Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-14 / 163. szám
Kedd, 1964. július 14. 5 SOMOGYI NÉPLAP A CSODALÓ Világhírű magyar galopplovunk, az Imperiál újabb meg újabb dicsőséget szerez a magyar lótenyésztésnek. A szép állású »csodaló« sikeresen kezdte meg az új versenyévadot is. Münchenben például, noha előzetesen kezdték lebecsülni képességeit, a legjobb német telivéreket sorra megverte, mégpedig imponáló fölénnyel. A versenyló Hamburgban folytatta diadalútját: győzött a 25 000 márkás Grand Prix-en, mégpedig igen erős mezőnyben. Sok függött ettől a győzelemtől, és nemcsak az! Imperiál hírneve. Az a 25 dekás, húszkarátos aranyból készült cizellált serleg, amelyet a nagy formában levő magyar telivér nyert Hamburgban, értékes trófea. A német szakemberek újra megállapították, hogy az Imperiál különleges klasszis, és elismeréssel halmozták el trénerét, lovasát éá tenyésztőit. Imperiál július 19-én Düsseldorfban, majd augusztus 2-án Malmőben áll rajthoz. Malmőben a legjobb skandináv lovakkal mérkőzik. Képünkön a tréner zabbal kínálja a büszke paripát a negyedkilós aranyserlegből. A háttérben Galics Mihály, a mesterlovas. NEMZETI JELLEG A történet hiteles. Öröky Róbert, a Hírharsona nagy reményű munkatársa mondta el nekem. Első felindulásában. — Tudod, menynyire kell ügyelnünk manapság arra, hogy haragoszöldek legyenek a falevelek. Minden erőnket erre kell összpontosítani, mert ugye mégiscsak felháborító lenne, ha... De nem részletezem. Szükségesnek láttam tájékoztatót kérni a Lombszínre Ügyelő Igazgatóság vezetőjétől, hogy mi a helyzet a megyében, mi az, amire leginkább ügyelni kell, hogy be ne következzen valami baj ... Kovács, a LOMBÜGYIG vezetője régi ismerősöm, még sosem tagadta le magát, ha telefonon kerestem. Most, komám, két napon át szinte nem tettem le a hallgatót. ».Megbeszélésen van. Jelentést készít. Most szaladt ki ebédelni. Értekezletre ment!-« Ezek a feleletek váltogatták egymást. Ma elmentem hozzá. Nyakig ült a kimutatásokban. —Szervusz! — Szervusz! Hallom, hogy kerestél, ne haragudj, tiszta bolondokháza van nálunk... — Nem tartalak fenn sokáig, csak... — Egyszer az Ágelrendező Vállalat, másszor a levélfes- tékipar értekezik velünk. Aztán itt a töméntelen adminisztráció. Szétmegy már a fejem... Te hogy vagy? — Köszönöm, csak vagyok ... Tudod, most kulcskérdés a falevélügy, azért kerestelek __ — Ne is mondd! Az este is tizenegykor mentem haza. Egy hét óta csak alva látom a gyerekeimet ... A lombfestés dandárja ez az időszak. Ez rendben van. De ez a sok értekezlet... — Igen, igen, ez borzasztó ... Csak néhány szót__ — Jesszusom, jó, hogy ránéztem a naptáramra! Hiszen tíz perc múlva megint egy tanácskozásra kell mennem ... Igazán ne haragudj ... — Nem, dehogy... Természetes... Csak arra kérlek, röviden tájékoztass, mint illetékes, mi a helyzet a falevelekkel... — Én??? Hiszen pont tőled akartam kérdezni! Te sokat jársz vidéken, többet látsz, én hetek óta ki sem mozdultam ... Eddig a történet. — Mondd, érted te ezt? — kérdezte tőlem Öröky Róbert megtörtén. — Viszonylag elég értelmesen mesélted el — válaszoltam csodálkozva. Csak azt furcsállom, hogy úgy adtad elő, mint valami rendkívül szokatlan dolgot. Pedig nincs ebben semmi új. Lovas nemzetből értekező nemzet lettünk ... És a nemzeti jelleg nehezen megváltoztatható valami!... Rám nézett, és köszönés nélkül távozott ... Ügy látszik, megbántottam. Talán éppen egy értekezletre indult ... V. M. 4« ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat segédmunkásokat, kőműveseket vesz föl taposván, siófoki, marcali ás más mnnkahelyeire a megyében elentkezés az illetékes íárá*» - é chelyeken i tanácsoknál. vállalat központiéban. Kaposvár. Május 1. utca 57 szám . diótok' fß építésvezetőségen. Siófok. Fő utca 200 és az építkezéseken. '82683! VÁLASZ ZÁDOR MIHÁLY KAPOSVÁR C. KÖNYVÉNEK , KRITIKÁJÁRA ÜGY ÉRZEM, hogy dr. Zá- dor Mihály Kaposvár című könyvének a Somogyi Néplap hasábjain megjelent kritikájával kapcsolatban — mint a mű lektorának — néhány megjegyzést kell tennem. Igen örvendetes, hogy a lap — a téma fontosságát méltányolva — tekintélyes teret szentel az ismertetésnek, helyesebben a kritikának. Kétségtelen azonban, hogy a kritika módszere, amit az írók alkalmaznak, nem minden vonatkozásban kielégítő. Ha a kritikát szűkebb szakmai kör számára írták volna valamely szaklapban, inkább indokolható lenne a bírálat komplexitásának — természetesen sohasem teljesen helyeselhető — korlátozása és ezzel bizonyos komponensek kidomborítása. Más a helyzet a közvélemény formálásának területén. A nagy nyilvánosság teljes értékelésre tart igényt. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel nem egy könyv hibáinak feltárását kifogásolom, csupán azt kívánom, hogy a kritikus legyen tisztában a kritika műfaji követelményeivel, különösen akkor, ha — mint már említettem — közvéleményt formál. Jelen esetben például furcsa dolog kritizálni a könyv műfaját, hiányolni a célkitűzésekben megjelölt komplexitást és ugyanakkor a kritikában éppen ezen a téren, a kritika műfaját illetően sokkal nagyobb hibákat elkövetni. A bírálat valójában a mű mérlegre tevése. A mérlegnek pedig két serpenyője van. A fejlett olvasótábor arányos értékelést követel; olyan értékelést, amelyben a pozitívumok és negatívumok súlybeli viszonyai reálisan tárulkoznak fel. Kár, hogy a kritikából a pozitívumok lényegében kimaradtak, pedig ezek döntő módon átbillentették volna a mérleg nyelvét. Nem kívánok minden kifogásolt részletre kitérni. Tudomásom szerint Zá- dor Mihály a szerkesztőséghez eljuttatott válaszában reflektált mindezekre. A kritika néhány tárgyi tévedését azonban magam is fontosnak tartanám megemlíteni a közvéle-. mény helyes tájékoztatása érdekében. A bíráló cikkben ugyanis aránylag több hiba zsúfolódott össze, mint a kritizált műben. HATÁROZOTTAN TÁRGYI TÉVEDÉSNEK kell tartanunk a szentjakabi monostorral foglalkozó rész kifogásolását, mivel — mint az eddig megjelent valamennyi városkönyv — ez a mű is a mai város területével foglalkozik. Hasonló a helyzet a mai városról szóló (30 oldalas) részt keveslő megjegyzéssel. Az építészettörténeti munkák és az eddig megjelent városkönyvek ugyanis a mai korral csak a fejlődés vonalát lezáró rövid összefoglalás formájában foglalkoznak. E műfaj és tudományterület ismeretében éppen az a szembetűnő a Kaposvár c. könyvben, hogy az eddigieknél hosszabban foglalkozik a feszabadu- lás utáni korszakkal. A szakterület tudomásom szerint osztja Zádor Mihálynak a kandidátusi disszertációjában kifejtett álláspontját a római építészeti kontinuitásról, amelyre a szentjakabi feltárás is újabb bizonyítékkal szolgált. Ügy vélem, ha a kritika szerzői ismernék pon. tosabban ezt az álláspontot — amelyre a könyvben hivatkozás történik —, maguk is egyetértenének a szerzővel. A kritika igen szembetűnő tárgyi tévedése az Ambling- féle metszettel foglalkozó rész. A könyv a közismert és a múzeum falán is szereplő metszettel kapcsolatban helyesen állapítja meg, hogy az nem Kaposvárt, hanem az Ung megyei Kapóst (Nagy- Kapós) ábrázolja. Az ábrázolás építészettörténeti vizsgálatán túlmenően a kritika szerzői erről maguk is azonnal meggyőződhetnek, ha megnézik az Ambling-féle metszeteket, amelyek kizárólag északi, Habsburg-kézen levő várakat ábrázolnak. E néhány tárgyi észrevétel sorába kívánkozik talán annak rövid megjegyzése, hogy a szerző a saját feladatának megfelelően és a vonatkozó marxista helytörténeti irodalmat erősen hiányolva lényegében helyes értékelést adott a szabadságharc és a Tanács- köztársaság időszakáról. Mint ahogyan nyilván helyesek az Országos Levéltár által megadott jelzetek is, amelyeknél éppen a levéltári szakemberek tanácsára hagyta el a szerző az állandóan ismétlődő O. L. jelzést. MÉG NÉHÁNY SZÖT arról az erőfeszítésről, amelyet Zádor IVIihály a városépítéstudomány — ezén belül a városépítés-történet — legkorszerűbb útjainak egyengetése terén fejtett ki. A tudományok viszonylagos elszigetelődésének korszakából mindinkább kilépünk. Ez látszólag ellentmondásban van a korunkra egyidejűleg jellemző szakosodási tendenciákkal. Nemcsak a legfelső oktatásban kell e látszólagos ellentmondást leküzdeni, hanem a közvélemény nevelésében is. Aligha mondhatunk le arról, hogy a dolgokat összefüggéseikben lássuk, és így ítéljük meg a világ jelenségeit. Ez nem üres szólam, amit elég csupán brosúrákból recitálni. Az életkeret alakításában új szintézis felé haladunk. A környezetben az . építészeti, mérnöki tevékenységnek rendkívül jelentős szerep jut. Az élet színterének új formálása és megértése, értékelése csakis komplex szemlélettel történhetik. A polihisztorok kora valóban lejárt, de nem járt le a koordinációs tudásé! Egy szakmai területen való elmélyülés még nem jelenthet elszigetelődést. Éppen a mi korunkban nem! Minden szakmai tudás akkor valódi érték, ha a kapcsolódó viszonylatok hálózatába szervesen beleépül. Az elmondottak teszik indokolttá az építészet szerepének, az építészeti szemlélet jelentőségének fokozódó növekedését is. Nyilvánvaló az is, hogy amikor az élet színterének helyes értékelésére és további építésére oktatunk, nevelünk, ezt a színteret — akár város, akár falu vagy nagyobb tájegység — változásában, mozgásában, e mozgást befolyásoló döntő ténvezők megfelelő kidomborításával kell megismernünk, hogv fejlődésének törvényei elénk vetüljenek. Így kapcsolódik öszsze a történeti szemlélet az építészeti szemlélettel, sokkal szervesebben, mint bármikor a múltban, akár az életben, akár a tudomány területén. Mi a várost olyan építészeti alkotásként fogjuk fel, amelynek története a nagy térbeli rendszer, a városalakulat lényeges mozzanatainak változását, fejlődését tárja fel mindazokkal a legfontosabb általános és egyedi jellegzetességekkel, melyekben a kor, a hely — kultúrtáj — és az alkotó, építő ember társadalmi és egyéni szerepében egyaránt tükröződik. Ez a célkitűzés sokszor a megszokott történeti feldolgozás arányait is módosíthatja. NINCS HELY ARRA, hogy itt ezt a problémát mélyebben, alaposabban kifejtsem. Csaknem tíz esztendeje annak, hogy Kaposvár testvér- városában, Erfurtban a városépítés-történet korszerű metodikájával foglalkozó és azóta is működő nemzetközi akadémiai konferencián először jelentkezett pregnánsan ez a problematika. Ma már — számos vita tovább érlelő eredményére támaszkodva — ráléphettünk az új célok felé vezető útra. Zádor Mihály a jelzett törekvések megvalósítását tűzte ki célul könyvének megírásával. Természetes, hogy egy város CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Szekszárdon este fél 9 órakor: Sztambul rózsája. Balatonszárszón: A potyautas. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Három kívánság. Csehszlovák film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5 és 7 óra. (Július 15-ig.) SZAB AU IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Itt a helyem. Magyarul beszélő lengyel film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. BALATONFENYVESl KERT Már nem olyan időket élünk. Szélesvásznú magyar film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. FONYOD A nap vége. Szélesvásznú svéd film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. FONYÓDI KERT Az utolsó szerelem. Magyarul beszélő amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. BALATONBOGLAR Halhatatlan melódiák. Olasz film. Korhatár nélkül. BALATONLELLEI FEDETT KERT A pénzcsináló. Szélesvásznú magyar filmvígjáték. Korhatár nélkül. Második előadás: Sándor Mátyás. Olasz—francia film. Korhatár nélkül. BALATONLELLEI PARK A párduc I—H. Kétrészes, színes, szélesvásznú olasz film. Korhatár nélkUL ilyen jellegű építészettörténeti feldolgozásának igénye nem csökkenti egy-egy vetület, részlettéma vagy bármilyen viszonylat alaposabb feltárásának szükségességét. Lehet, hogy a jelzett cél elérése felé vezető út kezdetén még sok a buktató, de az új koncepció értéke más léptékű, más nagyságrendű, mint egy-egy becsúszott hibáé. Félő, hogy kiváló szakemberek az építészeti szemléletnek ezt a kibontakozását és ezzel a városépítés-történetnek ezt a komplex építészeti felfogását, amire utaltam, szokatlannak találják, tudatuk még önkéntelenül elzárkózik előle. Az élet, a fejlődés azonban megállíthatatlan. Az utat egyengetni kell s a hibák és a pozitívumok helyes arányba állításával, építő kritikával szolgálni a valóban nehezen elérhető célokat, amelyeknek érdekében Zádor Mihály szerintem nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel fejtett ki igen eredménye.! munkát. ÜGY HISZEM, hogy munkája annál is inkább méltánylandó, mert ez csak egyik láncszem abban a folyamatos tevékenységében, amit többek között szülővárosa, Kaposvár és Somogy megye műemlékeinek problémáival törődve, rendszeresen és páratlan lelkesedéssel kifejt. Dr. Pogány Frigyes Az előadások kezdete 4, 6 és 8 óra. (Július 15-ig.) DÓZSA KERTMOZI Otelló. Nagy sikerű színes szovjet film. 10 éyen aluliaknak nem ajánljuk. Az előadás kezdete este fél 9 óra. (Július 14-ig.) BARTÓK KERTMOZI Kozara. Jugoszláv film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Az előadás kezdete este fél 9 óra. (Július 15-ig.) BALATONSZEMESI KERT A szerelem másik arca. Szélesvásznú olasz film. Csak 18 éven felülieknek. BALATONSZARSZÖ A törvény bal keze. Szélesvásznú angol filmvigjáték. Korhatár nélkül. BALATONFOLDVÄRI FEDETT KERT A törvény bal keze. Szélesvásznú angol filmvígjáték. Korhatár nélkül. ZAMARDI KERT Vigyázat, feltaláló! Szélesvásznú amerikai filmvígjáték. Korhatár nélkül. SIÓFOKI FEDETT Robin Hood új kalandjai. Színes, szélesvásznú angol film. Korhatár nélkül. SIÓFOKI KERT Vigyázat, feltaláló! Szélesvásznú amerikai filmvigjáték. Korhatár nélkül. A Somogy megyei Ütépítő Vállalat felhívja a Tanácsház utcában és az Irányi Dániel utcában lakók figyelmét, hogy téli tűsei őjiiket július 20-ig ssállíttawák hasa. mert a két ntefit útépítés miatl ez időpont után kb. 2—3 hónapra lezárják (82807) Camping Magyarországon Hasznos kézikönyv jelent meg nemrégiben a Sport Kiadó gondozásában Camping Magyarországon címmel. A könyvecske szerzője — dr. Szauer Richárd — előszavában új népvándorlásnak nevezi azt a tömegmozgalmat, amely a sport, az üdülés és az idegen- forgalom egész területét felölelve tért hódít a világon. A campingezők tájékoztatására hasznos adatokat tartalmaz ez a könyvecske. Elöljáróban rövid elméleti és történeti bevezetőt ad, majd részletesen bemutatja hazánk valamennyi campingjét. öt nagy tájegység szerint csoportosítva minden tábornál leírja a helyet és a környéket, utal szolgáltatásaira, és tájékoztató térképvázlatot is ad. A kézikönyvet különösen nagy haszonnal forgathatják a Balatonra utazó kirándulók, üdülők, hisz az ország 43 campingjéből huszonhatot a Balaton partján találnak rneg. Választ ad a könyv arra is, hogy hogyan menjünk campingezni, milyen fölszerelést vigyünk magunkkal, menynyit kell fizetni egy-egy táborhelyen, és mi a tábor rendje. Tájékoztat ezenkívül arról is, hogy milyen közlekedési kedvezményeket kaphatunk a2 utazáshoz. A térképvázlatokon kívül számos mélynyomású fényképen mutatja be a szerző a legkedveltebb campingeket, majd a külföldiek részére németül, franciául, angolul és oroszul ismerteti a magyarországi campingezésnél kialakult szokásokat, gyakorlatot. Dr. Szauer Richárd kézikönyvé kísérőként és kellemes útitársként szegődik a cam- pingezőkhöz. Művelődés — szórakozás BALATONI MOZIK MŰSORA
