Hány csillag van az egész nagy égbolton? — Pontosan annyi, mint amennyi falevelet találsz a fá­kon egész birodalmadban.. Uram, s ha nem hiszel nekem, hát számolj utána. — Nem kétséges, polgár­mester, hogy éles eszed van — de hátra van még a harmadik kérdés : — Milyen távol áll egymástól a szerencse és a szerencsétlenség ? — Éppen egy órányi távol­ságra, uram. És ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint a sa­ját sorsom. Egy órával ezelőtt még koldusszegény pásztor voltam, most pedig én vagyok ennek a városnak a polgár- mestere. A szultán meglepődve vette szemügyre az előtte álló ala­kot, s a humusz alól egészen más arc nézett vele szembe, mint a polgármester. — Szóval te valóban pásztor voltál ? — nevette el magát végül. — És pillanatnyilag en­nek a városnak a polgármes­tere vagy ? — Nos, hát ma­radj továbbra is polgármester­nek, bölcsességed és ügyessé­ged méltóvá tesz erre a hiva­talra. Előző munkádat pedig végleg átadod a sokat dicsek­vő polgármesternek, aki pász­tornak talán jobban meg fog felelni, s kint a mezőn a ju­hok között talán leszokik az oktalan dicsekvésről. Ford.: Pfeifer Vera FÉSŰS ÉVA: Nyuszik őszi verse Elrepült a fecske, messze jár, őszi tücsöké már a határ. Fülelnek a tarlón a nyulak, vadászkutya fáik:', hol ugat? Fintori kis orruk szimatol, nem mozog-e róka valahol? Szagolják a szellőt, mit hozott? Vihart-e, vagy békés illatot? Ágaskodik egyik, úgy figyel, legelső legyen, ha futni kell. Tölgyfaágról, kipp-kopp, hull a makk. A sok nyuszi, uccu! úgy szalad, mint a szél a dombok oldalán!... Szégyen a futás, de hasznos ám! Kezdődik az iskolaév 1 2 3 4 N | V ■ ■■■ ■ ■■■ ni 17 ia b ■ ■■■ I5 I | 6 7 8 • man ■■■■ ■■■■ ■■■■ 9 ■ ■■« ■ ■BB MNK ■ ■■■ 10 11 mmmm ■■■■ :::: 12 ■■■■ ■■■■ MII ■ ■■■ 13 14 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ OK ■ ■■■ ■■■■ ■ OK ■ ■■■ ■ HBI 15 16 17 18 19 ■ ■■■ IBII ■ ■■■ ■ ■■■ :::: :::: 20 ■ ■■■ sasa ■ ■■■ ■ ■■■ 21 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 2 2 23 24 ■ ■■■ ■■■■ ■ ■an ■■■■ 25 26 ■ ■■■ ■■■■ nana ■■■■ 27 31 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 32 ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ 28 29 Kan ■■■■ ■■■■ ■■■■ 30 33 ■■■■ ■ ■■■ ■ Ml ■ ■■■ 34 35 36 JÁTSSZUNK! TEÁSKANNA A társaság körben ul, a kör kö­zepére a földre letesznek két dí­ványpárnát, amin majd a két »-te­áskanna« fog ülni. (Lehet székre is ülni, de így mulatságósabb.) Ketten kimennek és megálla­podnak egymás között egy olyan szóban, amelynek kettős értelme van. Pl. : kosár. (Ennek egyik ér­telme a rendes, vásárláshoz, szál­lításhoz használható kosár, a má­sik pedig egy kérés visszautasítá­sát jelenti. Azt mondjuk : »kosa­rat kapott« például arra, aki kí­nál bennünket valamivel, amií nem fogadunk pl, vagy »kosarat kapott« a visszautasított kérő.) Mondjuk János és Pista kint van. János a visszautasítást jelen­tő kosarat választja magának, Pista pedig a valóságost. Bemennek, leülnek a párnákra és beszélgetni kezdenek. Mind­egyik a maga kosaráról beszél, de azt a szót hogy »kosár« nem mondja ki egyik sem, ehelyett azt mondják : »teáskanna«. Tehát megindult a játék. János : én teáskannámnak nem szokott örülni, azr, aki kapja Pista : Az én teáskannám na­gyon hasznos. János : Az én teáskannám sok sértődés okozója lehet. Pista : Az én teáskannámat so­kan annyira szeretik, hogy ha el­utaznak, akkor is magukkal vi­szik. így megy tovább, amíg valaki a társaságból rá nem jön, hogy mi­ről van szó. De aki rájött, az sem mondja ki hangosan, hanem oda­fordul pl. Pistához és így szól : —- A teáskannádat műhelyekben szokás fonni? Ebből Pista látja, hogy a játé­kos tényleg eltalálta, miről van szó. Igennel felel, mire az, aki kitalálta, odaül hozzájuk a földre, kiválasztja magának Pista vagy János »^teáskannáját« és ezentúl ő is belekapcsolódik a beszélgetés­be. Ha a társaság egy másik tag­ja is rájött a kétértelmű szóra, az is így jár el, és addig megy tovább, a játék, amíg mindenki kitalálta, hogy kosárról van szó? szóval míg mindenki a földön ül a »teáskannások« mellett. Aki utoljára találta ki a rejett szót, az társat választ magának a következő játékhoz és mindketteni kimennek. Bejövetelük után újra kezdik az egészet. Vízszintes: 1. Minden diák örö­me. 5. Étele. 8. Nyílás. 9. Testrész. 10. Állatlakás. 11. AG. 12. Másként: fej. 13. Szakít. 15. iskolai orak kezdetét jelzi. 19. A kis Sándor. 20. E napon. 21. Papírmérték. 22. Csontban van. 24. Az egyik hó­nap rövidítése- 25. Ékezettel : hi­bátlan. 27. Kecskebeszéd. 28. Ige­fajta. 30. Ciráki Katalin névjele. 31. Kerek szám. 34. Tövis. 36. Vi­dám zsibongás, nevetés van ek­kor. Függőleges : l. Parancsolója. 2. Télen lóg le az ereszről. 3. TS. 4. Névelő. 5. Személye miatt. 6. Vi­dám fickó. 7. Igekötő. 12. A kést élesíti. 14. Táplálkoztam — éke­zetfelesleggel. 16. SA. 17. Vissza : Határrag. 18. Hirtelen ugrik. 19. A súly. 23. Megtanulása a legfonto­sabb feladata minden diáknak. 26. Légytojás. 28. Vissza : Kergeti, hajtja. 29. Pék igéje. 32. Kettős­betű. 33. ÁZ. 35. Solymár Bálim névjele. K. J. Beküldendő a vízszintes 1., 15., 36. és a függőleges 23. Beküldési határidő 1964. szeptember 11-e, pén­tek délig. A szükséges sorokat le­velezőlapon küldjétek be, s feltű­nően írjátok rá: »Gyermek ke­resztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése : Nadragulya ; Masz­lag; Belóndek; Fodorménta; Mály­va. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találjátok. TÉVEDÉS Hans Bruck meséje Az állatok birodalmában az élet problémáiról beszélgettek. — Én — kezdte a szarka — nem csinálok gondot az élet­ből. Amire szükségem van, azt elhozom mástól... — Ezt butaságnak tartom — mondta a kakukk. — Az én módszerem jobb. Én más fész­kéből nem veszek el semmit, hanem inkább belehelyezek Mit kell tudni a csipkéről? A csipke nem más, mint len­vagy selyemfonalból készített könnyed, áttört textília, amelyet kézzel, vagy géppel állítanak elő. A csipke története akkor kezdő­dött, amikor az első szövőszékről SZOCIALISTA Vízszintes: 1. Fenyő A. Endre 1931-ben készült olajfestménye. 16. Római ezer. 17. Taktus. 18. Titok­ban figyelj. 19. Kacag. 20. Folya dék. 21. Simán megy. 25. VÉL. 26. Titokban figyel. 27. GÉE. 28. Szolmi- zációs hang. 29. Közép-európai Ku­pa. 30. Van esze. 32 Népvándorlásko­ri nép. 33. Kiejtett mássalhangzó 34. Az egyik minisztérium rövidítése. 36. Nem együtt. 38. Személyéhez. 39. Varsányi Pál 1940-ben készített sorozata. 41. Talán — röviden. 43. Nincs ereje hozzá. 43. Puskával le­terít. 45. Cselekedet. 47. Ezzel kez­dődik a nyomor (!) 49. LOA. 50. Semmi 51. Halfajta (!) 52. Forró vízzel leönt. 53. Személyes névmás. 54. A 28. sz. fordítottja. 55. Kettős­betű. 56. Nemzeti Bajnokság. 57. E napon. 58. ÉÁD. 59. Irodai mun­kát végez. 60. Alszik. 61. Az össze­adás szava. 62. Háy Károly műve, mely sok kézen men t keresztül, és május 1. méltó megünneplésére fi­gyelmeztetett. 65. Költői felkiáltás. 67. Tetejére. 68. Fordított indulat­szó. 69. Vatta része(!) 70. Papírbu­rokból kibontás (Szállítási műszó.) 73. Skálahang. 74. Vonat igéje. 77. Mohamedán pap. 78. Hord. 79. For­dított kettősbetű. 81. Lásd 67. sz. 82. Vissza: borítja. 84. US. 85. Tö­rök államférfi volt. 86. A rímes so­rokban. 91. Görög építészeti stí­lus. 96. Állóvíz. 93. »0« (!) 94. Ja­1 2 3 4 5 z 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Ü! 16 17 :::::: üiiii Üiiii 18 19 Iliül 20 21 22 23 24 ÜÜÜ 25 Iliül 26 27 28 üiiii 29 30 31 Iliül 32 33 Iliül 34 ÜÜÜ 35 Üiiii 36 37 38 üiiii 39 40 z J V ÜÜÜ 41 j i2 43 44 :::::: 45 46 ÜÜÜ 47 48 ÜÜÜ 49 ÜIIII 50 51 :::::: :::::: 52 üiiii 53 ÜÜÜ :::::: 54 ÜÜÜ 55 56 Hllll 57 Üiiii 58 59 ÜÜÜ 60 61 :::::: 62 63 64 üiiii 65 66 üiiii 67 68 Üiiii 69 iüül 70 71 72 73 jiiiij 74 75 76 77 ÜÜÜ 78 79 80 ÜÜÜ 81 ÜÜÜ 82 83 üiiii 84 llllil 85 86 88 89 90 ÜÜÜ 91 ÜÜÜ 92 Iliül üüü 93 94 95 Ül 96 ÜÜÜ üiiii 97 98 99 üüil 100 101 ÜÜÜ 102 103 104 105 ilill! 106 ifiül :k:h 107 ÜÜÜ 108 109 110 111 ÜÜÜ 112 113 ÜÜÜ L> ijiiii 1 V z pán államférfi. 97. Hatvan per­cünk. 100. Oktondi. 101. Hálával említ. 102. A csík. 105. Lónév. 108. Füzet —• németül. 107. Nagyon ré­gi. 108. A hagyma városa. 109. Ba­ranyai községből való. 111. Azonos mássalhangzók. 112. Szőnyegre te­szi lábát. Függőleges: 1. Bokros Birmann Dezső 1940-ben készült műve. 2. Fontos vérvivő. 3. összevissza er- re(!) 4. ÉMD. 5. Egyes. 6. Igekötő. 7. Bajban van a királynő. 8. Pénz­befizetőlap. 9. SSN. 10. Egye! 11. Ismeretlen névjele. 12. Földtörté­neti kor. 13. 12 hónapos. 14. Talál. 15. És — latinul. 16. Legismertebb alkotásai: Egységfront; Munkás- paraszt egység. 20. Cigarettázó igé­je. 22. Szabadságát tölti. 23. Igásál- lat. 24. Női név. (Y=J) 26. Hőemél- kedésbe. 31. Goldmann György 1934-ben készült szobra. 32. Ez már bizonyos gazdaság. 34. Nem utó. 35. Uvegdarab. 37. Ver. 38. Felkeléséért súlyosan megbűnhödött ókori nép. 39. Becézett női név. 40. A 34. sz. párja. 44. Ezen dologban. 46. Rit­ka férfinév. 48. Tanítás. 52. Dési Huber István 1940-ben készült olaj- festménye. 55. Csukását. 59. IULI. 63. AAAAA. 64. Ellentétes kötőszó. 66. Barát — jazz kifejezéssel. 69. Tűvel dolgozik. 71. Vissza: E na­pon. 72. Sorösszecsengés. 75. Kato­nai rang. 76. Alágyűrt. 80 Római 55. 83. László Béla. 85. KOA. 88 Ezen erődítményig. 89. Kutya. 90. El. 91. Azonos mássalhangzók. 95. Téve­sen jegyző. 96. Hirtelen ütő. 98. Rázta vala. 99. NOLÉ. 103. ÁÁÁÁ- AÁA. 104. Húz ikerszava. 106. Test­rész. 107. Üttörő-egység. 108. Név­utó. 110. VR. 111. Megfedd. 113. Hamis. A. I. Megfejtésül beküldendő a víz­szintes L, 39., 62. és a függőleges 1., 16., 31. 52. Beküldési határidő 1964. szeptember 11-e, péntek dé­lig. Kérjük olvasóinkat, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjék be, s feltűnően írják rá: »Rejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Papír mértékegysége; Fa-cellulóz; Gépsimító; Prés-sza­kasz; Papíripari Kutatóintézet; Szita-szakasz; Diósgyőri Papírgyár; Feltekercselő. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találják. leemelték a kész kelmét : a szövet szélén ott volt egy elkerülhetetlen rojt, amelynek szálait össze kel­lett csomózni, hogy a kelme ki ne bomoljon. A csipke másik ősének a régi gö­rög áttört hímzést tekinthetjük, mely később Európa többi részei­ben is meghonosodott. Az áttört hímzés készítésénél a finom vászonból egyes szálakat ki­húztak, kivágtak. A kivágott ré­szek széleit gomblyuköltéssel kö rülvarrták. Az olasz festők a XV. század második felében már pók­hálóvékony fátylakkal díszített ruhákban festették le nőalakjai­kat. »Zanzera« volt a neve a le­heletkönnyű, csipkeszerű szövet­nek. Az első keskeny csipke ru haszegélyeket ugyancsak a XV. században készítették. A csipkének három fő fajtája van : a vert, a varrott és a gép: csipke. A vert csipke készítésé­hez henger alakú párnát használ­nak, amelyre gombostűkkel erősí­tik fel a csipke hálózatának raj­zát. Ebbe a rajzba a megfelelő pontokon tűket szúrnak be, ame­lyek magasan kiállnak a párnából. A vert csipkét fonalak csomó­zásával készítik. A minta szerint a fonalakat a tűkön megcsomóz­zák, vagy átdobják, és ebből a nehéz, nagy figyelmet igénylő munkából alakul ki a pókháló- szerűen finom csipkeszövet. A csipke elkészülte után a tűket ki­húzzák a párnából, és a kész da­rabot leemelik. A varrott csipke készítéséhez finom vásznat hasz­nálnak, melynek fonalait vagy ki­vágják, vagy kihúzzák. Az így keletkezett fonalvázat körülhur­kolják. valamit... így nem én költöm ki tojásaimból a fiókákat és nem kell róluk gondoskod­nom. — Szerintem épp olyan tol­vaj vagy, mint a szarka — szólt közbe a kutya. — Mit vitáztok ? — kérdez­te a kaméleon. — Tegyetek úgy, mint én. Én minden sza­bály alól kivonom magamat. Mindig a környezetemhez iga­zodom és megvan a nyugal­mam. Ezt mondta, azzal beugrott egy bokorba — miután színét barnára változtatta —, ám ott egy leselkedő kígyó bekapta. Törd a fejed! Két képrejtvényt láthattok itt. Olvassátok le a rajzról, hogy mit ábrázolnak. Ha jól csináltátok, megkapjátok a megfejtést ! (Helyes válasz : 1. Kerekecske- gombocska. 2. Huzal.) A jámbor Abarnakat AFRIKAI MESE Abarnakat és barátai egy­szer elhatározták, hogy a leg­közelebbi karavánnal ők is út­ra kelnek világot látni. Készü­lődött ki-ki a maga módján. Abarnakat elővezette öszvé­rét. Vörös pokrócot dobott a hátára, a maga nyakába pe­dig bársonyszalagot kötött, aztán útra keltek. Este amikor nyugovóra tér­tek, Abarnakat leterítette a vörös pokrócot, ráfeküdt, az öszvért pedig a lábához kö­tötte. Hamarosan mély álom­ba merült. Éjjel felébredt Abarnakat egyik barátja. Látva Abarna­kat túlzott óvatosságát, gon­dolta, megtréfálja egy kicsit. Nesztelen mozdulattal eloldoz- ta az öszvért, óvatosan fel­emelte az alvó Abarnakat tes­tét, hogy kihúzhassa alóla a pokrócot, majd leoldozta nya­káról a bársonyszalagot és a maga nyakába tette. Aztán a közeli fa alatt leterítette a pokrócot a földre, ráfeküdt, az öszvért meg a lábához kötöt­te. Reggel Abarnakat ugyan­csak elcsodálkozott, amint megpillantotta a fa alatt a vö­rös pokrócon alvó férfit, bár­sonyszalaggal a nyakában, lá­bához kötött öszvérrel ! Gon­dolkodóba esett. — Az ott Abarnakat..., de hát akkor ki vagyok én ? — sopánkodott egyre hangosab­ban. Tán még ma is óbégat, ha abba nem hagyta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents