Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-03 / 128. szám
Szerda, 1984. június 3. SOMOGYI NÉPLAP 3 SZABÁLYSÉRTŐK Nem bűnözők, hanem fegyelmezetlen emberek, akik azért erűitek a Kaposvári Városi 3 Járási Rendőrkapitányság zabálysértési előadója elé, ,12rt vétettek a közrend, a társadalmi együttélés szabályai ellen. • * * Hazafelé tartott a késő éjszakai órákban Dienes János Kaposvár, Damjanich u. 5. szám alatti lakos. Jó kedve volt. — előtte ivott valahol —, s da- lolgatott az utcán. — Csöndesebben! Elmúlt tíz óra, nem szabad az utcán hangoskodni — figyelmeztette a rendőrjárőr. Nem használt a szó, tovább lármázott. — Jó kedvem volt __ Nem t udtam, hogy éjszaka tilos az utcán énekelni — védekezett, amikor csendháborítás miatt felelősségre vonták. 300 forintot »dalolt el«: ennyi bírságot kellett fizetnie. * * * Minden szórakozóhelyen, ahol szeszes italt mérnek, ott a tiltó tábla: »Tizennyolc éven aluliakat szeszes itallal kiszolgálni tilos!« A felszolgálók nem mindig tartják meg ezt a rendelkezést. Szekeres Lászlót, a kaposvári Háromhuszár Vendéglő felszolgálóját felelősségre vonták, mert két 14 éves fiúnak szeszes italt szolgált ki. — Nem vettem észre, hogy fiatalok, sok volt a vendég az ivóban — magyarázkodott. A 240 forint bírság hatására a jövőben bizonyára körültekintőbb lesz. • * • Máté Domonkosáé kaposvári lakost már többször figyelmeztették, hogy hagyjon fel a csavargással, s vállaljon állandó munkát. — Épp munkát kerestem — közölte az igazoltató rendőrökkel. De ha vállalt is munkát, rendszerint csak két-három napig dolgozott, utána folytatta tovább a csavargást. Közveszélyes munkakerülés miatt harmincnapi elzárással büntették. * « * A legtöbb bírságot közlekedési szabálysértés miatt kell kiszabni. Igen sok gépjármű- vezető tesz úgy, mintha soha nem is hallott volna a közlekedési szabályokról. Horváth Ferenc, a megyei tanács gépkocsivezetője indulás előtt egy üveg sört ivott. Ezt az üveg sört 1200 forintja bánta: ennyire bírságolták meg. Csonka Ferenc kaposvári gépkocsivezetőt azért vonták felelősségre, mert a város belterületén túllépte a megengedett sebességet. 1000 forint bírságot fizetett, ráadásul bevonták 1-es számú ellenőrző lapját. Mészáros Sándor gálosfai lakos, a 13. sz. AKÖV gépkocsivezetője olyan teherautóval közlekedett, amelynek sem a fékje, sem a kormányberendezése nem volt jó. 450 forint bírságot kellett fizetnie emiatt. Horváth János sántosi lakos egy földúton motorozott. Noha látta az országúton haladó, vele szemben elsőbbséget élvező tehergépkocsit, mégis eléje kanyarodott, s kis híján baleset történt. A szabálysértés 480 forintjába került. Petz Lajos so~ mogyjádi lakos azért fizetett 300 forint bírságot, mert jogosítvány nélkül motorozott robogójával. Szolnoki Ferenc kaposvári autószerelőt megbízták egy balesetes gépkocsi megjavításával. Tudta, hogy az autóval aznap karamboloztak, s hogy húszezer forint kár esett benne. Szolnokinak nincs jogosítványa, mégis kivitte a kocsit a közúti forgalomba. A megengedettnél gyorsabban hajtott, árokba fordult vele, s újabb húszezer forint kárt okozott. A szabálysértési előadó 1800 forintra bírságolta. Szalai, László