Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-29 / 202. szám

G 3>fö TILÄC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Aha, 50 FTITÍl* ni. ÉVFOLYAM 202. SZÁM SZOMBAT, 1964. AUGUSZTUS 29. MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunk tartalmából: Húsz év után... <3. o.) Rádió-, URH-, televíziómíh or (5 o.) Új tanév előtt középiskoláinkban (6. o.) \m\ J iNtGv Ai Megnyílt a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Pénteken reggel ünnepélyes külsőségek között megnyílt a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Részt vet­tek a megnyitón Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Apró An­tal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja; Né­meth Károly és Szurdi István, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárai; a Központi Bizottság, a kormány és az Elnöki Tanács több tagja; a társadalmi, gazdasági és kul­turális élet számos vezető személyisége, valamint a me­zőgazdasági tudomány és ter­melés sok kiváló dolgozója. Pontosan 9 órakor felcsen­dültek a Himnusz hangjai, s egyidejűleg csaknem három­ezer kecses röptű galamb szállt a főpavilon előtti nap­fényben fürdő tér fölé. A Himnusz elhangzása után Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter lépett a mikro­fonhoz, hogy megnyissa a ki­állítást. — A 65. Országos Mezőgaz­dasági kiállítás és Vásár — mondotta — mezőgazdasá­gunknak a szocialista átszer­vezés óta elért eredményeit reprezentálja. Bemutatja a mezőgazdasági termelés to­vábbfejlesztésének feladatai* és legjobb módszereit. Arról ad számot népünk­nek és barátainknak, hogy a magyar mezőgazdaság egészségesein fejlődik; a termelőszövetkezeti pa­rasztság, a munkásosztály és az egész társadalom segítsé­gével leküzdötte a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kez­deti nehézségeit. Mezőgazdasági termelésünk a múlt év végén 6 százalék­kal, a felvásárolt áruk meny- nyisége pedig 13 százalékkal volt több, mint 1961-ben, az átszervezés befejezésének évé­ben. Minden dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy mezőgaz­daságunk szocialista átszerve­znének befejezése óta csak­nem minden növényből na­gyobb átlagtermést értünk el, mint korábban. Jelentősek az eredményeink a nagyüzemi zöldség-, szőlő- és gyümölcs- termelés kialakításában, az állattenyésztésben pedig első­sorban az állati termékek ho­zamai mutatnak kedvező fej­lődést. Mezőgazdaságunk több kenyérgabonát, takarmányt, zöldséget, gyümölcsöt és álla­ti terméket ad közfogyasztási célokra, s a korábbinál job­ban elégíti ki a külkereske­delmet, valamint az ipar me­zőgazdasági nyersanyagszük­ségleteit. A kiállítás bemutatói, a ki­állított termékek, állatok, az ismertetett módszerek azt bizonyítják, hogy állatni és szövetkezeti gazdaságaink közül mind többen érnek el olyan ter­melési és gazdálkodási eredményeket, amelyek utat mutatnak minden üzemnek, és versenyképe­sek a világ korszerű me­zőgazdasági üzemeivel. A mezőgazdaságban elért eredmények pártunk és kor­mányunk helyes politikájának nyomán jöhettek létre. Pa­rasztságunk szorgalmas mun­káját eredményesebbé tette az a több ezer szakember, akik­nek a nagyüzemek kialakulá­sával nyílt igazi lehetőségük szakmai képzettségük kibon­takoztatására. Mezőgazdaságunk közismert elmaradottságát a nyugat-eu­rópai országokhoz képest nem is annyira az éghajlati és ta­lajadottságok, mint inkább az elavult, korszerűtlen fölszere­lés okozta. A szinte évszáza­dos elmaradottság felszámolá­sa sok anyagi eszközt kíván. Az állam anyagi támoga­tásaként a szocialista át­szervezés befejezése óta — a második ötéves terv el­ső három évében — 22 milliárd forint értékű be­ruházást kapott a mező- gazdaság. 1960-hoz viszonyítva a traktor- és munkagépállomány csak­nem 60 százalékkal, a kom­bájnok száma pedig 70 szá­zalékkal nőtt. Jelentősen ki­terjedt a kémiai anyagok használata: 1964-ben már megközelítően egy és fél mil­lió holdon végeztek vegysze­res gyomirtást a gabona- és kukoricavetésekben, s három év alatt 80 százalékkal növe­kedett a felhasznált műtrágya mennyisége. Emellett több százezer nagyüzemi állatférő­helyet építettünk, csaknem féknillió holdon teremtettük meg az öntözés lehetőségét, sok tízezer hold nagyüzemi gyümölcsöst és szőlőt telepí­tettünk ebben az időben. A mezőgazdasági termelés eredményeiről szólva nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy még csak a kezdetén vagyunk a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás adta lehetőségek kihasz­nálásának. Bizonyos, hogy a kedvezőtlen időjárás ká­ros hatását még tovább le­het csökkenteni, ha min­den üzemben idejében és jó minőségben végzik el az időszerű munkákat. Mezőgazdasági termelésünk a belterjesség irányában alakul át. Mind nagyobb területet fog­lalnak el azok az értékesebb kultúrák, amelyeknek termelé­séhez magasabb szakértelem szükséges. Több gépekhez, vegyszerhasználathoz és általá­ban a korszerű technika alkal­mazásához értő mezőgazdasági dolgozót kell kiképeznünk. A kiállítás a mezőgazdaság leg­újabb gépeinek, termelőeszkö­zeinek, azok felhasználásának és karbantartásának bemutatá­sával e nagyon fontos munká­hoz is hasznos segítséget nyújt. A jó és korszerű termelőesz­közök mellett elsősorban a korszerű módszerek biztosítják a* mezőgazdasági termelés fej­lődését. A kiállítás is éppen ezért azokra az alapvető és kor­szerű nagyüzemi módsze­rekre hívja fel a figyel­met, amelyek minden me­zőgazdasági üzemben meg­valósíthatók. Az állam természetesen más eszközökkel — a dolgozók szakképzésének nagyarányú segítségével — is arra törek­szik, hogy minél több mező­ÚJ ISKOLA KÁLMÁNCSÁN A tanács építőbrigádja megígérte, hogy a tanév megkezdésére átadja rendeltetésének az új iskolát Kálmáncsán. Az iskolában, amelyet egy régi épületből építettek, három tanterem, tanári és igazgatói szoba, valamint szertár van. gazdasági dolgozó sajátítsa el a munkakörének megfelelő szakképzettséget. Ezzel kívánja megteremteni azt a lehetősé­get, hogy valamennyien alkotó módon érvényesíthessék a leg­jobb módszereket, a tudomány újabb és újabb eredményeit. A termelés fejlesztésével kapcsolatban nem szabad meg- fe'edkeznünk arról sem, hogy a céloknak mindig találkoz­niuk kell a munkát végző em­berek elgondolásaival és anya­gi érdekeltségével. Az utóbbi években mind nagyobb siker­rel érvényesítik a termelőszö­vetkezetekben a munkadíjazás anyagilag ösztönző módszereit. Feltétlenül szükséges, hogy ezt az állami gazdaságokban is és más mezőgazdasági munkahe­lyeken is bevezessék, illetve tovább fejlesszék az üzem technikai fejlettségi színvona­lával összhangban. Szocialista mezőgazdasá­gunk nagy seregszemléje — a 65. Országos Mező- gazdasági Kiállítás és Vá­sár — képet ad a szocia­lista országok testvéri együttműködéséről is. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa keretében együtt­működő országok közös gép-, műszer- és takarmánykiállítást rendeztek. A kiállítás — mondotta be­fejezésül a miniszter — akkor éri el célját, ha az iparban és a kereskedelemben dolgozó láto­gatók megismerik, hogy mi­lyen nagy fontosságú a mun­kájuk a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésében, a mezőgaz­dasági dolgozók széles retege pedig tanul hiányozza és fel­használja a maga üzemében, a maga munkaterületén a leg­jobb gazdaságok eredményeit és módszereit. A kiállítást ilyen céllal és nagy gondos­sággal készítette el több ezer fizikai és szellemi dolgozó. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a kiállítás is sikerrel tölti be szerepét a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében. A beszéd elhangzása után a párt és a kormány vezetői, va­lamint a megnyitó ünnepség többi részvevője megtekintette a kiállítást. Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter fogadást adott a kiállítás Mátyás-pince étter­mében. A fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a Miniszter- tanács elnöke pohárköszöntőt mondott. Megérkezett Besztercebányára i szovjet Besztercebánya (TASZSZ) A Nyikita Hruscsov vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség pénteken Prágából Besztercebányára, a húsz év­vel ezelőtti szlovák nemzeti felkelés központjába érkezett. A küldöttséget elkísérte An­tonin Novotny, a CSKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, köztársasági elnök, Jozcf Lenárt, a CSKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, miniszterelnök, valamint a CSKP, illetve az államélet több más vezetője. A szovjet küldöttség és Csehszlovákia vezetői részt vesznek a szlovák nemzeti fel­kelés 20. évfordulójának ün­nepségein. A besztercebányai repülőté­ren a vendégeket a Szlovák Kommunista Párt és a szlovák nemzeti tanács vezetői fogad­ták. A repülőtéren és a város utcáin több ezer főnyi ünneplő tömeg várta az érkezőket. A szovjet párt- és kormány- küldöttség, valamint a No­votny vezette csehszlovák párt­ós kormányküldöttség megko­szorúzták a Szlovák Nemzeti Felkelés terén álló szovjet hő­si emlékművet. A szovjet küldöttség és a csehszlovák vezető személyisé­gek az esti órákban Nyemec- ka-ba utaztak és ott megkoszo­rúzták a hősi emlékművet. (MTI) A Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz—44-et Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunióban pénteken vég­rehajtották a soronlevő műhold- kísérletet: pályájára bocsátották a Kozmosz—44-et. A szputnyik fedélzetén tudo­mányos berendezést helyeztek el, amelynek rendeltetése a kozmikus térség kutatásának folytatása a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett programnak megfele­lően. A tudományos berendezésen kí­vül a szputnyikon elhelyeztek egy rádióadó berendezést, amely a 90,023 megaherz frekvencián mű­ködik; egy rádiórendszert a pá­lya elemeinek pontos mérésére, egy rádió-távközlési rendszert, hogy továbbítsa a Földre a mű­szerek és a tudományos berende­zés működését ismertető adato­kat. A szputnyikon elhelyezett be­rendezés kifogástalanul működik. (MTI) Körültekintően készüljünk fel az őszi munkákra Tanácskozás a megyei pártbizottságon A járási pártbizottságok mezőgazdasági főelőadói teg­nap tanácskoztak a megyei pártbizottságon. Beszámoltak a járásukban folyó időszerű munkák helyzetéről. Tobak István, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályve­zetője és Fábri István osz­tályvezető-helyettes a megbe­szélésen azokra a tennivalók­ra hívta föl a figyelmet, me­lyeket idejében és jó minő­ségben el kell végezni az őszi nagy munkák sikere ér­dekében. Termelőszövetkezeteink mostani legfőbb feladata a hátralevő nyári munkák — gabonabehordás, -cséplés, szalmaletakarítás — mielőbbi elvégzése. Ezek éppúgy nem tűrnek halasztást, mint a si­lózás ütemének meggyorsítása. Az a tapasztalat, hogy ez a tennivaló egy kissé vontatot­tan halad, jó néhány siló­kombájn áll a megyében, a szövetkezetek egy része nem használja ki az adottságokat úgy, mint kellene. Tsz-eink érdeke azt is megkívánja, hogy a burgonya és a cukor­répa szedését az ütemezés szerint végezzék. Ahogy el­hangzott a tanácskozáson, kü­lönösen elmaradtak az istál- lótrágyázási tervek teljesíté­sével, Súlyos hiba ez, s a jö­vő évi termésátlagokat veszé­lyeztetik, ha ezt a feladatot nem végzik el gondosan szö­vetkezeteink. A vetésre idejében, alapo­san felkészült megyénk. Min­den szövetkezetben megtár­gyalták, hova kerül kenyér­gabona. Kidolgozták az intéz­kedési terveket. Hogy őszi feladatainkat idejében, meg­felelő minőségben végezhes­sük el, a tavalyihoz hasonló irányításra, szervezésre van szükség. Befejeződött a Pedagógus Szakszervezet munkavédelmi tanácskozása Előadás a gyermekek közlekedési balesetének megelőzéséről Mint hírül adtuk, a Peda­gógus Szakszervezet kétnapos tanácskozásán több fontos té­máról esett szó. Kucsara Pál, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium baleseti csopor jának vezetője a pedagógu­soknak a gyermekek közleke­dési balesetének megelőzésé­ben való feladatairól beszélt. Milyen módszereket alkal­mazzunk ezen a területen? Az előadó hangsúlyozta, hogy tudatos közlekedési fegye­lemre kell nevelnünk a tanu­lóifjúságot. A feladat kettős: a helyes közlekedés szabályai­nak oktatása mellett — neve­léssel — a gyermek tudatá­ban meg kell szilárdítani a tanultakat. A pedagógus mun­kája rendszeres, következetes legyen; soha ne mulasszuk el fölhívni a figyelmet a helyes közlekedésre, mert nem lehet nagyobb lelkiismeretfurdalása a nevelőnek annál, mint ami­kor egy hely üresen marad az osztályban — közlekedési bal­eset miatt. A nevelőmunka változatos, szemléletes legyen, a szabá­lyokat sokféle nevelőeszköz­zel tudatosítsuk. Például he­lyes, ha az úttestről való le- lépés szabályát a tanuló hall­ja a nevelőtől, őrsi foglalko­záson, iskolai gyakorlat al­kalmával stb. Ugyanakkor rajzokkal, makettokkal, fil­mekkel szemléltessük is. A hivatalos szervek neve­lőmunkáját általában az el­rettentés jellemzi. Ennek az a hátránya, hogy növeli a gát­lásosságot, a balesetveszélyt. Iskolában helyesebb a közle­kedési szabályok tudatosítása megnyugtató és derűs formá­ban. A tanácskozás tegnap dél­ben fejeződött be. Délelőtt Fried István tanár á tanuló­foglalkozások baleset-elhá­rításáról, dr. Kesztyűs János, az Állami Biztosító igazgató­ja pedig a tanulóbiztosítás feladatairól tartott előadást. Zárszavában Fehér Géza, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója tartalmas, gondo­latébresztő összejövetelnek ér­tékelte a két nap eseményeit, majd megköszönte a rendező szerv munkáiét A<= közremű­ködését.

Next

/
Thumbnails
Contents