Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-05 / 208. szám

SomoggiNéplap ■'■■■■ A-7 MSZMP MEGYEI mzOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJ A’ „ Prostejov—Kaposvár—Druzsba " VÁRÓTEREMBEN Az asztalon két hatalmas metszett ólomkristály váza és egy gipsz mellszobor: Jiri Wol- kernak, a város fiatalon el­hunyt költőjének a portréja. Mellettük két díszes album: találkozás a kedves, ódon Ha- ná vidéki városka — Prosztye- jov — képeivel. Emlékek. — »Trófeák-« — jegyzi meg nem kis büszkeséggel Gyarma­ti János, a BM Somogy me­gyei Táncegyüttesének vezető­je. Jogos a büszkeség, megérde­melten gyarapodnak ezek a »trófeák« a Fegyveres Erők Klubjának vitrinében immár tizenkét év óta. Kevés mű­kedvelő együttes jutott el a néptánc előadásnak ilyen ma­gas színvonalára, mint a ka­posvári BM-együttes. És kevés hasonló csoportnak osztályré­sze egy év alatt két nagysike­rű külföldi körút. Az utóbbiról a napokban érkezett haza a BM-együttes. Csehszlovákia morvaországi tájain töltöttek két hetet cse­relátogatáson, a prosztyejovi konfekciógyár »Manes« Haná vidéki Dal- és Táncegyüttesé­nek meghívására. A vendéglá­tók júliusban jártak Somogy­bán a BM-együttes vendége­ként. Tizennégy nap, 2000 kilomé­ter. Merre jártak, milyen él­ményeket gyűjtöttek körút ju,-. kon? Ezekkel a kérdésekkel fordultam az együttes vezetői­hez. — Nehéz szavakba foglalni azt a sok szeretetet és rajon­gást, amellyel körülvettek ben­nünket csehszlovák barátaink. A Haná vidéki emberek álta­lában csöndesek, nyugodt ter­mészetűek, palástolják érzel­meik külső jeleit. Most azon­ban minden apró lehetőséget megragadtak rokonszenvük ki­fejezésére. Észrevehettük ezt az elszállásolástól kezdve — a gyár legszebb villaépületében laktunk — az ellátásunkból,^ program, összeállításából a mű­sor fogadtatásáig mindenben — mondotta Gyarmati János és Biczó József, az együttes művészeti vezetője. Beszélgetés közben a két ve­zető az együttes egy-két tagjá­val közösen próbálta kiválasz­tani élményeik halmazából a legemlékezetesebbet. J ártak fürdőhelyeken, a rajeci képtár­ban, csónakkiránduláson vol­tak, a macochai cseppkőbar­langban; Gottwaldovban látták a Divat 1965 című kiállítást, s Olmoutzban is jártak: megte­kintették a híres, évente meg­rendezésre kerülő országos vi­rágkiállítást. így bizony az em­lékek kavargó, színes kalei­doszkópjából nehéz kiválaszta­ni a legszebbet. Prosztyejovban megérkezé­sük után a városi tanács elnö­ke fogadást adott az együttes Kiss István vezette küldöttsé­gének; a ruházati gyárban pe­dig (több mint 8000 munkást foglalkoztat ez az üzem) di­vatbemutatót rendeztek a ma­gyar küldöttség tiszteletére. Kilenc alkalommal előadott műsorukat ötezren látták, s számaikat nagy tetszéssel fo­gadta a közönség és a sajtó. Megérkezésükről közleményt adott a brnói rádió, és megyei lapjuk, a Sdrazs Lidu is őszin­te elismeréssel nyilatkozott a Cigánytánc, a Székely legé- nyes, a Dobozi csárdás, a So­mogyi pásztortánc művészi elő­adásáról. Két alkalommal sze­repelt az együttes a prosztye­jovi városi színházban, telt ház előtt. Műsorukat filmre vette a brnói televízió. A búcsúesten átnyújtott szép metszésű emléktárgyakba ezt vésték: »Prostejov — Kaposvár — Druzsba, 1964.« Emlékeztetőül és a viszont­látás reményében ... W. E. Csúcsforgalom az iskolaruházati cikkekből (Tudósítónktól.) Az iskolaév megkezdése előt­ti és utáni napok csúcs- forgalmat hoztak a Kos­suth téri Gyermekruházati Áruházba. Naponta 1800— 2000 vevő fordult meg ezekben a napokban az üzletben, ahol 650—700 000 forint értékű áru­val több van raktáron, mint a múlt évben. Különösen nagy a kereslet a leány- és fiúköpe­nyek iránt. Ebből 5000 db-ol rendeltek. Sötétkék vászonkö­penyből egy-két méretben még így is hiány van, akik ezt nem tudnak venni, azok klottkö- penyt kaphatnak. Matrózblúzt és rakottszoknyát is sokan vá­sárolnak, ebből jó az ellátás. A. politechnikai órákra a fiúk és a lányok részére egvaránt ve­szik a Kaposvári Ruhaüzem ál­tal készített overált. Űttörőing- ből minden igényt ki tudnak elégíteni, viszont tornacipőből a 36-, 37- és 38-as méret kifo­gyott. Az esős idő közeledtevel igen sokan keresik az alpesi esőgallért. Tavaly rossz volt ebből az ellátás, most nagy készlet van belőle raktáron. Sok fiú viharkabátjuk van. vi­szont a ballonkahát kevés. 11— 13 éves i-ínvok részére egyálta­lán nem tudnak adni. Egy jó hír: az idén sok szőrmés gyer­mek télikabátot rendeltek Nagy része máris raktáron van. Október elején kezdődnek az orosz nyelvtanfolyamok A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, az MSZBT me­gyei elnöksége, a TIT megyei szervezete és a KISZ megyei bizottsága együttes levélben fordult a járási irányító és tö­megszervezetekhez, hogy nyújtsanak segítséget az orosz nyelvtanfolyamok szervezésé­hez. A levél aláírói hangsú­lyozzák: Az idegen nyelvek el­sajátítása ma már jóformán nélkülözhetetlen a mindenna­pi életben. Növekszik megyénk idegenforgalma, rengetegen utaznak külföldre, s mind töb­ben érzik szükségét annak is, hogy orosz nyelvű szakfolyó­iratokat tanulmányozzanak. Az orosz nyelvtudás elsajátí­tása érdekében a jelentkezők előképzettségének megfelelően idén is indítanak orosz nyelv- tanfolyamokat, alap-, közép- és társalgási fokon. Elegendő je­lentkező esetén a mezőgazda- sági, az orvos-egészségügyi és a műszaki dolgozóknak külön szaktanfolyamot is szerveznek. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya gondoskodik ar­ról, hogy a felnőttek nyelvtan- folyamait a legjobb szaktaná­rok vezessék. A nyelvtanfolyamok október elején indulnak, időtartamuk 6—8 hónap. A heti két órás foglalkozásokat a hallgatók többségének megfelelő idő­pontban tartják. A fűtésről, vi­lágításról, megfelelő teremről általában a művelődési házak gondoskodnak. A tandíj egész évre 100 forint. Kicsi helyiség fapados ülésekkel. A falak sivárságát alig enyhíti né­hány plakát. Ve? lem szemben ti­zenhárom év körü­li kislány az öcs- csével. A helyiség cigarettafüstös, de menedéket nyújt a hőségtől. A vonat érkezéséig már csak fél óra van. Egy őszhajú, kékinges férfi ne­hézkes mozdulat­tal emelkedik föl a mellettem levő pádról, és kisvár­tatva a gyerekek­hez fordul: — Ti iskolások vagytok, mondjá­tok meg nekem, kire emlékeztet ez a plakát? Melyik költő versét idézi? — mutat a váróte­rem egyik szögle­tébe. Odafordulok. Karcsú »típus fia­talasszony« kar­ját emelve tobzó­dik lengő új ruhá­ban. Valamelyik áruház hirdetése. A gyerekek fity­málva nézik a nem eppen műve­szi alkotást, ingat­ják a fejüket. Ne­kem sem nyúji semmit, kíván­csian várok. — Nem olyan, mint egy illusztrá­ció József Attila Mamájához? — hallom a kérdést, amelyre csak ha­tározott nem le­het a válasz, még­sem legyintek, mert áz idős em­ber ismét megszó­lal: — Szeretjük-e a költőt? ö nagyon közel érzi a szívéhez. Milyen kár, hogy öngyilkos lett Szárszón! Ismerte a régi munkásnyo­mort, a nehéz munkássorsot. Töredezett szó­val. ki-kihagyó emlékezettel idéz: »■Kinek bajszán nem billeg morzsa, akinek nem jutott kapanyél.-« Észrevétlen segí­tem végigmondani, meghatódom hangjának őszin­teségétől. Apámra gondolok. Fáradt homlokú, erős munkásember volt. A kö. nyéken úgy ismerték: az esze miatt minisz­ter lehetne. Korán született... Tu­dásvágyát már csak gyermekeibe olthatta. Esténként azonban megpi­hent suszterszé­kén, csendesen hallgatott. Lánya felolvasására fi­gyelt, a szobában József Attila sza­vai izzottak. Fur­csa, a Favágókat ö is nagyon szerelte. Neki még élő valóság volt. »Ej, döntsd a tő­két, ne siránkozz.« Felrezzenek. Is­meretlen ismerő­söm új versbe kez­dett: »Aki szegény, az a legszegényebb.« A sorok gördü­lésiből élő meleg­séggel marad itt a költő szava: »Pedig benne laknak a galam­bok.« M. I. Magyar katonai küldöttség az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztériumának meghívá. sára Borbándi János vezérőr­nagy, a néphadsereg politikai főcsoportfőnöke vezetésével a magyar néphadsereg tisztjei­nek egy csoportja az NDK- ban tartózkodik. A magyar vendégek tájékozódnak az NDK nemzeti néphadseregé­ben folyó politikai nevelésről és kiképzésről. Ezenkívül meg­látogatnak üzemeket, mező- gazdasági termelőszövetkeze­teket, kulturális létesítménye­ket és történelmi műemléke­ket. (MTI) ORSZÁGOS VETÉLKEDŐN Csillebérci aranyérem Két órát gyakorol naponta a 15 éves hegedűs Rövidre vágott hajú, barna kislány. Mosolyog, az arca ra­gyog. — Ma reggel szerepeltem az úttörőhínadóban. Ez még a csillebérci fölvétel volt. Nem ez az első rádiószerep­lése a kaposvári Szilárd Évi­nek, de a rádió mindig nagy élmény, különösen akkor, ha valaki tizenöt éves. Évi a me­gyei kulturális szemlén a szó­lóhegedűsök között kiváló mi­Tíszf ességfelen üzlet Nagyot néz a látogató, ami­kor benyit az iharosberényi Zöldmező Tsz elnökének, Bonez Ferencnek, és főköny­velőjének, Koősz Károlynak irodájába. Nemrég a járás ve­zetői is csodálkoztak, s per­cekig azon töprengtek: vajon jó helyen jámak-e? A két iroda fala tele van a Nép­hadsereg életét ábrázoló kü­lönböző festményekkel, réz­karcokkal. Látni többek kö­zött határőröket pihenőben, hatná bárki —, a tsz nem ká­rosodott, az 1200 forint he­lyett megfelelő ellenértékű ké­peket kapott. Mégis a tsz vezetői azt mondják: félrevezették, be­csapták őket, Az üzletkötés ilyen módjá­val nem lehet egyetérteni. Nemcsak az eljárást kell el­ítélnünk, hanem a szemléle­tet is, amelyből a falusi em­ber lebecsülését érezni... Sz. L. nősítést ért el, a csillebérci or­szágos vetélkedőről pedig aranyérmet hozott Somogynak a nyáron. A tíznapos csillebér­ci tartózkodásról szívesen be­szél. — Az első napokban volt a verseny, hogy aztán nyugod­tan kipihenhessük fáradal­mainkat. Nagyon erős volt a mezőny, voltunk vagy harmin­cán. Rengeteget izgultunk a kí­sérőmmel, Takács Tamarával... — Milyen darabbal indultál? — Komarovszki Orosz dalá­val és Vidám táncával. Persze az eredményhirdetés megérte a sok izgalmat. Kellemes megle­petés volt. — Rajtad kívül nyertek még aranyérmet somogyiak? — Igen, a Tóth Lajos iskola kamarak órusa. Elmondja, hogy hét éve ta­nul hegedülni a Kaposvári Ze­neiskolában, most kezdi meg a továbbképzőt. Rajongásig sze­reti a hegedűt, családi örökség nála a muzikalitás. A tanárai­ról beszél, dr. Gyánó Bélánércl és Geibinger Sándornéról, aki­ket példaképének tekint, hisz maga is zenepedagógus akar lenni. Aztán a »nagyokról akiknek tudását, technikáját szeretné a magáénak tudni: Kovács Dénesről, Dávid Ojszt- rah-vól, Yehudi Menuhinról. — Mennyit gyakorolsz n ponta? — Két órát mindig, de elő­fordul, hogy többet is. Most hogy gimnazista lettem, meg­növekedett a tanulnivaló, igyekszem majd okosan gaz­dálkodni az időmmel. Terveiről elmondja, hogy ok­tóberben lesz egy szereplése a zeneiskola növendék zenekará­val; a kedvencét, Vivaldi á- moll hegedűversenyének első tételét adja elő. Már elkészült