Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-27 / 200. szám

Csütörtök, 1964. augusztus 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hasznos tanácskozások műszakiakkal A megyei tanács ipari osz­tálya az idén többször tanács­kozott vállalati főmérnökökkel, műszaki vezetőkkel. E megbe­széléseken az osztály szakem­berei segítséget nyújtottak a műszaki fejlesztési tervek el­őkészítéséhez, és beszámoltatták a vállalatokat e tervek teljesí­téséről. Az igen kedvezőtlen körül­mények között, elavult gépek­kel dolgozó tanácsi üzemek szakembereinek jó része (ta­lán a többsége) lassacskán belátta, hogy korszerű, jó minőségű gyártmányokat csak akkor készíthetnek, ha az eddi­ginél jobban emelik a műszaki színvonalat, ha felkutatják a rejtett tartalékokat, és haszno­sítják is őket. Rájöttek, hogy e feladatot csak akkor tudják végrehajtani, ha a műszaki fejlesztési tervben pontosan rögzítik, mikor mit kell tenni. Ebből fakad, hogy a főmérnö­kök, a technikusok a műszaki fejlesztési tervet ma már nem valami szükséges rossznak, hanem segédeszköznek tekin­tik. Azok pedig, akik még nem tulajdonítanak kellő jelentő­séget a műszaki fejlesztésnek, kénytelenek voltak tudomásul venni: a tanács minden válla­latától megköveteli, hogy a műszaki fejlesztési terveket elkészítse és végrehajtsa. Sőt azt is megköveteli, hogy e műszála fejlesztési tervek magas színvonalúak legyenek. A fonyódi tanácskozáson pél­dául az ipari osztály főmér­nöke visszaadta átdolgozásra a silány, nem eléggé meg­alapozott terveket. Az e tanácskozásokon tanú­sított következetességnek, az itt nyújtott segítségnek kö­szönhető, V hogy a nemrég Sió­fokon megtartott főmérnöki értekezleten az ipari osztály képviselői arról számolhattak be, hogy a vállalatok az első félévi műszaki fejlesztési terveket végrehajtották. Hasznosak voltak e tanács­kozások más szempontból is. A résztvevők sok javaslatot tettek egymás munkájának megjavítására, a közös prob­lémák megoldására. Fonyódon például az értekezlet után a főmérnökök megtekintették a szikvízüzemet, s elmondták, hogyan lehetne ott még jobbá tenni a munkát. Siófokon a Finommechanikai Vállalat fő­mérnöke azt javasolta a tanácsnak, hogy a község műszakijaiból alakítson munkaközösséget, amely meg­felelő dotációért kidolgozza az újítások bevezetésének tervét. Az ötletet mindenki igen jónak találta, csupán a bérezés mód­ján kell egy kissé változtatni. Akadt, aki azt tanácsolta, hogy ne fixbért adjanak a munka- közösség tagjainak, hanem a végzett munka arányában, az újítási terv elkészítéséért járó díjakat kapják meg. (Bizonyos, hogy ha a munkaközösségre bízzák- az újítási javaslat­tervek kidolgozását, az újításo­kat az eddiginél sokkal ha­marabb bevezetik.) Ügy tudjuk, hogy a tanács pozitívan értékeli az eddigi megbeszéléseket, s a jövőben is akar találkozni a műszakiak­kal. Sz. N. MEGVÁLTOZOTT A PROFIL — változnia kell a szakszervezeti munkának is a Bárdibükki Állami Gazdaságban U holdankénti 25 SSO forintért Az utóbbi négy évben meg­növekedett a Bárdibükki Álla­mi Gazdaság területe, hozzá­csatoltak addig több más vál­lalathoz tartozó üzemegységet, ezzel megváltozott a gazdaság profilja is: A termelési érték nagyobb része — -több mint tizennyolcmillió forint — az állattartásból származik. A gazdaság a gyenge műszaki fölszerelés, a nehéz domborza­ti és útviszonyok következté­ben hosszú ideig veszteséggel gazdálkodott. Az átszervezés óta szinte teljesen kicserélő­dött a gazdaság gépállománya, ez évben befejeződik az állat- tenyésztő telepek rekonstruk­ciója és a gépjavító bázis kor­szerűsítése. Hét év alatt öt szb-titkár A fejlődés megnövelte ' az emberek munkakedvét, de egyúttal feladatait is, hiszen a lehetőségek csak jobb munká­val aknázhatók ki. Igen na­gyok a szakszervezeti bizott­ság tennivalói. Az elmúlt hét évben öt szakszervezeti bizott­sági titkár váltotta egymást, gyakran cserélődtek az szb tag_ jai és a bizalmiak is. A két évben megyálasztott 11 szak- szervezeti bizottsági tag kö­zül azóta négy eltávozott a gazdaságból. Kevés figyelmet szenteltek a munkásellátásra, a balesetvédelemre, a dolgozók szociális és kulturális ellátásá­nak javítására. Bár ez évben már többet kezdeményeztek, méais az a helyzet — amint egyik beszámolójuk is megál­lapította —, hogy az szb-tagok csak a saját üzemegységük problémáit ismerik, s máshová nem tudnak hatékony segítsé­get nyújtani. Ez a fölismerés adta azt az ötletet, hogy az üzemegységekben munkahelyi bizottságokat alakítsanak. Gondok és gondok Öt üzemi konyha Van a gazdaságban, de nagyon kor­szerűtlenek, az étkezdék bú­torzata hiányos, s így csak napi 250 dolgozó veszi igénybe az üzemi étkezést. Csak a köz­ponti konyha rekonstrukciója segíthetne a bajon. A legtöbb üzemegységben nincs öltöző és mosdó, a munkásszállások kor­szerűsítése is sürgető feladat. Az üzemi tanács az idén sza­bályozta a munka- és védő­ruha-juttatás rendjét, sajnos sok rászoruló dolgozónak nem jutott munkaruha, nincs rá elég fedezet. Súlyos gondot okoz a sze­mélyszállítás. Rendszeresen kell — s nagy távolságokra is — embereket kiszállítani. Még nagyobb probléma az ebéd el­juttatása a távoli munkahe­lyekre. Mire a lovas kocsi meg­érkezik a dolgozókhoz, az étel elhűl, megkésik. Ebéd­szállításra is alkalmas jármű beszerzése megszüntetné ezt a gondot. Ehhez persze pénz szükséges, és sok pénz kellene szolgálati lakások építésére, illetve a meglevők felújítására, lakályosabbá tételére is.­Van törzsgárda Tavaly a gépek számának növekedésével nőtt a munká­sok száma is a gazdaságbál; Noha az emberek többsége a környező községekben lakik, és onnan jár be dolgozni az üzemegységekbe, jelenleg már kétszázan tartoznak a törzs­gárdába. A termelési tervek teljesítése tette lehetővé, hogy az első félévben a múlt esz­tendő azonos időszakához ké­pest több mint száz forinttal emelkedett a fizikai munká­sok havi átlagkeresete. Jelen­tősen nőtt a gyümölcstermelési szakmunkások és a traktoro­sok fizetése, viszont még min­dig alacsony a növényterme­lésben foglalkoztatott időszaki dolgozók átlagkeresete, emiatt gyakori a munkásvándorlás. A szakszervezeti bizottság arra törekszik, hogy megszüntesse a kiáltó ellentmondásokat, és orvosságot találjon a bajok megszüntetésére. A jó munkásokat erkölcsi­leg és anyagilag is elismerik, támogatják, népszerűsítik. A nagy munkák tartamára ver­senyt hirdettek, 9 a kiváló eredményt felmutatókat ki­tüntetésre is fölterjesztik. Ez évben 150 000 forintot fordít a gazdaság a jól dolgozók jutal­mazására. Hat brigád vetélke­dik a szocialista cím elnyeré­séért. Változott a gazdaság profil­ja, változtak az emberek is, most az a fontos, hogy a szak- szervezeti bizottság, is felnőjön a feladatokhoz. Varga József A kertészet a nagy jövedel­met hajtó üzemágak közé. tar­tozik. a tabi Egyetértés Terme­lőszövetkezetben. A len pél­dául holdanként hatezer forint ’•örüli bevétellel biztat, a ker­hiány. Az ötven négyszögölnyi korai saláta 15 000 -forinthoz juttatta a szövetkezetei:, a sa­láta helyét pedig uborka fog­lalta el. Nagy gondot fordítanak a A KISZ-kongresszus tiszteletére IM! 111* it ca verseny es Pamulfeiió-ipari Vállalat ICapaswari Gyáréban Versenyre szólította fel KISZ-fiataljait a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rának KISZ végrehajtó bizott­sága. A verseny célja, hogy az üzem fiataljai jó munkájukkal mozdítsák elő a népgazdasági terv túlteljesítését, és erősítsék az alapszervezeteket. A KÍSZ- kongresszus tiszteletére meg­hirdetett munkaversenyben az alapszervezetek tagjainak eredményét együttesen értéke­lik, tehát alapszervezetek kö­zötti verseny lesz ez. A kongresszusi verseny cél­jait hát pontban rögzítették. 1. Az alapszervezet tag­jainak átlagbére megha­ladja a műszak átlagát. 2. A fiatalok fordítsa­nak nagyobb gondot a jő minőség követelményei­nek megtartására. 3. Az Ifjúság a szocializ­musért-mozgalom követel­ményeit száz százalékra teljesítik. 4. Növelik a taglétszá­mot. 1 5. Az igazolatlan hiány­zást megszüntetik, erősítik a munkafegyelmet, elke­rülik a technológiai vé.- ségeket, baleseteket. 6. Az értékeléskor fi­gyelembe veszik a szo­cialista brigádokban dol­gozó alapszervezeti tagok létszámát és a »Kiváló dolgozó*-címet elérők szá­mát. A gyári KISZ-vb a verseny kiértékelésére pontozásos rendszert dolgozott ki. A mun­kaverseny 1964. december 3l-én zárul. A legjobb alap­szervezeteket jutalomban ré­szesítik. Az első helyezettek társas autóbusz-kirándulásra mennek, a második-harmadik helyezettek tárgyjutalmat és oklevelet kapnak. Németh Lajosné, a megyei KISZ-bizottság ifjúmunkás-fe­lelőse elmondotta, hogy köve­tendő a textilesek példája, s jó lenne, ha versenyfelhívá­sukhoz nemcsak a gyár alap­szervezetei, hanem Kaposvár és a megye többi ipari KISZ- szervezetei is csatlakoznának. Emelkedik a Casco-biztosítások száma Városon, falun mind több a gépkocsi. Megyénkben már mintegy 3000 személygép­kocsi van magánkézen. Az autótulajdonosok előnyös föl­tételekkel köthetnek biztosítást baleset, * törés, lopás esetére. Ez — a saját károkra érvényes Casco-biztosítás — a kocsi ér­tékének két-két százaléka. A nyugati országokban ma is magas díja van a Cascónak. Ez év elejéig 205 autótulaj­donos kötött megyénkben Casco-biztosítást. Augusztus elsejére ez a szám 390-re emel­kedett. De növekedtek a kár­térítések is. A múlt év első felében 15 alkalommal mint­egy 46 000 forint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító, az idei év nyolc hónapjában pedig 95 esetben mintegy 135 000 forintot. Tavaly az Állami Biztosító minden má­sodik Casco-biztosításra fize­tett kártérítést. Florida felé száguld a Cleo A CSURGÓ ÉS VIDÉKÉ KÖRZETI FMSZ BÚTORBOLTJA f. hő 23-31-ig modern konyhabútorokból vásárt rendez csurgói bútorboltjában. 10 féle konyhabúto’ban lehet, válogatni. (3525) Port au Prince-i rádiójelen­tés szerint a Haiti déli csúcs kén átszáguldott Cleo hurri kán ötven áldozatot követelt két hajót elsüllyesztett, Lesz Cayes város hatvan százalékát pedig romba döntötte. Most váltak ismeretessé a múlt hét végén a Francia-Guadeloupe- szigeten okozott pusztítás ada­tai: 14 halott, száz sebesült, húszezer hajléktalan és huszonhárommillió font ster­ling anyagi kár. A hurrikán átzúgott Kuba délnyugati partvidékén is te­temes anyagi károkat okozva A kubai fegyveres erők, szak­szervezetek és tömegszerveze tek hatalmas erőfeszítést fej­tettek ki, hogy a veszélyez­tetett terület lakóinak életét megóvják. Az amerikai meteorológiai intézet jelentése szerint, ha a hurrikán továbbra is ebben az irányban folytatja útját, a Florida-szoros nyílt vizén új erőre kapva csütörtökön el­éri a floridai zátonyokat. Az amerikai haditengerészet e térségben állomásozó egysége­it riadókészültségbe helyez­ték. (MTI). Kora reggel óta folyik a paprikaszttret. tészetnek minden hold földje pedig mintegy huszonötezer fo­rinttal kecsegtet. Tizenhat holdról négyszázezer forint be­vétel származik majd, körül­belül annyi, mint amennyi termékek osztályozására, válo­gatására, a szabvány szerinti értékesítésre. Paprikájuk jó részét például exportáron ve­szik át tőlük; a reggel szedett paprikát gondos kezek tisztára «fi* ' jT —r 'ÁssrCrí' if y- v‘‘ " * ..... Szabvány szerint minősítik, osztályozzák, s tisztára törlik az ex- portra saánt árut. hasznot a nyolcvanholdnyi len hozott az idén. A kertészet­re ráfordított munka, a szorga­lom, az irányítók szakmai sze- retete meghozza gyümölcsét. A szövetkezet vezetőinél le­leményességben, ötletben nincs törlik, csomagolják, s délután már szállításra kész az áru. Ezért mondják oly magabizto­san a vezetők, hogy talán még föle is lesz a négyszázezer fo­rintos bevételnek. Egif sajnálatos esői kellős közepébe csöppentem nemrég megyénk egyik kö­zös gazdaságában. A brigád­vezető fület és önérzetet sér­tő, durva hangon beszélt né­hány szövetkezeti gazdával. Amikor a szóban forgó gazdaság irodája előtt kiszáll­tunk a gépkocsiból, és az el­nök meg az agronómus hollé­téről érdeklődtünk, két asz- szony jött oda hozzánk. Egyi­kük könnybe lábadt szemmel mondta el panaszát. — írásom van az orvostól, hogy csak könnyebb munkát végezhetek — mutatta a pa­pírt. — De nem értik meg, hogy a burgonyaszedés nem nekem való . ..’ Azt mondják, ha ezt nem csinálom, egyéb munkát nem kapok . .. Rá­adásul úgy letolt a brigádve­zetőm, hogy majdnem elsü- lyedtem szégyenemben. Azt mondta, hogy ... Elhallgatott,- fontolóra vet­te, kimondja-e, megismétel­je-e azt a szót, mellyel bri­gádvezetője illette. Aztán ki­mondta, és tovább sírt. A másik asszony is vádol­ta a brigádvezetőt. Szabad-e így beszélnie egy vezetőnek? — kérdezték. Hiszen ők vá­lasztották ebbe a pozícióba! — Nem, nem engedhető meg. Nagyon rosszul cseleke­dett a brigádvezető, amikor így beszélt... Az elnök előkerítette a bri­gádvezetőt, s az asszonyok arra kértek, legyek tanúja szembesítésüknek. Végighallgattam őket... Igazat mondtak az asszo­nyok: a brigádvezetö nem ta­gadta, hogy durva szavakat használt a mezőn. így érvelt: — Kihoztak a sodromból, aztán kiszaladt a számon. Ezen nincs mit csodálkozni... Dehogy nincs! Ezen igenis van mit csodálkozni, sőt van mit szégyellni is. A durva hangnem sértő, és a szégyen­kezés könnyeit csalta egy szö­vetkezeti gazda szemébe: Mert ez az asszony éppen olyan gazdája szövetkezeté­nek. mint a brigádvezető. El­várhatja. hát. hogy illőképpen becsüljék, s ennek megfele­lően beszéljenek vele. H. F. 65. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS Budapest, 1964.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents