Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-05 / 208. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1964. szeptember 5. Képek Hruscsov csehszlovákjai látogatásáról # Hruscsov szovjet miniszterelnök felkereste a koloni járás Bec- vary nevű faluját. Itt megtekintette a »Szvoboda« elnevezésű termelőszövetkezetet. Képünkön a termelőszövetkezet egyik asz- szonya ősi szokás szerint kenyérrel és sóval fogadja Hrißcso­vot. Hruscsov és felesége meglátogatta a prágai »►Motorlet-« vállalat ►►Jan Sverma-« telepét. Képünk (balról jobbra) Nyina Hruscso- vát, Karel Polacek nehézipari minisztert, Hruscsovot és A. No­votny csehszlovák köztársasági elnököt ábrázolja. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Klianh ígéretet tett a buddhisták követeléseinek teljesítésére Dél-Vietnami helyzetkép Saigon (AP, AFP, Reuter). Nguyen Khanh, aki csütör­tökön visszatért Saigonba és átvette újból a kormányfői tiS2ítséget, megérkezése után minisztertanácsi ülést hívott egybe. A hatórás tanácskozásról a miniszterelnökség szóvivője nyilatkozott a saigoni rádió­ban, s cáfolta az államcsíny lehetőségéről szóló híreket. Khanh a szóvivő szerint meg­nyerte a buddhisták támoga­tását azzal, hogy ígéretet tett fő követeléseik kielégítésére. E követelések: a buddhisták tése, az utóbbi hetek esemé­nyei során letartóztatott sze­mélyek szabadon bocsátása: a buddhisták elleni minden kampány és intézkedés be­szüntetése nemcsak Saigon­ban, hanem Dél-Vietnam egész területén. A Reuter megbízható forrásokra hivat­kozva azt jelentette, hogy Tran Thien Khiem hadügy­miniszter felajánlotta lemon­dását, mert egyike azoknak a vezetőknek, akiknek távozását a buddhisták követelik. letartóztatásainak megszűnte- (MTI) NYIKOLAJ PANOV “ a. mi v-p t # * íjc *jC * LISCAGO c „ .....MEPE 4 6 Az ügyet a New York-i vá­rosi bíróság tárgyalta, és a főnöknek sikerült megkapnia az ország egyik legjobb ügy­védjét. Az apám meséli, hogy a tárgyalás elején valóban úgy látszott, hogy Norton vil­lamosszékbe kerül, Oroszor­szágból súlyos bizonyítékok érkeztek ellene. De a védő óriási beszédében az összes bi­zonyítékokat a néger ellen for­dította. Az esküdtek sírtak, egy asszonyt ájultan cipeltek ki a tárgyalóteremből, és a felmentő ítélet kihirdetése után a tömeg csaknem néger- lincselést rendezett. Igen,azok­ban a napokban a négerek féltek elhagyni Harlemet, a déli államokban így is meg­lincseltek két feketét... így hát a védő megdolgozott a pénzért. Megkapta az egé­szet, noha teljesen kifosztotta a főnököt, az utolsó centjét is elszedte tőle. De az egyik dél­vidéki lap elhatározta, hogy comicsot kotyvaszt, amelyben a főnök elmondja emlékeit a »Beauty« útjáról. És később a comicsból fil­met készítettek. Igaz ugyan, Hollywoodban, úgy látszik, el­számították magukat: nincs si­Imii fenyegeti Görögországot Ciprusi jelentés Ankara (MTI). Inönü török miniszterelnök a nemzetgyűlésben csütörtö­kön beszédet mondott, ame­lyet a török rádió is közvetí­tett. Bevezetőben ismertette a legutóbbi ciprusi fejleménye­ket, s úgy tüntette fel, mint­ha a jelenlegi feszült helyzet oka a ciprusi kormány és Makariosz elnök álláspontja lenne. Kifogásolta, hogy Gö­rögország támogatja Maka­riosz kormányát és figyel­meztetett rá, hogy ez a tá­mogatás háborúra is vezethet Görögország és Törökország között. »Ha pedig ez a hábo­rú kitörne, akkor Ciprus szi­gete csak egy kis tényező volna benne« — mondotta a miniszterelnök. (Ezt a kije­lentését ankarai megfigyelők úgy magyarázzák, hogy Tö­rökország a háborút kiter­jesztené Görögország területé­re isi és nem korlátozná Cip­rusra.) Nicosia. Ciprusi kormánykörök sze­rint Papandreu levele nem politikai kérdésekkel foglal­kozott, hanem »belső katonai problémákat«, s kifejezte azt a kívánságát, hogy Ciprus ne kezdjen egyoldalú elhatározás alapján katonai műveleteket. Papandreu hozzátette azonban — mondják említett körök­ben —, hogy a ciprusi kor­mány szabadon megtehet min­den politikai kezdeményezést, amelyet szükségesnek tgrt, így például tárgyalásokat kezdhet olyan országok kormányaival, amelyek segíts '^l_re lehetnek. Athén. Kiprianu ciprusi külügymi­niszter péntek reggel Athén­ba érkezett, hogy megbeszé­lést folytasson a görög veze­tőkkel. Újságíróknak tett nyi­latkozatában szintén célzott a Papandreu féle üzenettel kapcsolatos híresztelésekre és hangsúlyozta, a görög kor­mány sohasem állította azt, hogy a ciprusi kormánynak nincs joga politikai kezdemé­nyezésekre. i Portugál Kommunista Párt támogatja az SZKP javaslatait Moszkva (TASZSZ). A Pravda közli Alvaro Cun- halnak, a Portugál Kommunis­ta Párt főtitkárának válaszát az SZKP Központi Bizottsá­gának július 30-i levelére, amely a kommunista és mun­káspártok nemzetközi értekez­lete összehívásának kérdésével foglalkozott Alvaro Cunhal válaszában a Portugál Kom­munista Párt Központi Bizott­sága nevében kijelenti: A Központi Bizottság 1963. au­gusztusában és 1964. áprilisá­ban megtartott plénumán ha­tározatokban foglalt állást egy ilyen értekezletnek a lehető legrövidebb időn belül való összehívása mellett. Mivel a testvérpártok abszo­lút többsége állást foglalt az értekezlet összehívása mellett — folytatja Cunhal —, egyet­len párt sem tagadhatja meg, hogy részt vesz a kommunis­ták nemzetközi tanácskozásán és az általános érdekeket je­lentő problémák megvitatásá­ban, ha valóban és őszintén törekszik a kommunista moz­galom egységének megterem­tésére. Alvaro Cunhal rámutat, a Portugál Kommunista Párt ha­tározottan állást foglal az olyan javaslatok ellen, hogy az értekezleten vegyenek részt bi­zonyos olyan csoportosulások, amelyek a demokratikus cent­ralizmus elvének megsértése útján, és szakadár tevékenység eredményeképpen alakultak egyes országokban. A Portugál Kommunista Párt főtitkára hangsúlyozza: a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban támadt nézeteltérésekkel és nehézsé­gekkel kapcsolatban a Portu­gál Kommunista Párt úgy vé­li, hogy a kommunista és mun­káspártok legfőbb erőfeszíté­seinek arra kell irányulniuk, hogy elkerüljék a szakadást mind nemzetközi, mind orszá­gos méretekben, és »a Portu­gál Kommunista Párt ebben a szellemben támogatja az SZKP javaslatait«. (MTI) Malaysia a Biztonsági Tanács összehívását kérte Rendkívüli állapotot rendeltek el New York (AP, AFP, Reuter). Malaysia a Biztonsági Ta­nács sürgős összehívását kér­te, azzal vádolva Indonéziát, hogy »kirívó és nem menthető agressziót követett el békés szomszédja ellen«. A levelet Malaysia állandó ENSZ-képviselője nyújtotta át Morozov szovjet nagykövet­nek, a Biztonsági Tanács je­lenlegi elnökének. A malaysiai levél a Biztonsági Tanács ösz- szehívására irányuló kérelmet azzal indokolja, hogy szeptem­ber 2-án állítólag felfegyver­zett indonéz ejtőernyős cso­port szállt le Malaysia déli te­rületén. A malaysiai küldött azt kér­te, hogy a Biztonsági Tanács ülését szeptember 8-ra, keddre hívják össze, hogy Kuala Lum­purból a küldöttség megérkez- hessék. Abdul Rahman malaysiai miniszterelnök bejelentette, hogy az óvintézkedéseket fo­kozzák. A kormány rendkívüli ülést tartott, s ezután elrendel­ték a rendkívüli állapotot. Az indonéz külügyminiszté­rium szóvivője kijelentette: »Az állítólagos indonéz táma­dásról szóló . híreket Kuala Lumpurban találták ki. A múlt héten egyetlen nap sem múlt el anélkül, hogy Malay­sia ne közölt volna ilyen hí­reszteléseket, amelyek azon­ban alaptalanok.« P. Jones, az Egyesült Álla­mok djakartai nagykövete, aki jelenleg Washingtonban van, csütörtök este hosszabb megbeszélést folytatott John­son elnökkel. A tárgyalásról semmiféle hivatalos tájékozta­tást nem adtak ki, a nagykö­vet azonban a legrövidebb időn belül visszatér állomáshelyére. * » * Az ENSZ-ben közzé tették Kambodzsa ENSZ-küldöttsége vezetőjének a Biztonsági Ta­nács elnökéhez intézett levelét, ebben Kambodzsa a tanács fi­gyelmét felhívja arra, hogy augusztus 28-án mintegy száz főnyi dél—vietnami csapat ha­tolt be Kambodzsa területére. A levelet körözték a Bizton­sági Tanács tagállamai között. ♦ * * PÁRIZS Souvanna Phouma laoszi mi­niszterelnök az Elysée palotá­ban tárgyalt De Gaulle fran­cia köztársasági elnökkel. Souvanna Phouma »elégedet­ten« távozott a tanácskozásról. Kijelentette, tájékoztatta a francia államfőt a laoszi hely­zetről, és közbenjárását kérte a genfi értekezlet mielőbbi összehívásához. »De Gaulle tá­bornok Laosz barátja« — mon­dotta Souvanna Phouma. (MTI) Áz arab országok közvéleménye nagy érdeklő­déssel várja az arab államfők szeptember 5-én Alexandriá­ban megnyíló 2. értekezletét. A kairói sajtó szerint az ér­tekezleten 27 olyan kérdést akarnak megvitatni, amelyek az arab államok tevékenysé­gének különböző területeit érintik. Mint a lapok írják, az értekezlet napirendjének legfőbb kérdései a követke­zők: Az Arab Liga főtitkárá­nak beszámolója az arab ál­lamfők Kairóban megtartott 1. értekezlete határozatainak teljesítéséről, a Jordán-folyó vízének felhasználásáról ké­szült terv elítélése; Szaúd- Arábiá és a Jemeni Arab Köztársaság kapcsolatainak rendezése. Várható, hogy az alexand­riai értekezleten minden arab államfő részt vesz. (MTI) BANDITA A TEREMBEN Megkezdődött a Kubában járt amerikai diákok „ügyének“ vizsgálata Náci támadás a tárgyaláson Washington (TASZSZ). A vizsgálat a »tanúk« kihall­gatásával kezdődött. A bizott­ság titkára körülményesen ki­kérdezte a diákokat arról, ho­gyan rendelték meg a jegye­ket, s készpénzzel vagy csek­kel fizettek-e értük. kere a filmnek, a nép már megunta a koholmányokat Oroszországról. De Mr. Nor­ton ennek nem látta kárát, szép kis summát