a darabbal, csak kisebb csiszol- nivalók akadnak még. — Szeretném, ha jól sikerül­ne... S. M. Késői ,napimádó amint őzikét etetnek aztán ■«««—wwvwv—, határőröket lovasportyán, su­gárhajtású repülőgépet fel- szálás közben, rakéták felvo­nulását az április 4-i dísz­szemlén, páncéltörő ágyúkat lövészeten stb. — Termelőszövetkezet ez itt, vagy néphadseregünk va­lamelyik kihelyezett klubja, esetleg parancsnoki irodája — töprengtek a látogatók. A rejtély hamarosan meg­oldódott. Nemrég a termelő- szövetkezetben járt a Képző- művészeti Alap munkatársa, s rábeszélte a tsz vezetőit, hogy vegyenek a szociális, kulturá­lis alapból olyan képeket, amelvek a társadalmi tulai- don védelmére intik, nevelik a tagokat. Rendeltek is ’200 forint értékűt, bár a kéneket nem látták. Pe megbíztak a Képzőművészeti Alap dolgo­zóiában. Amikor a csomagot meg- ' kapták, először meglepődtek, J mert abban csak katona» iel- ] legű képeket találtak. Majd ! a hosszankodás után feldíszí- ; **■'u irodáinkat. Nem történt hiba — mond- j SOJROK Bemutatkozás Gáspár elvégezte a jogi egyetemet, megkapta a dok­tori címet, és első dolga volt, hogy haza utazzon a szülőfa­lujába, s bemutatkozzék, mint újdonsült »dr.« Sándor bácsit már gyer­mekkora óta ismerte, mégis a kézfogásnál — bemutatko­zott. — Tóth Gáspár dr. — örvendek! — így az öreg — Kelemen Sándor la­katos ... Bácsi, legyen szíves...! A Balaton északi partján történt. Egy öklömnyi kisfiú már vagy harmadszor kérdi: — Bácsi, tud jól úszni? Bácsi... ! Tud jól úszni...? — Miért kérdezed, öcskös? — Mert ha jól tud úszni a bácsi, akkor legyen szíves kimenteni. Nagyon szeretnék itt a mély vízben fürödni, és én nem tudok ... Eszperantóul beszélő bűnügyi film A hágai eszperantó világ- kongresszuson bemutatták a Párizsban, J. L. Mahé ren­dezésében készült Szorongás című filmet, az első eszpe­rantó nyelvű bűnügyi filmet. A színészek kiejtése tiszta és jól érthető. * * * Hosszú kalaptű a divat A New York-i nők között igen kapós divatcikké vált a 15—20 cm hosszú hegyes kalaptű. Szerény alakjuk el­lenére egyáltalán nem mond­ható el ezekről az acéldí­szekről, hogy nem szúrnak szemet. Kiderült, hogy a ka­laptűkkel nagyszerűen lehet védekezni a várost rettegés­ben tartó huligánok ellen. A kalaptűk iránti kereslet szédítő ütemben növekszik. * * * Érdekes portómentesség Régi szokás az VSA pos­tatörténetében, hogy az el­hunyt elnökök özvegyeit életfogytiglan portómentes­ségi kedvezmény illeti meg. A kedvezményt az özvegyek úgy veszik igénybe, hogy küldeményeiken a bélyeg he­lyén aláírásukról készült bélyegző lenyomatot alkal­maznak. Jacqueline Kenne- dyvel együtt eddig 19 elnök özvegye kapta meg a portó­mentességi kedvezményt. Már Martha Washington is igénybe vette ezt a mód­szert. * * * Menfőhaió hüllőit az égből A napokban Yutland nyu­gati részében az esti órákban gumiból készült mentőcsó­nak hullott az égből. Utóbb derült ki, hogy a csónakot egy amerikai katonai mentő repülőgép vesztette el, útban egy norvég repülőtérről Wiesbaden felé. A pilóta nem vette észre, hogy a 20 sze­mély befogadására képes mentőcsónak leesett a gép oldaláról. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megvet Bizottsága es a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WTRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka s. u. Z. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. beküldött kéziratot nem őrzőnk meg. és nem adunk vissza. ! erjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dtj egy nőnapra 12 Ft- index: 25061. Készült a Somoav meevei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents