Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-25 / 225. szám

A nevelő türelme Sokszor keresnek föl szülők gyermekeik nevelésével kap­csolatos problémákkal. Nem­egyszer ügyészek szájába illő, logikusan és szenvedéllyel föl­épített vádbeszédben marasz­talják el engedetlen, hazudo- zó, felelőtlen, hálátlan, «huli­gán magatartásul« gyermekei­ket. S amikor egy kicsit utána kérdezek, hogy vajon milyen jelentős szerepet játszik az ilyen szülők életében gyerme­keik nevelésének feladata, gondja, foglalkoznak-e rend­szeresen gyermekeik érzelmi, szellemi problémáival, szaki- tanak-e időt rendszeresen és feltétlenül arra, hogy minden­nap szóba álljanak gyerme­keikkel, hogy érdeklődnek e időtöltésük, örömeik és bána­taik, kudarcaik és sikereik iránt, a legtöbb esetben megle­pő a válasz. »Nem, nem, bi­zony nem.-« S mi az indokolás? A legtöbbször ilyenféle kitérés: »Nincs rá időm,!« »-Nem bírom idegekkel.'« Sok szülő azt hiszi, hogy a gyermeknevelés kötelessége és felelőssége kizárólag a tanitó- és a nevelőintézmények, vagy­is az iskolák, a pedagógusok feladata, s ezzel a magyarázat­tal igyekszik megnyugtatni lel­kiismeretét. Még akkor is, ha lelke mélyén valahol érzi azt, hogy a szülő elengedhetetlen kötelessége, hogy igenis kö­vetkezetesen és céltudatosan törődjék gyermekeivel, gondos­kodjék testi-lelki-szellemi fej­lődésükről, kibontakozásukról. Ha az időhiányról és rossz idegállapotukról panaszkodó szülőket alaposan kikérdez­nénk, mivel töltik el napjaik 24 óráját, talán őket is megle­pő eredményekre jutnánk. Ki­derülne, hogy a társadalom ér­dekeit, és a saját gyermekeik hasznát, boldogságát biztosító elmélyülő, céltudatos, körülte­kintő neveléshez szükséges időt, idegenergiákat és türel­met nagyon sok esetben tized- vagy akár huszadrangú felada­tok elvégzésére fordítják a szülők. Ahelyett, hogy felsorol­nánk azokat az időtöltéseket, amelyek annyi — gyermekne­velésre időt szakítani nem tu­dó — szülő napi vagy heti óra­rendjébe feltétlenül beleférnek, inkább az olvasókra bízzuk e művelet elvégzését. Ezt a kérdést az a kedves borbély ismerősöm látta helye­sen, aki azt mondta: »Hogyne jutna nekem mindig, minden­nap időm arra, hogy gyerme­keim problémáival foglalkoz­zam! Ök igazán nem tehetnek arról, hogy megszülettek, hogy az én gyermekeimként szület­tek meg. Ha létüknek, életük­nek mi. szülők vagyunk az HASZNÁLJON VÍZZEL lemosható M falfestéket! Kapható a FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZETI boltokban. (3625) okai, nemcsak eltartásukról, hanem egész jellemük, egyéni­ségük kialakításával is törőd­nünk kell.« Hány ember van, aki növé­nyeinek, állatainak gondozásá­val, bélyeggyűjteményének gyarapításával, kártyapartne­reinek ügyeivel többet foglal­kozik, mint gyermekeivel. Na­gyon elítélendő szemléletmód ez. S azt hiszem, nem követe­lünk túlságosan sokat a szü­lőktől, ha elvárjuk tőlük, hogy minden napjuknak legyenek olyan órái, vagy legalább ne­gyedórái, tízpercei, amelyek­ben teljesen és kizárólag gyer­mekeik ügyeivel foglalkoznak. Féltve kell őrizni azokat az életkereteket, amelyek folya­matosan biztosítják azt, hogy a család tagjai mindennap együtt lehessenek valamennyi ideig. A tartósabb távoliét leg­följebb csak azt jelentheti, hogy