Somogyi Néplap, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-19 / 168. szám
C37o YILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI ÁRAi 80 FILLÉR AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évfolyam 168. szám. 1964. július 19-, vasárnapi * ' Az idegenforgalom időszerű kérdéseiről, az életbe léptetett ájabb kedvezményekről nyilatkozott dr. Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője Dr. Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője az idegenforgalom időszerű kérdéseiről, az első félévi tapasztalatokról, és a várható intézkedésekről nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Kielégítően növekszik-e idegenforgalmunk? — Véleményem szerint kielégítően. Az a célunk, hogy minél több külföldi látogasson el hozzánk, ismerje meg hazánkat, s tőlünk is mind nagyobb számban utazzanak a közeli és távolabbi országokba. E politikának megfelelően egyre szélesebbre tárjuk »kapuinkat«. Az elmúlt években 'kormányzatunk számos intézkedést tett, amelyek mind a nemzetközi turistaforgalom növelését eredményezték. Íme, a forgalom növekedésiére néhány jellemző adat: 195G-ban 124 202, 1963-ban 584 633, az év első hat hónapjában pedig 364 664 külföldi vendéget fogadtunk, Egész évre előreláthatólag elérjük a 800 000 főt. A kiutazók száma még ennél is gyorsabban emelkedett, ez év első felében már több mint félmillió magyar állampolgár járt külföldön. Idegenforgalmi bevételeink a terv szerint növekednek. Közvetlen bevételünk ez évben 50 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az eredmények tehát jobbak a vártnál, a tervezettnél. Esetenként találkozunk még olyan hibákkal, amelyeknek a jövőben nem szabad előfordulniuk. — Mik ezek a hibák? — Állandóan azt hangoztatjuk, hogy az idegenforgalom föllendítésének kulcskérdése a szállodakapacitás növelése és jó kihasználása. A szállodakapacitás évről évre nő. Az elmúlt hetekben azonban a balatoni szállodák kihasználtsága nem haladta meg a 60—70 százalékot. Ezt a kérdést alaposan megvizsgáltuk, kerestük a magyarázatot, hogy hol követtünk el hibát, hiszen eddig mindig szállodai szobahiány volt, s az igények jelentős részét nem tudtuk kielégíteni Az IBUSZ több száz külföldi utazási irodával áll összeköttetésben, ezekkel még az elmúlt év végén szerződéseket kötött, s a tavasszal úgy láttuk, hogy június elejétől valamennyi balatoni szállodában »telt ház« lesz. Ezért az érdeklődők egy részét idegenforgalmi szerveink kénytelenek voltak elutasítani. A kedvezőtlen időjárás következtében azonban a külföldi utazási irodák szinte az utolsó pillanatban lemondták a lefoglalt helyeket. Az első hiba az a rossz gyakorlat, amely lehetővé teszi az ilyen késői lemondásokat. A másik hiba: az IBUSZ nem ellenőrizte, hogy a kért kontingenseket valóban kihasználták és el- adják-e a partner külföldi iro- - dák. A következő heteket illetően intézkedések történtek, és jelenleg a szállodai kapacitás kihasználása mér biztosítva vám. A mostani eset tanulságos, felül kell vizsgálni a jelenlegi szerződéseket, s az idejétmúlt föltételekét «npg ke'l változtatni. Az idegenforgalomban ugyanis a gvorsaság, a jó üzletpolitika és a rugalmasság nélkülözhetetlen. Meg kell állapítani, hogy a kötetlenebb (IBUSZ-on kívüli) magánutazások lehetőségének biztosítása helyes volt, és ezen nem kell változtatni. Bár ez az új utazási lehetőség valóban okozott pillanatnyi nehézségeket, de ezek csak átmenetiek, és gyorsan kiküszöbölhetők. Az egyénileg külföldre utazók segítését alapvető kötelességeink közé soroljuk. Az IBUSZ az elmúlt hetekben ennek érdekében több intézkedést tett; ma már segítenek a vízumok. megszerzésében, a szobák lefoglalásában és a vasúti, valamint a repülőjegyek biztosításában is. Meg keli azonban mondanunk, az IBUSZ-irodák döntő többsége túlzsúfolt, ezért sokat kell várakozniuk az utazóknak, s ebből kifolyólag gyakran nem kapják meg a kellő felvilágosítást, segítséget. A jövőben új IBUSZ-irodákat kell nyitni. A propaganda sem kielégítő, a kiadványok