Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-02 / 180. szám
Vasárnap, 1964. augusztus 2. 5 SOMOGYI NÉPLAP A nyúlfarknyi cím magán viseli az egyszerűségért való rajongás valamennyi ismérvét, ennek ellenére nem hallt- gathatom el, hogy kettős fogalom megjelöléséül szánom. Egyik vonatkozásában a homlokon és a kapcsolt testrészeken sarjadó verítékre utal, másrészt azoknak az elemi részecskéknek megjelölésére szolgál, amelyekhez az uszodák medencéiben a kánikulai tombolás közepette éppen olyan nehéz hozzájutni, mint igazi gólhelyzethez a K. Honvéd védelme mellett. S hogy e két fogalom együttes említése nem puszta gondolattársítás, arra a kaposvári strandfürdő életéből ellesett képek sora a bizonyság. A VERÍTÉK az asszírok bölcsessége szerint a munka gyümölcse. Ezen az alapon a strandbelépő megváltása felér egy fél műszakos téglaégetéssel. A pénztár előtt ugyanis tekintélyes tömeg zsúfolódik ößsze a kora délután rekkenő hőségében, s mert haladó hagyományként itt is harc folyik a másodpercekért, a türelmetlenül topogók sokasága egyetlen hullámzó masszává olvad össze. Az óvatosabbak a kasszát ostromlók hadának perifériáin helyezkednek el, de a cipő letaposása ellen már nincs orvosság, s az ellen sem, hogy néhány gomb — a remélt felfrissülés illúzióival együtt — ne hulljon a porba. — Köszönöm a bizalmat, de kérem, próbáljon most már a saját lábán is állni... — mondja a türelmes strandvendég, s a válasz nem késik soká: — .Tó magának ... legalább tudja még, hogy melyik a saját lába, és melyik a másé. Harc persze nem kerekedik a párbeszédből, mert közvetlenül a hőguta előtt nincs kedve a zembernek kétes kimenetelű szócsatába keveredni. • • • AKASZTÓN lóg végre a ruha, kézben a szatyor, a pléd, az olaj és az újság. A belső újjongás most némaságában is határozott parancsokat osztogat: — Előbb helyet keresni a napozáshoz, azután irány a medence! A pázsiton itt-ott akad még néhány üres hely, a folyadékba való behatolás azonban már körülményesebb: a medencék partjain állva is csak sejteni lehet, hogy némi víz is van a fürdőzők alatt. A viz egyébként olyán, mint a smaragd: zöld a színe, és úgy kell előbányászni a felületét ellepő testek alól. A zuhanyok ezzel szemben kellemes, tiszta vizet permeteznek. Az egyik zuhany rózsája alatt egy alacsony termetű férfi áll, s társai eközben, mintha vadidegenek volnának, szövik a tréfát: — Nézz oda, egy töpörtyű áztatja magát! — Hagyd csak. láttam én már apróbb egyént is. Igaz, hogy nem ingyért... * * * * 30 * MADÁRTÁVLATBÓL olyan a strand, mintha ... hm ..., mintha egy kissé romos volna. A helyszínen azonban kétséget kizáróan megállapíthatja a szemlélő, hogy a fürdő fölött bizony eljárt az idő, s ma már csak azért állhat a közjó szolgálatában, mert a városi tanács, az egészségügyi hatóság és a közönség egyaránt szemet huny hiányosságai fölött A kabinok roskatag sora, a korszerűtlenül kiképzett medencék, a rossz hírű talponállókat idéző büfé és a fürdő egész elavultszerkezete együttesen jogossá teszi a gondolatot: nincs még egy megye- székhely ebben a szép hazában, amely hasonló elmaradt körülmények között fürdetné lakosságát. Az új nyitott — és fedett — fürdő tervei már több mint egy esztendeje készen állnak Némi sietős ügybuzgalommal már tavaly elkezdhették volna építését, hiszen egymillió forint állt rendelkezésre ehhez. Az idén is nyolcszázezer forint úszik el a tétovázás hullámain, s talán csak jövőre kezdenek hozzá az annyira szükséges fürdő munkálataihoz. Az új kaposvári strand elkészülése tehát csak a harmadik ótéves terv idő- takában várható. És addig? Használatban marad ez a szabadtéri vízimúzeum. Nehéz lesz belenyugodni... * * * A SEKÉLY lubickolóban az Istvánkák, Péterkék, Agikák napestig eljátszanak. Az arasznyi vízben véget nem érő változatát éli a fogócska, a ha- jóeresztés, a halacskázás. — Kicsi fiam, gyere már ki a vízből, mert bezárják a fürdőt ... — rimánkodik az egyik apa záróra táján gyermekének. — Mennék, de még dolgom van — mosolyog vissza a szöszke apróság, s lapátjával tovább meri a vizet a kannájába. — Ha nem jössz azonnal, itt hagylak — folytatódik a párbeszéd. — Nem baj... más is szeret engem... — De anyu meg a kis testvérkéd akkor sírni fog! — Ott a zsebkendő a nadrágomban, vidd csak nekik haza, édesapa! Már-már csődöt mond a tekintély, az érvelés logikája és a pedagógia, amikor egy váratlan ötlet mégis megmenti a helyzetet: — Kár, hogy nem jössz, fiacskám... pedig fagyit akartam venni. A kicsi pillanatok alatt egybesöpri játékait, s már repül is az apa kinyújtott karjába. * • * Kacagó derű és bántó bosz- szúság, hangos öröm és néma dohogás, barnára perzseli bőrök és fürdőruha-költemények sokasága, mindez Teöntve némi vízzel: így összegezhető a kaposvári strandfürdő csúcsforgalmi élete. A valóság persze sokkal színesebb, mint ez a néhány sornyi írás, de a teljességre törekedni most nincs is szükség. Hiszen egy csöpp vízfen — ott a tenger is. Báaihldi Tibor RÍJ KA- "I GY ORSZÁG VÜLÖ KIKÖTŐJE Az Abbázia és Cirkvenica felé igyekvő turisták csak egy futó pillantást vetnek a vasútállomás mögött zajló életre, a kikötőszövetség háromemeletes épületére, amely szerényen húzódik meg a színes lakóházak között. A látogató azonban a tiszta folyosókon mindenütt szorgos munkával találkozik. Sárgára érett papírtekercset rak elém Bakario vezérigazgató. — Nézze, ilyenek voltak fél évszázaddal előbb a fiumei bővítés tervei... (S tűnődöm: vajon hitt-e azoknak megvalósításában a gyöngybetűkkel író Papp József műszaki főtanácsos »a magyar királyi tengerészeti hatóság« műszaki osztályán? Milyen változást ígért, kívánt az 1912-es esztendő?) — Akkor — mondják a rije- kai kikötőáriás vezetői — alig haladta meg az évi forgalom a 2 millió tonnát. Harmincévi halogatás és egy pusztító anti- I fasiszta háború után egy méra1'rDO’*t crvrri rtnr*<"1f Hajóról vagonba. tett vára. A kikötőben tucatnyi nemzet több ezer tonnás szállítóeszközei fodrozzák a vizet. Levegőben az Ikarus. 7 millió tonnát. És most vesz- szük elő ismét, noha csak dokumentumnak a régi, fél évszázados terveket... háromszáz KILOMÉTERRE A MAQYAR HATÁR A 120 000 lakosú, csaknem kétezer éves adriai kikötőváros kék vizében csak nagy néha nézhetik magukat a kedves utcák, az impozáns, magasba törő toronyházak s a hegy tetején a Frangepánok újjáépíLamos; a parton terhükkel bólogatnak a 3, a 45, a 100 tonnás daruk, közöttük a jól ismert Ganz-gyári szerkezetek. Két-három műszakban lélegzik, zihál a hatalmas kikötőváros, és mégsem győzi a fokozódó igények kielégítését. Néha 20—25 hajó vár rakpartra, vagonra, emberre. Kereskedik, árut cserél itt szinte az egész világ. Rijeka a cseh és magyar határtól alig 300—600 kilométerre fekszik. Az osztrák határtól még ennyi sem választja el az Adria szépséges és dolgos leányát. Hogyne volna nyilvánvaKülönleges rendelkezések szabályozzák a Balatonhoz vezető közutak forgalmát A Belügyminisztérium Közlekedési Csoportfőnökségének közleménye ló, hogy a modem quarnerói város négy országot kössön össze a világgal! A nagy jugoszláv forgalom mellett jórészt innen bonyolódik le Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria tengeren túli forgalma, amely 1963-ban a következő részesedést mutatta: 1. Csehszlovákia 1030 ezer tonna, 2. Magyarország 665 ezer tonna, 3. Ausztria 530 ezer tonna. S mi, magyarok ez év derekán már alaposan túl vagyunk a múlt év azonos időszakának adatain; ebben az »-olimpiai« évben rekordot hoz Rijekában is a magyar ipar és magyar külkereskedelem összefogása. Nyolcvannál több ázsiai, afrikai és amerikai országba küldjük innen a szocialista országok termékeit, s ugyanannyi országból érkezik ide a nyersanyag, hogv új iparcikk készüljön belőle. Behozatali cikkeink között egyaránt szerepel vasérc, foszfát, nyersbőr, nyersgumi, bugavas, hogy a kivitelben gépekké, szövetbálákká, autóbuszokká, hídalkatrészek- ké váljanak a nemzetközi munkamegosztásban. ÜZENET EXPQRTÜQYBEN Magyar hajók — ma már 11 DETERT tengerjáró szeli a beltengereket — ritkán, inkább csak télen járnak a rijekai kikötőben. A Tokaj, a Dunaújváros, a Debrecen és társai nyáron Csepelen rakodnak, ilyenkor az adriai kikötő magyar megbízottai bérelt hajókkal dolgoznak. Ezekben a hetekben például már tájékozódó tárgyalások folynak az 1965-ben Indiának küldendő mintegy másfél száz vasúti kocsi szállítási ajánlatairól. A békés külkereskedelem íó előre tervez, nagy hajóstársaságok versenyeznek egymással a kereslet-kínálat piacán. A MASPED-kirendeltség helyi vezetője, Ludikár Jenő azonban nem mindig elégedett, ^ok váll sínt nd rnndelést. Másrészt úgy véli, a magyar exportvállalatok nem mindig ügyelnek a magyar áruk hírnevére, nemegyszer gondatlan, henye csomagolás hátráltatja a jó kapcsolatok erősítését. El is mond gyorsan néhány példát. — Volt olyan nitrozellulóz- szállítmány, amelyet öreg hordókban szállítottak ki, a tengeri út elején szétestek, a rakományt meg kellett semmisíteni ... — Volt olyan vasáru, amelyet 8—9 tonnás kötegekben küldött ki a gyár, noha a rendelő — darukapacitás miatt — 990 kilós részletekben kérte, s ezért alaposan' megdrágult a helyszínen átcsomagolt szállítmány . .. — Régi probléma, és ma is gond, hogy egyes cukorgyárak a bevált polietilén helyett kemény, feszes jutazsákokban küldik a rakományt — nem ártana egy kis országos tapasztalatcsere ... — De — mutat a berakás előtt álló Ikarusz buszra — a gépkocsik molinovászon-pony- váját is jó lenne felváltani a korszerűbb, lemosható gumi- befújással. Jobban védené a sós, tengeri időjárás viszontagságaitól, mint a drága ponyva. TERVEK 10 MILLIÓ TONNÁRÓL A megnövekedett gépjármű-forgalom következtében — a zavartalan közlekedés biztosítására — szükségessé vált különleges rendelkezések életbe léptetése a forgalmi szempontból különösen jelentős, a Balatonhoz vezető egyes közutakon. A belügyminiszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter most kiadott együttes rendelete, amely a Magyar Közlöny július 30-i számában jelent meg, a következőkkel egészíti ki az érvényben levő KRESZ egyes rendelkezéseit: A június 15-től szeptember 15-ig terjedő időben szombaton, valamint múnkaszünct előtti napon 14 órától, vasárnap, illetve munkaszüneti napon 22 óráig kézi kocsival, állati erővel vont járművel, munkagéppel, dömperrel, traktorral, vontatóval, nyergesvontatóval, különleges gépkocsival — kivéve a nemzetközi áruforgalmat lebonyolító nyerge* vontatót és az autómentés célját szolgáló daruskocsit — közlekedni és várakozni tilos. A 7-es számú közúton a 80- as számú közút elágazásától a 651-es számú közút elágazásáig (Budapest—Balatonbog- lár között), a 71-es számú közúton a 711-es számú közút becsatlakozásától a 712-es számú közút becsatlakozásáig (Balatonakarattya—Aszófő között), a 711-es számú közút teljes hosszában (a 7-es számú közút és a 71-es számú közút között), a 712-es számú közútnak Tihanyrévtől a 71- es számú közútig terjedő szakaszán. Megfelelő indok alapján a járási, városi rendőrkapitányságok a korlátozás alól esetenként fölmentést adhatnak. Ez a korlátozás a lakott területen belüli útszakaszokra nem vonatkozik, ha a közúti forgalom lebonyolítására egyéb út nem áll rendelkezésre. A felsorolt útvonalak lakott területen kívüli szakaszain június 15-től szeptember 15-ig személygépkocsik és motorkerékpárok legföljebb 80 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A meghatározott időszakban az. említett közutakon motor- kerékpáron — vezetőnek és utasnak egyaránt — bukósisak nélkül, illetve be nem csatolt bukósisakkal közlekedni tilos. Akik az említett rendelkezéseket megszegik, a vonatkozó hatályos kormányrendelet érteimében 1000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatok. A rendelkezések megszegői ellen a hatósági közegek szabálysértési följelentést tesznek, s a szabálysértő járművének a forgalomból való kirekesztésével is érvényt szereznek az előírásoknak. Felkérjük a járművezetőket, hogy fegyelrhezett magatartással, a rendelkezések megtartásával segítsék elő a közlekedés zavartalanságát és biztonságát. A berakott autóbusz mögött a háttérben a tavaly épített 30 000 tonnás gabonatárház ágaskodik az égnek. Kivéve a teljes újjáépítést, a háború óta a legnagyobb beruházás — mondják büszkén a kikötőben. Körülötte terülnek el a több százezer négyzetméter alapterületű, állandóan zsúfolt raktárak, a túlterhelt kikötői vasútállomás s a falakon kívül türelmesen várakozó, tömött autósor. Nagv szükségben már ma is gyakran segít a távoli Köper, Isztriának ez a 10 000 lakosú, árkádos, középkori kikö- tővároskája. Előfordul, hogy csúcsforgalom idején egy-egy hajó az olasz Triesztben kényszerül kirakodni. Ilyenkor bizony eltűnik a közeli határ varázsa, s jó néhány ezer dollár többletköltség terheli a bármely országbeli megrendelőt. Ám terieszkedik a törzskikötő is. Űj rakpartok, vasúti szárnyvonalak. raktárak és utak keltik életre és haladják meg a fél évszázados terveket A jövő évben a hátországban Zágrábig villamosítják a vasútvonalat, 20—30 tonnás vagonokkal továbbítiák a tervek szermtt évi 8—10 millió tonnát. Dél’-«Vt-Európa szívében négy ország ipari vérkeringésének lüktető ütőerévé válik Rijeka — állandóan fejlődő és szépülő létével bizonyítva a békés egymás mellett élés gazdag eredményeit. J. L. Modem raktárrészlet.