a gyermekek még jobban várják haza a szülőket, s szin­te lesodorják lábukról a régebb idő óta távollevő apát vagy anyát. És csak úgy zúdítják rá kérdéseiket, s szinte végét sem éri a beszámoló a közben eltelt idő nagy vagy apró, de a gyer­mek számára mindig jelentős eseményeiről. A szülőnek mindig érdek­lődnie kell gyermekei ügyei, problémái, időtöltései, szórako­zásai, feladatai iránt. A család tagjai nem élhetnek egymás mellett érdektelen idegenként. Ha már idáig fajul a helyzet, csak egy lépés szükséges i csa­lád széteséséig, a gyermekek fejlődését jó irányban tar'.ó gosdoskodás teljes elapadá­sáig. S akkor már rendszerint késő a megbánás, az önmai - cangoló lelkiismeretfurdalás. Sokkal könnyebb a bűnbakke­resés, a mások hibázíatása, fe­lelősségének hangoztatása. Idő és türelem — milyen vi­szonylagos fogalmak! S ha sokfélére telik, sokfélére nem telik belőlük, akkor meg­felelő, érvényes és indo­kolható rangsort kell közöt­tük megállapítani, S a pedagó­gus, a gyermekpszichológus nem tehet mást, mint követke­zetesen és meggyőződésből fa­kadóan hangsúlyozza, hogy e rangsor élén feltétlenül ott keli állnia a gyermeknevelésre, sze­mélyiségük fejlesztésére félre­tett időnek, idegenergiának és türelemnek. Ha tudnák, ha megéreznék az emberek ennek a tételnek az igazságát, de ezen túlmenően kézzelfogható ered­ményeit és előnyeit is, biztosan nem sajnálnák idejüket a jó minőségű gyermeknevelés elő­készületeire s naponként sorra kerülő problémáinak jószíwel vállalt megoldására. Dr. Harsányi István Divatbemutató paravánnal A divatparádé megkezdődik, színre lépnek a szereplők: öt csinos lány, két műsorkísérő, a paraván és sok kelléke az öltöz­ködésnek. A bemutató fő érde­kessége, hogy a jelenetek több­sége nem a spanyolfal mögött, hanem előtte játszódik le. Ilyen öltözködési tanácsadást készít most elő a Ruházati Mintater­vező Vállalat, hogy a nők előtt feltárja a csinos, ízléses öltöz­ködés műhelytitkait, sőt lélek­tanát is. Az öt szárnyból álló spanyol­fal szekrény gyanánt kínálja a ruhaneműket. Az egyik szárny­ban a fogasokon ruhák lógnak, a másikban cipők, a továbbiak­ban más kiegészítők, táskák, di­vatékszerek, kesztyűk találha­tók, s hogy közülük ki mit vesz föl, azt teljesen a színpa­don jelenlevő nőkre bízzák. A közönség véleményt nyilvánít­hat, sőt közülük a vállalkozó szelleműek fölmehetnek a szín­padra, s bemutathatják ök, ho­gyan használnák fel az adott ruhatárat. A fő dolog az, hogy mindenki az alkalomnak és egyéniségének megfelelően öl­tözködjék. Ehhez ad tanácsokat az egyik műsorvezető, míg a másik, aki nem véletlenül, de éppen pszichológus lesz, a ru­házkodás lélektanáról tart elő­adást. A paravános divatbemutatót kísérletnek szánják, október közepén próbálják ki, s ha a nők érdekesnek, hasznosnak tartják, később többször alkal­mazzák majd a divattanácsnak ezt az újszerű módját. KONYHA LECSÓ A magtól, erejétől megtisztí­tott paprikát hosszában csíkok­ra vágjuk. Az érett paradicso­mot forró vízbe mártva meghá­mozzuk, négy részre vágjuk, magját kidobjuk, fél- vagy egyliteres üvegekbe rakjuk rétegezve. Szalicilt teszünk a tetejére, lekötjük, kigőzöljük. PAPRIKALEKVAR Két kilogramm érett, piros paradicsompaprikát, egy kiló érett paradicsomot jól