Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-22 / 170. szám

Jó hír a mozilátogatóknak MZ MSZMP MEGYEI PIZ.ÓTTSACA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA A kaposvári mozinézők joggal várják a műsor kedvezőbb alaku­lását, hiszen az elmúlt hónapok­ban bemutatott filmek nem sok örömet tartogattak a számukra. 9? Vidéknek bonto ... a A »bontom« m hangját már nem is hallani, félbeszakítja egy kellemetlen kattanás a te­lefonban: vidéknek bontották a vonalat. Türelmetlen, sietős női hang vágja ketté a beszél­getést, s az embernek arra sincs ideje, hogy megszólaljon, máris kapcsol szét a posta. Emlékszem, néhány éve még i(JV bontottak — igaz, nem Kaposváron, hanem Pécsen —, hogy »szíveskedjék befejezni a beszélgetést, vidéknek bontom a vonalat«. Néhány másodper­cet vártak a bontással, s csak akkor kapcsoltak szét. Nem lehetne most is a nyers, udvariatlan »vidéknek bonto...« helyett — így? Csak legalább annyit mondhasson az ember a, másik telefonálónak, hogy visszahívom, vagy fölkeresem később. Lehet, hogy az a helyi beszélgetés legalább annyira fontos, vagy még fontosabb, mint a vidéki. Gondolom, a néhány másod­perc türelem és egy kis udva­riasság nem okozna fennaka­dást a telefonközpont dolgozói­nak munkájában.. ■ Ne Tárják meg a balesetet! A gépkocsivezetők, akik a ki­kötő felől jövet a régi balaton- szemesi útról kanyarodnak jármű­vekkel a 7-es útra Siófok felé, so­kat bosszankodnak az elágazásnál, mert a kanyar miatt egyáltalán nem látják, milyen jármű közele­dik balról. Pedig ilyenkor nyáron egymást érik a gépkocsik az úton. Budapesten csaknem minden forgalmasabb útkereszteződésnél domború tükröt szereltek föl, s ebben a gépjármüvek vezetői lát­ják az eltakart útszakasz forgal­mát is. Miért nem szerelnek föl egy ilyen tükröt a szemesi út és a 7-es út találkozásánál? Megvárják, amíg néhány baleset történik?: — vő — A tücsök és a hangi/a Egy tücsök egyszer arra kér­te vállalatát: utaljon ki neki lakást. Égőpiros, feltűnő autó­ja volt, de nem volt lakása: feleségével és fiával az anyó­sánál húzódott meg. Amikor a vállalatnál egye­sek szóvá tették a tücsök autó­ját, bizony nagyon megharagu­dott: — Hát aztán? Van autó*^_ megkerestem, nem loptam! Ki­nek mi köze a magánéletem­hez? Itt mindenki a mások dolgába üti az orrát! Mindenki elhallgatott. A tü­csök pedig, aki tudta, hogy ad­dig kell ütni a vasat, amíg me­leg, még megjegyezte: — Egyébként ha ez a válla­lat nem képes nekem lakást biztosítani, nekem, egy ilyen jó szakembernek, tudok egy má­sik vállalatot, ahol tárt ka­rokkal fogadnak, és három és félszobás lakást is adnak! A lakáskiutaló bizottság tag­jai egy szót sem szóltak többé, behunyták a szemüket és a ZENE NÉLKÜL — zenés áron — Mi mindenre kell vigyáz­ni egy kereskedelmi felügyelő­nek ellenőrzés közben? — A múltkor majdnem »-le­buktunk-«. Az egyik kolléga gyorsan, határozottan muto­gatta a felvágottakat, hogy ebből tíz dekát, ebből ötöt, saj­tot is kért. Amikor aztán be­mutatkoztunk, nevetve mond­ta a boltos: tudta, hogy kivel van dolga. — Hogyan? — Kenyeret egyikünk sem vett... Balatoni eldorádó? Némelyeket a gyors meggaz­dagodás reménye vonz a Ba­laton partra. Ez nem titok, de mit lehet tenni ellene? Keres­kedőre, pincérre szükség van nagyon, még a jelenlegi lét­szám is kevés. Ezért kell a gyakori keres­kedelmi ellenőrzés; csak így lehet megfékezni a Balatont Eldorádónak tekintő, tisztes­ségtelen szándékú embereket. — Kérem, én nem fogok ezekből a harminc fillérekből meggazdagodni — védekezett a balatonszéplaki Hableány ét­terem fizetőpincére, Borsányi Zoltán, amikor az ellenőrök rajta csípték, hogy az Utas­üdítőt drágábban, zenés áron számolta délben. — Nagyon fá­radtak, kimerültek vagyunk valamennyien, tévedni embe­ri dolog... — És a hosszúlépés? — mert itt meg »véletlenül« az előző nap forgalomban volt csengődi bor árát számolta. — Nem tudtam, hogy ma már másik bor van... Igen, tévedni emberi dolog. De vajon »tévedés-e«, hogy az ellenőrzött éttermek, üzletek negyven százalékában ilyen vagy olyan formában megká­rosították a vendégeket? Tíz forintért ezer forint Csicskó Erzsébet budapesti ta­nárnak. Tíz szelet kenyér hatvan de­ka helyett csak ötvein deka volt, a másik tíz szelet pedig csak harmincnyolc. — Nagyon kevés a pedagő- gusfizetés — »védekezett« a fiatal nő felháborító módon. — A munkakör egyébként is ismeretlen számomra... De a csalás — az nem is­meretlen? Lehet tisztességesen is ... Sem a siófoki Meteorban, sem a bogiári Kishullámban nem találtak kifogásolni valót az ellenőrök. Megdicsérték a bogiári 429-es csemegebolt, a leltei gomba meg a földvári Motel személyzetét is. Mert a Balaton parton is le­het tisztességesen dolgozni. Csak valószínű, nem min­denki akar. Polesz György tücsöknek kiutalták a kért la­kást. Később sokan megtudták, ho­gyan jutott a tücsök a lakás­hoz, s így került el a hangya fülébe is. Neki ugyan nem volt égővörös autója (de másmilyen sem) és öttagú családjával egyetlen kis szobácskábán hú­zódott meg. A hangya ugyanis hivatalsegéd volt. A tücsök ötlete azonban megtetszett neki. Felkereste hát a lakásbizottságot és eltö­kélten kijelentette: — Ha nem adtok lakást, már holnap más vállalathoz megyek! Tehát: adtok lakást, vagy megyek! — Sajnáljuk — mondották a bizottság tagjai —, hogy bú­csút kell vennünk tőled! Jól dolgoztál! — De miért búcsúznánk, hi­szen csak tréfáltam! — sírta el magát a boldogtalan hangya, hiszen (akárcsak a bizottság) ő is jól tudta, hogy más vállalat­nál nincs hely számára. — Lehet, hogy te tréfáltál, de mi komolyan gondoltuk! — jelentette ki ridegen a bizott­ság elnöke. Olyan ridegen, ahogyan pozíciójához illett. És a hangyának másnap kéz­besítették a felmondólevelet. Ismétlések, felújítások szerepeltek a műsorban, s az új filmek is gyen­ge vagy közepes alkotások vol-i 'lak, amelyek közt elvétve akadt! csak egy-egy jobb. Tény az, hogy a balatoni kertrnozik igénylik nagy közönségsikerü filmeket, de! a Somogy me gyei Moziüzemi Vál-, lalat nem hagyhatja figyelmen ki-« vül a kaposváriak igényeit sem. Ebben a negyedévben végre szí­nesnek, változatosnak ígérkezik í filmprogram. A műsortervben sze-i repel a Vasszűz című szellemes; angol filmvígjáték, a kalandos, ro-; mantikus filmeket kedvelők a! Sándor Mátyás és a Nemo kapi­tány című filmeket láthatják. Au-; gusztusban mulatják be a Minden! lehetséges című színes, látványos! amerikai revü filmet, a Magánelet; című olasz és a Morál 1963 című nyugatnémet alkotásokat. Ebben hónapban tűzik műsorra a Kenő király lánya című sikeres szovjet] filmvígjátékot, és felújításra kerül a Dollárpapa című magyar film is. Szeptemberben a Halló, Japán című szélesvásznú dokumentum- fiim tartogat meglepetést, mégis-] mertetve a távoli ország modern! szokásaival és régi hagyományai­val. Az ifjúság édes madara című amerikai filmet a 18 éven felüli nézők tekinthetik meg. Nagy érdeklődés előzi meg azt Altonai foglyok című művészi olasz filmet Vittorio de Sica ren­dezésében. A szeptemberi bemuta-; tők közt méltó helyet foglal majd el az Élők és holtak című szovjet' filmalkotás. Várhatólag nagy sike­re lesz az Igen című magyar film-; nek Darvas Iván és Béres Ilona! főszereplésével. A bemutatásra! kerülő kisfilmek közül a Balázs« Béla Filmstúdió Aranykor című, az oberhauseni filmfesztiválon dí-! jat nyert kisfilmjét érdemes meg­említeni. (M. I.) Sürgős elintéznivalója van — Ha ez a fa nincs itt, már régen a tanácselnök szobá­jában lennék... Balatonlellén a Vörös Csil- Érthető, hogy egy-egy ilyen lag Étterem fizetőpincére a két-»ezer forintos« látogatás után adag paradicsomos káposztá­nál 10 forintot »tévedett«. Széplak-alsón az Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat 223- as ajándékpavilonjában a 10 forintra leértékelt cigarettakí­nálót 19,80 forintért a régi áron akarta eladni a boltos. — Mit jelent majd ez a tíz­forintos árdrágítás? — Ha volt már korábban is hasonló ügyük, akkor bűnvá­di eljárás és ezer forint pénz­bírság lesz a vége, ha ez az el­ső »kísérlet«, akkor csak ezer forint —mondja Neichl Lajos, az ellenőrzés vezetője. az ellenőrök »persona non grá- tá«-vá, nem kívánatos szemé­lyekké válnak a boltokban. So­kan nyíltan meg is mondják mindezt. Mint a Hableány Ét­terem árfelelős asszonya a bú­csúzásnál: — Dehogy viszontlátásra, in­kább isten velük ... Vagy a Lelle és Boglár kö­zötti önkiszolgáló étteremben: — Akkor lássuk magukat, amikor a há,tunk közepét... De miért fél az, akinek tisz­ta a lelkiismerete?. Árdrágítás ■— vállalati segédlettel Siófokon, a Balaton Étterem­ben Budai Gyula, az Utasüdi- tőért számolt többet, Lidis Lászlóné csapos pedig a Kabi­net Brandyt mérte szűkebbre. Ez egyéni akció volt. A vál­lalati segédlet ott történt, hogy az Éttermi és Büfé Vállalat semmiféle utasítást, árjegyzé­ket nem küldött az étterembe, hogy bárhol vásárolják is a zöldárut — jelen esetben az uborkát —, kizárólag a MÉK árait kalkulálhatják. Balatonbogláron a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat Szabadság-telepi Halászcsár­dájában tíz napig folyt a ven­dégek rendszeres megkárosítá­sa, mert a tökfőzeléket 2 fo­rint helyett 3,40 forintért, a zöldbabfőzeléket pedig 2,70 fo­rint helyett 3,60 forintért áru­sították. Se szeri, se száma a kirívó példáknak. Sajnos. A vizsgálat megálla­pította, hogy tavaly óta szinte semmi változás nem történt a Balaton-parti ' éttermekben, boltokban. . (Víkmchxmattai ]P©]MYÓDKA Pedagógusok a pult két oldalán A siófoki kereskedelmi cso­port sok társadalmi ellenőrt állított munkába a vizsgála­tokhoz. Köztük volt Károlyi Sándor budapesti pedagógus is. — Itt is nevelni kell az em­bereket, nemcsak az iskolá­ban. Csak itt egy