gyakran csak megkésve jelennek meg. Kevés az olyan tájékoztató, amely a külfödre utazó magyaroknak ad segítséget. A Magyarországra utazók tájékoztatása sem elég gyors és megfelelő. Ezen a területen a jövőben jelentős javulásra van szükség. — A főszezon ezekben napokban kezdődött meg. Hogyan készültek fel az első félévinél is várhatóan nagyobb idegenforgalom lebonyolítására? — A forgalom gyors növekedésére jellemző, hogy júliusban és augusztusban előreláthatóan több vendéget fogadunk majd, mint 1959-ben az egész év folyamán. Az idegen- forgalmi célokat szolgáló beruházások döntő többségét már az elmúlt hetekben, hónapokban átadták. A Balaton-part fejlesztésére például az idén is több millió forintot biztosított a népgazdaság. A siker most már elsősorban a kereskedelem, a vendéglátóipar, _a közlekedés, az idegenforgalom dolgozóin múlik. Számunkra ez az év fordulópontot jelent: 1964-et a vizsga esztendejének tekintjük. Ha a hozzánk látogató külföldiek kedvező tapasztalatokkal térnek haza, s otthon elmondhatják, hogy jól érezték magukat, és igazi »magyaros« vendéglátásban volt részük, ez nekünk a legjobb propaganda, s egyben azt is jelenti, hogy a jövőben még többen jönnek el hozzánk. Ezzel hosszú időre megalapozhatjuk idegenforgalmunk fejlődését. Soron következő két legnagyobb idegenforgalmi eseményünk: a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Soproni Hetek. Szegedre 300 000 vendéget várnak, kétszer annyit, mint tavaly. A város felkészült vendégei fogadására; az új Tisza Szállóban, a turistaszállókban, kollégiumokban és a camping- ben egyszerre 5000 vendég elhelyezését tudják biztosítani. A jugoszláv és a román illetékes szerveknek felajánlottuk, hogy az általuk meghatározott és kiadott útiokmányokkal Szegedre érkező turistáiknak a határön adunk ki beutazási engedélyeket. A jugoszláv hatóságok hivatalosan közölték, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok idején jugoszláv állampolgárok egyszerűsített eljárással kaphatnak útlevelet a jugoszláv hatóságoktól Szeged meglátogatása céljára. A beutazóknak a magyar szervek a határon állítanak ki beutazási engedélyeket, amelyek kétnapos tartózkodást tesznek lehetővé. Sopron tavaly — az ün. (Folytatás a 2. oldalón) Hruscsov fogadta Jordánia nagykövetét Moszkva (TASZSZ). Hruscsov szovjet miniszter- elnök szombaton a Kremlben fogadta Dzsamil Tulundzsit, Jordánia moszkvai nagykövetét, és baráti beszélgetést folytatott vele. A találkozóra a nagykövet kérésére került sor. (MTI) Mai számunk tartalmából: A fonyódligeti Villa Ne ara (3. o.) A gyógyuló falu (4. o.) Somogyból indult el... (5. o.) Kulturális melléklet (7—8. o.) GYERMEKEKNEK (9. o.) Viperavadászat (10. o.) Balatoni szórakozóhelyek műsora (11. o.) A tárgyalóteremből (12. o.) Csakis az NSZK és az NDK kölcsönös megegyezésével teremthető meg az egységes Németország Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány szombaton nyilatkozatban fejtette ki álláspontját azzal az amerikai —angol—francia kormánynyilatkozattal kapcsolatban, melyben a három nyugati nagyhatalom kifogásolta a június 12-én aláírt szovjet—NDK barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződést. A szovjet kormánynyilatkozat rámutat, hogy jelenleg, amikor két szuverén német állam létezik, csakis az NSZK és az NDK kölcsönös megegyezésével érhető el a békeszerető, demokratikus, egységes ‘ Németország megteremtése. Nyugat-Berlint pedig a Szovjetunió és az NDK kormánya önálló politikai egységnek tekinti. A Szovjetunió és az. NDK szerződésének az a célja, hogy elősegítse az európai vitás kérdések békés rendezését — mutat rá a nyilatkozat. — A szovjet kormány eltökélt szándéka, hogy továbbra is mindent megtesz a német mi- litarizmus agressziójának megelőzésére, ahogyan ezt a potsLengyel — magyar barátsági est Belegen A Hazafias Népfront megyei bizottságának vendégeként tegnap Somogyba látogatott Aleksa rider Wozniak elvtárs, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének másodtitkára. Dr. Halász János- nak, a Népfront megyei titkárának kíséretében Belegre mentek, s megtekintették a termelőszövetkezet gazdaságát. Este magyar—lengyel barátsági gyűlést rendeztek a művelődési otthonban. Horváth Péter népfrontelnök köszöntötte a lengyel vendégeket, méltatta a felszabadulásának 20. évfordulójára készülődő népi Lengyelország eredményeit, szocialista vívmányait. Felszólalt a gyűlésen Aleksander Wozniak másodtitkár is. A barátsági gyűlés végén filmet vetítettek, és a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Ház irodalmi színpada szórakoztatta a részvevőket. dami megállapodás és a szövetségesek többi • háború utáni egyezménye is előírja. Visz- szautasítja azt az amerikai— angol—francia állítást, amely szerint »teljesen alaptalan« a vád, hogy az NSZK-ban re- vansvágyó, militarista szellem uralkodik. Az egész világ tudja, hogy az NSZK kormánya hivatalosan céljául tűzte ki a második világháború eredményeinek revízióját, e célt követve militarizálja az ország életét, sőt nukleáris és rakétafegyvereket is kíván szerezni. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai engedékenyek a nyugatnémet revansista és militarista erők iránt, nem hajlandók arra, hogy a Szovjetunióval és a Hitler-ellenes koalíció többi tagjával együtt jogilag is békeszerződésben rögzítsék a jelenlegi reális helyzetet. E feladatot azonban lehetetlen vég nélkül elodázni — állapítja meg a szovjet kormány. (MTI) 99 KF.RINGŐ“ A BŰZAFÖLDÖN Mikor ez a kép napvilágot lát, már keresztekben van a gabona a kaposfői Latinka Tsz-ben. Amikor ott jártunk, népes volt a búzatábla. Valaki megjegyezte, hogy még az irodát is lezárták. A könyvelők most markot szednek, a tanácselnök meg a tsz-elnök pedig kaszát jog ott. — Nehezen megy — mondja Magyar József tsz-elnök. — Majdnem minden kalász a földön van. Ügy kell kaszaheggyel fölszedni. összevissza keringtek a kaszások a táblán. Nem lehetett sorba állni, mert a gabona nem engedte. Nyári arcképek ZÚGÁS ÉS HŐSÉG A szűk udvarban megreked a levegő, az ablakok körül kék-sárgán vibrál a hőség. Ha friss légvonat csap át a termen, az asszonyok egy pillanatra elengedik magukat. Más hangon zúgnak a gépek, hogy a másodpercnyi szünet után még hangosabban, erőteljesebben zakatoljanak. • Varrógépek, vasálógépek, zakatoló villanymotorok; a sorok között piros lámpák gyulladnak és hunynak ki. Százhúsz asszony dolgozik a ruhaüzem földszinti, modern csarnokában. Kinti fülnek sokáig szinte kibírhatatlan a zúgás, a szemet kápráztatják a sebesen pörgő orsók, a varrótűk szédítő, apró villanásai. A százhúsz asszony megszokta a gépeket, a zúgást, a varrógép fölé hajolást. Keczeli Lászióné egy a százhúsz közül. Tizenegyedik éve dolgozik az üzemben; amikor idejött, talán háromszázan dolgoztak, most ezerrel többen. Egyszer, karácsony táján Pestre ment vásárolni a férjével. — A Corvin Áruházban láttunk néhány férfiruhát. Mondom a férjemnek, ezeket mi készítettük Kaposváron. Nagyon jó volt... Az üzem termékei távoli országokba is eljutnak, híre, neve van a Kaposvári Ruhaüzemnek, s a hírt Keczeliné és a többi asszony munkája viszi száz és ezer kilométer távolságra Kaposvártól. — Az nagyon jó, ha az ember látja munkájának értelmét — mondja Keczeliné. A szalagon futnak körbe a ruhák, minden asszony más munkafolyamatot végez. Egyik összeállítja a kiszabott anyagot, a másik bélést varr, a harmadik zsebet. — Nem egyhangú munka? — Nem, egyáltalán nem. Ha tizenegy évig nem úntam, a nyugdíjig kibírom .. . Párás, fülledt a levegő, odakint vihar készül. — Jaj, csak a gyerekeknek legyen jó idejük, mennek le két hétre Bélatelepre. Mi a férjemmel itthon maradunk. Sok a gond, bepucoltatjuk a házat, meg ilyenek. Zakatolnak, sivítanak a gépek. — Ezt a zúgást néha éjjel is hallom — mondja Keczeliné. — Ez a legrosszabb nyáron is, nem a meleg... Nézze csak, mindjárt esik! A szemközti tető fölé sötét felhő kúszik, lassan, egyenletesen esni kezd Jó szagú szél szökik be az ablakon a gépek közé, és fölfrissíti az asszonyokat. — Vineze —