kapott, és azt mondják, hogy most poli­tikával akar foglalkozni... — fejezte be elbeszélését a csa­pos. Hát ezért nem találkozhat­tam személyesen Mr. Norton­nal a büféjében. »Ehhez ő már túlságosan nagy ember« — mondta a csapos. És az ele­gáns, smaragdzöld »Cometa« ablakán keresztül sem sikerült meglátnom. Mellettem hajtott el, és most talán a Broadway számtalan filmszínházának va­kító fehér fényözönében szá­guld. Az egyik mozi talán még mindig játssza »A murmanszki néger titká«-t, a Norton nevé­ben írt comicsból készült fil­met ... Így szól a »Beauty of Chica­go« utolsó útjának története .. . Az ezerkilencszáznegyvenegy végén lezajlott események után néhány nappal a magas termetű törzsőrmester kilépett a volt iskola épületéből, és el­haladva az őr mellett, megállt, mintha mérlegelte volna, mer­re is induljon. Ezután kihallgatták Ivonne Bond San Franciscó-i diák­lányt, aki kijelentette, hogy sokat hallott a kubai forrada­lomról, és személyesen akarta meglátni, milyen társadalmat épít a kubai nép. Meg akarta tudni, hogy miként élnek, dol­goznak a kubaiak, hogyan fej­lesztik hazájukat. A diáklány i csendes, de szilárd hangon ki­jól partról, s Ványa Borogyin jó jéghideg, viharos szél. Vala-t jelentette, semmi elítélni va- szabott tengerészköpenyt vi- gyengéden belekarol. Érezte a hogy feketének látta a talpa ;lót nem iát abban, hogy ő el- selt. Rőt szemöldöke fölött pré- lány hidegtől kivörösödött, alatt csikorgó havat. De nem, a; látogatott Kubába. mégis selymes ujjainak érinté- hó nem fekete, hanem kékesfe-* A délutáni ülésen visszata- sét, amint végigsimítják a ke- hér, olyan, amilyennek lennie: sz{(^ £s ugyanakkor rendkívül fedélzetmester, amikor nem zót, hogy szépen behegedtek-e kell. A sötétkék vizű révben; figyelemreméltó incidens sza- volt felderítésen, mindig a ki- az égési sebek. Ezek a hegek most is ott szürkéllik a hajók* kl-toUa f^be a bizottság »mun- menő tengerészegyenruhát vet- még sokáig nem tűnnek el, be- acélja, az utcákon most is fel-S ká-ját« Egy fasiszta horogke- te fel. Most viszont hosszú idő- levésődtek barna Bőrébe... alá járnak a tengerészek, és; karszalaens férfi az re meg kell válnia ettől a ked- Belépett a kórház tágas elő- hatalmas kék ég borul a szik-* amerikai náci frt tagja/„elő­csarnokába Megcsapta aj odo- lak foie. Mmden úgy van mint* Mar£o„ Slighter New : SS...™”“ k0- York-i diáknak, akit éppen ak­Agejev fedélzetmester mes téli matrózsapka feketéi- lett, rajta a vörös csillag. A véne öltözetétől, gyalogo: egyenruhára kell felcserélnie. Megállt a havas távolba vezető padló rég elfeledett szaga. íalépcső korlátjánál, és nem Megállt, nem tudta, mit te­tudta rászánni magát, hogy rá- gyen, a sapkáját gyűrködte. ka Ljuszja többé... Trenyova lépjen az összetaposott hóval borított első lépcsőfokra. Hányszor állt már így a »Szép­ség« elsüllyesztése óta, nem volt ereje végigmenni a város ut- De nem, ezt az ápolónőt először cáin,, kinyitni a kórház kapu- látja. runcsj kor kihallgatni a bi­; zottság. A fasiszta mellbe- és Megállt, gépiesen elővette; hátbavágta Slightert, majd fel- ‘ , .77 íercIezíe a zsebéből az örökölt pipát. Me-J ugrott az asztalra, és a diák nővérszobából kilépő ügyeletes. rőn nézte a cifra szopóka ro-l kezére taposott, közben anti- Amikor meghallotta léptéit, vátkáit. Még kevés. Sokkal j szemita és Castro-ellenes jel- ^^r^z^t^Trenyova lenne, több rovátkát kell belevésnie'* szavakat ordítozott. Eszébe jutott, milyen keserűi A rendőrök, akik ott álltak kérdést tett fel a barátjának:; a terem ajtóinál, beengedték »Miért vagy olyan kegyetlen?«; a fasisztát a terembe és hagy- És hallotta az őrmester szem-; fák, hogy nyugodtan helyet rehányó, szigorú válaszát: »Ént foglalhasson a horogkeresztes mielőtt hér köpenyes lány végienézt- n°m kegyet1^ vagyok’ hanem; karszalaggal. A banditát a tör- hősi halált halt Most nút te nedvesen csTllogó s JméveT - Me™esedett a* téntek után letartóztatták, de gyen ? Min denú Sebőit - MagakOenekif e„bben f habomban,. | a bizottság tagjait annyira za­szívhez szóló hangját, nyílt, bá- — Én ... Egyszerűen ismerő- . on£ester sincs többe, a| varba hoztak a történték, hogy tor tekintetét, fiús ajkának mo- se ... Ö ápolt engem . .. Egy JeShideg Barents-tenger me-; kénytelenek voltak felbeszaki- solyát —, magával vitte Ványa üzenetet szeretnék neki átad- , fn nyugszik. Az osztagugye-í tani az ülést, annal is inkább. letes asztalán pedig ott fekszik; mert Slighter orvosi segítseg­ját, hívni Trenyova nővért, és átadni neki Borogyin szavait! »Mondd meg Ljuszkának...« — suttogta a rádiós, — Trenyova ápolónőt kere- utolsó sem — nyögte ki nagy nehe­zen. — Ljusza Trenyovát? — A a iéphifieg gránitsírba, amely- ni.. ről dalt írt a másik elpusz­tult jó barát, Matvéj Grigorje- vics Kuvargyin. Elmondja, hogyan halt meg háromszögletű Matvej Grigorjevicsnek szói.* levélke,; re szorult. Ez a támadás a terem min­Eiőször nem értette, miért néz rá olyan együttérzéssel a ír. , . . . fehér köpenyes lány. Bizonyara a felesegető^ kapta, (jen részvevőjének, minden — Ljuszkánk nincs többé... akm®k a sorpáról semmit sem| amerikainak, a bizottság tag- Borogyin, hogyan nyújtotta ki — mondta szomorúan. — Há- az őrmesternek meg-. ja;nak szemléltetően megmu­_ tatta, hogy mihez vezet a bi a tudnia. zét. és milyen nagy erővel húz- első vonalban ... Egv sebesül- Zsebredugta ta fel őt a fedélzetre, aztán összerogyott, vért köpött? .. • Igen, mindezt el kell mesél­nie Ljusziának. És hirtelen maga előtt látta a lány piros­pozsgás arcát, csillogó szemét, a sapkája alól kikandikáló haj­tincseket. Látta, amint boldo- nem tette fel a sapkáját, ami- gan jön visszafelé a tenger- kor megcsapta az öböl felől fú­pipát, végig-* zottság teremtette kommunis­tát cipelt ki a tűzből Meg- húzta kezét fénylő, sárgás rej faellenes hisztéria. Jó lecke ez halt a vőlegénye, és lám, most men, amely csupán egv pilla-; . ,, , ő is ... natra homályosult el. Sietett a; az ePlz°ű azoknak a kongresz­A fedélzetmester se látott, se felderítők házához, a szakadék* szusi képviselőknek, akik sem­hallott a fájdalomtól. Kiment a szélére. I mibe veszik a mai Ameriká­kórházból, lépkedett az utcán, New York—Moszkva—Cska-*ban meglévő és leplezetlen S formában jelentkező szélső­és csak akkor vette észre, hogy lovszkaia (Vége.) * jobboldali veszélyt. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents