Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-11 / 187. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1964. augusztus 11. Varsó búcsúzik Zawadzkitól Varsó. A gyászba borult varsói ut­cákon második napja nagy számban igyekeznek a főváros lakosai Zawadzki felravatalo­zott koporsójához. A Belvede- re-palotában a Varsóban akkreditált diplomáciai képvi­seletek tagjai a látogatók könyvébe bejegyezték részvét­nyilvánításukat. * • * Aleksander Zawadzkinak, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsa elnökének, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Po­litikai Bizottsága tagjának te­metésére hétfőn reggel magyar küldöttség utazott Varsóba. A küldöttség vezetője Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, tag­jai: Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter és Martin Ferenc, hazánk varsói nagykövete, aki Varsóban csatlakozik a kül­döttséghez. (MTI) A szovjet kormány nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) és az erővel való fenyegetést «mind bármely ország területi sérthetetlensége vagy politikai függetlensége ellen, mind pe­dig bármely más módon, amely nem egyeztethető össze az Egyesült Nemzetek céljai­val« (2. cikkely). A szovjet kormánynyilatko­zat ezután megállapítja, hogy az AÁSZ határozatait az ENSZ alapokmányának ide­vágó rendelkezései szerint nem igazolhatja semmiféle utalás a kölcsönös védelemről szóló Amerika-közi szerződés­re vagy bármely más hasonló egyezményre. A nyilatkozat felhívja a fi­gyelmet arra, hogy az AÄSZ különleges bi­zottsága, amely a hely­színen vizsgálta meg Ve­nezuela «panaszát«, sem­miféle bizonyítékot nem tudott szerezni venezuelai területen állítólag fölfe­dezett «kubai fegyverek­kel« kapcsolatos vádasko­dás igazolására. Nem lehet szó nélkül hagy­ni az AÁSZ határozatának azt a részét sem, amely kísér­letet tesz a nem amerikai ál­lamoknak a Kuba-ehenes szankciókba való bevonáséra, vagyis rá akarja kényszeríteni Kuba-ellenes agresszív politi­káját más szuverén államokra is. Jellemző a nyilatkozat sze­rint, hogy az erős amerikai nyomás ellenére Mexikó, Chi­le, Uruguay és Bolívia az ér­tekezleten állást foglalt a kollektív szankciók alkalma­zásával szemben. A szovjet kormány kijelen­ti, hogy az AÁSZ külügyminiszte­ri értekezletén elfogadott, s augusztus 1-én a Biz­tonsági Tanácsnak átadott határozat sérti az ENSZ alapokmányának legfonto­sabb elveit, s ezért ér­vénytelen. A Szovjetunió soha nem egye­zett bele, és a jövőben sem fog beleegyezni az ENSZ alapokmányának megsértésé­be. A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja hangsúlyozni, hogy az AÁSZ jogtalan hatá­rozatáért, amely az ENSZ egyik tagországa ellen irá­nyul, s amely veszélyezteti az általános békét és biztonsá­got, teljes mértékben az Egye­sült Államoknak és azoknak a kormányoknak kell viselniük a felelősséget, amelyek a ha­tározatra szavaztak. Befejezésül a nyilatkozat megállapítja: Az AÁSZ külügyminisz­teri értekezletének hatá­rozatai kiélezik a feszült­séget a Karib-tengcr tér­ségében. s ennek szük­ségszerűen vissza kell tük­röződnie a nemzetközi helyzetben általában. A Kubai Köztársaság ellen agresszív terveket szövő reak­ciós köröknek emlékezniük kell arra, hogy Kuba élvezi a szocialista közösség orszá­gainak, valamint minden bé­keszerető államnak és az egész világ népeinek együtt­érzését és támogatását. * * » A Szovjetunió ENSZ-képvi- selője a nyilatkozat szövegét átnyújtotta a Biztonsági Ta­nács elnökének, s kérte, hogy azt a tanács hivatalos doku­mentumaként terjesszék. (MTI) A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata Hanoi (MTI). A VDK külügyminisztériu­ma vasárnap közleményt ho­zott nyilvánosságra. Ebben em_ lékeztet rá, hogy az amerikai kormány súlyosan megsértette az 1954-es genfi egyezménye­ket, amikor agresszív háborút kezdett Dél-Vietnamban, ag­resszív és szabotázscselekmé­nyeket hajtott végre a VDK ellen, beavatkozott Laosz bel- ügyeibe, fenyegette Kambod­zsa semlegességét. A nyilatko­zat emlékezetbe idézi, hogy augusztus 5-én amerikai re­pülőgépek észak-vietnami partmenti objektumokat és la­kott területeket bombáztak, amellyel nyilvánvalóan előre megfontolt háborús cselek­ményt követtek el. A külügyminisztérium nyi­latkozata hangoztatja: Azzal, hogy az Egyesült Államok az ENSZ Bizton­sági Tanácsában megrá­galmazta a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot, bebizonyította, ki akar bújni a felelősség alól, elárulta azt a szándékát is, tőgy az Egyesült Nemzetek Izervezetét akarja felhasznál- il a vietnami beavatkozásra. A VDK külügyminisztériu­mának nyilatkozata hangsú­lyozza, hogy a probléma meg­vizsgálására nem az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hanem az 1954-es genfi konferencia társ­elnökei, valamint részvevői il­letékesek. A vietnami válság hírei A Vietnami Tájékoztató Iro­da vasárnap bejelentette, hogy két amerikai repülőgép ismételten megsértette az ország légiterét. A vietnami néphadsereg fő­parancsnoksága ezzel kapcso­latban a nemzetközi ellenőrző bizottságnál tiltakozással élt. SAIGON Vasárnap provokációs pró­ba-légiriadót rendeltek el a dél-vietnami fővárosban. A szirénák bömbölésére Khanh tábornok rendősége kiürítette az utcákat. Az egyórás gya­korlat beletartozik a pénteken elrendelt szükségállapot rend­kívüli intézkedéseibe. NEW YORK Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja a hét végén nyilatkozatot adott ki a viet­nami amerikai agresszió ügyé­ben. — Ki hiszi el, hogy a kis Vietnam fenyegeti az öt­ezer mérföldnylre fekvő hatalmas Egyesült Álla­mokat? — teszi föl a kérdést. Ezután megállapítja: semmi sem in­dokolta az Egyesült Államok katonai csapását, amellyel ve­szélyes helyzetet alakított ki. PNOM PENH Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai államfő vasárnap üzenetet intézett Ho Si Minh- hez, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökéhez. Együtt, érzéséről biztosította a demok­ratikus Vietnamot, s kormánya nevében élesen megbélyegezte az amerikai akciót, amely az ENSZ alapokmányának és a genfi egyezménynek súlyos megsértését jelenti. II Biztonsági Tanács ülése New York (AFP, Reuter, AP) A Biztonsági Tanács vasár­napi ülésén Rosszidesz ciprusi küldött bejelentette, kormánya nem tartja kielégítőnek az an­gol—amerikai határozati ja­vaslatot, s legalább azt kéri, hogy a Biztonsági Tanács is­mételje meg a Ciprusra vonat­kozó március 4-i határozatá­ban foglaltakat. (Mint ismere­Harlemi csendélet — Megrohantak és leütöttek! — Ügy! Szóval bőrével provokálta a fehéreket. Letar­jztatom! (Szegő Gizi rajza) tes, ez a határozat biztosítéko­kat tartalmazott Ciprus terüle­ti sérthetetlenségének védel­mében.) Stevenson amerikai fődele­gátus rövid felszólalásában hozzájárult a határozat ilyen értelmű módosításához. A módosított amerikai—an­gol határozati javaslatot ez­után szavazásra bocsátották, és a Biztonsági Tanács kilenc szavazattal elfogadta. A Szov­jetunió és Csehszlovákia kül­dötte — a nyugati hírügynök­ségek jelentése szerint — tar­tózkodott a szavazástól, mert a határozat nem ítéli el kellő eréllyel az agresszort. (MTI) Merzagora az ideiglenes olasz államfő Róma (MTI). Az olasz hivatalos lap kö­zölte, hogy hétfőn C'esare Mer­zagora, a szenátus elnöke ideiglenesen átvette a köz­társasági elnöki ügykört. Az elnöki teendők átruházása az olasz alkotmány értelmében történt. A hírt azután jelentet­ték be, hogy az orvosok hétfőn sem állapítottak meg komo­lyabb javulást Segni elnök ál­lapotában. NYIKOLAJ PANOV Chicago 26 # * * * * * * * * * * * Szépe Majd kis szünet után így szólt: — Hát akkor hívjam az amerikait? — Kérem, hívja. A »Beauty of Chicago« ka­pitányának helyettese csak­nem azonnal belépett a szobá­ba, megállt az ajtónál. — Foglaljon helyet, Mr. Norton,.. Ljudov fáradtan görnyedt az asztal fölé, mégis előzéke­nyen felállt, és odahúzott egy széket. Norton leült, Ljudov felé fordította figyelmes arcát. — Jelentést tettem a flotta­parancsnoknak — mondta Lju­dov. — A tengernagy őszinte részvétét fejezi ki a kapitány halála miatt. Norton némán lehajtotta fe­jét. — A koordináták pedig, amelyeket ön közölt velem, helytelenek — folytatta Lju­dov. — Helytelenek?! — kiáltott fel az amerikai. — A »Beauty of Chicago« nem süllyedhetett el azon a ponton, amelyet a kapitány közölt önnel. A- Barents-ten- ger azon a területen nagyon mély, és egyáltalán nem záto- nyos, nem sziklás. Az sem té­telezhető fel, hogy a hajó ak­nától vagy torpedótól süllyedt el. — Miért nem? — kérdezte Norton. — Amnnyire én tu­dom, a torpedó által okozott rongálódás eléggé hasonlít ah­hoz a rongálódáshoz, amely akkor éri a hajót, ha teljes sebességgel zátonyra fut. Én nem esküdhetek meg, hogy hallottam a robbanást, ámbár... Eltöprengve az asztalra kö­nyökölt, kezére támasztotta az állát, és értetlenül nézett az orosz tisztre. — Nem, Mr. Norton, ez a fel- tételezés is ki van zárva — mondotta Ljudov. — Éppen az önök által megjelölt he­lyen cirkált akkor az egyik tengeralattjárónk. A tenger­alattjárói persze nem vehették észre a »Beauty« füstjét vagy árbocait, de a robbanást bizo­nyára észlelték volna. — De Eliot kapitány nem ad­hatott meg nekem hamis koor­dinátákat! — csattant fel az amerikai. — ön nem tiszteli az emlékét, Sir. — Én nem akarom gyalázni a kapitány emlékét — vágott vissza nyugodtan Ljudov. — De van egy mondás, amely szerint »a tények makacs dol­gok«. A szállítmány, amelyet Eliot kapitánynak Murmanszk- ba kellett volna juttatnia, el­tűnt. A kapitány öngyilkos lett, előbb azonban elégette a ha­jónaplót. Mint kiderült, helyte­len koordinátákat adott meg magának a »Beauty of Chica­go« pusztulásának helyéről. Egyelőre nem akarok senkit gyanúsítani, de tisztázni kell az ügy körülményeit. Hajlan­dó-e nekem segíteni ebben, Mr. Norton? Norton mozdulatlanul ült. Majd tenyerével lassan megtö- rölté a homlokát. Farkassze­met nézett Ljudowal. — Igen, értem önt. És segí­tek magának. A kapitánynak ‘ ez a szörnyű tette, a hajónap­ló elégetése! Én segítek önnek an ár csak szolgálati kötelesség­ből is, és azért is, mert nagyon tisztelem az önök bátor népét, amely olyan állhatatosan küzd az ellenséggel. Bármilyen kér­désre hajlandó vagyok vála­szolni. De engedje meg, még nem tudom, kivel is beszélek? — A tengeri felderítőknél szolgálok, a nevem Ljudov ... Éjszaka, amikor a kapitány az öngyilkossága előtt nem en­gedte be önt, magyarázatot adott rá, hogy miért nem? — Nem, nem adott. Csak szitkozódott, káromolta az is­tent, és követelte, hogy hagy­juk magára. A kapitány szinte az őrület határán volt a hajó pusztulása miatt. Miután en­gem elzavart, beküldtem hoz­zá Jacksont, kérdezze meg tő­le, nincs-e valamire szüksége. A néger jelentette nekem, hogy Mr. Eliot őt sem engedte be a szobába. — És Jackson később sem ment be a kapitányhoz? — Nem tudom. Amikor ki­tört a légiriadó, a néger ki­ment a közös szobából, ahol aludtunk, és sokáig nem tért vissza, — A szakadt biblia Eliot ka­pitány tulajdona? — Igen. Ön talán nem tudja, de a mi hajóskapitányaink nem nélkülözhetik a bibliát. A tengeren a kapitány helyette­síti a papot, például temetési szertartáson. — Milyen politikai meggyő­ződésű volt Mr. Eliot? — Hát hogy is mondjam csak önnek? — Norton furán elmosolyodott. — Félek, hogy ő nem engedte meg magának azt a fényűzést, hogy valamifé­le meggyőződése legyen. Ml azt csináljuk, amit a főnök pa­rancsol. Mennél több dollárt kapunk, annál kevesebb a meggyőződésünk. — Mondja el nekem a sze­rencsétlenség részleteit... Ljudov elővett egy papírla­pot, ceruzát fogott. — Igyekszem elmondani mindent, amit tudok ... Norton elővett a zsebéből egy lakkozott csomag cigaret­tát, egy szálat a szipkájába du­gott, sercintett a gyufával. — Elnézést, meg se kínál­tam ... — Ljudov felé nyúj­totta a csomagot. — Valódi »Chesterfield«. — Köszönöm, nem dohány­zóm — mondta Ljudov. — Irigylem önt... — Nor­ton nagyot szippantott. — A szerencsétlenség előtti napon a kapitánnyal csaknem állan­dóan a parancsnoki hídon vol­tunk. Többször jelzéseket kap­tunk, hogy ellenséges tenger­alattjárók közelednek. Jó látá­si viszonyok mellett viszony­lag nyugodt tengeren hajóz­tunk, éjszakára azonban észa­ki szél támadt. Már csaknem összeestünk a fáradtságtól, hi-i ezen több napot egyfolytában j a parancsnoki hídon töltöt-l tünk. A Jan-Mayen-foktól ke-x letre a kapitány elhatározta,! hogy megszárítgatja a ruháját* és alszik egyet. Egyedül ha-» gyott a hídon. — Nem mondaná meg pon-| tosan, hol történt ez? — Kérem... — Norton ♦ megmondta a koordinátákat.! — Éppen azelőtt írtam be} őket a hajónaplóba ... Egy! óra sem telt el, és a kapitány! ismét a hídon volt. »Fokolii sötétség van ezeken a széles-! ségi fokokon, Norton —| mondta. — Nem tudok a ka-! binban feküdni, amikor kö-! rös-körül itt kószálnak a pe-| riszkópok.« Rám nézett a! kormánylámpa kék fényében. | Én már csaknem állva aludtam,' bizonyára nagyon elgyötört­nek látszhattam. »Hordja el az irháját, és aludjon, amíg nem hívom!« — ordított rám a kapitány. Szegény öreg, igazi jellem volt! Próbált vol­na meg valaki a hajón nem engedelmeskedni neki! Én maradni akartam, de ő elza­vart a kabinba. Norton elhallgatott, újra át­élte mindazt, ami azon az éjszakán történt. — Mire az ágyamhoz ér­tem, ismétlem, csaknem ösz- szeestem a fáradtságtól. És nemcsak a fáradtságtól. A hullámzás is erősödött, em­lékszem, szinte táncoltam a kabinban, amikor átnedvese­dett csizmámat próbáltam le­húzni. (Folytatjuk.) A The People értesülése szerint az úgynevezett »béke kémei« legutóbb titkos hiva­talos okmányok birtokába ju­tottak. Az okmányok azokra az intézkedésekre vonatkoz­nak, amelyeket atomtámadás esetén foganaton'-mánakAng­liában. A Scotland Yard nyo­mozást indított annak kiderí­tésére, hogyrn szerezhették meg az atomleszerelésért har­coló mozgalom tagjai a titkos iratokat. Egy amerikai katonai re­pülőgép augusztus 3-án két ízben behatolt a Kínai Nép- köztársaság légiterébe. A Kí­nai Népköztársaság külügy­minisztériumának szóvivőjét ezzel kapcsolatban felhatal­mazták, hogy jelentse be a 307. komoly figyelmeztetését. Fidel Castro miniszterelnök beszédet mondott a vízierő­tartalékok intézet munkatár­sainak ünnepi gyűlésén. Nemzetközi kedésekről szólva Castro elítélte az Egyesült Államok VDK-ellenes agresz- szív cselekedeteit, majd hang­súlyozta, hogy Kubát tovább­ra is agresszió fenyegeti. A kubai nép azonban — mon­dotta befejezésül Fidel Cast­ro — meg fogja védelmezni hazáját utolsó csepp véréig. Hivatalos jelentések sze­rint nérpileg javult Antómio Segninek, az Olasz Köztársa­ság elnökének egészségi álla­pota. Mint ismeretes, az olasz elnök pénteken lett rosszul. Rosszullétét agyi keringési za­var okozta. Pécsen, az Orvostudományi Egyetem bőrgyógyászati kli­nikáján egy hét óta folyik a küzdelem az augusztus 4-i komlói Zobák-aknai bányász- szerencsétlenség alkalmával égési sebesülést szenvedett bá­nyászok megmentéséért, gyógykezeléséért, A gondos ápolás ellenére a vasárnapra virradó éjszaka újabb életet követelt a baleset: Varga And­rás vájár belehalt sérülései­be, és így ötre emelkedett a sújtólégrobbanás áldozatainak száma. Az insirazi katonai bíróság hat dél-iráni törzsfemököt fegyveres felkelés miatt ha­lálra ítélt, öt másik vádlottra háromtól 15 évig terjedő bör­tönbüntetést szabtak ki. Az elítéltek az 1962. évi felkelő­mozgalomban vettek részt. D. R. Csavannak, India élelmezésügyi miniszterének nyilatkozata szerint a Gan- dak- és Gambati-folyó áradása 1500 falunak másfél millió la­kosát sújtotta. A kormány 160 000 tonna rizst szállít az árvíztől sújtottaknak. Pokolgép robbant vasárnap a montreali kikötő egyik dokkjában, ahol egy kubai teherhajó horgonyzott. A ki­kötői rendőrség közlése . sze­rint a robbanás csak néhány ablakot zúzott össze egy kö­zeli raktárban. A New York­ban székelő kubai ellenforra­dalmár szervezet gyűlésén ki­derült, hogy a robbanásért a szervezet terroristái a felelő­sek. A rendőrség felhívása A Somogy megyei Rendőr-főka­pitányság közlekedési osztálya fel­kéri annak az autóbusznak a ve­zetőjét, valamint utasait, akik 1964. augusztus 2-án 15—16 óra tájban a 7-es számú főútvonalon Balaton- szemes és Balatonszárszó község között szemtanúi voltak egy Sko­da személygépkocsi és egy Zetor vontató összeütközésének —- s az autóbuszvezető elsősegélynyújtás céljából mentődobozt bocsátott a balesetet szenvedettek részére —, jelentkezzenek a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályán írásban vagy telefonon. (Kaposvár, Beloiannisz u. 32. Te­lefon: Kaposvár 13-11.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents