Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-30 / 203. szám

Vftsármap, 1964. augusztus 30. 3 SOMOGYI NÉPLAF Álló építkezések Csurgón Anyaghiány gátolja a munkát — Mikorra készül el a fürdő? Ebben az évben valami el­kezdődött Csurgón. Igaz, ma még csak rombolás, bontás tárul az ember szeme elé a község legforgalmasabb ré­szein, de ebben is van vala­mi biztató. Á központban le­vő földművesszövetkezeti ven­déglő éttermét az udvarra, il­letve a szomszédos szállodába és irodákba telepítették, az emeletről elköltöztették a köz­ségi tanácsot, s bezárták az ott levő mozit is. Kőművesek vették birtokukba az épületet, ám eddig inkább csak rom­boltak, mint építettek; átala! kításokat végeznek, erősíted nek, biztosítanak. Dúcokkal támasztották alá az épületet jelenleg azonban állnak a szakiparosok, mert nincs vas­beton gerenda. — Márpedigj ha a mi ktsz-elnökünk sem tudja felhajtani, akkor nagy bajok lehetnek — mondja Bóka József, a községi tanács vb-elnökhelyettese. Panasz­képpen megemlíti, hogy csak hosszas utánjárással képesek beszerezni a különféle anya­gokat, egy ember szinte foly­ton anyagbeszerző körúton van, ez pedig nem túlságosan ösztönzi a tanácsi vezetőket, hogy új építkezésekbe vágja­nak, hiszen egy csomó gond szakad ezzel a nyakukba. Az étterem-korszerűsítésen kívül folyik egy új autó­buszállomás építése is, ám ez sem halad gyorsabban, mint az előbbi létesítményé. A ter­melőszövetkezet gyümölcsösét felparcellázták házhelyeknek, két ház már el is készült; dolgoznak az útépítők is, hogy több mint félmilliós állami költséggel új, korszerű utat építsenek ide. Egy kissé távolabb, a gim­náziumi park tövében a szemnek még eléggé barátság­talan környezetben is lapátos, ásós emberek dolgoznak, a régóta várt és beharangozott községi strandfürdő alapozási munkálatait végzik. A teher­autók, a lovas kocsik, a dó­zerok már rengeteg földet mozgattak meg, öt-hatezer köbméter földdel töltik fel a lapályos területet, a megépí­tendő medencék helyét és környékét. Korábban a ta­nácstagok fölkerestek min­den családot, és összeírták, ki hány napi munkával kíván részt venni a strandfürdő épí­tésében. Az aláírások sok tíz­ezer forint társadalmimunka- felajánlást nyugtáztak. Úgy látszik, hogy eddig meglehetősen takarékosan bántak a társadalmi munka felhasználásával, mostanáig 118 személy vett részt aföd- munkákban; mindig annyi embert hívtak segítségül, ahá­nyat éppen foglalkoztatni tud- Itak. Teendő persze még ren­geteg van. Sok munkáskézre lesz még szükség az ide szál­lítandó sok száz köbméter töltőföld elteregetéséhez, a parkosításhoz, a rendezéshez. Egy érdekes alakú, gyerme­keknek szánt medencét már kiástak, most készül a felnőt­teknek egy mélyebb és na­gyobb medence, később épí­tenek egy harmadikat is. A Budapesti Hídépítő Vállalat­nak a szerződés értelmében szeptember közepéig kell fel­vonulnia az építkezés színhe­lyére, addigra a tanácsiak vé­gezni akarnak a földmunkák­kal. Hogy a jövő nyáron már strandolhatnak-e itt a csur­góiak, az ma még kétséges, a fővárosi vállalattal kötött szerződés 1965. december 31-ig szóL A mélyfúrású kútból már négy éve csobog a víz — több mint félmillióért fúrták —, s fölvetődik az emberben a kérdés, vajon képes lesz-e ez az egyetlen kút ellátni a két medencét úgy, hogy hetente kétszer teljesen kicseréljék a nagy »fürdőkádak« vizét? — Nem lesz képes — vála­szol a tanácselnök-helyettes —, de nem lesz semmi baj sem, mert éjszakára rákap­csolunk az artézi kutakra, így már elegendő víz érkezik a medencékbe. Most tehát várják a kivite­lezőket, hogy nyomunkban megkezdhessék az egyéb léte­sítmények — vendéglátó egy­ségek, tánchely stb. — telepí­tését, építését is, mert Csurgó népe már várja, nagyon vár­ja, hogy birtokába vehesse új strandját, amelyért nem saj­nál hárommillió forintot ál­dozni. Varga József Szószólói az újnak A z a szó, hogy mezőgazdasági szakmunkás, rengeteg gondolatot ébreszt. Ezzel kapcsolatban beszél­hetünk a nagyüzemi fejlődésről, az előrehaladás támasztotta igényekről, a szakmunkásképzés fontosságáról, a termelő- szövetkezet szakmunkásainak helyzetéről. Egyszóval sok mindenről, ami összességében azt tükrözi, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság nem nélkülözheti a szakmunkásokat. Részt vettem a II. megyei szakmunkás-találkozó kétna­pos tanácskozásán. Hallgattam a beszélgetéseket, a felszóla­lásokat, megismerhettem, milyen problémák foglalkoztatják a mezőgazdaság szakmunkásait. Elgondolkoztatott, hogy ja­va részük nemcsak jól igyekszik dolgozni, hanem hirdeti is az újat, a korszerűt, és valami belső kényszerűségből faka­dóan maga is kísérletezik. Erről még kevés szó esett, pedig igen örvendetes jelenség ez. Amikor az egyik ilyen kísérletező szakmunkás felszó­lalt, egy megyei vezető odasúgta nekem: »Ez igen! Ilyen szakmunkásokra van szükségünk!*' Tudom, arra gondolt, hogy az újat, az eddig ismeretlent az emberek többsége először idegenkedéssel fogadja. Sőt nemegyszer még képzett szakembereket, vezetőket is csak nehezen lehet meggyőzni valami új dolognak a helyességéről. Ezért van fokozott je­lentősége annak, mikor egy szakmunkás az újnak hirdető­jévé, illetve megvalósítójává is válik... A kapospulai Visnyei János a tehenészetben dolgo­zik. Elsősorban a tejtermelés érdekli. Amit elmon­dott, inkább önvallomásnak nevezhetném. — Őszintén megmondom, hogy a télén, mikor szóba ke­rült, hogy karbamidos silót fogunk etetni kísérletképpen, jó magam is fogtam a fejem, féltem, mi lesz ebből! Főleg azért, mert hallottam olyasmit néhány helyről, hogy nem vált be... Mondom, féltem, és ahogy a többiek, én is háborog­tam... Az igazság pedig az, hogy megtartva az előírásokat, ugrásszerűen emelkedett a tejtermelés, szinte csodát művelt a karbamid! Ezek után csak azt tudom mondani mindenki­nek, hogy nem kell idegenkedni az újtól. Mi az idén ismét karbamidos silót etetünk ... Figyeltem az arcokat, többen bólogattak elgondolkodva, s az volt az érzésem, hogv az a mindennapi gyakorlatból merí­tett példa, ez a rövid egypár mondat talán többet jelentett sok állattenyésztő szakmunkásnak, mintha háromórás tudo­mányos előadást hallgatott volna meg a karbamidetetés je­lentőségéről. Hasonló érzéseim támadtak, amikor a somodori Fehér Sándor beszélt Arról számolt be, hogy az A—1114-es vegy­szerrel 11 növényen végzett kísérletet. Elmondta tapaszta­latait, s javaslatokat tett, hogy mire érdemes használni ezt a vegyszert. — Sokan talán még nem is hallottak róla — mondta —, éppen ezért nem is igen merik alkalmazni. Az én tapaszta­lataim egvévesek, s már néhány hasznos következtetést le­vontam. Fontosnak tartottam, hogy elmondjam őket. Hadd írjak ide egy másik véleményt is, amit a rinyako- vácsi Csalos Lajos fejtett ki: — Én csak azt tudom mondani, ne féljünk az újtól, kí­sérletezzünk vele, próbáljuk ki, és ha bevált, népszerűsít­sük. Azt hiszem, nekünk, szakmunkásoknak ez is felada­tunk L1 zek a vélemények magukért beszélnek. Az iskolá- •*-J ban mint tantárgyat ezt nem tanulták. Pedig ahogy Csalos Lajos mondta, nekik valóban ez is feladatuk... S ez a szakmunkás-találkozó bizonyította, hogy mind többen rá­ébrednek erre. Üj dolog ez, és igen örvendetes. Érdemes be­szélni róla — sa — Díjat nyert somogyi tenyész­állatok A somogyi állattenyésztés is — mint hírül adtuk — kép­viselteti magát a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. A bíráló bizottság értékelte a megyénkből fel­szállított jószágokat, vala­mennyi tenyészállat díjat ka­pott Arany-, ezüst-, és bronz­érmet szerzett megyénk állat- tenyésztése. Aranyéremmel jutalmazták a csurgói Szorgalom Tsz biká­ját, a ráksi Üj Élet Tsz három tenyészkan- és hét kocasüldő­jét, a Nagybereki Állami Gaz­daság öt tenyészkansüldőjét, a Bárdibükki Állami Gaz­daság négy tenyészkansüldő­jét, a Kaposvári Állami Gaz­daság három anyajuhát és a szennai termelőszövetkezet két hideg vérű kancáját. A fonói Aranykalász Tsz biká­ja, a Nagybereki Állami Gaz­daság bikája, a somogyszili Petőfi Tsz tehene, a kapospu- lai Ezüstkalász Tsz öt tenyész­kansüldője ezüstérmet kapott. Bronzérmet ítéltek oda a ma­gyaregresi Kossuth Tsz biká­jának, a Nagybereki Állami Gazdaság bikájának és a tap- sonyi Rákóczi Tsz öt tenyész­kosának. SZÁLLÍTJÁK A LENT RÁKSIBÖL A ráksi Üj Élet Tsz-ben 75 holdon termeltek lent. Holdankénti átlagtermésük 31 má­zsa volt, nagy része első osztályú. Naponta két gép három pótkocsival szállítja a lent a memyei vasútállomásra. Vetés előtt Itt-ott még kepesorok tar­kítják a határt, feketére ázott szalma is akad a mezőben, ez igaz. De a munkák mindin­kább az őszi betakarítás és a vetés előkészületeire tevődnek át. A mezőgazdaság dolgozói tapasztalatból tudják, hogy csak ott ad megfelelő termést a gabona, ahol idejében hoz­zálátnak a talaj és a vető­magvak előkészítéséhez. A feladatok nem kisebbek a tavalyiaknál. Hogyan készül­nek fel elvégzésükre a terme­lőszövetkezetek? Kétfajta búza Bizén 380 hold kenyérgabonát és 127 hold őszi árpát akarnak vetni Bizén. 160 hold búza ke­rül kapások után, 46 holdat vetnek tarlóba. A többi terü­leten vöröshere és silókukori­ca volt az elővetemény. Hor­váth József agronómus azt, mondotta, hogy már az összes szabad területen elvégezték a nyári mélyszántást. A kapá­sokon kívül még mindössze Megfelelő ütemben haladnak a lakások felújításával Kaposváron (Tudósítónktól.) A Kaposvári Ingatlankezelő, Közvetítő és Felújító Vállalat irá­nyításával folyik a kaposvári la­kások karbantartása és felújítása. Inke Sándor vállalati igazgató tá­jékoztatója szerint megfelelő ütemben készülnék el a felújí­tandó lakások. Építőipari részlegük és a So­mogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói túlteljesítették .a felújítási terveket. Elkészült a Május 1. utca 84. és 48., a Rákóczi tér 9. és a Latinka Sándor utca 9. számú ház. Rövidesen befeje­zik a Kossuth Lajos utca 24., a Rákóczi tér 1«., a Géza utca 20., a Bajcsy-Zsilnszky utca 38. és 40. meg a Rákóczi tér 18. számú házban levő lakások munkálatait. Októberben adják át a Kossuth Lajos u. 30. számú fulz emeletrá­építéssel készült lakásait. Szep­temberben befejezik a Berzsenyi utcai úgynevezett átmeneti laká­sok építését, ugyanebben a hó­napban kezdik meg a Kossuth Lajos utca 13. számú házban az emeletráépítést. A Lenin utcában nemrég adták át az ugyancsak emeletráépítéssel készült lakáso­kat. További házakat újítanak fel az ősszel, a többi között az Ady Endre u. 22-ben is ekkor fognak hozzá ehhez a munkához. A Berzsenyi utcában négy ház — a 2., a 17., a 34. és a 45. számú — sortatarozása elmarad, csak kisebb javításokat végeznek raj­tuk. A sortatarozásra szánt ösz- szegből a Buzsáki utcában két, egyenként négylakásos házat épí­tenek. Merre szálltak az első „fecskék" ? // — Hurrá! Bekerültek az alapító tagok közé! Gimnázium lesz Marcaliban! Ezek az ujjonyó szavak tíz éve hangzottak el. Az első negyven diák ma is büszke egy ki- sit, ha visszagondol a kezdésre. Négy éven át szorgalmasan tanultak, igye­keztek megfelelni a követelményeknek. Érett­ségi után »kirepültek« a fészekből, amelyet ők alapoztak meg. Szárnyra bocsátásuk óta nagy idő telt eU Célhoz értek? Merre szálltak az első »fecs­kék«? A könyvtáros Az orvos A tanítónő Marcaliban maradt. Orvos­nak készült, de nem vették föl az egyetemre. Mihez kezdjen’ Dolgozni menne, de hová? Az irodától irtózik, az emberekkel szeret foglalkozni. Vár. Segít a KISZ-munkában. Igazolványo­kat állít ki, amikor megszólal a telefon: — Halló, KISZ-iroda? Meg­ürült egy könyvtárosi állás, kit ajánlanak? Öt is javasolták. Hatan vizs­gáztak, megfelelt. A kezdet? Este végezte el a kétéves kö­zépfokú tanfolyamot. Könyvtá­ruk is fejlődött: szabadpolcos. Legfiatalabb olvasója? Övodás, de ragaszkodott hoz­zá, hogy őt is fölvegyék. Rop­pant igényes: kizárólag az ál­latképes mesekönyveket ked­veli. Kövesdi Rózsa két éve asz- szony. Esténként férjével együtt olvas ... Hogy bátran ajánlhasson, ha megkérdezik... még Pécsen van, szeptember­ben avatják. Szüleinek meg­írta: »örüljetek velem, Most már egészen biztos, hogy hazajövök!« A szobában ülünk nyílt arcú, kedves mosolyú édes­apjával. A vázában friss virág, mintha most ment volna ki a szoba tulajdonosa. Könyveit is itt felejtette. Fölemelem az asztalról az egyiket: Tiszta szigorúság — fiatal költők antológiája. Szórakozottan lapozom, tekintetem a falra téved: a középső rézkarc mellett őt is megpillantom. Szelíd, lányos arcú fiú Bor­sos Sanyi. Osztályelső volt. Az egyetemen hat év alatt egyetlen vizsgát sem halasz­tott. Ide kérte magát, hazavá­gyik. A marcali kórház bel­gyógyászata az ősszel először gyarapszik itt érettségizett orvossal... csak fél életét tölti Marcali­ban. Másik fele Niklán zajlik. A megyében ő volt az első ké­pesítés nélküli pedagógus. He­lyettesítéssel kezdte, az első három hónap elég volt ahhoz, hogy ne tudjon elszakadni a gyermekkora óta dédelgetett pályától. Ihász Gizella megküzdött céljaiért. Az egyetemi fölvétel nem sikerült, de nem csüggedt. Fölvették a pedagógiai főisko­lára. Nappal tamc, délután ta­nul, éjfélig dolgozatot javít. Volt udvar ló ja egyszer »fellá­zadt.« Motorral ment érte az iskolába: — Ma pedig moziba me­gyünk! Okleveles pedagógus. Tavaly először ballaghatott nyolcadik osztályt. Sok-sok gyermekkéz font köréje szoros láncot. Belőlük lesz egy új első osz­tály a marcali gimnáziumban... Moldován Ibolya tíz hold silókukorica áll a ve­tésre szánt területen. Ennek az az oka, hogy a silókombájnok Gadányban dolgoznak, s amíg nem végeznek, addig nem tud­nak erről a területről betaka­rítani. A vetőmaggal sincs külö­nösebb fennakadás. Tavaly négyféle búzát vetettek. Az aratás bebizonyította, hogy a legjobb termést a Bezosztájá- tól és a Fertődi búzától vár­hatják. Ezért csak ezekből a fajtákból vetnek. A Fertődi vetőmagját saját termésükből tették félre cséplés után, s a Bezosztájáért is leszállították már a cseregabonát. Remélik, hogy október 1-re megkapják a vetőmagot. A marcali járásban közpon­tilag osztották el a csávázó­gépeket. így nem lesz kapko­dás a vetőmag fertőtlenítése­kor sem. Minden tsz-ben — így a bizeiben is — tudják, hogy mikor kerül hozzájuk a csávázógép. A cél: október 25-re befejezni a vetést Nemcsak Bizén, hanem Pusztakovácsiban is jól vizs­gázott a Bezosztája és a Fer­tődi búza. Ezért itt is ilyen fajtát akarnak vetni mind a 630 holdon. A vetéstervet bri­gádokra bontották, s aszerint osztották ki a vetőmagot, hogy melyikre mennyi jut a 840 hold kenyérgabonavetésből. Pusztakovácsiban sokféle munka folyik ezekben a na­pokban. Nagy területen kerül kukorica után az őszi kalá­szos. Ahhoz, hogy idejében vethessenek, a munkaerő nagy részét törés idején a kukorica- táblákra kell összpontosíta­niuk. A törést követi majd az Orkán, hogy azonnal szabad­dá tegyék a területet. Nagy gondot fordítanak a szabad talajok művelésére is. Puskás József tsz-elnök azt mondja, van már olyan terü­letük is, ahol megkezdhetnék a vetést. A nyári mélyszántás után igyekeztek a területek gyomtalanításával, és 100 hol­don kiszórták a műtrágyát is. Az elnök az ütemtervből sorolja az őszi munkák befe­jezésének határidejét. A ve­téssel október 25-re akarnak végezni. Ennek föltételeit most biztosítják. Gond, bosz- szúság már a felkészülés idő­szakában is akad. Ilyen gond egyebek között a gépalkat­rész-hiány. Bár a vetőgépek készen állnak, de az egyik MTZ traktorunk már két és fél hónapja nem dolgozik, mert nem kapnak hozzá meg­felelő sebességváltó fogaskere­ket. Aggódnak az erősen meg­kopott gumik miatt is. No és még egy »apróság«: az MTZ- ekékhez nem lehet előhántót kapni. Enélkül pedig körül­ményes lesz a szántás. Kercza Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents