Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

AA b> T> P> Mese a büszke tölgyfáról Volt egyszer az erdőn egy Tavasz volt akkoriban. Min- Köröskörül őzikék, mókusok sudár, fiatal tölgyfa. Kék ég den fa boldogan érezte ma- ies^elődtek, madarak figyel- felé nyújtózkodott, lombjain gában az új nedvek keringé- ... , . , át arany napfényt szitálgatott, sét, csak a tölgyfa állt rossz- ’ °0V mi esz- 1 en 1 és erős gyökerével a nedves kedvűén, magányosan, szára- örült, amikor a doktor bekap- föld minden erejét magába zon. A féreg egyre jobban ta a kukacot! A tölgyfa cso- szívta. Ű volt a legszebb az gyötörte. dálkozva kérdezte: erdőn! »Ö, jaj nekem! — sóhajtot­A madarak vágyakozva néz- ta —, elpusztulok!« ték erős ágai hajlásút, vedel- Keserves nyögését meghal- mező lombját. Szerettek volna lotta a közelben tanyázó mó- fészket rakni rá, de a tölgyfa kusasszonyka. Tüstént abba- dölyfösen rázta magát: hagyta fiacskái mosdatását. »Hess innen, hangos népség! »Miért nem mondtad, hogy Nem leszek én fészektartó! beteg vagy... — kérdezte saj- Szép koronám nem ilyenre nálkozva. termett. Hess, hess!« Még a pihenő madárkát sem tűrte meg az ága hegyén, és ha egy-egy tudatlan kis ropogott, hadonászott a fa, — jövevény mégis megpróbálko- biztosan bosszút állna rajtam, zott rajta fészekrakással, a gő- £s összevagdalna csőrével, lerazta magáról a amjgrí nem engedtem be az felig elkészült madarfeszket. nj,.nrnhn, Öszidőben a kismókusok vi­dáman felkapaszkodtak a de- »Ugyan, mit képzelsz?« — rekára és szépen kérték: csóválta fejét a mókus, és »Olyan éhesek vagyunk! Adj azén « el1utott a harkályért, tották a kicsi állatok, és körül- egy kis makkot!« Harkály doktor tüstént ott A tölgyfa akkorát reccsent termett, még pici piros sapká- mérgében, hogy a Vnókuskák ját sem vette le a fejéről. Nem ijedtükben lepotyogtak róla. . sokat törődött a tölgyfa nyö- Csak a hizelaő szél tudott Oésével Végigkuszott rajta, körbe kopogtatta, azután egy gondolt egyet es kitárta ág­madarak felé: »Miért segítettél rajtam? Hiszen énrám mindenki ha­ragszik!« Erre a körülállók kacagni kezdtek és a harangvirágok összekoccantották fejecskéjü­ket: »Ö, te tölgyfa!... Senki sem — MJV?JáT}, idehivom Har- haragszik rád. hanem te hara- kaly doktort!« Eur pai országok ■■■■ ■■■■ ■■■■ aaaa 1 2 3 aaaa aaaa aaaa .... 4 5 6 7 8 9 ■ aaa aaaa a a ■ aaaa 10 11 ■■aa ■■■■ nana aaaa 12 aaaa aaaa anaa aaaa 13 14 15 aaaa aaaa aa«« aaaa 16 aaaa nana aaaa aaaa 17 18 19 aaaa aaaa aaaa aaaa 20 21 aaaa aaaa aaaa aaaa 22 23 24 G caaa aaaa aaaa aaaa 25 aaaa aaaa aaaa aaaa 26 aaaa anaa aaaa aaaa 2< 28 ■ ■■■ aaaa nnm ■■■■ 29 aaaa ■ •Jja 30 ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ 31 32 aaaa aana aaaa aaaa 33 34 anaa aaaa - aaaa aana 35 fPAPP LÄSZLÖ ; Gabi a fürdőkádban n ♦ ; Az új lakás új kádja tetszik ■ Mindennél legjobban neki. Naponként, mielőtt lefekszik _ A fürdést buzgón sürgeti. : ♦ Az emeleten, a szobában J Fehérzománcos kicsi tó! ! Kék vize hátán ott ring lágyan? f Egy piros műanyaghajó. 5 Persze hogy vonzó a fiamnak| >Ott pancsolna órákon át ÍMerül, lubickol sikongatva I Súrolja, sikálja magát ♦ Kezét, lábát beszappanozza, ♦ A fejebúbja is habos, |Még a mackót is megmosdatja :| |Ne legyen ő se maszatos. I Törülközőbe bugyolálja {Végül aztán édesanya, ÍFelöltözteti pizsamába, |s mire megjön az éjszaka: »Nem kell! Nem kell! — gudtál az egész világra!« Harkály doktor hozzátette: »Beteg voltál, de most már meggyógyulsz. Orvosságot is írtam: sok vidámságra, madár­dalra van szükséged.« »Meglesz! Meglesz!« — ícidl­táncolták. A tölgyfa nagyon sokáig nem tudott szólni. Szégyenkezve állt közöttük. Azután egyszer csal: közé. befurakodni a lombjai helyen megáut és erős csőrét karjait a Annak a duruzsolását hallgat- mélyen a kéregbe ütötte: ta reggeltől, estig. »Megvagy, rriihaszna férge!« Lassan mindenki elkerülte. ügyesen kiemelte, és — volt, Már az őzike sem mert a kér- nincs! — már el is géhez törleszkedni. Egyszer éhes kis begyébe, egy kicsi gomba kibújt mel­»Gyertek, kicsikéim!« Azok megértették, odasereg- tüntetté lettek> ellepték minden ágát és olyan szépen kezdtek éne- A tölgyfa felsóhajtott: kelni, mintha soha, semmi baj létté a földből, de amint ész­revette, hogy hol van, gyorsan kalapot emelt és elgyalogolt máshová!... Képzeljétek!... Már az árnyéka sem kellett senkinek! Egy darabig így is megvolt a tölgyfa. Hanem idővel az évgyűrűk vastagítani kezdték a derekát és — tetszett vagy nem tetszett —> belebújt a ku­kac! Hosszú éjszakákon át ke­gyetlenül rágni kezdte. A tölgyfa hasogató fájdalmakra ébredt. *Jobban vagyok!« sem történt volna. TUDOD-E? . . . hogy Magyarország leg­szebb bükkerdeje az ország déli részén elterülő vétyemi bükkös. Itt a 130 éves fái: átlagos magas­sága 33 méter. . . . hogy Európában az első nyilvános repülőbemutatót Alberto Santos-Dumont brazil mérnök tar­totta. 1906 októberében motornél­küli sárkánygépével 220 métert repült. ... hogy a zöldségféle, a sárga-, répa őshazája a Földközi-tenger vidéke. Ezeket a növényeket há­rom-négyezer éve termesztik. ... hogy Karcag érdekes népi műemléke a Morgó-csárda. A ha­gyomány szerint itt tanyázott egy időben Rózsa Sándor és Sós Pista híres hajdúsági betyár. A csárdá­ból alagút vezetett a pest—debre­ceni útvonalon álló Agota-csárdá- hoz, ezen keresztül tűntek el betyárok a pandúrok elől. .. . hogy Nagykőrösön található az ország híres pipagyára. Az üzemben 170 féle pipa készül, s évente átlag 360 000 pipát gyárta­nak, melynek egyrésze külföldre megy. A pipának története van Amerikában az indiánok «-találták fel-«. Nálunk a törökök honosítot­ták meg az 1600-as években. Vízszintes: 1. A Német Demokra­tikus Köztársaság rövidítése. 4. Ügyfajta. 8. Tetejére teszek. 10. Ró­mai 55. 11. Orosz Márton névjele. 12. Pirosság. 13. Helyhatározó szó. 14. Utolsó betűjét kettőzve: a bükk­fa termése. 16. Fordított állóvíz. 17. Vízi növény. 18. Férfi név. 20. Köz­lekedési terület. 22. Lásd 16. sz. 23. Fővárosa: Osló. 25. Rövid mu­tató szó. 26. Kétszer hamis. 27. Föl­det forgat. 30. Helyére rak. 31. Nemcsak kilencvenkilenc. 33. Mor­sehang. 34. Anglia része. 35. Szó végén van. Függőleges: i. Megtartom ma­gamnak. 2. Babaütleg. 3. Jut neki. 4. Fővárosa: Lisszabon. 5. Fordított kicsinyítő képző. 6. Mindent meg­ad. 7. Fővárosa: Stockholm. 8. Fő­városa: Bukarest. 9. Csonthéjas |Kis ágyában már mélyen alszik ÍÉs néha elmosolyodik. } Álmában, tudom, tovább játszik gyümölcs. 13. Fordított tiltó szó. j 15. Veszteség. 19. Vám betűi más J sorrendben. 21. Ne engedd! 24. A} kést feni. 27. A földet forgatta. 29. J A beszéd része. 3L Sajátkezűleg 3- röviden. 32. CA. K j ?Kék tengerekről álmodik.--------------------------- i B eküldendő a vízszintes 23., 34. ‘ és a függőleges 4., 7., 8. Beküldési határidő 1964. július 17-e, péntek délig. A szükséges so­rokat levelezőlapon küldjétek be, s feltűnően írjátok rá. «-Gyermek keresztrejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Kapálás; Behordás; Aratás; Kaszálás; Cséplés. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találjátok. A FEHÉR NYAKÖRV Ezt a történetet Szibériában hallottam, a Bajkál-tó vidé­kén, s bevallom, nem akartam elhinni. De aki mesélte, erő­sen bizonygatta, s azt állítot­ta, hogy a régi időkben vala­melyik szibériai újság is meg­írta ezzel a címmel: »Ember és medve szövetsége a farkasok ellen.« A Bajkál partján élt, élde­gélt egy erdész, halászott, mó­kusra vadászott. Egyszer, té­len kinéz az ablakon, s hát látja: óriási medve szalad egyenesen a háza felé, nyo­mában farkasok csordája. Már-már utolérik a medvét, vége... de a tányértalpúnak is helyén az esze, beugrik a pitvarba, az ajtó magától be­csapódik mögötte, ő még a mancsával is támasztja, egé­szen nekidől. Az öreg erdész átlátta a helyzetet, lekapta puskáját a falról, s rászólt a mackóra: — Támaszd, Miska, támaszd! A farkasok nekirontanak az ajtónak, az öreg célbaveszi a legnagyobbat s megismétli: — Támaszd, Miska, támaszd! Így lelőtte az egyik farkast, aztán a másikat, a harmadi­kat. — Támaszd csak, Miska, tá­maszd! — folyvást hajtogatta. Amikor a harmadik farkast is leterítette, a csorda szétsza­ladt a mackó pedig ott ma­radt, áttelelt az erdész házá­ban az öreggel együtt. Tavasz- szal, amikor a medvék előbúj­nak barlangjukból, az öreg — úgy mesélték — fehér nyak­örvet fűzött a tányértalpúra s meghagyta a környékbeli va­dászoknak, hogy azt a fehér nyakörves medvét a világért meg ne öljék, mert az a medve az ő barátja. Törd a fejed! Két képrejtvényt láthattok itt. Vajon mit jelenthetnek? Jól nézzé­tek, hogy mit ábrázol a rajz, és mondjátok ki hangosan is. Ha jól olvastatok a rajzról — megkapjá­tok a megfejtéstl (Helyes megfejtés: ta. 2. Felekezet.) 1. Dobostor­Veszélyes napozás Napozáskor a túlzott suga­OOCXDOOOOOOOOOOOClOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXíOOOXODOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO^^ eUcn a ,fejet feh,éF k,en,döi: 8 vei, vagy vászonsapkával kell védeni. Napozás közben, de at- függetlenül is viseljünk — ii-^napszemüveget! Az erős fény 'ugyanis fájdalmas szemgyulla­Júliusi tUrMjX Vízszintes: 1. A régi magyar nyelv így nevezte júliust. 14. Eltu­lajdonít. 17. Keresztülsettenkedik. 18. Lemorzsolja az éveket. 19. Nö­vénykultúrához kitűnő kell. 21. A szó végéhez járuló hangcsoport. 22. Piaci elárusítóhelyre. 24. Papagáj­féle. 25. (Tibor. 1899 —) Szemész, egyetemi tanár, a «-Szemészeti műtéttan-« (1942) szerzője. 26 Olasz város. 27. Kutatsz. 28. YLOT. 29. Kígyó igéje. Embertan része (!) 31. Római egyes. 32. Katlan ré­sze. (!) 33. Nem maga hoz. 35. Ázsiai nép. 37. AU. 38. Helyrag. 40. Ezért is egészséges hónap a július. 43. Névelő. 44. Ebben az idő­ben. 45. Nem dolgozik. 46. Vissza: Szó a Halotti Beszédből. 47. Titok­ban figyelő. 49. Igásállat. 50. NDOR. 51. Leszúr. 53. Hamis csa­padék. 54. Ilyen tészta is van. 57. Szolmizációs hangok. 58. Száz — oroszul, fonetikusan. 59. Nemcsak ezzé. 60. Egy járomban van. 61. Testrész. 62. Nagyon megfelelt, passzolt. 63. Kiejtett szavad, be­65. asztal? 67. Szögeságyon fekszik.1 70. Névelő. 71. Hirtelen eltűnő. 72.; Iga. 73. íme, nézzed! 75. Hangma-' gasság. 77. OTJ. 78. Ókori állam.' 80. Petőfi lusta Pálja. 82. OEÖ. 84 Lásd. 49. sz. 85. Arra a helyre. 86. Igekötő. 87. Forradalmi bizottság,j rendszerint katonákból. 88. GLI.i 90. Vissza: Ezen a helyen. 91. Né-i ző. 92. A füves terület. 93. Kisfi-i át. 96. Végtagom. 97. Nem ezek. 98 Hegyvonulat. )dás előidézője lehet. Ennek ke­zelése feltétlenül orvos felada- 1 ta. Különösen óvatosnak kell jlenni, ha kissé szeles az idő. jllyenkor a szellő lehűti a test­felszínt, hűvösen tartja, s ez- [ért csak megkésve vesszük ész­Függöleges: 1. Egyes. 2. Szállító sát leállította. 3. Másként tiszta- szesz. 4. Siettet. 5. Régi kettősbe-' tű. 6. Bibiliai férfinév. 7. Ezt júli-W, . , usról mondhatjuk, ez az állat-övxHOSZPOS IflOtO/teSek.‘ ötödik jegye. 8. Nem föléd. 9. It­tas lesz. 10. Tehénszemű görög is­tennő. 11. AHA. 12. Karddal hada-| kozik. 14. Kis ház? 15. Európai! nép. 18. Iskolai szék? 19. Fogom. 20. Az 1830-as francia forradalmat! nevezd így a történelem. 21. Ezt ts júliusról mondhatjuk. 23. Lakatok.! 24. Birka igéje lehet. 27. Minden napi étel. 29. Ruhát tisztítasz. 30.! Ilyen termés a ribizke. 34. Fordl-( tott szám. 35. Szólás 36. Fegyvertn - . .. . , . A . süt el. 37. Az apaló. 39. A darabosfito gyógynövényeket. A be- éteiizesftö. 4i. Amerikait. 42. vi-Qgyűj tőhelyen a frissen szedett re, hogy mindez nem gyengí­tette a napsugár perzselő hatá­sát. Az óvatossági szabályok ellenére bekövetkezett égések esetében ugyanúgy kell eljárni, mint bármilyen más eredetű égési seb ellátásánál. Napozás után közvetlenül, felmelegedett testtel nem szabad fürdeni. Árnyékos helyen legalább 5— 10 percet kell eltölteni, hogy a test megfelelően lehűlhessen. Ha szem előtt tartjátok ezeket a tanácsokat, a kellemes tábo­rozást nem zavarja majd meg napsziirás, égési sebek. Gyűjtsetek gyógynövényeket! A nyári vakáció jó alkalom ?arra, hogy összegyűjtsétek az 5 árokparton, erdőben, mezőn, ^mocsaras területeken fellelhe­zi közlekedési eszköz. 