felfő­zünk. Áttörjük szitán, azután sűrű lekvárrá főzzük. Ha kész, közéje keverünk egy késhegy­nyi szalicilt. Forrón apró kis üvegekbe rakjuk, és száraz dunsztba tesszük. Húsok, le­ízesítésére vesek színesítésére, használjuk. PAPRIKA SÓBAN, ÍZESÍTŐNEK Egy kilogramm nagy, húsos paprikát kimagozunk. Jól kivá­logatjuk, hogy romlott ne le­gyen közte. Megmossuk, na­gyon jól lecsurgatjuk. A húsda­rálón ledarált egy kilogramm paprikához 20 deka sót te­szünk, jól összekeverjük, félli­teres üvegekbe tesszük, leköt­jük. Nem kell kifőzni. Annyi­szor bonthatjuk fel, ahányszor szükségünk van rá. Így tehetünk el sóban apró­ra vágott zöld kaprot, petre­zselyemlevelet és zellerlevelet. (Minden 10 dekához 2 deka só kell.) Az altatószerek használatáról A megfelelő idejű alvás az idegrendszer kellő pihentetése céljából feltétlenül szükséges. A napi 6—8 órai alvás biztosí­tása végett részben életrendi szabályokat (például azonos időben való lefekvés, könnyű vacsora stb.) javasolnak, más­részt enyhe hatású nyugtató- v agy altatószereket. Az altatószerek különböző hatásérősségűek, s így azok mi­lyenségét és adagját cr«k or­vos határozhatja meg. Az időn­ként szedett enyhe hatású al­tatók a szervezetre nincsenek károsító hatással. A hosszú időn át szedett altatók azonban káros hatásúak, mert a szer­vezet megszokja őket, s csak nagyobb adagokban szedett, erős hatású szerekkel érhető el valamelyes eredmény. Az ilyen alvás azonban legtöbbször már nem pihentető, mert a nagyobb adagú gyógyszerektől ébredés után szédülés, fejfájás és nagy­fokú fáradtságérzés léphet föl. Műanyag holmik mosása Műanyag holmit langyos, szap- panpehelyes vagy mosóporos víz­ben, sőt pipereszappannal is le­het mosni. Mivel a portól köny- nyebben megtisztul, mint más fehérnemű, azokra a részekre kell különös gondot fordítani, amelyek a bőrtől bezsírozódnak. A mű­anyag ugyanis megköti a bőr zsi­radékét, ezért kell lúgmentes zsír­óidét használni. Ha gyorsan akarjuk fölvenni, csavarjuk törülközőbe, göngyölít­sük össze, nyomkodjuk ki. Majd­nem száraz lesz, és már csak szel- lős helyre kell teríteni, hogy rö­vid idő múlva felvehessük. Vasal­ni nem kell, mert a műanyag hol­mi eredeti formájára visszaugrik. A pulóverokat is hasonlóan mos­suk, de deszkalapra borított törül­közőn eredeti formájára kiigazít­va szárítjuk. Műanyag abroszt, té­rítőt használat után tiszta, langyos vízbe mártott ruhával, majd szá­razzal töröljük át. Az 1964 65-ös tél magyar ruhamodelljei Átmeneti kabát. Szövet ruha flitter- díszítéssei. Sportöltözet kalappal. Estélyi ruha. Délutáni ruha Síöltözet. A TÉTLENSÉG NEM PIHENÉS Az ember munkabírása, munkaképessége, mint tudjuk, korlátolt. Különféle tényezők hatnak rá. Ilyenek az egész­ség, a táplálkozás, a munkafel­tételek, a családi viszonyok és más. Munkaerőnk gyengülését a minden munkát nyomon kí­sérő fáradtságérzés jelzi. Ezt pedig az erőfeszítéseket végző szervezetben felbomló és fel­gyülemlő anyagok idézik elő. Szervezetünkben meggyorsul az anyagfelbomlás, úgyhogy a vérkeringés nem győzi a fel­bomlott anyagot eltávolítani. Emiatt az ember egy bizonyos ideig végzett munka után pihe­nésre kényszerül. Négyórai munka után jelentékenyen csökken például a vérben a cukor. Ha az ember hosszabb ideig erejét meghaladó munkát vé­gez, bekövetkezhet a kimerült­ség. A kimerült ember gyor­san elfárad, ingerlékeny, köny- nyebben összeszólalkozik nemcsak a munkahelyén, ha­nem otthon, családi körében is. A kimerültséget rendsze­rint az álmatlanságnak egy külön faja kíséri: az ember csak hajnalfelé tud elaludni, és reggel fáradtan ébred. Ha értelmiségi munkás, nehezeb­ben forog a esze, gondolatme­nete meg-megszakad, és rend­szerint csökken az önbizalma. Felvetődik a kérdés: bekö­vetkezhet-e mindennapi rendes munkánk mellett a kimerült­ség? Nem. Csak akkor lép föl, ha az egész szabad és pihenés­re szánt időnket különféle munkával költjük le, és reg­geltől estig végigrobotoljuk a napokat. Leginkább a munka- viszonyban levő nők vannak kitéve ilyen folytonos, szaka­datlan munkának. A nő mun­kába lépésével új, érdekes környezetbe kerül, új munka­körrel ismerkedik meg, s ez tágítja látókörét, gyarapítja is­mereteit, és gazdaságilag egyenlővé teszi férjével. De új feladatai mellett megmarad­tak a régiek is — a háztartás. Amíg csak a férj keresett, természetesnek látszott, hogy az egész háztartási munkát az asszony végzi. De amikor a nőre éppen olyan fontos mun­ka és felelősség hárul, mint a férfire, magától értetődik, hogy a család köirüli munkát és intéznivalókat nem végez­heti el többé egyedül a nő. Ügyeljünk tehát valameny- nyien — de különösen a nők — arra, hogy munka után pihe­nésre is jusson idő. Helyes beosztással kell élni, mert a rendszeres pihenés az egészség megőrzésének egyik fontos föl­tétele. De a pihenést semmiképp se azonosítsuk a tétlenséggel, no­ha olykor-olykor szükség van a teljes ■ kikapcsolódás perceire is, kivált ebéd után. Általában véve azonban a tétlenség in­kább fáraszt, mint pihentet. A pihenés megkövetel valamilyen aktivitást, mégpedig a rendes, megszokott munkától eltérőt, mert elvonja a nőt, a férfit a mindennapi foglalkozásbeli gondoktól. Ezért a háztartá­si munka nem vehető pihenés­számba. SIÓFOKON A BALATON CUKRÁSZDÁBAN (a víztoronnyal szemben) állandóan friss sütemények, palackozott és rövid italok kaphatók. Kellemes szórakozási lehetőség, kitűnő zene, udvarias kiszolgálás. Nyitva éjjel 2 óráig. (MOS) Utalni kell végül talán még arra, hogy a szabad idő célja az említetteken kívül, hogy megszépítse és tartalmasabbá tegye életünket. Káros és egészségtelen az élvezethajhá­szás, a túl költséges szórakozá­sok utáni törtetés, az idegtépő, izgalmas kalandok és minden más szórakozás, amely mérték­telen, és kimeríti az embert. Az ilyesmi nem állítja helyre a munkabírást és a frisseséget, nem adja meg azt a jóleső örömet és kielégülést, melyet a jő pihenéstől annyira elvárunk. Az Országos Takarékpénztár Somogy megyei fiókja ÉPÍTÉSZ­TECHNIKUSI keres fölvételre. (3620) VÖRÖS CSILLAG filmszínház Az ifjúság édes madara. Színes, szélesvásznú amerika film. Csali 18 éven felüliek­nek. Az előadások kezdete 5 és 7 óra. (Szeptember 30-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Élők és holtak I-II. Kétré­szes, szélesvásznú szovjet film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 4 és fél 8 óra. (Szeptember 30-ig.) Siófoki terem Monte Christo grófja I-II. Francia film. Korhatár nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents