Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-09 / 186. szám
SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1984. augusztus 9. UIZSGR 6LŐTT... * A TVK panorámája sráz méter magasból. A háttérben hatalmas földgáztároló gömbök tekintélyesednek. alapozófesték és a Vallkyd falfesték gyártási technológiájának tökéletesítésével évi egymillió forintot takarítanak meg a népgazdaságnak. Épül a polietiléngyár — szovjet tervdokumentáció, alapján, magyar mérnökök tervei szerint. Évente 24 000 tonna polietilént termel majd az üzem, amely csomagolástechnikánk fejlesztésében és a hazai szigetelőanyagok gyártásában kap rendkívül fontos szerepet. III0LKIP IhROSR: TISZQSZSDBRHBiy P ergessük le újra a filmet, az építés filmkockáit. Hogyan is kezdődött? A földek éhezve, mohón várták a műtrágyát. Sajnos, kevés volt belőle. (Még most sincs elegendő.) Ekkor született a döntés: épüljön föl egy vegyi kombinát, amely biztosítja a szükséges műtrágyát. Ha egyetlen kilogramm nitrogén hatóanyagot kap a szántóföld, busásan meghálálja, ugyanis holdanként az eddiginél 10—12 kilogrammal ad több gabonát. 1950-ben még — akik már és tervdokumentációkat küldött, hatalmas gépi berendezéseket szállított igen előnyös föltételekkel, hosszú lejáratú kölcsönre. Az új üzem, a Tiszai Vegyi Kombinát első számú monumentális létesítménye a kétszázezer légköbméteres kompresszorcsarnok. Az 1700 méter hosszú levegőszívó távvezeték óránként 40 000 köbméter levegőt juttat a levegőszétválasztó berendezésbe. A savüzem már teljesen készen áll. Várja a próbaüzemelés megindítását. A négy abszorbciós torony egyenként 46 méter magas; a 47—49 Mint test«t az erek, úgy hálózzák be a kombinátot a különféle csövek. S nemsokára megindul a TVK vérkeringése ... A hatalmas víztorony szinte a házak fölé nő. Magasba törő felkiáltójel: »Figyelem, így hódítja meg az ember és a kultúra a pusztát!« százalékos híg salétromsavat, a műtrágya egyik alapanyagát gyártják itt. A TVK dolgozói jogos büszkeséggel emlegetik újszülött lakkfesték- és műgyantagyárukat: több új termékük már külföldön Is sok sikert aratott. Kikísérleteztek olyan hazai gyártású adalékanyagot, amelynek hozzáadásával megszüntették a dobozolt festékek bőrösödését. A bauxit vörös Mire teljes kapacitással dolgozik a TVK, évente 210 000 tonna ammonsalétromot és 10 000 tonna karbamidműtrá- gyát ad a mezőgazdaságnak. A TVK termelésének volumene műtrágyamennyiség hatóanyagban kifejezve csaknem annyi lesz, mint a Pécsi Nitrogénművek és a Borsodi Vegyiművek jelenlegi együttes termelése! Az emberek mindent megtesznek a termelési sikerekért. Hiszen minden, ami itt épült, az ő kezük munkáját dicséri. Évekkel ezelőtt hazánk majd minden tájáról érkeztek ide, s városnak is beillő fészket raktak itt. Fölépítették az első kétemeletes házat. De hol vannak már ettől? Állnak a nyolcemeletesek, és készülnek a 12 —14, sőt a 16 szintes toronyházak is a pusztán. Az új üzletsor Budapesten is megállná a helyét. Igaz, a művelődési otthon még hiányzik. Ennyi embernek — már több mint hatezer lakosa van Tiszasze- derkénynek — pedig nagyon elkelne egy. De nemsokára ezt a problémát is megoldják... Itt nem félnek a népesség megfogyatkozásától — mondta ottlétünkkor a tanácselnök —, csak bölcsődével meg óvodával győzzék. Igaz, hogy a mozi csak olyan átmeneti jellegű, a régi felvonulási épületben talált otthonra, de a házak tetejére már bajosan férne el több televízióantenna. Tréfásan így vélekednek erről a helybeliek: -Oda se neki, majd építünk — akkor is itt dolgoztak, emlékeznek rá — búzaföldek és kukoricatáblák álltak ezen a vidéken. Óriási munka kezdődött, harminc vállalat kétezer dolgozója építette a kombinátot. Romániából vezetéken megérkezett a földgáz, ami Ti- szaszederkényben a nitrogénműtrágya-gyártás alapanyaga. A Szovjetunió szakembereket Tiszaszederkényben nem fogja szennyezni a levegőt az üzemek füstje: a karcsú kéményen keresztül száz méter magasban távoznak a gázok. új házakat!*« S ebben biztosak lehetünk, hisz a TVK egyre több munkást kíván, ahogyan fejlődik, s újabb és újabb gyáregységekkel bővül. Három: év múlva már 14—15 000 ember él Tiszaszederkényben. Ez az év bizonyára piros betűvel kerül a kombinát nagy emlékkönyvébe: az ősszel megindul a próbaüzem, a gyár komplex kipróbálása. Vizsgáznak majd az építők, de az egész ország színe előtt vizsgázik maga a TVK is. Reméljük — csillagos ötösre! — Ki jön a hátamba? — kérdezi kedvesen az óvó néni, s a sok kis apróság nekiiramodik . . . Gyerekek, gyerekek minden^", ~ _ z i »ifjúság városa«. Kép és szöveg: Regős István A vasútépítés ügyét hazánkban első ízben az 1825—27. évi országgyűlés tárgyalta meg. A kereskedelem fejlesztéséről szóló határozatban kimondották, hogy »a magánosok vagy társaságok á kereskedelem emelésére és a lakosság kényelmének előmozdítására szolgáló hidak, vasutak vagy csatornák építésére megszabott díj mellett szabadalmat kaphatnak«. * * * Az első vasút építésére 1827-ben aláírási ívek kibocsátásával akarták a tőkét összegyűjteni. Az elgondolások szerint 19 000 forintba kerülő próbava.sút Pest városától Szolnok felé, 3900 ölnyi távolságra készült volna el. Amikor kiderült, hogy ez a kis út is a tervezettnek dunlálába kerül, a társaság feloszlott. és a már megépített vasútvonalat is lebon+oM-ák . . . * * * TTerv»T»pbh*Tn. évben. 1827 b«*n MkészüH Bud^nesten az első ú"v- iPhofr^vncuH.! KóH-^nvátÓI a Kerene«?* iíti«r kö**lek«*r*ett. A kodtól* ««gerendákra erősített sineKÖZLEKEDÉSI MOZAIK ken függve, kerekeken futottak. Tulajdonképpen dparvasút volt, de személyszállításra használták. A lovak az út mellett húzták a kocsikat. Hazánkban 1895-ben jelent meg az első benzinautó; egy budapesti optikus hozatta Németországból. Nagy feltűnést keltett a jármű, pedig ebben az időben már futottak Budapesten a Bánki—Csonka-féle háromkerekű motorkerékpárok. * * * Az első sínen járó lóvasútvonat 18G5-ben épült meg. Az egyik végállomás a Calvin téren, a másik Újpesten, a mai összekötő vasúti híd lábánál volt. Az utazásért első osztályon 20, a másodikon 15 krajcárt kellett fizetni, s a kocsik mindenütt megálltak, ahol fel- vagy leszálló akadt... * * * Az első »gőzkocsit« Angliából ho zatta Friederik Voigtländer bécsi mechanikus, és Pesten, egy Duna- partl deszkabódéban állította ki, ahol a közönség 20 krajcár lefizetése ellenében reggel 8 és este 7 óra között megtekinthette. A 65 mázsás, fakerekű gőzkocsin hat személy fért el. * * * Az első vasút Magyarországon 1846. július 15-én indult el a Pest— Vác 34 kilométeres útvonalon. A következő évben Pestről Szolnokra is lehetett már vonaton utazni. ♦ * * 1887 novemberében indult első útjára Budapesten a villamos, útvonala a Nyugati pályaudvartól a mai Majakovszkij utc-ig terjedt, összesen három kocsija volt, ebből kettőt járattak, egy pedig a pályaudvar melletti üres telken, egy pajtában tartalékként vesztegeit. H. Gy. (Délibáb- helyett VÍZ MUNDEN MENNYISÉGBEN Tizenhárom kilométeres szakaszon már víz hullámzik az űj csatornában. JJ ortobágy ohne Fata Mor- 11 gana.« Ilyen címmel közölt riportot néhány esztendővel ezelőtt egy német képeslap. »A Hortobágy délibáb nélkül.« Változik a puszta, átalakítja az ember, a civilizáció, korszerű gazdálkodás körvonalai bontakoznak ki — ezt ma már mindenki elismeri. De Szerény-csöndesen épül már az újabb ág, a Nyugati Főcsatorna is. A Hortobágy nyugati részén vonul át, hossza 43 kilométer lesz, 50 000 hold föld öntözését teszi lehetővé. A Vízügyi Építő Vállalat emberei, gépei gyors ütemben dolgoznak: a jövő év végére át kell adni a Lánctalpasok végzik a munka nehezét. odavész a romantika is (álromantika volt az), odalesz a »puszta«, a délibáb — sajnálkoznak sokan. Ezt a romantikát nem sajnáljuk. A délibáb maradhat. De csak mint természeti jelenség. Mint az álomkergetés rossz emlékű jelképére nincs szükségünk. Nem kergetünk álmokat, Csatorna kell, víz kell a pusztára, az Alföld legszárazabb vidékére. A Keleti Főcsatorna és szerteágazó érrendszere nagy területre elvitte már az éltető vizet. De kevés ez még, több kell, több víz! Készül a meder, jö csatornát. Egy szakasza — 13 kilométer hosszú — már elkészült, víz alatt áll, s ebben az évben a csatorna előmélyítését teljes hosszában be akarják fejezni. Eddig egymillió köbméter földét mozgattak meg, a gépek most Polgár község közelében dolgoznak. Csatornák hálózzák be a pusztát, szorítják mind kisebb területre az aszályt. Romantika, délibáb helyett gondozott földeket talál a látogató a Hortobágyon. Vizet adnak a csatornák — minden mennyiségben. A. K. i már itt is viz csillog.