44. Hullt.C 48. Becsuk. 51. Elhagyja a kijelölt! utat. 52. Neves költő volt (Tamás). 55. Tó — oroszul. 56. Fordított gáz 1 57. Avult. 59. Ilyen dal is van. 60 ! Rojtos lett. 62. A 71. sz. rövideb-? ben. 66. Állatta kás. 67. Havazásba^ álló. 68. Fordított időmérő. 691 Lábbelit cipofával kitöltő. 71. Ezer( a helyén figyel. 72. A betű is ez i 73. Szolmizációs hang. 74. GvorsanC megyek. 76. Nagyon ritka női név ( 79. Kettőzve bányaváros. 81. Férfl-$ név. 83. Kiskutya. 89. Papírra vet’ 90. Szakít. 91. Borít. fed. 94. Igekö-5 tő. 95. Fordított egyszerű gép < Kossuth névjele. A. I [növényeket, vagy a »drogot« [veszi át. Drognak nevezzük [azt a növényrészt, amelyen a [legtöbb hatóanyag halmozódik •fel. Például: a kamillának a [virágjában az erdei pajzsiká- •nak a gyökerében, a ricinus­inak a magjában található a i hatóanyag. A gyűjtéshez növényásót, ollót, metszőollót, szerezzetek be, a hazaszállításhoz pedig vigyázva, nehogy a növények megtörjenek, kosarat használ­jatok. Nedves időben, eső után vagy a harmat felszáradása előtt ne induljatok el gyűjteni, mert az ilyenkor szedett anyag nehezen szárítható. Lehetőleg jól szellőztethető helyiségben végezzétek el a szárítást, lete­rített zsákokon vagy vesszőfo­naton. A száradó növények ne keveredjenek egymással! Miért nem fullad meg a krokodilus? Megfejtésül beküldendő a vízszin-( tes 1., 40. és a függőleges 7.. 20.. 21. Beküldési határidő 1964. július? 17-e, péntek délig. . Kérjük olva-( sóinkat, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjék be, s feltű­nően írják rá: «-Rejtvény-«. Múlt heti rejtvényünk helyes ( megfejtése: A földvári gesztenye-! "ákhoz; Vízrenéző; Balatonszárszó Szántód partjainál; A szántóvetőOrjng0s az agyát és a szívét ki- 'omogyi klasszikus; Szabó Lő c J rinc; Kétarcú világ. A nyertesek nevei. Hírek cfroüH Érdekes az is, hogyan osztja rovatunkban találják. Obe a verebs levő oxigént 3 Valóban, hogy lehetséges, 'hogy a krokodilus órák hosszat Ifekhet a folyó fenekén lélegzés [nélkül ? Hiszen neki nem ko- loltyúja, hanem tüdeje van! Egy norvég tudós elhatároz­ta, hogy kivizsgálja ezt a kü- Jlönös jelenséget. Megállapí­totta, hogy a krokodilus szer ­kezetében, amíg az a víz alatt ivan, teljesen megáll a vérke­szervezetbe. Ha rövid időt tölt a víz alatt, nincs szüksége kü­lönösen nagy beosztásra, azért az első 20 percben tartaléká­nak 50 százalékát elfogyasztja. Ha azonban még két órát tölt a víz alatt, akkor a másik 50 százalék elégséges erre az idő­re. A szív ezalatt annyira csökkenti a működését, hogy a hüllő ütőere percenként csak hármat, sőt néha csak kettőt ver. Az agy azonban így is kap elég vért, tehát a hüllő egy pillanatig sem veszti el öntu­datát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents