Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-24 / 224. szám

Csütörtök, 1964. szeptember 24. SOMOGYI NÉPLAP KIRÁNDULT GAZDASÁG Keszthelyre kirándult a Beloiannisz moto­roshajóval a Balatonboglári Állami Gazda­ság több mint négyszáz dolgozója szeptem­ber 6-án. Minden üzemegységből voltak a hajókiránduláson. Az állami gazdaságiak megismerkedtek Keszthely nevezetességeivel, átrándultak Hévízre. Amikor a hajó vissza­indult a keszthelyi kikötőből, a fiatalok táncra perdültek, az idősebbek énekeltek. Leszállt az est a Balatonon, kigyúltak a ha­jó színes lámpafüzérei. A dolgozók jó han­gulatban szálltak ki Bogláron, Lellén, Sze­mesen és Földváron. Pályázati (elhívás A Somogyi Néplap szer­kesztősége pályázatot hirdet újságíró-gyakornoki állás be­töltésére. Jelentkezhetnek mindazok a fiatalok, akik kedvet és tehetséget éreznek magukban az újságíráshoz, és egyetemi vagy főiskolai dip­lomát szereztek. A jelentkezés határideje 1964. október 1. Részletes .ön­életrajzot, az egyetem, főisko­la, munkahely javaslatát és a jelentkező pontos lakcímét a Somogyi Néplap szerkesztő­ségének kell beküldeni (Ka­posvár, Latinka S. u. 2.). A fölvételi vizsga időpont­jától levélben értesítjük a je­lentkezőket. Tv-film Leninről A moszkvai televízió épüle­tében kedden az újságíróknak bemutatták a Lenin születésé­nek 100. évfordulója alkalmá­ból készített tv-filmsorozat el­ső alkotását, amely bemutatja a francia főváros ama helyeit, ahol Lenin a századforduló idején élt. A film a francia te­levízió közreműködésével ké­szült. Mesztegnyőn nincs vén diák HOSSZÉ, ELNYÚJTOTT, apró házas utcáival, az uta­kon billegő liba- és kacsa­népességgel, kókadozó, hosz- szú növésű fáival Mesztegnyő igazi kis fényes falu. Az isko­la a templomnak támaszko- kodik, régen kolostor volt. Az iskolaépülethez viszont egy magtárféle, kevés ablakos épület simul. A gyerekek vi­dám ricsajt csapnak az udva­rom, némelyikük a vadgeszte­nyét szedegeti. Az igazgató néni már haza­ment. Ott lakik a tanácsház épületében, oldalt — tájékoz­tat az egyik gyerek, aztán folytatja vitáját a Diesel, a Mercedes és a gázturbinás versenykocsival kapcsolatban. A tanácsház mellett most épül a község művelődési há­za. Modem vonalú, impozáns épület lesz. Ketten szemlélik, és élénken beszélgetnek. Sebők Istvánná, az iskola igazgatója most is tanít. Ne­vetve mondja: — Ez a túlóra. A fiamat be­szélem rá a lecketanulásra. Minden alkalmat megragad, hogy elszökjön. Sebőimé vezeti Mesztegnyőn a kulturális életet is. Marcali­ban a tanácsnál már átlapoz­tam a mesztegnyői tervet. Egy- pár sort följegyeztem belőle. »A tankötelezettségi törvényt betartottuk, a két cigánytanu­ló is egész évben rendszeresen járt iskolába. A felnőtt lakosok közül a nyolcadik osztályt ti­zenegyen végezték el, az össze­vont hetedik-nyolcadik osz­tályt pedig tízen. Nagy volt a lemorzsolódás az esti iskolán. és érdektelenséget tapaszta­lunk az emberek között.« A TERVBEN AZ IS SZE­REPEL, hogy az idén is sze­retnék a hetedik-nyolcadik osz­tályt megindítani. Hogyan áll­nak ezzel? — Siralmasan. Jelenleg nem állunk sehogyan sem. Az a helyzet, hogy négy éve kezdtük itt a felnőttoktatást. Sok je­lentkező volt, de sokan ki is maradtak. Most már, aki el akarta végezni az általános is­kolát, az elvégezte, aki meg nem akar tanulni, az nem jön. Egyre kevesebben jelentkeztek az évek során. Megmondhatja bárki a falu­ban, hogy mennyit dolgozott Sebőkbe az esti iskola fenntar­tásán. A K IS Z-s zervezettel és a tanáccsal összeírták azokat, akik a háború miatt nem fejez­ték be az elemi iskolát. Sorra látogatták őket, beszélgettek velük, megértették velük, hogy milyen fontos dolog a tanulás. Beiratkoztak, aztán kimarad­tak. — Most eljutottam a holt­pontra. Egyáltalán nincs ér­deklődés. Tavaly majdnem öt­ven embert írtunk össze, közü­lük csak hárman jöttek el. MI LEHET AZ ÉRDEKTE­LENSÉG OKA? Sokan dol­goznak vidéken, és nem vál­lalják a fáradságot A lányok és fiatalasszonyok azt mond­ják, nincs szükségük rá. Ezek az emberek egyáltalán nem ér­zik, hogy tanulniuk kellene. Mesztegnyőn fordított volt az arány a fiatalabb és az idő­sebb tanulók között. Zömmel idősebbek, 35—40 évesek és negyvenen felüliek végezték el az általános iskola hiányzó osztályait. — Kísérletképpen összevon­tuk a hetedik-nyolcadik osz­tályt. Nem volt egészen szabá­lyos, de ezzel az emberek tü­relmetlenségét ellensúlyoztuk. Aki jött, az szívesen tanult többet azért, hogy hamarabb végezhessen. Igaz. hogy meg­terhelő volt, de mindenki le­vizsgázott, aki rendszeresen járt. Az idén — itt van szep­tember vége — még semmi sincs. Hiába beszélünk, hiába vállaljuk a többletmunkát, egyszerűen nincs igény. ' Sokan azt hiszik —■ számta­lan példa van rá Mesztegnyőn —, hogy az esti iskola nem ko­moly dolog. »Egyszer-kétszer eljövök, aztán kapok egy bizo­nyítványt« —* így fogalmazzák meg elképzelésüket. S csaló­dottak, ha egy-két eljövetelre nem kapnak bizonyítványt. ELÉG GOND az iskola igazgatása, a tanítás meg a kulturális munka irányítása Sebőknének. Mégis vállalja, hogy hetenként négy estét a nehezebben kezelhető felnőtt tanulókkal töltsön. És azon fá­radozik, hogy ezt a négy estét tanítással tölthesse. De az em­berek közömbösek. Hiába a meggyőzés, a rábeszélés. A hiábavaló munkába pedig bele lehet fáradni. A közönyösség olyan fal, amit nagyon nehéz áttörni. Sebők Istvánná meg­próbálja ezt, de a sikerben már maga sem bízik: — Tizenöt jelentkező kell ahhoz, hogy egy osztályt in­dítsunk. Honnan vegyek tizen­öt embert? Az iskola gondjairól is be­szél: — Kicsik a tantermek, és kicsi az épület. Évek óta ígé­rik, hogy lesz új iskolánk. Egy bizottság ki is jelölte a helyét, kivágtuk a fákat, de iskolát nem kaptunk. Előbb Kéthelyen építenek, aztán itt. Egypár ével várni kell. A templomnak támaszkodó zárdaépületben most délután az alsó tagozat tanul. A kele- vízi, a cserfeki, a hosszúvízi gyerekek a tanulószobában vannak. A gadányiak már ha­zamentek, mert este nincs busz. A falu kedves, megragadó képét valami megzavarja. Egy árnyék, a közömbösség. A két ember még mindig az épülő művelődési ház előtt áll. Az idősebbik hangját hallom: — Minek ide ez a kiálló be­ton? Százezreket pocsékolnak rá, aztán semmi haszna. Azt mondja meg, hogy minek ez! S. Nagy Gabriella Az igazi tekintély IV épünk tekintélye napról x ’ napra nő a világ előtt. Rendünk erejét és életrevaló­ságát tettek bizonyítják. Te­kintélyünk alapját pedig az elért eredmények képezik. Természetes dolog, hogy rend­szerünk súlyával együtt nö­vekszik azok tekintélye is, akik a tetteket véghezvitték: a jól dolgozó munkásé, szövet­kezeti paraszté, értelmiségé ép­pen úgy, mint a felelős veze­tőké. Mind több olyan ember­rel találkozunk, akire tiszte­lettel éS megbecsüléssel ^néz­nek föl társai. Az igazi tekin­télyt nagyon nehéz kivívni. Küzdelmes évek becsületes munkája kell hozzá. Csak olyan ember szerezhet tekin­télyt, akiben a tudás és a tett- rekészség határozott vélemény­nyel és emberséges magatar­tással párosul. Olyan kincs a tekintély, amelyet nehéz meg­szerezni, de el is lehet tékozQl- ni. Egy-egy emberi gyengeség — hiúság, gőg, önfejűség — útját állhatja az igazi tekintély kialakulásának, vagy a már megszerzett tekintélyt alapo­san megtépázhatja. T gy járt az a tsz-elnök is, akit hiába figyel­meztetett a brigád vezető, hogy az ideiglenesen szabad ég alatt tárolt gabonát szállíttassa fe­dett helyre. Esős idő jöhet, s a drága’ búza megfülled, tönk­remegy. Az elnök megsértő­dött, és azt felelte: ő nagyon jól tudja, mi a kötelessége, nincs szüksége sem vészmada­rakra, sem ösztökélőkre. Húz- ta-halasztotta a búza behor- dását, mert — hízelgőire hall­gatva — vetélytársának tar­totta a brigádvezetőt. Az volt a meggyőződése, hogy a tag­ság előtt is csorba esnék a te­kintélyén, ha hallgatna rá. Pe­dig lelke mélyén az elnök is tudta, hogy bírálójának igaza van. Mégsem hallgatott rá, féltette a tekintélyét. Csak ak­kor vette észre, milyen nagy hibát követett el, amikor már bekövetkezett a baj. A tekintély a vezető ember számára nélkülözhetetlen. Ha ad önmagára és az ügyre, amelyet képvisel, kötelessége is törődni vele. Csak az a kér­dés, hogyan. Megtörténik, hogy egy-egy vezető elhamarkodott véleményt mond valamelyik munkatársáról. Félreismeri be­osztottját, esetleg rossz, felü­letes információ alapján alkot róla ítéletet. A tévedés később kiderül, a vezető mégis ra­gaszkodik a hibás vélemény­hez. A presztízsét félti. Nem veszi észre, hogy tekintélyének éppen az ilyen merevség árt a legtöbbet. A határozottság fontos do­log. Talán az egyik legsarka­latosabb vezetői jó tulajdon­ság. De csak akkor erény, ha valaki jó ügy érdekében hatá­rozott. A tévedésben határo­zottnak lenni konokságra és — enyhén szólva — rövidlá­tásra vall. Példa erre az emlí­tett tsz-elnök esete is. Mintha csak azt tartotta volna, össze­dől a világ, ha egyszer kiejti a száján: ^Tévedtem, neked volt igazad.« Visszatartotta hiúsága. És akin a hiúság elhatalmaso­dik, annak a hízelgő szó min­dig kedvesebb, mint a bírálat. A hiú ember nem veszi észre, hogy tekintélyét üres, hízelgő szavak pókhálójára függeszti, ahelyett, hogy az egyenes, szókimondó társak megbecsü­lésére építene. \ példában is említett tsz-elnök és a hozzá hasonlók egyik legnagyobb té­vedése: azt hiszik, hogy isme­rik az embereket. Pedig ha is­mernék, inkább a tulajdon emberi magatartásukra, tudá­suk, ismereteik állandó gyara­pítására fordítanának gondot, s arra, hogy jóban-rosszban szót értsenek az emberekkel. Ezek az erények teremtik meg leghamarabb a tartós, valódi tekintélyt. Azt a tekintélyt, amelyet a közösség szavaz meg a jó tsz- vagy tanácselnöknek — érdeme szerint. Ez az igazi tekintély, s ezt nem csorbít­hatja meg sem a jó tanácsok és helytálló bírálatok számba­vétele, sem a tévedések becsü­letes elismerése. A mi tsz-elnökünknek is tudnia kellett volna, hogy a szövetkezet tagjai nem azt kí­vánják tőle, hogy csalhatatlan, tévedhetetlen legyen. Azt azonban joggal elvárják, hogy vezetőjük olyan legyen, aki mások okos véleménye és a maga tapasztalatai alapján gyorsan megtalálja a megol­dást a legnehezebb helyzetek­ben is, aki magasabb őrhelyé­ről messzebbre lát, mint társai, a kedvüket is fel tudja élesz­teni, az akaratukat is képes megacélozni a jó ügy érdeké­ben. Tisztában van azzal, hogy a határozott föllépés nem je­lentheti, hogy valaki ellent­mondást nem tűrve maga alá gyűri a vezetése alatt álló kol­lektívát, és azt sem, hogy meg­győző szó, tanulságos tanács­kozások helyett minden eset­ben hatalmi szóval szerez ér­vényt igazának. TVT em könnyű az igazi te- kintélyt megszerezni, mert az csak a közösség meg­becsülésén alapulhat. A közös­ség pedig szigorú bíró. A te­kintély magas kitüntetés, és csak annak ítélik meg, aki ne­mes eszközökkel, emberséggel és odaadással szolgálja a tár­sadalom érdekeit. Kékesdi Gyula A Mezőgazdasági Kiállítási Iroda közleménye A 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás alkalmából rendezett tárgysorsjáték nyereményei no­vember 30-ig válthatók be. A nye­reménylistát a Szabad Föld szep­tember 27-i száma közli, a hiva­talos nyereményjegyzék október 1-től a postahivatalokban tekint­hető meg.- A főnyeremények a Mezőgazdasági Kiállítási Irodánál (Budapest, X. kerület, Albertirsai út 10. szám alatt), a vásárlási utal­ványok pedig Budapesten a Ma­gyar Divatcsarnokban, vidéken az állami áruházakban és a földmü- vesszövetkezeti boltokban vehetők át. (MTI) Tantestületi KISZ-szervezet alakult tizenegy taggal a bar­csi gimnáziumban. Az alap­szervezet legfontosabb feladata az iskolai KISZ-bizottság és a 360 gimnazista KISZ-tag mun­kájának segítése. Csaknem egymillió forintot költött a tanács és a földművesszövet­kezet Gige fejlesztésére 1953 óta. Művelődési otthon, járda épült ebből az összegből, fej­lődött a bolthálózat, és több középületet tataroztak. KUCKA PÉTER: VÖRÖSFELHŐ PARANCSOT AD Rajzolta: CSflHflDI ANDRÁS Az újságok azt is megírták, hogy Vörös Felhő és sziu harcosai védik a lelőhelyekhez vezető utat. Pedig a kormánynak kellett az’ arany . . 1866-ban szenzációs hír járta be az Államok városait. Aranyat találtak Montana hegyeiben^ „Magában megbízunk, Felterman kapitány — mondta a Hadügyminiszter —, jó fegy­verek, erős kéz. Utánpótlást visz a Kearny- erödbe. Gondoskodnunk kell az ájiampoi- gárok biztonságáról.” „Ha jól végzi feladatát, ön fogja leváltani a pipogya Car­rington ezre­dest.”

Next

/
Thumbnails
Contents