Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-20 / 221. szám
% SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1964. szeptember 20. HUMOR cvvvwvwvvwywvwywvwvvvvv> Megzavart pálinkafőzés Indul az esti iskola — Ez nem kisüsti! Csak egy kicsit erős lett a szilvalekvárcmk! Bőséges ebédre van kilátás Reménytelen helyzet • • I »•••«!• >■••••••••« !•••••••• • » »j SMsn,B>eMWeíS mindenese A Szovjetunió — „szőrme- nagyhatalom“ A világ fő »szőrme-nagyhatalma« a Szovjetunió. A hatalmas országban több mint 2 millió személy foglalkozik vadászattal. A szőrmék egyötödrésze a Távol-Keletről való. Külön szovhozokban tenyésztik a kék- és ezüst rókát, a színes nyércet, stb. A Kurili- szigeteken vadásszák az igen értékes tengeri hódot, amit joggal neveznek a Csendes óceán »eleven gyémántjainak«. Radioaktív hulladékok a sóbányákban Az atomenergia békés fel- használásáról tartott genfi konferencián G. Richer-Bern- burg hannoveri geológus professzor előadást tartott arról, hogy még vagy száz esztendeig teljes biztonsággal el lehetne helyezni a világon keletkező rádióaktív hulladék anyagokat, használaton kívül helyezett földalatti sóbányákban, Erre a célra alkalmas sóbányák találhatók Angliában, Németország különböző részein, Hollandiában, Dániában, Észak-Franciaországban, a Pireneusokban és az Alpokban. A professzor szerint csak a föld mélyén a maguk természetes állapotában található sótömbök nyújtanak teljes szigetelést a rádióaktivítással szemben. Mészkő, pala, gipsz és hasonló formációk, amelyek vezetik a vizet, veszedelmessé válhatnak. Odüsszeusz is ezt tette... Híres szőlőfajta az amlahúz szőlő. Vergilius is megénekelte az ízét. A VIII. században, amikor az. arabok, majd a törökök meghódították Kolchist (a mai Grúzia egy részét), a nagy ápolást igénylő szőlők kipusztultak. Csak a legendák és írásos források adtak hírt erről a nagyszerű gyümölcsről. Az utóbbi években sikerült újra kitermeszteni az amlahúz szőlőt. Alexander Jobidze grúz agronómus vadszőlőfajtákból termesztette ki a nagyszerű szőlőfajtát, amely minden eddigi grúz szőlőtől különbözik. Ilyen szőlőt csak egyfajta magból sikerült még termeszteni: az archeológusok által az egykori görög város helyén, az Amforában talált szőlőmagvakból ! A sakk nem demokratikus játék ? Franciaországban aránylag nem nagyon elterjedt a sakkjáték. Amikor a parlamentben egy szenátor felszólalt és javasolta, hogy a középiskolákban vezessék be a sakk tanítását, a francia közoktatás- ügyi miniszter kijelentette : a sakkot a brahminok azért találták fel, hogy bebizonyítsák : király nélkül nem lehet létezni .. . Ráadásul, — állította a miniszter —, a játék Igen erős koncentrációt igényel, de a növendékek szellemi és kulturális életét nem gazdagítja.., Nemzetközi rák-kongresszus Stockholmban Az VICC, a Nemzetközi Rákellenes Unió rendezésében 19 ország több mint 30 rákkutatója nemzetközi konferenciát tart Stockholmban. A konferencia célja meghatározni a rákellenes kutatások mai állás ít és a jövendp követelményeket. Svédországban egyébként éles vitákat okoznak dr. Bertil Bjorklund svéd rákkutató kísérletei a rákellenes szérium- mal. Bjorklund már néhány évvel ezelőtt igyekezett bebizonyítani PHX nevezetű vakcinájának hatékonyságát önkéntes pacienseken. Egy nagy amerikai alapítvány támogatta kutatásait, a svéd hatóságoktól pedig ígéretet kapott, hogy nagyszabású kutató intézetet bocsátanak rendelkezésére. Ekkor azonban váratlanul ellene fordult a stokholmi Ka- rolinska Intézet befolyásos tanárainak egy csoportja, mondván, hogy kutatásai nem biztatnak eredménnyel. Bjorklund, elvesztette az amerikai pénzügyi támogatást és nem kapta meg a beígért kutató intézetet sem. Most egy svéd magánkonszern és egy nemzetközi gyógyszertár segítségével próbálja kutatásait folytatni. A földn.űves segítőtársa az atom — A kísérletek bebizonyították, hogy a vetőmagok kezelése különféle ionizáló besugárzásokkal nemcsak lényegesem növeli a termést,, hanem a termékek minőségét is száBoldogít-e a kőolaj? Ha az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelmet vesszük alapul, nem az Egyesült Államok a világ leggazdagabb országa, hanem a Perzsa-öbölben fekvő Kuwait, amelynek mindössze 206 000 lakosa van. Mindjárt utána következik Katar, s az Egyesült Államok csak a harmadik helyen áll. A Financial Times cimű angol lapban cikk jelent meg ezzel a címmel: »Ki állítja, hogy Nagy-Britannia ötödik helyen áll a leggazdagabb országok között?« A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyenfajta összehasonlításokat nem kell túl komolyan venni, minthogy nem számolnak olyan fontos tényezőkkel, mint a létfenntartás költségei, a fogyasztás struktúrája és a jövedelmek elosztása. A cikk szerzője szerint a világ leggazdagabb országa valószínűleg Abu-Dha- bi, a Perzsa-öbölben fevő, 31 000 négyzetkilométeres kis »kőolaj-szultanátus«, amelynek mindössze tízezer lakosa van és nem vezet statisztikát nemzeti jövedelméről... Az angol lap osztályozásában Nagy-Britannia bizony csak a 13. helyet foglalja el, a fent említett államok, Kanada, Svédország, Svájc, Luxemburg, Ausztrália, Üj-Zéland, Dánia. Nyugat-Németország és Franciaorszag után. mottevően megjavítja — mondotta Pjotr Szavickíj, a Szovjet Állami Atomenergia Bizottság tagja. A kísérletek elemzése igazolta, hogy a vetőmagok gammasugarakat kibocsátó kobalt- és cézium ágyukkal való kezelése erősen felfokozza a növényi szervezetben az anyagcsere-folyamatokat, s ezáltal kedvezőleg hat a növények növekedésére és fejlődésére. A szakemberek e következtetését a szovjet köztársaságok földművelőinek gyakorlati munkája is alátámasztja. üt esztendő óta számos területen kísérleteznek különféle kukoricafajtákkal. A javasolt besugárzási dózis a vetőmag 10 százalékos nedvesség- tartalma esetén 505 röntgen. Minden egyes övezet éghajlati sajátosságaitól, időjárási viszonyaitól függetlenül minden 1 alkalommal megfigyeltük, hogy a besugárzott vetőmagokból kicsirázott növények gyorsabban fejlődtek — hangsúlyozta Szavickíj. 4 BŰNBAK ÍRTA: STEFAN SZABÓ . j aximilian Piroska egy /y| nagy vasútállomás ' r ’ főnöke. Már idős ember. Nem lehet őt egykönnyen átverni. Nem szakad belé a munkába, de szolgálati ügyeit gyorsan és pontosan megoldja. — Nincs időnk komédiáz- ni — szokta mondogatni. Egyszer a titkárnő jelentette neki, hogy egy utas panaszt jött tenni. Piroska gyorsan megigazította egyenruháját, pödört egyet fekete bajuszkáján, s derűs arccal a látogató elé sietett. — Tessék, jöjjön kedves elvtárs — mondotta, s a középkorú férfit átkarolva máris irodája felé tessékelte. A panaszos zavarba jött az állomásfőnök kedvessége, előzékenysége láttán, de aztán hevesen kifakadt: —i Köszönöm a szívességét, de én panasszal jöttem! — Tudom, tudom — mosolygott megértőén Maximilian Piroska. A férfi zavarba jött. — Arról van szó, — kezdte szelíden, — hogy gyakran utazom a vasúton, s már nem egyszer panaszkodtam rá, hogy a kalauzok durván bánnak az emberrel. Ma például az egyik kalauznő ökörnek titulált. Kérdem önt: vajon ökör vagyok én ?! Maximilian Piroska úgy tett, mintha roppant felháborodott volna. — Önnek igaza van. Ez már valóban túlzás ! S ezzel hivatta is a titkárnőjét : — Hedvig, ön tanú rá, hányszor figyelmeztettem Moucikot, hogy többet törődjék a kalauzok nevelésével... Hedvig bólintott és közben előkészítette a jegyzetfüzetet és a ceruzát. —■ Nos, hát írja : »Alfred Moucikot azonnali hatállyal áthelyezem más, kevésbé felelősségteljes beosztásba«. Köszönöm Hedvig, távozhat. m panasztévő férfi ßX mély sajnálkozással fordult Maximilian Piroskához. — Köszönöm, hogy ilyen gyorsan intézkedett, de talán nem kellett volna ennyire szigorúnak lenni. — Hogyne kellett volna ! Szívből köszönöm, hogy figyelmeztetett. Látja, milyen jó lenne, ha minden utas így segítene nekünk ... Még egyszer köszönetét mondok a vasút nevében ! Ezzel udvariasan kikísérte a vendéget, aki közben egészen megnyugodott. Aztán íróasztalához tánclépésben visszatérve úgy csendesen dúdolgatni kezdte kedvenc nótáját. Ebben a pillanatban megszólalt a telefon. — Halló ! Ki beszél ? A Kőbánya? Hogy-hogy? Már megint nem kaptak vagono- kat ? ... Természetesen azonnal kivizsgálom a dolgot ... Hívjanak fel néhány perc múlva! Maximilian Piroska öt perc múlva maga tárcsázott: — Halló, Kőbánya ? Nos, megvizsgáltam a dolgot. Önöknek igazuk van. A mi dolgozónk, Moucik követte el a hibát. Utasítást adtam, hogy azonnal váltsák le! Nem, ne mentegessék öt kérem, nekünk nincs időnk ko- médiázni. s ezzel letette a kagylót. P ontosan tíz órakor Piroska elővette fiók- jából a tízóraiját. Éppen hozzálátott volna a falatozáshoz, amikor nyílt az ajtó és az irodába lépett egy magas nő, hatalmas kalappal a fején. Maximilian Piroska elébe sietett. — Tessék, foglaljon helyet. Mivel lehetek szolgálatára ? A magas nő először is megigazította hatalmas kalapját a fején, majd pillantásával végigmérte Maximilan Piroskát. — Nos, hát a vasutasokról is megvan a véleményem! -4 vonatok késnek, az utasok meg annyira össze vannak zsúfolva, a kocsikban, mint a keringek a hordóban. Nézzen rám, mivé. tett száz kilométeres utazás folyamán. a a aximilian Piroska fi/yj gyelmesen megnézte az asszonyt, elővette tiszta zsebkendőjét, s egy könnyed mozdulattal letörölte látogatójának orráról a kormot. — Sajnos, önnek igaza van. S ilyen emberekkel kell nekem dolgoznom. Ha tudná, mennyit vesződöm velük. S minden hasztalan! Mondja, mi történt magával? — Teljesen tönkretettem az új ruhámat. Nézze, milyen piszkos lett! Elsőosztályú menetjegyem van, s az egész utat a másodosztályú kocsi átjárójában kellett megtennem. De még ennél is rosszabb, hogy a vonat 190 percet késett. — Teljesen megértem önt. A dolog engem is nagyon felháborít. Rögtön intézkedem ... Maximilian Piroska a telefonhoz lépett, levette a kagylót és tárcsázott. — Halló! Panasz-osztály? Alfred Moucikot áthelyezem a kocsiosztályozóba. A rendelkezés azonnal végrehajtandó. E zzel dühösen lecsapta a kagylót. — Arról van szó, hogy ez a Moucik már régen utasítást kapott mindezen hibák kiküszöbölésére — magyarázta az állomásfőnök az asszonynak. — Helyesen intézkedett, már régén meg kellett volna tenni! — szólt elégedetten a panasztevő asszony. — Hadd tudja meg, mit jelent tönkretenni egy új ruhát! Hálás vagyok önnek! — Nekem kell köszönetét mondanom, drága asszonyom. Legalább most látja, hogy csupán az utasok segítségével tudjuk kiküszöbölni a hibákat. A z asszony távozása után Maximilian Piroska megköny- nyebbülten sóhajtott és hivatta a titkárnőjét: — Hedvig kérem, mára már elég volt a panaszokból, ne engedjen be senkit... Néhány perc múlva azonban rémülten nyitott be az állomásfőnök dolgozószobájába Hedvig. — Főnök elvtárs, valamilyen bizottság érkezett. Maximilian Piroska az ajtóhoz sietett. — Tessék elvtársak, jöjjenek be, parancsoljanak ... A bizottság tagjai elhelyezkedtek a karosszékek mélyén. — Mi az önöknél észlelt rendellenességek, az önökre tett panaszok miatt jöttünk. — Tudom, tudom, elvtársak. Be kell vallanom, előfordult nálunk néhány hiba, akadt panasz is szép számban, de már rendet teremtettem, Nem tűröm a rendetlenséget, a hanyagságot vasútvonalainkon. Ígérem, hogy a múltban történt esetek többé nem fordulnak elő. A vétkest pedig már megtaláltam és megbüntettem. — Hogy értsük ezt? — Mindenért Alfred Muocikot, a mi volt dolgozónkat terheli a felelősség. Ám, nyugodtak lehetnek, mert elbocsátottam őt. Már nincs nálunk. Tessék itt van az alkalmazottak jegyzéke, meggyőződhetnek róla. A. bizottság sokáig vizsaál- gáttá a listát, s Alfred Moucikot valóban nem találta rajta. Így hát megnyugodva távozott és jelentette, hogy a vasúti szállításban a szóban forgó nagy állomáson a rendellenességeket határozott kézzel felszámolják, a vétkeseket szigorúan megbüntetik. S csupán a beavatottak szűk köre, Maximilian Piroska néhány legközelebbi munkatársa tudta, hogy Alfred Moucik nevű személy náluk sohasem dolgozott. Ford.: Dosek Lajos)
