Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

4 Z MSZMP MEG vei BI7ÓTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | Akiket nem vettek föl... Nem tartotta meg a követési távolságot dr. Molnár Györgyné budapesti lakos, és autójával Siófokon beleszaladt az előtte haladó személygépkocsiba. ETA VÉKONY, MOZGÉ­KONY IÁNY. A szeme fekete. Rövidre nyírt fekete haja egy pillanatig sem nyugszik, röp­köd ide-oda. Rajongással be­szél a modern lakberendezés­ről. És szeret nevetni. — Rajczy Eta vagyok, tizen­nyolc éves múltam ... Az idér. érettségiztem — egy kicsit gyöngébben, mint szerettem volna — a Munkácsy Gim­náziumban. Négv évig textil- politechnikás voltam. A ta­nítóképzőbe szerettem volna menni, de nem vettek föl. El keseredtem... De most már a B műszak fonó I. gyűrűsben vagyok. Ugye, milyen szép, hosszú cí­mem lett? 1100 az alapfizeté­sem. Sok új dolgot fedeztem föl a gyárban. jVIint politechnikás a heti pár órás üzemi foglal­kozáson nem is ismerhettem meg mindent. Például azt sem láttam, azaz nem tudtam, hogy milyen fárasztó a fonó­nők munkája. Meg úgy tud­tam mindig, hogy a leszedőnek csak leszedni kell... Most, hogy ezt a munkát csinálom, rájöttem, a leszedésen kívíí1 azért akad még tennival'■ futókat felrakni, gépet r ni, söpörni, kigubózni a gc ' A takarításról jut eszmbr Nemrég a csoportvezetőnk" helyettesítette az egyik lám és megszidott, hogy nemcsak r> gépközt kell kisöpörni, hanem a gép alá is be kell nyúlni, onnan is el kell takarítani a —ihét. Én úgy láttam, hogy a többiek sem söprik el, s azt hittem, így van jól. Egyébként nem emlegetik, hogy érettsé­giztem, sőt a lányok nem is +udják. Sosem emlegettem ... De akkor a helyettesítő ro6z- * állóan így fejezte be a tár­salgást: »Azért, mert érettsé­giztél, söpörni ugyanúgy kell, mint a többinek ...« Nem haragudtam meg rá. És azóta úgy söprök, mintha nem érettségiztem volna. És azóta sem említettem egy szóval sem, hogy érettségizett vagyok. — Jaj, de sok bajom volt eleinte !... Csupa seb lett a kezem, a lábam megkékült a ládatologatástól. De már ed­zettebb vagyok. Most éjszaka dolgoznom. Ez a legnehezebb az egészben. Nappal nagyon ne­hezen alszom. Ma is például minden órában fölébredtem. De azt mondják a lányok, hogy meg lehet szokni. Jó lenne az ipari tanulók­kal levizsgázni decemberben, és aztán gépre kerülök. Csak az éjszakázás ... Nem tudom, hogy belejövök-e. Jó lenne a meóban. Ott nem kell éjsza­kázni. Eta vidám természetű. Mindig talpraáll. A letörtség, a szomorúság és az elkesere­dés hosszabb időre soha sem lesz rajta úrrá. A legelkeserí- tőbb helyzetben is tervezget, és szerencsés adottsága, hogy cselekszik is. Nem álldogál, tétlenül, mert tudja, hogy minden adott pillanatban meg kell mozdulni, valamit tenni, s egy merész fordulattal min­dig egyenesbe jöhet az ember élete. AZ ö ELLENTÉTE KATI. Csöndes kislány. Kitűnően érettségizett, fölvételi pont­száma 19,5 volt, mégsem vet­ték föl — helyhiányra hivat­kozva — az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre. — Nagyon elkeseredtem, de rettenetesen. Anyu rábeszélé­sére beadtunk egy föllebbezést. Visszautasították. Teljesen ta­nácstalan vagyok. Mit kezd­jek? Bizonyos voltam benne, hogy fölvesznek. — Nem tudsz valami mun­kát? ... A textilművek? ... Nem, ahhoz nincs kedvem. Világítástechnika, ruhaüzem? Ahhoz sem értele. Semmihez sem értek. Azt "hiszem, utca­söprőnek megyek ... söpörni azt tudok ... Gallai Kati elkeseredett. Évek óta az egyetemre készült, A Kaposvári Cukorgyár állandó dolgozóinak száma 600, a múlt évben mégsem szervez­tek munkásakadémiát. A Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat az idén is kérte a szakszervezeti bizottságot, hogy igusztus 15-ig adjon tájékoz- ' hogyan kívánják meg- ,,i az új művelődési év­. ,i munkásaik oktatását. Intézkedtek-e a cukorgyár­ban, hogy a tavalyi hibák ne ismétlődjenek meg? Érdeklő­désünkre a következő választ kaptuk: 1965 elején szeretnék huszon­öt részvevővel megindítani a munkásakadémiát. A nők aka­démiájának megindítása is ak­kor lesz esedékes. Jól látják, hogy nem lesz könnyű fela­datuk. »Talán sikerül« a hat­száz emberből negyven-ötvenet megnyerni — így reményked­nek. Valóban ilyen aggasztóan passzívak az emberek? 1963-ban a szemináriumok hallgatóin kívül 127-en vettek részt állami oktatásban. Járnak légótanfolyamokra, sok az ön­kéntes tűzoltó és a vidékről bejáró munkás, ök semmilyen megmozdulásban nem vesznek részt. Gyűléseken és más össze­jöveteleken néhány állandó arc látható. Kiderül tehát, hogy nem egyértelmű, ha azt állít­juk: mindenki passzív. A dolgozók többségét azon­ban csak a futballmeccs és a televízió műsora vonzza. Jó példa erre, hogy a szakszer­vezeti bizalmi négy jegyet nem tudott elhelyezni a jugoszláv népi táncegyüttes műsorára. — Kampányra készülnek. Túlórázással, három műszak­kal, fáradsággal, örül, aki be­fejezi napi munkáját, otthon leül a tv mellé és — elszunyó­kál ... Ez azt jelentené, hogy a kam­pány alatt nincs létjogosultsága az ismeretterjesztésnek? A vezetők szerint: utána is alig. s biztos volt mindenben. Elő­re kiszámította, s valóságként kezelte terveit. Ezért nehezen viseli el az első kudarcot, pesszimista lett és tanácsta­lan. Nem tud mit kezdeni sa­ját magával, úgy érzi, tönk­retették az életét... Érik kudarcok az embert; a szerencsés az, aki könnyen viseli el őket. S akinek fáj, az se törjön le. Jövőre ismét megpróbálhatja Kati a fölvé­telit, s az csak előnyére szol­gál majd, hogy egy évet dol­gozott. Az elkeseredés, a le­törtség csak árt. A két lány ismeri egymást, bár nem egy iskolába jártak. Jó lenne, ha találkoznának ... A műhelyekben járva meg­kérdezem: Ki foglalkozik az­zal, hogy mi érdekli a munká­sokat a meccsen kívül? A vá­lasz: senki. A szakmájukat sze­retik. És többet akarnak tudni a gyár munkafolyamatairól... Sokan alig várják, hogy »kongassanak«. Az igények föl­mérése azonban sok fárad­ságot és több időt igényel a vezetőktől. A gyárban egyre több az olyan munkás, aki nem éri be meglevő ismereteivel. A jelenlegi helyzetbe tehát nem szabad beletörődni... M. I. A moderntánc-csoport tervei A nyáron is dolgozott, új tánco­kat tanult be a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárának mo- derntánc-csoportja. A 12 tagú együttes most felújítja Mozgás­fantázia című műsorát. Táncjá­tékok, így táncolunk mi, Ä tán­cok születése és Nagyapáink tán­ca címmel négy új műsorra ké­szülnek. i Az utóbbi hetekben sokszor szólalt meg a tűzoltóság tele­fonja, és jött a riasztó hír: »Tűz van, kérjük a segítségü­ket.« A legtöbbször a gondatlan­ság, a vigyázatlanság a fő kár­okozó. Mindenki tudja, hogy a szalma, a széna egy eldobott vagy elejtett cigarettavégtől, egy szikrától is lángra gyúlhat, mégsem vigyáznak eléggé az emberek. Kár, nagy kár, hogy néhány mezőgazdasági üzemben száz mázsaszám vált pernyévé az iparnak és a mezőgazdaságnak egyaránt fontos szalma. A törökkoppányi Kop- pányvölgye Tsz-ben 440, a Tengődi Állami Gazda­ság okrádpusztai üzem­egységében 500, a puszta- kovácsi Dimitrovban 80, a sávolyi Űj Életben 70, a barcsi Vörös Csillagban 50 mázsa szalma vált a tűz martalékává. A pénzbeli kár — több mint 62 000 forint — a biztosítás ré­vén megtérül ugyan, de a nép­gazdaságnak így is nagy vesz­teség, hiszen az elveszett ter­ményt nem lehet pótolni. Sajnos, nem jobb a helyzet más vonatkozásban sem. Igen sok szálas takarmány megy veszendőbe, mert a tűzrendé- szeti előírásokat nem tartják meg, s nem előzik meg a ned­C s állapotban összerakott ta- rmány öngyulladását. A kö­Útban a kórházba három fiúgyermeket szült egy munkásasszony Ruza Jovanovié, a pancsovai erdőgazdaság 42 éves munkás­nője — hét gyermek anyja — kora reggel szülési fájdalma­kat érzett. Férjének és 17 éves leányának kíséretében megin­dult a kórház felé. Amint az erdő szélére értek, Ruza Jova- noivé rosszul lett, lefeküdt a földre, és egy fiúgyermeket ho­zott a világra. Férje karjaira támaszkodva tovább folytatta útját, az új­szülöttet pedig leánya vitte karjaiban. A városba érve az asszony újra szülési fájdalma­kat érzett, lefeküdt hát, és a Zren janin utca sarkán még egy kisfiút szült. A járókelők közben értesítették a mentő­ket, és az asszonyt meg két új­szülöttjét a kórházba vitték. A kórház bejáratánál hozta vi­lágra a harmadik fiút Ruza Jo­vanovié. Az első gyermek sú­lya 180, a másodiké 185, a harmadiké 190 deka. Noha a rendkívül nehéz kö­rülmények között lefolyt szü­lések megviselték a munkás- asszonyt, jól érzi magát, és gyermekei is egészségesek. vetkezmény pedig... Az Alsó- bogáti Állami Gazdaságban elégett 395 mázsa lucernaszéná, Somogydöröcskén 75, Kazsok- ban 20 mázsa lucemaszéna vált semmivé. Buzsáfc neve az ország bár- mely pontján élő embernek színes szőttesek, hímzések ké­pét idézi. Zárt fekvésű, nehe­zen megközelíthető falu, nem véletlen, hogy annyi régi szo­kást, jellegzetességet sikerült megőriznie. Kevesen tudják azonban, hogy ebben a népművészetéről híres községben milyen mos­toha sorsuk van a hagyomá­nyoknak. Németh Gézáné test­nevelő tanár, aki évek óta so­kat tesz az értékek megőrzé­séért, szomorúan tapasztalja, hogy anyagi eszközök hiányá­ban mint válik szegényebbé a falu egy-cgy régi bútordarab­bal, vagy más olyan tárggyal, amely egy tájmúzeum alapja lehetne. A balatonszentgyörgyi talpas házat például buzsáki ládák is díszítik, és épp a múlt hónapban került egy budapes­ti orvos magángyűjteményébe néhány régi lábas. A megyei tanács tervezi a falu központjában egy zsúpfe- deles épület megvásárlását, de addig is, amíg ebből a terv­ből valóság lesz, sokat segít­hetne egy honismereti szak­kör. Mi tartozna feladatai kö­zé? Elsősorban felhívná a fi­gyelmet a meglevő értékekre. Nem fordulhatna elő, hogy az öreg boronát szétverik, hisz csak »haszontalan lom«. Két­3,1 milliárd ember él a Földön New York (MTI). Az ENSZ közelmúltban ki­adott néprajzi évkönyvének adatai szerint a Föld lakossá­gának lélekszáma elérte a 3,1 milliárdot. A Föld lakóinak száma évente 2,1 százalékkal növekedik. Az adatok tanúsága szerint a Kínai Népköztársaság a föld­kerekség legnépesebb országa. Lakóinak száma 670 millió. Utána következik India 449, a Szovjetunió 221, az Amerikai Egyesült Államok .187, Indoné­zia 98, Pakisztán 97, Japán 95, Brazília 75, Nyugat-Nómetor- szág 55 és Nagy-Britannia 53 millió lakossal. E tíz országban él az emberiség egyharmada. Területüket te­kintve a legnagyobb államok: a Szovjetunió, Kanada, a Kí­nai Népköztársaság, az Egye­sült Államok, Brazília, Auszt­rália, India, Argentína, Szudán és Algéria. Sorrendben a legnagyobb város: Tokió 8,6 millió lakos­sal. A világ második legna­gyobb városa New York, ahol 7,78 millió ember él. Utána sorrendben következik: Sang­haj 6,9, Moszkva 6,32, Bombay 4,42, Peking 4, Chicago 3,55, Kairó 3,41, Rio de Janeiro 3,22, Tiencsin 3,22, Leningrád 3,18, London 3,17, Sao Paulo 3,16, Osaka 3,15 és Mexico 3 millió lakossal. A tanulság önként kínálko­zik a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, dolgozóinak: tanú­sítsanak nagyobb gondosságot, több felelősséget, tartsák meg a szabályokat! tős célt szolgálhatna: meg- mentené a kiveszőben levő ha­gyományokat, és megszeretett- né az ifjúsággal falujának népművészeti kincseit. A múlt év áprilisában Jung Dezsőné pedagógus egynapos előadáson ismerkedett a feladatokkal, és megbízták régi mezőgazdasági szavak gyűjtésével. Munkájába nyolcadikos tanulóit is bevon­ta, sikerült néhány érdekes babonát is feljegyezniük. Az értékes tapasztalatok el­lenére sem indult különösebb szervezés vagy felvilágosító munka. A falu lakói nem ér­zik ennek fontosságát, hisz a nevelők se ismerték föl a szakkör működésének jelentő­ségét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a múlt évi kaposvári tanfo­lyamra, amelyet a honismere­ti szakkör vezetőinek szervez­tek, senki sem vett részt. Jung- nét meghívták, de elfoglaltsá­ga miatt nem tudott megje­lenni. Más sem utazott el he­lyette. Akik úgy érzik, hogy nehéz a tanulók érdeklődését fölkel­teni, azok előtt álljon Somogy- szentpál példája, ahol eredmé­nyes padláskutató heteket ren­deztek az úttörők közremű­ködésével. — Moldován — S. Nagy Gabriella Az idén másképp lesz? A gondatlanság és a vigyázatlanság ára : Elégett 1070 mássá szalma és 400 mázsa lucemaszéna Jobban vigyázzunk értékeinkre! /Vliért nincs Buzsákon honismereti szakkör? Egy páciens megkérdezi a fogorvost, mibe kerül a fog­húzás. — Tíz dollár. — Micsoda?! Tíz dollár egy ötperces műveletért? Ez ret­tentő sok! — Uram, ha ön úgy kíván­ja, a húzás tarthat tovább is. * * * Két diák a szüleitől távol eső városban tanul tovább. A szülők gyakran találkoznak, és felolvassák egymásnak gyermekeinek leveleit. — Valahányszor levelet kapok Henrik fiamtól — mondja az egyik —, elő kell szednem a lexikont, hogy megértsem, mit ír. — Az semmi — feleli a másik elkeseredve —, nekem valahányszor levelet küld a fiam, a pénztárcámat kell előszednem. * * * Egy személyszállító hajó körutazást tesz a sarkvidé­ken. A hajó kapitányát az unatkozó utasok mindenféle kérdéssel zaklatják: — És mi történik — kérdi egy hölgy —, ha hajónk ösz- szeütközik egy jénheggvel? — A jéghegy folytatja út­ját — feleli nyugodtan a ka­pitány. * * * A színházban egv házaspár a szünet után ismét el akarja foglalni a helyét. A férj oda­fordul az egyik sor szélén ülő nézőhöz: — Nem az ön lábára lép­tem egy negyedórája? — De igen — feleli az ide­gen. aki azt várja, hogy a kérdező bocsánatot kér. Az azonban vidáman odaszól a feleségének: — Gyere drágám, ebben a sorban van a helyünk. ... — Pincér, mi az? Ebben az étteremben az adagok kiseb­bek lettek? — Ez csak látszat, uram. Az inazság az, hogy megna­gyobbítottuk az éttermet. * * * Saint-Amant francia köl­tőt (1594—1661) meghívták egy estélyre. A meghívottak között látott valakit, akinek fekete volt a haja és fehér a szakálla. — Ez az ember többet használja az állkapcsát, mint az agyát — jegyezte meg szellemesen a költő. * * * Malaysiában is házszámok­kal látták el az épületeket. Ez eddig rendben van. Az emberek Malaysiában is köl­töznek. Ez is megszokott do­log. A szokatlan azonban az, hogy minden költözködő ma­gával vitte egyéb holmija mellett a házszámot és az ut­ca nevét viselő táblát, és új lakása bejárata fölé szögez­te ki. A kormány most megtil­totta a házszámok vándorlá­sát. ... Brigitte Bardot 29 éves korában meg akar változni. Elhatározta, hogy komoly lesz, felnőtt, hiszen kinőtte már az amúgy is rövid ba- by-doll ingecskét, és nem csücsöríti többé a száját. A francia, filmvilágban so­kan úgy vélik, ideje, hogy BB-nek benőjön a feje lá­gya. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy mesével Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő! WTRTB LAJOS. Szerkesztőség? Kaposvár. Latinka Sándor a. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somn?v megvet Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka s u. L Telefon 15-16. Felelős kiadó! Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzíinl» meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi rwstab'vatalokn*' és postáskézbesítől'nél. Előfizetési díj egv hónapra 12 Ft Index: 25061. Készült a Somogv me?vf*i Nyomda­ipari Vállalat kaposvári özemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents