Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-24 / 224. szám
Csütörtök, 1964. szeptember 24. SOMOGYI NÉPLAP KIRÁNDULT GAZDASÁG Keszthelyre kirándult a Beloiannisz motoroshajóval a Balatonboglári Állami Gazdaság több mint négyszáz dolgozója szeptember 6-án. Minden üzemegységből voltak a hajókiránduláson. Az állami gazdaságiak megismerkedtek Keszthely nevezetességeivel, átrándultak Hévízre. Amikor a hajó visszaindult a keszthelyi kikötőből, a fiatalok táncra perdültek, az idősebbek énekeltek. Leszállt az est a Balatonon, kigyúltak a hajó színes lámpafüzérei. A dolgozók jó hangulatban szálltak ki Bogláron, Lellén, Szemesen és Földváron. Pályázati (elhívás A Somogyi Néplap szerkesztősége pályázatot hirdet újságíró-gyakornoki állás betöltésére. Jelentkezhetnek mindazok a fiatalok, akik kedvet és tehetséget éreznek magukban az újságíráshoz, és egyetemi vagy főiskolai diplomát szereztek. A jelentkezés határideje 1964. október 1. Részletes .önéletrajzot, az egyetem, főiskola, munkahely javaslatát és a jelentkező pontos lakcímét a Somogyi Néplap szerkesztőségének kell beküldeni (Kaposvár, Latinka S. u. 2.). A fölvételi vizsga időpontjától levélben értesítjük a jelentkezőket. Tv-film Leninről A moszkvai televízió épületében kedden az újságíróknak bemutatták a Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából készített tv-filmsorozat első alkotását, amely bemutatja a francia főváros ama helyeit, ahol Lenin a századforduló idején élt. A film a francia televízió közreműködésével készült. Mesztegnyőn nincs vén diák HOSSZÉ, ELNYÚJTOTT, apró házas utcáival, az utakon billegő liba- és kacsanépességgel, kókadozó, hosz- szú növésű fáival Mesztegnyő igazi kis fényes falu. Az iskola a templomnak támaszko- kodik, régen kolostor volt. Az iskolaépülethez viszont egy magtárféle, kevés ablakos épület simul. A gyerekek vidám ricsajt csapnak az udvarom, némelyikük a vadgesztenyét szedegeti. Az igazgató néni már hazament. Ott lakik a tanácsház épületében, oldalt — tájékoztat az egyik gyerek, aztán folytatja vitáját a Diesel, a Mercedes és a gázturbinás versenykocsival kapcsolatban. A tanácsház mellett most épül a község művelődési háza. Modem vonalú, impozáns épület lesz. Ketten szemlélik, és élénken beszélgetnek. Sebők Istvánná, az iskola igazgatója most is tanít. Nevetve mondja: — Ez a túlóra. A fiamat beszélem rá a lecketanulásra. Minden alkalmat megragad, hogy elszökjön. Sebőimé vezeti Mesztegnyőn a kulturális életet is. Marcaliban a tanácsnál már átlapoztam a mesztegnyői tervet. Egy- pár sort följegyeztem belőle. »A tankötelezettségi törvényt betartottuk, a két cigánytanuló is egész évben rendszeresen járt iskolába. A felnőtt lakosok közül a nyolcadik osztályt tizenegyen végezték el, az összevont hetedik-nyolcadik osztályt pedig tízen. Nagy volt a lemorzsolódás az esti iskolán. és érdektelenséget tapasztalunk az emberek között.« A TERVBEN AZ IS SZEREPEL, hogy az idén is szeretnék a hetedik-nyolcadik osztályt megindítani. Hogyan állnak ezzel? — Siralmasan. Jelenleg nem állunk sehogyan sem. Az a helyzet, hogy négy éve kezdtük itt a felnőttoktatást. Sok jelentkező volt, de sokan ki is maradtak. Most már, aki el akarta végezni az általános iskolát, az elvégezte, aki meg nem akar tanulni, az nem jön. Egyre kevesebben jelentkeztek az évek során. Megmondhatja bárki a faluban, hogy mennyit dolgozott Sebőkbe az esti iskola fenntartásán. A K IS Z-s zervezettel és a tanáccsal összeírták azokat, akik a háború miatt nem fejezték be az elemi iskolát. Sorra látogatták őket, beszélgettek velük, megértették velük, hogy milyen fontos dolog a tanulás. Beiratkoztak, aztán kimaradtak. — Most eljutottam a holtpontra. Egyáltalán nincs érdeklődés. Tavaly majdnem ötven embert írtunk össze, közülük csak hárman jöttek el. MI LEHET AZ ÉRDEKTELENSÉG OKA? Sokan dolgoznak vidéken, és nem vállalják a fáradságot A lányok és fiatalasszonyok azt mondják, nincs szükségük rá. Ezek az emberek egyáltalán nem érzik, hogy tanulniuk kellene. Mesztegnyőn fordított volt az arány a fiatalabb és az idősebb tanulók között. Zömmel idősebbek, 35—40 évesek és negyvenen felüliek végezték el az általános iskola hiányzó osztályait. — Kísérletképpen összevontuk a hetedik-nyolcadik osztályt. Nem volt egészen szabályos, de ezzel az emberek türelmetlenségét ellensúlyoztuk. Aki jött, az szívesen tanult többet azért, hogy hamarabb végezhessen. Igaz. hogy megterhelő volt, de mindenki levizsgázott, aki rendszeresen járt. Az idén — itt van szeptember vége — még semmi sincs. Hiába beszélünk, hiába vállaljuk a többletmunkát, egyszerűen nincs igény. ' Sokan azt hiszik —■ számtalan példa van rá Mesztegnyőn —, hogy az esti iskola nem komoly dolog. »Egyszer-kétszer eljövök, aztán kapok egy bizonyítványt« —* így fogalmazzák meg elképzelésüket. S csalódottak, ha egy-két eljövetelre nem kapnak bizonyítványt. ELÉG GOND az iskola igazgatása, a tanítás meg a kulturális munka irányítása Sebőknének. Mégis vállalja, hogy hetenként négy estét a nehezebben kezelhető felnőtt tanulókkal töltsön. És azon fáradozik, hogy ezt a négy estét tanítással tölthesse. De az emberek közömbösek. Hiába a meggyőzés, a rábeszélés. A hiábavaló munkába pedig bele lehet fáradni. A közönyösség olyan fal, amit nagyon nehéz áttörni. Sebők Istvánná megpróbálja ezt, de a sikerben már maga sem bízik: — Tizenöt jelentkező kell ahhoz, hogy egy osztályt indítsunk. Honnan vegyek tizenöt embert? Az iskola gondjairól is beszél: — Kicsik a tantermek, és kicsi az épület. Évek óta ígérik, hogy lesz új iskolánk. Egy bizottság ki is jelölte a helyét, kivágtuk a fákat, de iskolát nem kaptunk. Előbb Kéthelyen építenek, aztán itt. Egypár ével várni kell. A templomnak támaszkodó zárdaépületben most délután az alsó tagozat tanul. A kele- vízi, a cserfeki, a hosszúvízi gyerekek a tanulószobában vannak. A gadányiak már hazamentek, mert este nincs busz. A falu kedves, megragadó képét valami megzavarja. Egy árnyék, a közömbösség. A két ember még mindig az épülő művelődési ház előtt áll. Az idősebbik hangját hallom: — Minek ide ez a kiálló beton? Százezreket pocsékolnak rá, aztán semmi haszna. Azt mondja meg, hogy minek ez! S. Nagy Gabriella Az igazi tekintély IV épünk tekintélye napról x ’ napra nő a világ előtt. Rendünk erejét és életrevalóságát tettek bizonyítják. Tekintélyünk alapját pedig az elért eredmények képezik. Természetes dolog, hogy rendszerünk súlyával együtt növekszik azok tekintélye is, akik a tetteket véghezvitték: a jól dolgozó munkásé, szövetkezeti paraszté, értelmiségé éppen úgy, mint a felelős vezetőké. Mind több olyan emberrel találkozunk, akire tisztelettel éS megbecsüléssel ^néznek föl társai. Az igazi tekintélyt nagyon nehéz kivívni. Küzdelmes évek becsületes munkája kell hozzá. Csak olyan ember szerezhet tekintélyt, akiben a tudás és a tett- rekészség határozott véleménynyel és emberséges magatartással párosul. Olyan kincs a tekintély, amelyet nehéz megszerezni, de el is lehet tékozQl- ni. Egy-egy emberi gyengeség — hiúság, gőg, önfejűség — útját állhatja az igazi tekintély kialakulásának, vagy a már megszerzett tekintélyt alaposan megtépázhatja. T gy járt az a tsz-elnök is, akit hiába figyelmeztetett a brigád vezető, hogy az ideiglenesen szabad ég alatt tárolt gabonát szállíttassa fedett helyre. Esős idő jöhet, s a drága’ búza megfülled, tönkremegy. Az elnök megsértődött, és azt felelte: ő nagyon jól tudja, mi a kötelessége, nincs szüksége sem vészmadarakra, sem ösztökélőkre. Húz- ta-halasztotta a búza behor- dását, mert — hízelgőire hallgatva — vetélytársának tartotta a brigádvezetőt. Az volt a meggyőződése, hogy a tagság előtt is csorba esnék a tekintélyén, ha hallgatna rá. Pedig lelke mélyén az elnök is tudta, hogy bírálójának igaza van. Mégsem hallgatott rá, féltette a tekintélyét. Csak akkor vette észre, milyen nagy hibát követett el, amikor már bekövetkezett a baj. A tekintély a vezető ember számára nélkülözhetetlen. Ha ad önmagára és az ügyre, amelyet képvisel, kötelessége is törődni vele. Csak az a kérdés, hogyan. Megtörténik, hogy egy-egy vezető elhamarkodott véleményt mond valamelyik munkatársáról. Félreismeri beosztottját, esetleg rossz, felületes információ alapján alkot róla ítéletet. A tévedés később kiderül, a vezető mégis ragaszkodik a hibás véleményhez. A presztízsét félti. Nem veszi észre, hogy tekintélyének éppen az ilyen merevség árt a legtöbbet. A határozottság fontos dolog. Talán az egyik legsarkalatosabb vezetői jó tulajdonság. De csak akkor erény, ha valaki jó ügy érdekében határozott. A tévedésben határozottnak lenni konokságra és — enyhén szólva — rövidlátásra vall. Példa erre az említett tsz-elnök esete is. Mintha csak azt tartotta volna, összedől a világ, ha egyszer kiejti a száján: ^Tévedtem, neked volt igazad.« Visszatartotta hiúsága. És akin a hiúság elhatalmasodik, annak a hízelgő szó mindig kedvesebb, mint a bírálat. A hiú ember nem veszi észre, hogy tekintélyét üres, hízelgő szavak pókhálójára függeszti, ahelyett, hogy az egyenes, szókimondó társak megbecsülésére építene. \ példában is említett tsz-elnök és a hozzá hasonlók egyik legnagyobb tévedése: azt hiszik, hogy ismerik az embereket. Pedig ha ismernék, inkább a tulajdon emberi magatartásukra, tudásuk, ismereteik állandó gyarapítására fordítanának gondot, s arra, hogy jóban-rosszban szót értsenek az emberekkel. Ezek az erények teremtik meg leghamarabb a tartós, valódi tekintélyt. Azt a tekintélyt, amelyet a közösség szavaz meg a jó tsz- vagy tanácselnöknek — érdeme szerint. Ez az igazi tekintély, s ezt nem csorbíthatja meg sem a jó tanácsok és helytálló bírálatok számbavétele, sem a tévedések becsületes elismerése. A mi tsz-elnökünknek is tudnia kellett volna, hogy a szövetkezet tagjai nem azt kívánják tőle, hogy csalhatatlan, tévedhetetlen legyen. Azt azonban joggal elvárják, hogy vezetőjük olyan legyen, aki mások okos véleménye és a maga tapasztalatai alapján gyorsan megtalálja a megoldást a legnehezebb helyzetekben is, aki magasabb őrhelyéről messzebbre lát, mint társai, a kedvüket is fel tudja éleszteni, az akaratukat is képes megacélozni a jó ügy érdekében. Tisztában van azzal, hogy a határozott föllépés nem jelentheti, hogy valaki ellentmondást nem tűrve maga alá gyűri a vezetése alatt álló kollektívát, és azt sem, hogy meggyőző szó, tanulságos tanácskozások helyett minden esetben hatalmi szóval szerez érvényt igazának. TVT em könnyű az igazi te- kintélyt megszerezni, mert az csak a közösség megbecsülésén alapulhat. A közösség pedig szigorú bíró. A tekintély magas kitüntetés, és csak annak ítélik meg, aki nemes eszközökkel, emberséggel és odaadással szolgálja a társadalom érdekeit. Kékesdi Gyula A Mezőgazdasági Kiállítási Iroda közleménye A 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás alkalmából rendezett tárgysorsjáték nyereményei november 30-ig válthatók be. A nyereménylistát a Szabad Föld szeptember 27-i száma közli, a hivatalos nyereményjegyzék október 1-től a postahivatalokban tekinthető meg.- A főnyeremények a Mezőgazdasági Kiállítási Irodánál (Budapest, X. kerület, Albertirsai út 10. szám alatt), a vásárlási utalványok pedig Budapesten a Magyar Divatcsarnokban, vidéken az állami áruházakban és a földmü- vesszövetkezeti boltokban vehetők át. (MTI) Tantestületi KISZ-szervezet alakult tizenegy taggal a barcsi gimnáziumban. Az alapszervezet legfontosabb feladata az iskolai KISZ-bizottság és a 360 gimnazista KISZ-tag munkájának segítése. Csaknem egymillió forintot költött a tanács és a földművesszövetkezet Gige fejlesztésére 1953 óta. Művelődési otthon, járda épült ebből az összegből, fejlődött a bolthálózat, és több középületet tataroztak. KUCKA PÉTER: VÖRÖSFELHŐ PARANCSOT AD Rajzolta: CSflHflDI ANDRÁS Az újságok azt is megírták, hogy Vörös Felhő és sziu harcosai védik a lelőhelyekhez vezető utat. Pedig a kormánynak kellett az’ arany . . 1866-ban szenzációs hír járta be az Államok városait. Aranyat találtak Montana hegyeiben^ „Magában megbízunk, Felterman kapitány — mondta a Hadügyminiszter —, jó fegyverek, erős kéz. Utánpótlást visz a Kearny- erödbe. Gondoskodnunk kell az ájiampoi- gárok biztonságáról.” „Ha jól végzi feladatát, ön fogja leváltani a pipogya Carrington ezredest.”
