Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-18 / 193. szám

Kedd, 1964. augusztus 18. 3 „NEHEZ“ EMBEREK Nem az izgágákról akarok írni, azokról, akik szó- szátyárkodva szinte sportot űznek a vezetők tekintélyének lejáratásából, a munka front­ján azonban a hátsó vonalban »•küzdenek«, szájukkal igye­kezve pótolni nem éppen ki­magasló teljesítményüket. Olyan dolgozók — vezetők és beosztottak — megítéléséről kívánok írni, akikről néha — előléptetés, kitüntetés, jutal­mazás alkalmával — amolyan óvatos körülírással nyilatkoz­nak fölötteseik, valahogy így: igaz, hogy jól dolgozik, de ... És itt következnek a legkülön­bözőbb kifejezések, amelyek azt tükrözik, hogy az illető nem éppen »sima« egyén, egyenletes magatartásé, néha bizony elragadtatja magát, öt­letei lázba hozzák, egy-egy fe­lülről kapott fonák intézkedés paprikás hangulatba kergeti, is véleményét nem is rejti vé­ka alá. Az ilyen ember hoz­zászólásra emelt keze láttán jelentősen moccannak az el­nöki asztalnál, és szavai nem­egyszer kavarnak vihart, te­szik izgalmassá a túlságosan problémátlanul induló értekez­letet. Az ilyen emberek mun­káját elismerik ugyan, de nem szeretik őket, általános emberi értékeik megítélésekor több fenntartást hangoztatnak: »ne­héz ember«, »problémás ká­der«, »nem könnyű együtt dol­gozni vele«, »csak a hibákat látja«, »valami van körülöt­te«, »megint kittalált valamit« — és mindez néha elég ahhoz, hogy elüssék egy-egy följebb-, sorolástól, kitüntetéstől, vala-f mely bizottságba, testületbe való jelöléstől. Egy tsz-elnök ismerősöm több mint tíz éve vezeti az egyik nagy közös gazdaságot. Érti a dolgát, technikumot végzett, szenvedélye a mun­kája, szinte nem ismer szóra­kozást. Nagy energia feszíti, rengeteget és eredményesen dolgozik. A felsőbb utasításo­kat azonban nem fogadja kri­tika nélkül, és azt sem titkol­ja, hogy a mezőgazdasághoz nem értő, egy-két napra kihe­lyezett patronálok inkább aka­dályozzák munkájában, mint­sem segítik. Persze, ha vala­mi mégsem sikerült a várako­zásnak megfelelően, kész az ítélet: nem csoda, hisz N.-nek nem kell a járás vagy a me­gye segítsége. És a háta mö­gött igencsak fájt hallanoiji a véleményt róla, elég rosszalló színezettel: »Problémás« ember, sok baj van vele, és különben sem áll jól a járás előtt. Az egyik iskolaigaz­gató a szolgálati lakás vé- delmezése közben ellentétbe került a járási vezetőkkel. Bái munkáját átlagon felül jól vé­gezte, mégis csak a harmadik alkalommal kerülhetett a ju- talmazandók közé — a szak­irányító szervek által szorgal­mazott és a pártbizottság el­rendelte alapos kivizsgálás eredményeként. Addig — kü­lönféle ürügyekkel — nem hagyták jóvá fölterjesztését Sajnos, nem ritka eset ma sem, hogy az iskola igazgatója vagy valamelyik nevelője ellentétbe kerül a község egyik vagy má­sik vezetőjével. Az ügy — ér­demleges, konkrét tény hiá­nyában — néha úgy kerül a fö- löttes szervekhez, járási vagy megyei vezetőkhöz, hogy »az illető pedagógussal problémák vannak az utóbbi időben«. És az egyoldalú tájékoztatás alap ján könnyűszerrel hozzá is jut a »nehéz« jelzőhöz. Erről per sze talán sosem szerez tudo­mást. Ismerek egy tanácselnököt Ügyes, találékony, szorgalmas vezető. És »problémás«. Mert sok vonatkozásban másként látja a falu életét, egyebek kö­zött a tsz munkáját, irányítá­sát mint fölöttes szervei. És ezt nem is takargatja. Értekez­leteken elsőként szerepel a ne­ve a hibát elkövetők között, leggyakrabban ő megy kihall­gatásra főnökeihez. Sorolhatnám a példákat. Említhetnék tantestületi tago­kat, akik nem fogadják min­dig ovációval az igazgató nem­egyszer bizarr ötleteit; terme­lőszövetkezeti tagot, akinek csak az a baja, hogy »nagy a szája«, üzemi munkást, hiva­talnokot, akik különböző fóru­mokon vagy egyéb alkalmak­kor elmondott bíráló szavuk­kal érdemlik ki a »nehéz« vagy »problémás« jelzőt. i Semmiképpen sem kí­vánom bizonyítani, hogy a példákban említett — egyéb­ként hangsúlyozom, hogy mun­kájukat átlagon felül végző dolgozók — hibátlan emberek, akiket bírálni sem szabad. Sőt! Éppen ötletgazdagságuk, bátor véleménynyilvánításuk követe­li meg, hogy energiájukat, tö­rekvéseiket helyes mederben tartsuk, az egészségtelen vagy éppenséggel káros — bár nem rosszindulatú — munkálkodá­sukat nyesegessük, visszaszo­rítsuk, ha szükséges, figyel­meztessük őket a határozatok pontos értelmezésére. De az ál­landó, rosszízű, hátrányukra szolgáló jelzőt semmiképpen sem érdemlik meg. Feltétlen többet szolgálnak ugyanis a társadalomnak, mint a »csen­des« emberek, akik közepesen dolgoznak — vagy éppen an­nál is rosszabbul —, de nagy­szerűen tudják mutatni magu­kat, buzgón helyeselnek fölöt- teseiknek, nincs problémájuk, aggodalmuk. Ha szóba kerül­nek: nincs semmi baj velük És akárhogy nézzük is, előnyt élveznek azokkal szemben akik bátran, őszinte felelősség- érzettől áthatva mondanak bí­rálatot, nyilvánítanak véle­ményt »kényes« kérdésekben is. Ha némely elgondolásuk megvalósíthatatlan is, szenve­dély fűti szavaikat, tetteiket, ha ez néha túlzásokra ragad­tatja is őket. Figyelmet és na­gyobb megbecsülést érdemel­nek e »nehéz« emberek. P. L. Épül a 10 vazonos dohánypajta a somogyfajszi Kossuth Tsz részére. Az építkezést nagyobb ütemben kellene folytatni, hogy a szezonra át tudja adni a Tatarozó Vállalat. Csak fellobbanás volt? Tanulságos értekezletet hí­vott össze a minap a Hazafias Népfront városi bizottsága. A körzeti népfrontbizottságok aktívái azt vitatták meg, ho­gyan tehetnék jobbá, szervezet­tebbé a város szépítését elő­mozdító társadalmi munkát. Emlékszem, egy néhány hó­nappal korábbi tanácskozáson a feladatokról, a tennivalók el­osztásáról, a társadalmi munka menetének kijelöléséről volt szó, s azután olyan lendülettel indult meg a lakosság munká­ja, amilyenre talán még soha nem volt példa Kaposvár tör­ténetében. De... Egy-egy ház előtt, néhány utcában gazos maradt a járda- szegély, munkás kéz kellett volna a vásárcsarnokhoz, a Megyei Könyvtárhoz — nem volt mindig elég. Jelentkeztek a hibák, s úgy látszott, hogy a társadalmi összefogás páratlanul szép fel- lobbanása csak fellobbanás volt. Elmentek az emberek dol­gozni a könyvtár parkosítandó környékére. Gépkocsit vártak, hogy elvigye a földet, törmelé­ket. ígért kocsit például a Sü­tőipari Vállalat is, a szikv íz­üzem is, csak nem küldtek. Ki­fogás persze volt, hogy miért nem, el is »kellett« fogadni mert a társadalmi munkát, ha gépkocsi végzi is, nem tudja mással honorálni a Népfront — és közvetve a város szépet szerető lakossága —, mint »kö- szönöm«-mel. Megtervezték a társadalmi munkát, de sohasem annyi ember jött, mint amennyire számítottak. Ha kevesebb, nem tudták elvégezni a munkát, ha több, nem jutott mindenkinek szerszám. És ki szeret tétlenül álldogálni, és ki jön el még egyszer, hogy esetleg ugyanezt csinálja? Vagy: a ruhaüzem felajánlott 200 társadalmi mun­kaórát — nem teljesítette mind. A Kefeüzem? A válla­lat 1184 órából semmit sem végzett Mit lehet tenni? Erről tanácskozott az a har- mincegynéhány ember. A legfontosabb, hogy a tár­sadalmi munkák föltételeit mindenütt biztosítsák, s csak olyan munka elvégzését vál­lalják, amit el is végeznek. Vonatkozik ez elsősorban a hivatalokra és a vállalatokra. Társadalmi munkára szük­ség'van, hiszen ez százezer fo­rintokkal segíti elő a város fejlesztését. Ügy kell tehát a munkát vállalni, szervezni és végrehajtani, hogy a tavasszal tapasztalt lendület jellemezze végig a lakosság társadalmi te­vékenységét, s ne kelljen ké­sőbb azt mondani, hogy az egész csak fellobbanás volt. V. J. Negyven holdon termelnek uborkát a belegi Kossuth Tsz-ben. Termésük jól sikerült. Tervük szerint 400 000 forint bevételt hoz az uborka. Képünkön az osztályo­son uborkát a Nagyatádi Konzervgyár részére szállítják. Új akciók a háxtáji tehénállomány fejlesztésére Egypár nappal ezelőtt ismer­tettük lapunkban azt a minisz­teri utasítást, amely szerint újabb kedvezmények léptek életbe az itatásos borjúneve­lési módszer fejlesztésére. A rendelkezés értelmében töbt millió forintot kapnak azok a termelőszövetkezetek, ame­lyek a borjúnevelés korszerű­sítésére törekszenek, s mint­hogy jelentős megtakarítással jár a borjak itatásos nevelése, ezt a módszert vezetik be a közös gazdaságuk tehenészeté­ben. Ez is és még sok más intéz­kedés könnyíti meg, teszi gaz­daságosabbá a tenyésztést. A selej ttehén- üszőcsere akció az Állatforgalmi Tröszt nincs üsző, amellyel pótolható legutóbbi utasításai között sze­repel. Célja, hogy a termelő­szövetkezeti tagok háztáji gaz dóságában fiatal, további egészséges utódok ellésére ké­pes tenyészállatok kerüljenek az öreg, beteg, kiselejtezésre érett egyedek helyére. Az ak­ció sikere esetén több hízó és tenyész alapanyagot várhatunk megyénk háztáji gazdaságaitól is, következésképp jóval több tehénnel, nagyobb mennyiségű tejjel és tejtermékkel, vala­mint hízómarhával rendelkez­hetünk a jövőben, mint most. Megyénkben annál is inkább érdeklődésre tarthat számot ez az akció, mert a tapasztalatok szerint a gazdák nem szívesen vettek fiatal vemhes üszőt ad­dig, amíg nem adhattak túl kevés tejhozamú, öreg tehe­nükön. Ha mégis kiselejtezték tehenüket, tehát megszabadul­tak tőle, nem volt ott mindjárt helyette a fiatal tenyészállat. Hogyan segít ezen az új ak­ció? Két lehetőséget is kínál — mindegyiket előnyös felté­tellel — a kiselejtezett tehén pótlására. Az egyik módot ad arra, hogy ha a szövetkezeti vagy egyéni gazda a kiselejte­zett tehén helyett saját gazda­ságából üszőt vagy vemhes üszőt fog tenyésztésbe, s ezt legalább egy évig tenyésztés­ben tartja, akkor az első vagy másodosztályú selejttehénért az érvényben levő szabadfel­vásárlási árat kapja. Ezen fe­lül a tenyésztésbe állított üsző hathónapos vemhességekor a leadott selejttehén minden ki­lója után három forint úgyne­vezett üszőbeállítási prémiu­mot fizet a vállalat. Ka pedig Kihelyezett kertészeti tagozatot indít Soraogyszobon a Kőszegi Mezőgazdasági Technikum Kaposvár és Balatonboglár után Somogyszobon is meg­indítják a mezőgazdasági technikum kihelyezett tagozatát A Kőszegi Hámán Kató Mezőgazdasági Technikum irányítá­sával működő kertészeti tagozat a Hazafias Népfront kezde­ményezésére és támogatásával indul meg elegendő számú je­lentkező esetén már az ősszel vagy legkésőbb januárban. Az esti tagozatú oktatást a Somogyszobi Általános Is­kolában bonyolítják le. A szaktárgyakat a kőszegi technikum, a többi tantárgyat a Somogyszobi Általános Iskola tanárai tanítják. A fölvételhez általános iskolai végzettség szüksé­ges, a jelentkezőknek fölvételi vizsgát kell tenniük, s lehe­tőségük van arra, hogy előkészítő tanfolyamon vegyenek részt. A technikum kertészeti tagozatának elvégzése után a hallgatók technikusi oklevelet és érettségi bizonyítványt kapnak. Az első évfolyamra harmincöt hallgatót vesznek föl. A kihelyezett tagozat iránt máris nagy az érdeklődés; Nagyatádról tizenkét hallgató jelentkezéséről érkezett hír a Hazafias Népfront megyei titkárságához. volna a kiselejtezett tehén, ak­kor kedvezményes vásárlással juthat hozzá a szövetkezeti gazda. A tenyésztési körzet­nek megfelelő fajtájú, tenyész­tésre alkalmas minőségű üszőt igényelhet az Állatforgalmi Vállalattól, és a minőségtől függően 3000—3600 forintért tenyészüszőt, 5800 forintért pe­dig vemhes üszőt kaphat. Mitévő legyen a gazda ak­kor, ha nincs selejttehene, sem pedig tenyésztésre alkalmas üszője, szeretne azonban te­hénhez vagy vemhes üszőhöz jutni? Az új akció szerint megvásárolhatja — szintén kedvezményesen — a vállalat­tól készpénzért, ha egy éve nem volt nőivarú szarvasmar­hája, biztosítani tudja a te­nyésztési föltételeket, s mind­ezt a helyi tanács igazolásával bizonyítja. A vételár ugyanaz, mint az előbbi esetben. A vál­lalat egyetlen föltétele, hogy a gazda a tőle vásárolt üszőt egy hónapon belül vemhesítse, vagy ha vemhes üszőt kapott, azt az ellés után egy éven át saját tenyésztésében tartsa. Darányban például Vörös János tsz-tag egy vemhes üszőt igényelt. Ott jártunkkor éppen egy hízómarhát adott el a vál­lalatnak, és bejelentette, hogy mivel nincs tehene, üszőt kér a vállalattól. Az eladott álla­tért több, mint hatezer forin­tot kapott, a tenyészmarha vi­szont 5800 forintjába kerül, így még marad is pénze. Az igé­nyelt üsző héthónapos vemhes, amikor új gazdájához kerül, s így mindenképpen kifizetődő a vétel. Az új akció tehát kedvező föltételekkel juttatja tenyész­állathoz a gazdákat. Így rö­vid idő alatt gyarapítható a háztáji gazdaságok tehénállo­mánya, ennek eredményeként pedig fokozni lehet — a sza­porulat révén — a hízómarha­értékesítést, és elegendő alap­anyag áll rendelkezésre a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztéséhez is. Hernesz Ferenc Leányka kartonruha 58,— Ft-tól 76,— Ft-ig Leányka szövetruha 120,— Ft-tól 160,— Ft-ig Leányka szoknya 120,— Ft-tól 180,— Ft-ig Leányka matrózblúz 96,— Ft-tól 130,— Ft-ig Leányka iskolaköpeny 80,— Ft-tól 110,— Ft-ig Fiú fésűs szövetöltöny 320,— Ft-tól 440,— Ft-ig Fiú sport szövetöltöny 214,— Ft-tól 264,— Ft-ig Fiú. köpeny 92,— Ft-tól 110,— Ft-ig Tornacipő 24,50 Ft-tól 28,— Ft-ig Iskolai felszerelések nagy választékban kaphatók a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI BOLTOKBAN! (3473)

Next

/
Thumbnails
Contents