Nehéz aratásra számítanak Homokssentgyörgyön Szervezik a kaszapárokat A homokszentgyörgyi Zöldmező Tsz határában szépen fejlődnek az őszi kalászosok. A sűrű növényállomány erős szára sok szalmát- ad, a telt kalászok gazdag szemtermést ígérnek. Mindent egybevetve: nagy tömeget kell betakarítani. S ha az eső és a vihar össze is kuszái ja, megdönti a gabonát, akkor még hosszadalmasabb és fárasztóbb lesz az aratás, még nagyobb erőfeszítés kell hozzá. Ügy tartják a szövetkezet vezetői, hogy az idei ígérkezik az utóbbi évek legnehezebb aratásának. Csak növeli a gondot az a tény, hogy az ősziek 1176, ezen belül a kenyérgabona 926 holdjából 666 hold a rozs. S ez csaknem teljes egészében a kézikaszákra vár. A rengeteg rozs betakarítása a leggondosabb szervezettséget, a legnagyobb erőfeszítést követeli meg. E nehéz feladat előtt a pártszervezet és a tsz-vezetőség a kommunistákhoz, a tsz-tagsághoz, a falu népéhez fordul. Takarítsuk be mindazt, ami megtermett — ez a felkészülés alapgondolata. Bárhogyan számolják is, 45— 50 kaszaerőnél többet nem állíthatnak össze a szövetkezetben. Szükség van külső segítségre is — azoknak a vasutasoknak, erdészeti és vállalati dolgozóknak a munkájára, akiknek hozzátartozói tagjai a tsz-nek. Őket is hívják és várják, megbeszélik velük, hogy az aratás idejére vegyék ki évi szabadságukat. Mind a tsz- tagok, mind a besegítők közvetlenül a cséplőgéptől megkapják kenyérnek valójukat, az aratás többi bérét pedig készpénzben kifizeti a szövetkezet. A díjtételeket közgyűlésen úgy állapítják meg, hogy a javadalmazás, illetve a kereset arányban álljon a gazdag gabonatermés betakarításának áldozatos, fárasztó munkájával. ERES iß AZ ALÁBBI ESETET egy tanár ismerősöm mondta el: — Néhány tizennyolc-tizen- kilenc év körüli fiúval — az általános iskolában tanítványaim voltak — a Park Vendéglő kerthelyiségében találkoztam a napokban. Asztaluk tele söröspoharakkal, ittak, vi- háncoltak. Amikor megkérdeztem, gyakran járnak-e ide, azt mondta az egyik: — Minden este. Miért, tud jobbat? Néhány kaposvári vendéglőben és eszpresszóban csaknem minden este megtalálni ugyanazokat az arcokat. Kisebb-nagyobb társaságokba tömörült fiatalok, akik céltalanul, értelmetlenül töltik el szabad idejük jelentős részét a füstös presszókban vagy a vendéglők borfoltos asztalai mellett. Persze nem általánosítható ez a jelenség, hiszen csak egy kis rétegről van szó. De milyen képet kapunk akkor, ha általánosságban vizsgáljuk: hogyan használják fel a fiatalok szabad idejüket megyénkben? Rózsaszín lesz-e a kép, vagy szürke? A megyei KISZ-bizottság statisztikája szerint 65 702 KISZ-korosztályú fiatal van Somogybán. Ezek a fiatalok iskolások vagy csak néhány éve dolgozók, még kevés az élettapasztalatuk, legtöbbjük — a munkában és a szabad idő felhasználásában is — irányításra szorul. a' szórakozva tanulás legnépszerűbb és sok tekintetben legcélszerűbb formája a klub. A KISZ célja elérni, hogy minden alapszervezetnek legyen megfelelő klubhetyisége, ahol a fiatalok közösen és hasznosan tölthetik el szabad idejüket. Sajnos az 586 alapszervezet közül csupán nyolcvankettőben van ifjúsági klub, ezeknek is csak fele működik kielégítően. Balatonbogláron az állami gazdaság KISZ-szervezete tökéletesen fölszerelt klubot kapott, a gazdaság vezetői a fiatalok »ki nem mondott kéréA znap este a kocsma vasi lahogyan megváltozott. Pedig tíz perccel ezelőtt még a tárgyak, a koszos falak, az olajos hajópadló, de még az emberek is ugyanazok voltak, mint évek óta mindig. Ilyenkor már csak törzsvendégek vannak, esie tízkor ritkán toppan be idegen, s akkor sem kelt feltűnést. Az emberek susmorogva beszélgetnek; nincs közérdekű téma, ki-ki kettesével, hármasával tárgyal valamit. A kövér, öregedő bolgárkertész azt fejtegeti egy bricsesz- nadrágos, álmosakat pillantó nagy legénynek, hogy mire kell vigyázni, ha az ember lovat vesz. Valahol a sarokban a foci a téma. Ez jobban érdekelné a bricsesznadrágost is, mert arrafelé fülel. Ez mit sem zavarja a bolgárkertészt, mondja tovább a fogakat meg a ló farát. A pultnak most csak egy búsmagyar támaszkodik, kabátujja egykedvűen szívja fel a tócsát a bádogról. Kemény állú, lemberdzsekes férfi lép be, egyenest odakopog a pulthoz. — Kisfröccs, nagyfröccs és egy sör. A rendelésre egypáran fölfigyelnek. A kocsmáros a szokásosnál gyorsabban szolgál ki, mert ismerősnek találja a ke- mány állút, de nem tudja hova tenni, ezért lemond a beszélgetésről. Nem is töpreng túlzottan, hogy ki lehet; biztosan járt már itt, azért ismerős. Hogy kicsoda, az vagy kiderül, vagy sem. — Még egyszer ugyanezt — mondja a kemény állú, mikor gyors egymásutánban kiitta a három poharat. Míg a kocsmáros újra tölt, odafordul a búsmagyarhoz: — Mi van, Tóni? Már megint az asszony? Sára? A búsmagyar egy kicsit meglepődik, aztán ennyit mond: — Ez már nem a Sára. Ez már Maris. De ugyanolyan. A kocsmáros érdeklődd pillantást küld a kemény állú felé, s most már azokat az éveket futja át gyorsan, amikor Tóninak még Sára volt a felesége. Így sem sok az eredmény, hisz régen volt az. Most már a kocsma közönsége is érdeklődve figyeli, mi lesz. Belgiumban voltam, Brüsszelben ... Csodálatos ország ... A lágerekről most nem beszélek, meg arról sem, hogy hogyan kerültem Brüsszelbe ... Hát fura egy nép. De a város, az gyönyörű ... Csempével vannak kirakva az utcák, és a lakók minden hajnalban szappanos vízzel lemossák... Igen, az úttestet is ... azt úgy elfelezik: az egyik fele a jobb oldali utcáé, a másik a bal oldalié ... Csak úgy ragyog ott minden. Persze, ti ezt nem hiszitek. Akkor mondok én mást is, tudok belgául beszélni... Két hét alatt megtanultam ... A bricsessznadrágos legény megvonja a vállát, ez a mozdulat amolyan beleegyezésfélének is látszik. A kemény állú elégedetten nyugtázza a fiú mozdulatát, de arcán egy mély ránc keserű vonássá változott. Még csak annyit mondott: — Csodálatos ország... — aztán legyintett. A többiek várták a további meséket a csodálatos országról, de a kemény állú nem szólt. A keserű vonás nem engedEgyszer csak hátrafordul a focis társaság egyik tagja: — Hű, az anyád! Hát ez a disszidens! Azért volt olyan ismerős a hangja... Szevasz, Karcsi! Mi van, öregem? — ezzel föl is áll, s pillanatok alatt a kemény állú mellett terem, s veregeti a hátát. A nagy üdvözlések után a szokásos kérdéshalmaz zuhan a kemény ál- lúra: — Melyik országban voltál? — Mi volt a melód? — És a család? — Tudsz-e angolul? — Milyenek ott a nők? — Hogyhogy visszajöttél? A kemény állú nem válaszol a kérdésekre, hanem összemarkolja a poharait, és letelepszik egy asztalhoz. Arcán fontoskodó kifejezés ül, egyik szemöldökét magasra húzza. Mindjárt körülállják. Mindenki tudja, hogy mesélni fog Karcsi, a disszidens, aki most hazajött. — Hát... hümm ...A belgák furcsa egy népség ... Mert amit végleg nem tudtok elhinni, pedig igaz. Volt ott egy üzlet — én fél év múlva láttam meg —, és ott valami nagyon drága cipők voltak. Bementem megkérdezni, miért olyan drágák azok a cipők. Azt mondták, mert tánccipők. Fel is próbáltak egyet a lábamra, bekapcsoltak egy zeneszámot, és a cipő elkezdte rángatni a lábamat, húzta-vonta a zene ütemére... — No, én már ezt el nem hiszem — szólt közbe a bri- csesznadrágos a bolgárkertész legnagyobb csodálkozására, aki eddig nagy áhítattal hallgatta a kemény állút. — Mért nem hiszed, te tejfölös szájú? Tudod is te egyáltalán, milyen nyelven beszélnek Belgiumban...? — kérdi a kemény állú egy kissé mérgesen. — Hát... Ügy gondolom, hogy franciául... — Egy frászt, te taknyos! Ott belgául beszélnek! Én is te beszélni — megjelent, s az álmokat eltörölte. Hiába csapja be itt az embereket ezekkel a tündérmesékkel, saját magát nem tudja becsapni. Arról a hét esztendőről nem lehet tündérmeséket mondani. Az a hét év keserves volt. Mikor hazajött, az asszonynak meg a két nagy fiának hozott egy-egy lemberdzseket. Szépek voltak, teddiber béléssel. De hét év alatt három lemberdzsek... Ezért volt a keserű ránc most már végleges a kemény állú, disszidens Karcsi arcán. A kocsmában mindenki hallgatott. Nagy sokára a bricsesz- nadrágos szólalt meg: — Én nem rajongok az ilyen csodálatos országokért... A kemény állú felhajtotta a maradék sört, feltápászkodott az asztal mellől, elégedetten nyújtózott egyet. Hazajött, s a régi. kocsmában végigkóstolta újra a kisfröccsöt, a nagy- fröccsöt meg a krigli sört. Az ajtóban még visszafordult: — Én sem... S. Nagy Gabriella sét is teljesítik«. Mégsem működik jól a klub, mert a fiatalok nem használják ki a lehetőségeket. Ahol az alapszervezet vezetősége és a tagság közösen, érdekes programot dolgoz ki, ott jó a klubélet, jól érzik magukat a fiatalok. Mozgalmas a klubélet Kadarkúton, Mer- nyén, Lakócsán, Babócsán, Bárdibükkön, Somogyszentpá- lon, Csökölyben. Néhány községben, ahol gyenge a termelőszövetkezet, vagy a szociális-kulturális alapot nem megfelelően vagy egyáltalán nem használják fel, kampányszerű a fiatalok művelődésének, szórakozásának biztosítása. Gadányban, Kele- vízen, Somogyzsitfán csak a kulturális szemle vagy a spar- takiádok lebonyolításakor mozgolódtak — úgy-ahogy a fiatalok. Kaposváron sem sokkal ró- zsásabb a helyzet, mint vidéken. Sok vállalatnál, ahol van klub céljára épített vagy biztosított helyiség, azt később raktárnak vagy irodának használják. A TRANSZVILL I. telepén is raktárnak használták a könyvtárszobát, megvonva ezzel azt a lehetőséget is a fiataloktól, hogy a kulturális szemlére zavartalanul felkészüljenek. Nagy várakozás előzte meg a városi ifjúsági klub megalakítását Az eredmény? Néhány alkalommal összejöttek a fiatalok az Ifjúsági Házban, beszélgettek, tv-t néztek, előadásokat hallgattak, aztán sorra elmaradoztak. Miért szűnt meg a városi ifjúsági klub? A részvétlenség miatt. Hiába állított össze jó programot a vezetőség, hiába volt jól fölszerelve a klub, egyre kevesebben látogatták. Az igazsághoz tartozik az is, hogy más és más volt a klub tagjainak iskolai végzettsége, foglalkozása; érdeklődési körük is sokban különbözött. A technika iránt érdeklődőket nem vonzották az irodalmi előadások, az irodalmárokat a földrajzi témák, és így tovább. A jövő a szakosított kluboké, ahol ha kisebb létszámban is, de hasonló témák iránt érdeklődő fiatalok találkoznak, vitatkoznak, beszélgetnek. A SZABAD IDŐ hasznos eltöltését szolgálják a KISZ kulturális és sportmozgalmai: a kulturális szemle, a Kilián György Testnevelési Mozgalom és az Ifjúság a szocializ- musért-mozgalom. A kulturális szemlén a múlt évben 39 140 fiatal vett részt. Ha túlságosan nagynak tetszik ez a szám, ezt az a téves nézet szüli, hogy a kulturális szemléhez csak a műkedvelő művészeti mozgalom tartozik. A fiatalok többségének nincs tehetsége a különféle művészeti ágakhoz, ők szakköri munkákba kapcsolódnak be, ismeret- terjesztő előadásokra járnak, részt vesznek a József Attila olvasómozgalomban. Érdemes megállni egy pillanatra a József Attila olvasómozgalomnál. Nagy tömegeket mozgósít az olvasásra, ez vitathatatlan. De nagyon kevés fiatal olvas magyar és külföldi kortársirodalmat. A fonyó- di Ki miben tudós? vetélkedőn például a gimnázium tanárai nem mertek a mai magyar irodalomról kérdezni, mert azt még a gimnazisták (!) sem ismerik. Az egyik kaposvári gimnázium lányosztá- ljában ötven közül huszonötén nem tudtak három ma élő ma. gyár írót vagy költőt említeni. Helytelenül népszerűsítették az olvasómozgalmat az 503-as Iparitanuló Iskolában, ahol kötelezővé tették, és az irodalom jegybe beszámították. Nincsenek jól szervezett, érdekes irodalmi viták, könyv- ankétok. Jó lenne, ha a város művelődési életének vezetői a tavaly decemberi Üj Írás-esethez hasonlóan több színvonalas irodalmi estet rendeznének. EZERNYI LEHETŐSÉG kínálkozik a fiatalok életének színesebbé, változatosabbá tételére. A KISZ-bizottságok vezetői foglalkoznak a fiatalok szabad idejének célszerű, hasznos eltöltésének kérdéseivel, s ahol erre mód van, segítik berendezni az ifjúsági klubokat, tanácsokat adnak, egy-egy rendezvényre előadóról vagy filmről gondoskodnak. Elsősorban a fiatalokon fordul meg, hasznosan töl tik-e el szabad idejüket. Az órák, a napok, az évek gyorsan elszaladnak, és idősebb korban a legtöbb ember megbánja, hogy elpocsékolta fiatalságát. Vincze Jenő Hegyek — zsákból Kétszáz vagon keverőüzemi alapanyagot — ... p remixet —, hús- 1 lisztet, tápszert tárolnak a So- |É mogy megyei Ga- gg bona felvásárló és Feldolgozó Vállalat böhönyei tárházában. Képünkön: Zsákokba csomagolt húslisztet rak ki a vagonból a Kovács-brigád. Gyerekek! Ne felejtsétek el a tanítás befejezése előtt az iskolában befizetni a tannlá-balesetbiztositás 5 forintos díját. — A biztosítás a szünidőben is érvényes! (3217)
