Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-31 / 178. szám
Péntek, 1964. július 31. 3 SOMOGYI NCPtiAF Hogy §ehol se csapjon fel a pusxflító láng Csaknem 6800 önkéntes tűzoltó van a községekben — Tavaly 202, az idén eddig 67 tűz keletkezett a megyében — Készül a tanácsok és a lsz-ek tűzrendészeti szabályzata A vörös kakas egyre ritkábban röppen fel a háztetőkre. Az elővigyázatosság és a szervezett tűzvédelem eredményeként mind kevesebb az a Uir, melyet a lángnyelvek puss.í- tása okoz javainkban. Tavaly tizenháromszor riasztották a tűzoltóságot ipari üzemeink, s a kár csaknem 130 000 forintra rúgott. Az idei év első hat hónapjában' hat tűzről érkezett jelentés, ám idejében megzabolázták a lángokat, s tízezer forintnyi kár sem keletkezett. A mezőgazdaságban már kedvezőtlenebb a helyzet. Tavaly 137 helyen lobbantak fel a pusztító lángok, s több mint hatszázezer forint érték vált a tűz martalékává. Noha az idén megközelítően sem volt annyi tűz, mint á múlt év azonos időszakában — s ez nagyobb óvatosságról, fegyelmezettebb tevékenységről tanúskodik —, de még ma is találkoznak szembeötlő szabálytalansággal, figyelmetlenséggel a szakemberek. Nagy veszélyt jelentenek a szakszerűtlenül elhelyezett elektromos vezetékek, a szabálytalanul használt burgonyafőző üstök, az elhanyagolt tüzelőberendezések. Bosszantó, hogy egyik-másik helyen a legelemibb védelmi előírásokat sem tartják meg, nincs a dolgozók keze ügyében olyan eszköz, amit baj esetén használhatnának. Sok termelőszövetkezetben például nem tartanak elegendő vizet a tűzoltáshoz a veszélyes helyeken, nincs kéznél vödör és más szerszám, nem rakják az épületektől és egymástól megfelelő távolságra a széna- és szalmakazlakat, fittyet hánynak a tárolás szabályaira. Éppen ezért helyes az a rendelkezés,"hö’gy a gépek és épületek tűzrendészeti szemléjét az illető gazdaság vezetői és műszaki szakemberei tartsák meg, mert ez növeli felelősségüket, és járatosabbá válnak. Ezt a célt szolgálja az az intézkedés is, amely előírja, hogy el kell készíteni s a tanácsülés elé kell terjeszteni a tanács meg a termelőszövetkezet tűzrendészeti szervezeti és működési szabályzat-tervezetét jóváhagyás végett. A múlt évben összesen 202 tüzeset volt a megyében, az idei év első felében 67 fordult elő. Lényegesen kevesebb kár keletkezett, mint az előző évben, ez örvendetes tény ugyan, de nem megnyugtató. Tavaly 27 lakóházból jelentettek tüzet. Ez arra késztette az illetékeseket, hogy javítsák a fel- világosító munkát a lakosság körében, s az önkéntes tűzoltók tanácsokat adtak az embereknek, hogyan védekezzenek a tűz ellen, illetve mit ne tegyenek, mit ne tűrjenek meg lakásukban, házukban. A Mátraaljai Szénbányászati Tröszt pécsi külfejtési üzemvezetősége gyakorlattal rendelkező Dimper-vezefökef az ■ I I r r Munkásszálláson elhelyezést biztosít. Bérezés teljesítmény szerint. Fölvétel: Pécs, Györgyaknai irodáin, a munkaügyi osztályon. (89962) A küzdelem, a kármentés elsősorban a járási székhelyeken levő állami tűzoltóságra hárít nagy feladatot. Ezeket az alosztályokat, illetve kirendeltségeket ellátták a legkorszerűbb tűzoltófelszerelésekkel. De nemcsak a kármentésben van feladatuk, nagy gondot fordítanak a megelőzésre, szakértőként részt vesznek a telepítések, építkezések elhatározásánál, sőt szabálysértési hatósági jogkörrel is fel vannak ruházva. Igen nagy a jelentőségük és szerepük az önkéntes tűzoltótestületeknek. A megye 239 testületében csaknem 6800-an vesznek részt. Többségük rendszeresen eljár a kiképzésre, gyakorlásra, sőt sok helyen kulturális tevékenységet is folytatnak. Megbecsülésüket jól mutatja, hogy a községi tanácsok többsége egyenruhával látja el az önkéntes tűzoltókat. Aía már több mint ötezer falusi tűzoltónak biztosítottak ilyen öltözéket. Ennek is szerepe van abban, hogy hét kivételével valamennyi községből beneveztek az önkéntes tűzoltók idei versenyére. Évről évre növekszik a tűzoltószertárak száma a falvakban. Tavaly például 13 községben építettek szertárat és hozzá klubhelyiséget. A mezőgazdasági üzemek és a községi önkéntes tűzoltótestületek tíz gépjárművel és 153 motorfecskendővel rendelkeznek. Terv szerint halad a kézifecskendőknek motorikusra való kicserélése. Az áldozatkészség, a gondosság és az évről évre emelkedő anyagi támogatás összetalálkozása így teremti meg alapját annak, hogy mind kevesebb érték menjen veszendőbe. V. J. MAGYARORSZÁGI RIPORTERCSOPORT ÉRKEZETT SZÓFIÁBA, hogy nagyszabású rádióműsort készítsen a bolgár nép életéről és munkájáról az ország felszabadulása közelgő 20. évfordulójának tiszteletére. A GABONA UTÁN SZALMAGYÜJTÉS Potomy határában bálákban gyűlik a szalma. Szekeres József traktoros, amikor fényképünk készült, már mintegy 20 holdról gyűjtötte . össze gépével az almolásra és ipari feldolgozásra alkalmas kombájn szalmát. Kifizetettel túlóra Jogtalanul csökkentett nyereségrészesedés A Területi Egyeztető Bizottság gyakorlatából takarmánykeveréket vet a kaposújlakí termelőszövetkezetben Cseh János traktoros. Hat munkaügyi vitát ismertetünk mai összeállításunkban. A hatból kettő nem tartozott az egyeztető bizottság hatáskörébe, első fokon mégis elmarasztalták az igazgatókat. Ha körültekintőbben foglalkoznak az üggyel, nem kerül a TEB elé. Helyesen döntött az üzemi tanács L. L. művezető volt a Somogy megyei Épület-szakipari Szolgáltató és Betonipari Vállalatnál. A volt dolgozó nem kapott nyereségrészesedést az 1963-ban végzett munkája után, ezért az egyeztető bizottsághoz fordult. A VEB a vállalatnak adott igazat, L. L. föllebbezett. A Területi Egyeztető Bizottság megállapította, hogy az üzemi tanács jogosan zártaki i a panaszost a nyereségrészesedésből 1964. április 11-én. A művezető ugyanis írásos megA negyedik hónapban Tapasztalatok a Kaposvári Ruhagyár taszári üzemében Négy hónappal ezelőtt Ta- száron megkezdte működését a Kaposvári Ruhagyár fióküzeme, amelyet azért hoztak létre, hogy munkát adjanak az ottani és a környékbeli lányoknak, asszonyoknak. Kellemes meglepetés A kezdet, mint mindenütt, itt is nehéz volt. Először be kellett tanítani a munkásokat. Túlnyomó többségük még nem dolgozott üzemben, tehát nemcsak a szakmát kellett elsajátítaniuk, hanem hozzá kellett szokniuk a szalagszerű munkához is. A kaposvári anyagyár három hónapot adott az új munkásoknak arra, hogy megtanuljanak varrni. A Taszárra küldött művezető, Erdei Gábor és a munkamódszer-átadó, Szűcs Andrásné, valamint Borsosföldi József, a taszári részleg felelőse már az első hetekben azt tapasztalta, hogy a munkások szorgalmasan igyekeznek elsajátítani a tudnivalókat. Igaz, akadt közöttük néhány olyan is, aki — mint mondják — azt hitte, hogy nem kell komolyan dolgozni, ök azonban hamar eltávoztak. Az a száznyolc nő, aki hű maradt az üzemhez, továbbra is igyekezett becsületesen helytállni. Müller László igazgató szerint a taszári nők a vártnál gyorsabban tanulták meg a szakmát. Sikeresen letették a technikai minimumvizsgát, alkalmassá váltak arra, hogy normában termeljenek. Júliusban már teljesítménynbérben dolgoztak. E hónap 25-ig 6000 gyermeknadrágot adtak át a kereskedelemnek, azaz túlteljesítették tervüket. Több idő jut pihenésre A taszári nők azért sajátították el ilyen gyorsan a szakmát, mert magukénak vallják az üzemet. Túlnyomó többségük az első perctől kezdve azon fáradozott, hogy a szalag mielőbb termeljen, hogy megalapozzák az üzem jövőjét. Ez az otthonukhoz közel levő gyárrészleg sok fáradságtól, időveszteségtől kíméli meg őket azzal, hogy nem kell Kaposvárra bejárniuk. Szilvási Ferencnétöl, aki korábban Kaposváron a Világítástechnikai Vállalatnál dolgozott, naponta sok időt vett el az utazgatás. Reggel negyed ötkor kelt, s délután négy órakor ért haza. Most fél hatkor kel, s negyed háromkor már otthon van gyermekei körében. Jóval több idő jut tehát pihenésre, olvasásra, tanulásra, szórakozásra. Akiknek régen alig nyílt alkalmuk arra, hogy férjükkel, gyermekeikkel együtt szórakozzanak, ma már sok időt tudnak együtt tölteni a családdal. Hogy anyagilag sem járnak rosszul, azt a keresetek is bizonyítják. Szilvásiné például, aki kezdetben még nem volt biztos abban, hogy megkeresi-e itt a Világításiét h_ nikai Vállalatnál kapott 1100 forintot, legutóbb 1350 forintot vitt haza a borítékban. Érdemes fejleszteni A taszári üzemben nemsokára megkezdi a munkát a második szalag is. A földszinten több szalagot már nem lehet kialakítani. Ha az üzemet bővíteni akarják, igénybe kell venni az emeleteket. Arra a kérdésre, vajon megkapják-e ezeket a helyiségeket, az igazgató még nem tudott biztos választ adni. — Jó lenne, ha az emeletet is megkapnánk — mondotta. — Akkor ugyanis 4—500 nőnek adhatnánk munkát. Ebben az esetben a környező falvakból is sok nőt tudnánk foglalkoztatni. Ki lehetne alakítani Taszá- ron egy olyan üzemrészt, amelyben az anyagyár és a taszári üzem számára szükséges szakmunkásokat képeznék ki. Az üzemet tehát érdemes lenne fejleszteni. Ez gazdaságosabbá tenné működését, hasznos lenne a környékbelieknek. (A környékről máris többen járnak ide dolgozni. Till Mária pl. hetedmagával megy mindennap Kaposhomokról.) Remélhetőleg sikerül közös nevezőre jutni az illetékesekkel, s akkor az üzem fejlesztésének nem lesz akadálya. Addig is, míg erre sor kerül, jó lenne megcsináltatni az üzemhez vezető utat, lakást kellene adni a szalagvezetőnek. Ö ugyanis hetesi. Télen, ha rossz lesz az idő, nem tud bejárni. A szalag vezetőjének Taszáron való letelepedésével egyébként pedagógushoz is jutna a falu. (í’elesége ugyanis tanít.) A járási és a községi tanácsnak kellene segíteni e probléma megoldásában. Hiszen az üzem fejlesztése nemcsak az anya- gyárnak, hanem a járásnak, a községnek is érdeke. Szegedi Nándor rovást kapott, mert ittas volt, és megsértette a munkafegyelmet. A nyereségrészesedési szabályzat' szerint ez kizáró ok. Alaptalanul csökkentették a nyereségrészesedést B. Z. adminisztratív munka, kört töltött be az öreglaki Állami Gazdaságban 1962. augusztus 1-től 1963. november 8-ig. Ekkor áthelyezték a répáspusztai termelőszövetkezetbe. A gazdaság csökkentett nyereségrészesedést és prémiumot fizetett B. Z.-nek, ezért a volt alkalmazott a VEB-et kérte meg a vita eldöntésére. Az egyeztető bizottság elutasította. A TEB igazat adott a panaszosnak a nyereségrészesedés ügyében. A gazdaság 406 forinttal csökkentette B. Z. nyereségrészesedését, mert állítólag fegyelmi vétséget követett el, s a nyereségrészesedési szabályzat szerint a gazdaság igazgatója dönti el ilyen esetben a csökkentés mértékét. A Területi Egyeztető Bizottság megállapította, hogy B. Z. nem követett el fegyelmi vétséget, nem szabtak ki rá fegyelmi büntetést, tehát nem csökkenthétté az igazgató a nyereségrészesedését. Jogosan fizetett viszont kevesebb prémiumot, mert kétszer figyelmeztette 1963- ban B. Z.-t, július 29-én pedig 43 forint kártérítésre kötelezte. Vasárnap is füstölni kellett a sonkát Kétszer túlórázott vasárnap márciusban Cs. M., a Húsipari Vállalat füstölő szakmunkása K. L. művezető utasítására. A vállalat nem fizette meg a túlmunkát, a dolgozó a VEB-hez fordult. Az egyeztető 'bizottság kötelezte az igazgatót, hogy fizesse meg Cs. M.-nek a két vasárnap végzett tizenöt túlórát. A vállalat igazgatója megföllebbez- te a határozatot. A TEB indokoltnak találta a füstölő szakmunkás követelését, mert az üzem vezetői tudtak róla, hogy a művezető utasítására túlórázott. Akkor is jár a túlóra, ha az e munka elrendelésére jogosult személy bizonylat nélkül utasítja a dolgozót »ilmunkára a vállalat érdekében. Cs. M. túlmunkája szükséges volt és indokolt, vasárnap is füstölni kellett a húsvéti sonkákat, a TEB megítélte a túlórát a dolgozónak. Két műszakot dolgozott le —- egyet fizettek Sz. I., a KPM Közúti Üzemi Vállalat barcsi keverőüzemének művezetője két műszakot dolgozott le 1963. augusztus 3-tól augusztus 28- ig. A vállalat nem fizette meg neki a túlmunkát. A vállalat egyeztető bizottsága elutasította a dolgozót. A TEB megállapította, hogy a volt művezető 321 órát dolgozott a szóban forgó időszakban, ebből 113 túlóra volt. Sz. I. munkaköre szerint a túlórára jogosultak kategóriájába tartozik, a vállalat köteles kifizetni a 113 túlórát. Csak a bíróság dönthet Háromezer-háromszáz fo. rint kártérítésre kötelezte a Finommechanikai Vállalat igazgatója C. B.-t, a hűtőrése- leg vezetőjét, mert 6000 forint álláspénzt fizetett az üzem az Oxigén Gázgyárnak a részlegben használt nitrogéngázpalackok után. A részlegvezető a vállalat egyeztető bizottságához fordult. A VEB hatálytalanította a kártérítési határozatot. Az igazgató nem értet egyet a döntéssel, a TEB-hez föllebbezett. A Területi Egyeztető Bizottság megállapította, hogy a kár fölfedezésétől számított 30 napon túl nem adhat ki az igazgató kártérítési határozatot. A vállalatot 1964. március 10-én értesítették az álláspénz megfizetéséről, az igazgató azonban csak április 9-én kötelezte C. B.-t a kártérítésre. A határozatot április 13-án postázták. A vállalat most már csak a járásbíróság útján téríttetheti meg a kárt. Nem tartozik az egyeztető bizottságra H. J. és B. L., a Dél-somogyi Erdőgazdaság segesdi erdészetének dolgozói panasszal fordultak a nagyatádi járás közös egyeztető bizottságához, mert állításuk szerint kevesebb bért kaptak januárban és februárban. A bizottság kötelezte az erdőgazdaság igazgatóját, hogy az érvényben levő bértarifa szerint számolja el a munkások bérét. Az igazgató föllebbezett. A TEB helyénvalónak talál, ta az igazgató föllebbezését. H. J. és B. L. a bérszabályzatot kifogásolta, ez pedig nem tartozik az egyeztető bizottságok hatáskörébe. A panaszosoknak a szakszervezethez kell fordulniuk. L. G. A NEMZETKÖZI LOVASSZÜVETSEG megbízásából a Magyar Lovasszövetség rendezi meg Budapesten az 1964. évi ifjúsági lovas Európába! nokságot az augusztus 28-án nyíló Országos Mezőgazdasági Kiállítás bemutató pályáján. Az ifjúsági lovas Európa-bajnokságon kívül nemzetközi lovasversenyt „Is rendeznek ugyanitt szeptember 6 között.