kicsit nehe­zebb — mondja, amikor arról kérdezem, miért áldozza fel szabadságának egy részét év­ről évre. A balatonlellei Becsali Csár­dához nem őt osztották be el­lenőrzésre, de elképzelem, mit mondott volna a kenyeresnek, Utazz, megmondom, ki vagy! Nemcsak gyűjteményem gyarapítása céljából talaltam ki ezt a »közmondást«. Mély igazságról bárki meggyőződ­het, csak utaznia kell néhány kilométert. » Késve indítják a vonatot a kaposvári állomásról. Húszán, harmincán topogunk kora reggel Tüskeváron kisebb-na. gyobb csomagokkal. Nem unatkozunk, mert néhány fia- tal kaposvári úszó is velünk vár, s táskarádiójukból kitűnő zene árad. Bár nem zsúfolt a vonat, alig maradt ülőhely. — Ha már szombaton reg­gel ilyen nagy mértékű a»ki­vándorlás«, kiürül a város holnapra — gondolom ma­gamban, miközben letelepedek egy testes idősebb hölgy ár­nyékába. Aztán sorra veszem útitár­saimat. Huszonnégyen va­gyunk és egy kutya. Az em­berek hangosan beszélgetnek, a kutya pedig — száján ko­sár -— egy fikarcnyi érdeklő­dést sem mutatva fekszik nagybajszú gazdája lábainál A bajuszos unokája az ablak­nál nézeget, városi gyerek le­het, mert boldogan mait fel az egyik erdős rész után: — Jé, gólya! Ez igazi? Rét, tarló mellett szalad a vonat, itt-ott látni embereket a mezőn. Megállunk Füred­nél, akad egy-két felszálló. Mellettem a baloldali ülé­sen egy fiatal házaspár uta­zik a szülőkkel. A mama csinos, őszülő hajú asszony, s hogy mennyivel csinosabb, mini a lánya, az abból is lát­szik, hogy főként a női uta­sok nézegetik — kissé irigy­kedve. A fiatalasszony éppen most fejezi be egy csirkecomb elfogyasztását, valószínű, ab­ba az embertípusba tartozik, akik. evéshez látnak már ak­kor, amikor a vonat még csak áll az állomáson. Később ul- tizast javasol — hangsúlyoz­za, hogy kártyázni csak pénz­be hajlandó — s máris elő­kerül a pakli. A papa kima­rad a partiból, elmerülten ta­nulmányoz egy Magyar Nem. zetet, majd — talán ennek ha­tására — békésen elszundít. A negyvenszáz, piros ulti, kont­raparti, passz piros, terített bettli műszavak Fonyódig röpködnek a levegőben. — Miért nem viselsz fűzőt? Azért mégy ám szét... — tér át az ételreceptekről meglepe­tésszerű gyorsasággal az örök női problémára kövér útitárs­nőm vis — á vis-ja. Az bánatos sóhajjal vála­szol: — Nem bírom ... — Én se nagyon, de mu­száj — vágja rá azonnal a másik élemedett korú hölgy, akinek platinaszőke haja kí­nosan lecsipeszelt, s néhány gyűrűn kívül még arany kar­kötőt is aggatott magára a Balaton tiszteletére. A feldo­bott téma Somogyvárig elég. Aztán áttérnek a ruhavarra- tásra, könyvekre. Hallgatnám őket tovább, ha nem vonná el a figyelmemet a sarokban ülő férfikvartett futballvitája. A holnapi Fradi—Űjpest meccs van műsoron, a szurkolók ará­nya 2:2 (a Fradi javára). , — Eddig meg veretlen a Ferencváros! — így a fradista. — Persze, holnapig az is marad — így a dózsás. Lengyeltótiban leszállnak, de még a sínek közt is hado­násznak. A helyüket egy kis­gyerekes házaspár foglalja el. Ahogy közeledünk a Balaton­hoz, úgy telik meg egyre in­kább a vonat. Sokan állnak már, többen teli kosarakkal igyekeznek a fonyódi piacra. Egy öreg néni néhány pár csirKét hoz, egy darabig a ba­romfiak ára foglakoztatja a kocsi közvéleményét. Aztán befatunk Fonyódra, felboly- dul a kupé, leszedik a csoma­gokat. Űtitársaim megkezdik a víkendet, ami mindenkinek jólesik a heti munka után. Mintha ugyanezek a gondola­tok járnának a rádió reggeli zenei szerkesztőjének a fejé­ben is, ugyanis éppen mellet­tem lépkednek az úszók a ki­járat felé, s rádiójukból az is­mert dalt hallom. ■— Hurrá, újra itt a szom­bat délután! Strubl Márta imSOteOK Ellenkini Nyíregyházán Hazánkban is akadt követője a topless, monokini stb. névvel illetett bájszabadonhagyó für­dőruhának. A bemutatón senki sem kért 10 dollár beléptidíjat a szájat tátó nézőktől, a fiata­lok ingyen és bérmentve muto­gatták magukat. Persze a bot­csinálta manekeneket nem ug­rálták körül fotóriporterek, mint Nyugaton. Hja, szerencsé­re itt nincs híve az ilyen föl­vételeknek. Pedig »szenzáció« volt. a javából, hogy Nevelős Anna nyíregyházi lakos — a nyugati divathóborton is túl- téve — bemutatta az ellenkinit. ö nem a melltartót vette le — azt ravaszul magán hagyta —, hanem a nadrágrészt. Petrimán József sóstóhegyi fiatalember úgy felbuzdult a »bátor« tet­ten, hogy tüstént bakinire vet­kőzött. Hogy helyes-e ez a megnevezés, nem tudom. A konzervatívabb felfogásúak a »meztelenre« szót használnák helyette. Nem sokáig tartott a nyilvá­nos revü, mert közbelépett a rendőrség, s előállította a két önmutogatót a kapitányságon. Az új fürdőruhának nincs hi­vatalos neve, a bemutatónak igen: közbotrányokozásnak mondják! — lg — Aki aludni akar, hunyja be a szemét — Egész éjszaka nem aludtam — panaszkodott a szállodában az egyik ven­dég. — Még csak le sem hunytam a szemem. — ön a hibás. Ahhoz, hogy valaki elaludjék, fel­tétlenül le kell hunynia a szemét. * * * 's. Tiltakozás — Nem megyek többé is­kolába! — jelentette ki egy kisfiú a szüleinek az első tanítási nap befejeztével. — Írni, olvasni nem tudok, beszélgetni pedig nem en­gednek. Vágyálom Cirkuszba viszik az öt­éves Klárikát. A kislány­nak a fakir mutatványa tetszik a legjobban. Haza­felé menet odaszól anyuká­jának: — Jaj be jó lenne, ha fa­kir lehetnék? — Miért? — bökken meg a mama. — Annyit rosszalkodhat­nék, amennyit csak aka­rok ... Nem fájna a verés! — áj — Komlós János nemrégi­ben megjelent »Az érem harmadik oldala« c. köny­véből (Szépirodalmi Könyv­kiadó, Budapest). * * * Szeretem ezt az országot, ahol nem lehet unatkozni egy per­cig sem. csak ha a televíziót nézi, vagy újságot olvas az ember... ... Szeretem ezt a földet, amely bő termést ígér minden eszten­dőben. »Bő termésre számítha­tunk, hacsak valami közbe nem jön« — jósolgatják a la­pok évről évre. Es a jóslat be­teljesedik. Valami mindig köz­bejön. * * * Felszámoltuk a kapitaliz­must, és a kizsákmányolókat osztályból témává tettük. Vala­ha ők voltak az elit osztály. Ma ők az elit téma. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megvet Bizottsága és a Somogy megyei TaDád# lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11 Kiadja Lapkiadó Latinka S. i Somogy megyei Vállalat. Kaposvár, a. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyt postahivataloknál és postáskézbesltőknél. Előfizetést dl.1 egy nőnapra 12 Pt index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents