Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

Csütörtök, 1964. augusztus 20. 5 SOMOGYI NÉPLAP Vetéstől az új kenyérig Maholnap egy éve lesz, hogy megkezdődött az ország idei kenyerét megalapozó nagy munka termelőszövetkezete­inkben : a kenyérgabona veté­se. Senki sem tudná pontosan megmondani, hogy hány tsz- tag és gépállomási traktoros vett részt ebben, s hány taná­csi és pártfunkcionárius segí­tett az őszi nagy tennivalók megszervezésében, irányításá­ban. Annyit tudunk azonban, hogy nagyon sok ember fára­dozott akkor a mezőn éjt nap­pallá téve megyénkben is. Is­merünk termelőszövetkezeti vezetőket, akik nemcsak meg­nézték a vetőgépek munkáját, hanem vetettek is. Láttuk őket, amint felültek a traktor nyergébe, és fölváltották az álmos, fáradt traktorost. Pél­dákat sorolhatnánk arra, mi­lyen lelkesedéssel, hallatlan erőfeszítéssel birkóztak a ta­lajmunkákkal a megye dombo­sabb vidékein az emberek, és hogyan igyekeztek a lehető égj óbban szolgálatukba állíta­ni, kihasználni a segítőtársat: a gépet. Nagyobb területen ke- ült földbe a mag, mint a ko­rábbi években, és mindenki negállapíthatta, hogy a minő­séggel jóval kevesebb baj volt, mint azelőtt. Már október 6-án hírül adhattuk, hogy megyénk közös gazdaságai elvetették a kenyérgabona 55 százalékát, aztán 13-án a 63 százalékát, és végül október 27-én közöltük, hogy megyénk teljesítette föl­emelt vetéstervét: 114 450 hol- on került földbe a búza és a ■’s. Azt, hogy ez a dátum a múlt vi kenyérgabona vetés befe­jezését jelenthette, számos .lasznas kezdeményezés segí­tette elő. Ilyen volt a tiszaföld- vári Lenin Tsz országos és a csurgói járás megyei verseny- felhívása. Ezenkívül ott volt a ráksiak kezdeményezése, amely a vasárnapi műszakot tűzte célul és valósította meg. A felhívásokhoz nagyon sok gazdaság csatlakozott, bízva a tagság összefogásában, szor­galmában. Október első napja­iban brigádgyűléseken hatá­rozta el például a háromfai Űj Barázda Termelőszövetke­zet tagsága is, hogy csatlako­zik a tiszaföldváriak országos versenyfelhívásához. Vállalták, hogy az 5 százalékkal meg­emelt kenyérgabona vetéster­vet október 30-ig teljesítik, jó ninőségben földbe rakják 203 holdon a magot. Majd­nem egy éve, 1963 október 3- ín kelt a háromfaiaknak ez a határozata. Azóta... Azóta bizony elmúlt az ak­kori ősz, azt követte a tél, a tavasz és most kifelé megyünk i nyárból, ismét közeledünk íz őszi szántás-vetés időszaká­hoz. Az évszakok, amelyeket ' háromfai Űj Barázda Ter­előszövetkezet tagjai maguk mögött, hagytak, színesek, vál­tozatosak voltak. Bővelkedtek munkában, egy zárszámadás­ban is részük volt azóta. De ’’essünk még egy pillantást az "'múlt őszre, pontosabban az 'k tőben vállalásra. Háromfán siettek a kenyér- babona elvetésével. Ebben a si­eben azonban nyoma se lát­ott a kapkodásnak, a fejet- " hajrázásnak. Szervezetten, -’'iltekintően végezték a ta- : *1 ókészítést, odaadó munká- 1 igyekeztek minél előbb intőt tenni az őszi nagy ten- 'való végére, és ezzel válla­suknak eleget tenni. S amit ’*“rveztek, azt jobban sikerült “gvalósítani, mint ahogy rták. A búza meg a rozs ve­dével majdnem egy héttel a 'Halt határidő előtt, október ’4-én végeztek. Jó magágyba került p kenyérnek való, ide­iében letették vállukról a gon­dot, s a jól végzett munka tu­datában fogadták a telet a há­romfaiak. Több mint ezer hold kenyérgabona várta a tavaszt a hótakaró alatt... Jól telelt, nem fagyott ki a gabonájuk. Tavasszal nagyon szépen indult fejlődésnek a vetés, igyekeztek is minél előbb dikonirtozni, hogy a gyomokat megsemmisítsék. Gépekkel vegyszereztek, ha- “ar megoldották ezt a felada- t és akkor már szinte ész- • főnül — az egyéb növé- hon adódó tennivalók 'k magukra a figyelmet rőt — kalászba szökött a gabona. Hiába volt hagyo­mányos aratási kezdődátum­ként Péter—Pál napja, június 29-e megjelölve, előbb kérték a kaszát az őszi kalászosok. És ugyancsak egy nappal előbb, 28-án elemi csapás érte a szö­vetkezet gabonáját. Jeget ka­pott gabonaterületüknek mint­egy háromötöde, és ezen a ré­szen a jégverés következtében 25 százalékos kár keletkezett. Mindez azonban nem fékezte az aratás ütemét. A gabonabetakarítás kezde­tére így emlékezik vissza Ste- fanecz Ferenc, az Űj Barázda Termelőszövetkezet elnöke: — Gépeinket jól felkészítet­tük az aratásra, de számoltunk azzal is, hogy a vártnál többet Háromfán is sok gabonát arattak kézzel az idén. kell kézzel levágnunk. Idejé ben gondoskodtunk elegendő kaszapárról... Az előkészületeket követően nem is volt különösebb* zök­kenő a munkákban. A gépek­— Általában jól fizet a ga­bonánk — mondta a tsz-elnök —, körülbelül 30 vagonnal több termett belőle, mint ta­valy. Igaz, többet is vetet­tünk ... Zúgott a gép, kavargott a por, és a tűző napon megállás nélkül folyt a munka Szilos- pusctán. A Cztpóth-brigád 18 tagja kihasználta az igazi cséplési időt, másnap másik brigád adta a csapatot. A me­legben különösen a »polyva- lyukban« izzadtak az asszo­nyok — Bükki Józsefné és Tivald Jánosné —, akik a gép alól elhúzták a polyvát, töre- ket. Hátul, a gép mögött zsá­kok teltek acélos gabonával, s a feszes zsákokat erős kezek lendítették a mérlegre. Az egyik brigád már megkapta a cséplőgéptől a gabonaszükség­letét, és most a többiek vol­tak soron. A szemet a nagy­atádi malomba viszik a szö­vetkezeti gazdák, ott becseré­lik lisztre. A gépjárművek az , értékesítésre szánt közösgabo­nát szállítják, alig győzik ... — Legtöbben maguk sütik a kenyeret — mondták a há­romfaiak. — Otthon, a házi­kemencében pirul az új ke­nyér ... Ma, az új kenyér ünnepén már idei gabonából sütött ke­nyeret tehetnek az asztalra Kozma Józsefek, és még sokan Háromfán, s a kenyér sze- lés ünnepi pillanatában — mert ez a pillanat ünnepi még ma is csaknem minden ház­ban — bizonyosan emlékez­nek is. Visszagondolnak az elmúlt őszre és azóta eltelt hó­napokra, amíg az elvetett ga­bonaszemek terméséből most új kenyér került az asztalukra. Nem árt emlékezni a tava­lyi őszre, mert az akkori fá­radtságos munka eredménye­ként ma szerte az országban új kenyeret fogyaszthatnak az emberek. És hasznos az emlé­kezés akkor is, ha arra gondo­lunk, amit tavaly október ele­Ezt a kenyeret már az idei gabona lisztjéből dagasztot­ták. A családban évről évre ünnepi pillanat az új kenyér megszegése. jén a háromfaiakról írtunk, a versenyfelhíváshoz való csat­lakozással kapcsolatban: »A szövetkezetben nagy területen vetnek kenyérgabonát a burgo­nya után. Az asszonyok ígére­tet tettek a brigádgyűlése­ken: Szorgalmas munkával biztosítják, hogy ne okozzon fennakadást a vetés ütemé­ben a betakarítás.* Az új ke­nyér arra kötelez, hogy az idén is idejében földbe kerül­jön a mag mindenütt. Ez azon­ban csak akkor lehetséges, ha a cséplést követő legközelebbi tennivalóval, a kapások beta­karításával nem késnek el, hi­szen zömmel ezek helyére ke­rülnek az őszi kalászosok. Er­re is gondolni kell most, az új kenyér ünnepén ... Hernesz Ferenc A cséplőgép »falja« a gabonát. A cséplés az Űj Barázda Tsz-bcm is a gabonabe taka­rítás végét jelenti. re és az emberekre várt nem­csak a búza és a rozs, hanem a takarmánygabona is: ösz- szesen több mint 1600 holdról kellett letakarítaniuk a kalá­szosokat. Két saját kombáj- nukon kívül a Nagyatádi Gép­állomás, majd pedig a Csoko- nyavisontai Gépállomás há­rom-három arató-cséplője dol­gozott a táblákon. Több mini 300 holdat rendről szedtek föl. Mintegy 450 holdon kéz­zel arattak a szövetkezeti gaz- dák és besegítő családtagok. 45 kaszapár vágta rendre a gabonát az öt brigádból. Mi­után végeztek, máris várt rá­juk a következő feladat: a cséplés. Két saját és három gépál­lomási cséplőgép állt munká­ba a közös szérűkön. A múlt hét közepén az öt brigádból három már befejezte a csép­lést. Amikor legutóbb ott jár­tunk, asztagokról dobálták a gépre a kévéket, serényen dolgozott a cséplőcsapat min­den tagja. Az egyik szövetke­zeti gazdától, Bükki Lászlótól hallottam, hogy azon a táb­lán, ahol csépeltek, 18 mázsát adott a búzának holdja 22.50— 67.80 Ft-ig 114.— Ft-ig 60.40 „ 43.20 „ 34.20 „ — 52.— „ — 108.— NYÁRI VÁSÁR MÉG 2 NAPIG a áomogy magiéi Ipárcitt-kiskereskedelini Vallalat szakiizieteiben! Nyári nyomott pamutszövetek Fésűs műszál szövet, 140 cm széles Műselyem twill, gcpnyomott, 90 cm széles Dési műselyem, gépnyomott, 90 cm széles Divatvászon. 80 cm széles Női nylonharisnya, 15—30-as vastagság 42. Lányka gyapjúpulóver 68.­Gyermek karlsbádi kesztyű 17.70 — 23.70 Férfi apacsing hosszú ujjal, kívül hord 50.-------210.— F iú apacsing hosszú ujjal, kívül hordós Gyermek fürdőköntös, maiimé Férfi szövetzakó Férfishort és -pantaló, vászon, ballon Női nyári pamut szövetruha, Női pamutszövet blúzok Bébi, lányka és bakfis nyári .ruhák Női haiásznadrág, karton, patrasz, ballot Bakfis halásznadrág, patrasz, ballon Női fürdőruha, karton, piké, selyemszatén 85.------240. L ányka fürdőruha, karton, piké Bakfis fürdőruha, karton, piké Nylonkendő, kézzel festett Strandtáska Férfi szandál Női szandál Gyermekszandál 30 százalékos engedmény! 17.— —125 — 78.— —153.— 280.— — 750.— 70.— — 250.— 70.— — 200.— 40.— — 150.— 32.— — 320.— 80,— — 150.— 68.— — 130.— » 85 — — 240.— 36.— — 69.— 50.-------140.— 132 .— 60.-------156.— 95.-------­380.— 59.-------270.— 37 .-------130.— c f Miről írtak a somogyi lapok 1949. augusztusában? *\ Somogyi Hírlap, 194b. augusztus 7. vasárnap. Vastag betűs cím az első oldalon: »Törvényjavaslat a Magyar Nép- köztársaság alkotmányáról«. — A pénteki minisztertanács — írja a lap — elfogadta a Magyar Népköztársaság alkot­mányáról szóló törvényjavaslatot. Alatta a tervezett alkot­mány. »1. fejezet 1. §. Magyarország: népköztársaság*. Az 1949. augusztus 7-i Somogyi Hírlap három oldalon közölte az új alkotmánytervezet tizenegy fejezetét. Kedden, kilencedikén »A népuralom alkotmánya« cím­mel közöl vezércikket a lap, s arról tudósít a második ol­dalon, hogy 360 új óvoda épül az országban. Tizenkettedike, péntek: Az országgyűlés elé terjesztet­ték az alkotmányról szóló törvényjavaslatot. A második ol­dalon a »Vasárnap nyílik meg a kaposvári múzeum képtá­ra. — Állandó otthont kap végre a Rippl-Rónai gyűjte­mény* című tudósítás olvasható. A szombati szám beszámol a budapesti Világifjúsági Találkozó előkészületeiről, a keddi szám már a VIT meg­nyitójáról közöl részletes tudósítást az első oldalon. «-Az új alkotmány és az if júság* című vezércikk írója az alkotmány 52. paragrafusára hivatkozva fejtegeti annak jelentőségét, hogy a világ békeszerető fiataljai Magyarországon találkoz­tak. Ugyancsak a keddi, 16-i szám közli, hogy vasárnap meg­nyílt Kaposváron a KMTE sportpályán a mezőgazdasági kiállítás és vásár. Másnap terjedelmes cikk foglalkozik az­zal a jelentős eseménnyel, hogy szeptemberben megnyitják a tízezer kötetes kaposvári körzeti könyvtárat. 1949. augusztus 20. szombat. »Törvénybe iktatta az országgyűlés az alkotmányt« — közli a történelmi jelentőségű eseményt a megye dolgozói­val a Somogyi Hírlap. A Somogyi Napló »Az alkotmány és az új kenyér ünnepe« címmel közöl vezércikket. A Hírlap neves államférfiak, politikusok nyilatkozatát közli. Rusz- nyák István töbek között arról beszélt, hogy 15 ezer általá­nos iskolás diák kapott ösztöndíjat és az állam ötmillió fo­rintot osztott szét az egyetemista diákok megsegítésére. A Somogyi Napló írja: Szeptember 1-től megszűnik a kenyér­jegy. Riport a harmadik oldalon: »A leningrádi egyetemre indul két ösztöndíjas somogyi diák.* Kedd, 1949. augusztus 23-a: tizenötezer kaposvári dol­gozó ünnepelte a Kossuth téren az új alkotmányt, az új ke­nyeret, és a világ ifjúságának budapesti találkozóját. Törvénybe iktatták az új alkotmányt, s ezzel egyidőben eltörölték a kenyérjegy-rendszert; képtárat, tízezer kötetes könyvtárat nyitottak Kaposváron, ösztöndíjas somogyi diákokat küldtek tanulni a leningrádi egyetemre. Tizenöt évvel ezelőtt nagyonis jelentős események vdltak ezek, különösen akkor tetszik annak, ha kezünkbe veszünk egy akkor hét, ma huszonkét éves újságpéldányt az Üj Somogy 1942. augusztus 21-i lapszámát. Kedélyeskedő sorok az ötödik oldalon, a »Tudja-i ön ...?« rovatban. Mert mit illett tudni 1942-ben az olvasó­nak...? Ilyeneket: »...a keleti fronton egy német harci- repülő-kötelék kiszámította, hogy a háború kitörése óta eddig húszmillió kilogramm bombát dobott le .. .* Jellemző a német precizitásra, hogy még azt is pontosan kiszámol­ták, hogy ez 15 840 vasúti kocsi rakományának felel meg. És hány ember halálának... ? Ezt már »-önnel*, kedves olvasó, nem tudatták. A tízezer kötet könyv és a húszmillió kilogramm bom­ba között éles az ellentét, mint ahogy éles 1942 és 1949 kö­zött is. , . A kaposvári Levéltárban átnéztem az Alkotmány tör­vénybe iktatásának heteiben megjelent megyei lapokat Az a bizonyos 1942-es évfolyam csak véletlenül keru a kezembe... — Vincze — Nem tartják be a szerződést a termelőszövetkezetek Villáminterjú a Nagyatádi Konzervgyár igazgatójával A Nagyatádi Konzervgyár­ban most folyik a paradicsom, a paprika, az uborka és az al­ma feldolgozása. Az üzem igazgatójának néhány terme­léssel kapcsolatos kérdést tet­tünk fel. — Eleget tett-e eddig köte­lezettségének a konzervgyár — kérdeztük Sasvári elvtársat. — Egy-két termékből Hő­ként meggyből és borsóból) kevesebbet dolgoztunk fel a tervezettnél. Ugyanis a terme­lőszövetkezeteknek mintegy 50 százalékától nem kaptunk ele­gendő jó minőségű terményt. Nem tettek eleget szerződés­ben vállalt kötelezettségüknek. — Miért nem szállítottak elegendő gyümölcsöt, s egyéb terméket a szövetkezetek ? — Sok tsz-ben nem szedik le időben a termékeket. Ennek az a következménye, hogy a gyümölcs, a növény túlérik, feldolgozásra alkalmatlanná válik. Például a borsó minősé­ge jelentősen romlik, ha két- három napot késnek a szedé­sével. — Mit tanácsol a termelő- szövetkezeteknek ? — Azt, hogy szervezzék meg jobban a munkát. Szedjék le időben a konzervipari termé­keket akkor is, ha sok egyéb elfoglaltságuk van. Vonják be ebbe a munkába a fiatalokat is, az öregeket is. Adjanak ju­talmat azoknak, akik időben leszedik a konzervipari termé­keket. Azt az időt, amelyet a velünk folytatott vitára paza­rolnak egves szövetkezeti ve­zetők, fordítsák a munka jobb megszervezésére. Mi ugyanis a legádázabb vita után sem te­kinthetünk el a szerződésben lefektetett szabványoktól. Azok se jutnak előbbre, akik más szakértők bevonásával igyekeznek értékeltetni árui­kat. (Nemrég a háromfai szö­vetkezet, miután a termékek egy részét nem találtuk meg­felelő minőségűnek, a gyár költségére külön szakértőt vi­tetett a tsz-be. A 150 forint értékű uborka elbírálásával kapcsolatban 320 forint kiszál­lási költség merült fel.) Ezt természetesen nem hagyjuk annyiban. — Szeretnénk, ha a szövet­kezetek megértenék: ilyen módszerekkel nem érnek el eredmény. Sokkal jobb lenne, ha a szerződésben vállalt kö­telezettségüknek eleget tenné­nek és minél több első osztá­lyú árut adnának. Ez saját ér­dekük is, hiszen az első osztá­lyú terméket magasabb áron vesszük át. — sz — A Latinka Sándor Művelődési Ház értesíti a közön­séget, hogy e hó 20-án, csütörtökön is tart táncestélyt 7 órai kezdettel. A rendezőség. 3513

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents