Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-12 / 136. szám
Péntek, 1964. június 12. 3 SOMOGYI ÍTÉItAP Ami sincs a Méltóan... Tegyük a szívünkre kezünket. Sokszor természetesnek, magától értetődőnek tartunk olyan dolgokat is, amelyek nem egészen azok. Ha fölkat- tintjuk a villanyt, vagy elfordítjuk a vízcsapot, és kigyúl a fény, vagy zuhog a víz — az természetes. így kell lennie. Ha jól' dolgozunk, jutalmat érdemelünk és várunk is, ez ugyancsak magától . értetődik. És megkapjuk a vállalati hozzájárulást az ebédhez; szak- szervezeti beutalóval — minimális térítés ellenében — két hétig üdülhetünk; fizetett tanulmányi szabadságra mehetünk — ez ma már mind, mind természetes, magától értetődik. Nem jut az ember eszébe, hogy ezeket a többletkiadásokat valahonnan fizetik, pedig ha ez az összeg nincs is benne a borítékban, mégis megkapjuk. + 2572 forint Ha nem látnám saját szememmel, talán el sem hinném: a Kaposvári Ruhaüzem egy-egy dolgozójára tavaly 2572 forint plusz jutott, olyan összeg, amely nem szerepel ugyan a fizetési jegyzéken, de közvetve mégis megkapta mindenki. Kezdjük talán a legegyszerűbbel: az üzem dolgozóinak évente jár egy textilutalvány 750 forint értékben. Az üzem étkezési hozzájárulásként 250 forintot fizet mindenkinek. Ez máris ezer forint. Borítékon kívüL Az üzemi bölcsőde fenntartása sem kis összegbe kerül. Fejlesztésére a szülők progresszív hozzájárulásán kívül a vállalat 390 000 forintot adott. Jutalmazásra, a nőnapi és a gyermeknapi ünnepségekre, a fonyódi üdülő karbantartására 156 000 forintot fordítottak. Ugye, szép szám? S ha már szó esett a fonyódi üdülőről, akkor ide kívánkozik, hogy noha egy-egy üzemi dolgozó csak 17 forint napi térítést fizet az ötszöri étkezésre, a szállásra, csupán az étkezés 22 forintba kerül. A többletet a vállalat fizeti, és a karbantartást, a személyzetet, a mosást is. Tanulni jó Különösen akkor, ha minden föltétel biztosítva van. És az emberek — nemcsak a ruhaüzemben, hanem másutt is — élnek a lehetőségekkel. A kiművelt emberfők sokaságára egyre nagyobb szükség lesz. A ruhaüzemben tavaly a dolgozók 1152 nap tanulmányi szabadságon voltak. Könnyű kiszámítani, mit jelent ez forintban. Szinte napirenden vannak az esküvők; nem lehet csodálkozni rajta, hiszen annyi csinos lány dolgozik az üzemben. Aztán jönnek a »trónörökösök«, és máris 5217 munkanap ment el szülési . szabadságra. A család nem károsodhat. Ez nálunk elv. Csak megjegyezzük: 384 367 forintot kaotak a kismamák a szülési szabadság idejére. Mindenkit érhet baleset az üzemben is, otthon is. Otthoni balesetek miatt a múlt évben 700 munkanap esett ki a termelésből, és 800 000 forint táppénzbe került mindez. Meg 13 000 forint utazási költségbe. Mert a dolgozó egészsége a legfontosabb, és ha szükség van rá, utazzon kórházba, klinikára, a’ vonatjegy árát megtérítik. Irány: a nagyvilág Fejlődik o cs sztapusztai gyógyfürdő (Tudósítónktól.) Májusban nyitottá meg kapuit a csisztapusztai gyógyfürdő. Héí**z- nap 2—300 vendége van, vasárnaponként tízszer ennyien is fölkeresik. A Buzsáki Községi Tanács ebben az évben tovább fejlesztette a fürdőt. A pusztára óevezették a villanyt, parkosítottak, és több száz rózsatövet ültettek el. A korábban telepített fák már nagyra nőttek, moglombosodtak, s a vendégeknek nem kell a tűző napon pihenniük. Mintegy harminc hétvégi nyaralóház épült már a fürdő környékén. A lengyeltóti főldmövesszövet- ke/et az idén fői felkészült a szezonra. Italpavilon jakban készételek, italok, sült hal és pecsenye kaphatók, a másik pavilonban pedig cukorkát, csokoládét, játékokat, könyveket, piperecikkeket, zöldséget, gyümölcsöt és tejtermékeket árusítanak. Egy kis írást kaptam az üzemben. Valaki pontosan összegyűjtötte az adatokat az igazgatói alap jutalmazási keretének felhasználásáról. »Lipcsei útra jutalom 7150 forint; moszkvai úthoz hozzájárulás 3702 forint; lengyel- országi úthoz hozzá j árulás 2960 forint.« Lipcsében tízen voltak: munkások és műszaki vezetők; Lengyelországban egy technikus, Moszkvában egy brigádvezető. Ez sincs a bérjegyzéken. Meg a különböző segélyek címén kifizetett 88 000 forint sem. Aztán ott van az üzemi orvosi rendelő — három óra a rendelési idő naponta —, és most-már azon törik a fejüket a gyár vezetői, hogy fogászati szakrendelés is kellene. »Ha tetszik, ha nem, rendben tartatnánk az asszonyok fogát« — mondja az üzem egyik vezetője. Egy kicsit keménynek tetszik a hang, az erélyes föllépés, mégis az aggódás csendül ki belőle. És ez is természetes. így kerekedik ki évente olyan hárommillió forint, az összes kifizetett munkabér 15 százaléka, ami nincs benne a borítékban, mégis naponta részesülnek belőle a dolgozók. Hogy miért vetettük ezt papírra?. Semmi különösebb célunk nem volt vele. Tartsuk a jövőben is magától értetődőnek. Mint ahogy egy kicsit az is! De jusson néha eszünkbe: nem mindig volt ez olyan természetes... Polesz György Gyorsítsák meg fsz-einkben a cukorborsó szedését! (Tudósítónktól.) Hatvanöt vagon cukorborsó szállítására kötött szerződést a megye termelőszövetkezeteivel a Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központja. Megyei és országos ellátásra 15—20 vagon cukorborsót szánnak Somogyból, külföldre 25 vagonnal szeretnének szállítani, a többit a konzervipar kapná. A MÉK termeltetési osztályának közlése szerint baj van a cukorborsó szedésével. Közismert, hogy az áru csak frissen szedve élvezhető, az elöregedett cukorborsót az ipar sem tudja felhasználni. A MÉK felvilágosította az érdekelt tsz-eket a szedési teendőkről, több helyen mégis későn szedik le a cukorborsót. A népgazdaság, a MÉK és a tíz is kárát vallja a hanyagságnak. Meg kell találni a módját, hogy az értékes zöldárut minden tsz- ben idejében leszedjék. Munkaerőgondok siófoki tsz-ben Kora reggeli beszélgetés NEM TÉVEDTEM: a siófoki tsz-iroda ajtaja nyitva volt, akiket kerestem, megtaláltam. A borongós, esős, kora reggeli órákban még zárva voltak a hivatalok, intézmények kapui, legföljebb munkába igyekvő emberekkel, bevásárolni készülő asszonyokkal lehetett találkozni. De itt már javában folyt a munka. — Ez az idő arra jó, hogy az ember elvégezze az adminisztrációt. — Márkus János agronómus Iratok, kimutatások fölé hajolt. Márton Lajos elnök három emberrel tárgyalt. — Szükségünk van minden dolgozni tudó emberre... A tegnap esti vezetőségi ülésen beszéltünk róla, szívesen fogadjuk magukat... A végső szót természetesen a közgyűlés mondja ki, hamarosan ösz- szehjvjuk... A férfiak bólogattak. — Azt is előre megmondom, hogy ha maguk kocsisok lesznek is, az nem jelenti azt, hogy egyéb munkát nem kell végezniük. Igen kevés az erőnk. A munka szerint mindig át kell csoportosítani... Itt van a nagy gondunk, az aratás; becsületes, szorgalmas emberekre van szükségünk... — Dolgozni akarunk éven át, azért jelentkeztünk... Beszélgetnek, tanakodnak. A felvételüket kérők nem ígérgetnek, nem fogadkoznak, egyszerűen csak annyit mondanak, hogy itt akarjak megZÖLDBORSÓSZEDÉS Június elején kezdték meg a zöldborsó szedését a barcsi Vörös Csillag Tsz kertészetében. Egy hold borsóból 8000 forint bevételre számítanak. A csöndes falusi ház udvarán kukoricát szór a baromfiaknak a gazdasszony. Az idős házigazda is szorgoskodik, hogy mire hazahajt a csordás, tiszta legyen az istálló. — Van még egy kis szalmánk — mondja —, de spórolni kell vele, hogy aratásig kihúzzuk. Kevés termett tavaly, ezért egyik nap szalmával, másik nap csutaszárral almolunk. Kérges kezű, hatvan év körüli ember a gazda. De ha dolgozik, fürgén mozog. Munkáját figyelve az ember szinte el sem hiszi, hogy annyi évet megért már. A tsz-ben is a legjobb munkások között tartják számon. Olyan ember, akire mindig számíthatnak. Szóba kerül a háztáji állattartás. Tehene most ért haza a legelőről. Amint látom, nem nagyon kell a jászolba ennivalót tenni. — Néha szoktam a kertben kaszálni egy kis füvet. Azt adom neki — mondja Kiss István hetesi tsz-gazda. — A közösből nem is jut etetni való? — Zöldet nem kapunk. A száraz pedig télire kell. Kevés ám a takarmány, emiatt adtuk el a másik jószágot. Pedig fiatal volt. A délutáni beszélgetés jut eszembe Gulyás Károly agro- nómussal. Azt mondta, hogy még most is van bőven szálas takarmánya a tsz-nek. Ha kell, tudnak adni a tagoknak. De a gazda érvel, hogy kell az a közös jószágállománynak is. Ott vannak a hízóbikák. Sokat elfogyasztanak azok. Meg aztán nem árt, ha marad tartaléknak, mert az idén kevesebb takarmány terem,' mint tavaly. Nem mintha rosszul sikerült Esti fejeskor Hetesen Kiss István íiy tartja háztáji tehenét volna az év, hanem az idei telepítésű lucernák még gyengék. Nem sok széna jön le róluk. — Nem mondták ugyan, hogy kevesebb lesz a takarmány, de ha a határt járja az ember, látja, hogy nem bővelkedhetünk vele... Azért igyekszünk előteremteni a té~ lirevalót. Vállaltunk harmados kaszálást a tsz-ben — mondja a feleség. — De idős korban már nehéz a kaszálás — válaszolja a férj. — A feleségem csak fél részt tudott vállalni a munkából, mert a ház körül meg a háztájiban is akad tennivaló. Ezért fél részt kap mindenből. Számolni kezdünk: mennyi takarmány jut a háztájiba? A gazda sorolja: — A lucerna első kaszálásából jut körülbelül hét pet- rence, a vörösheréből kétszáz négyszögöl, a réten is tudok talán két-há- rom kocsira valót kaszálni. Takarmányrépából négyszáz négyszögöl van. Ha jól sikerül, azon is lesz szépen ... Ez az összes, ezt kell beosztani. Ebből már megél egy tehén. Pedig ez még nem is minden. Mert a tsz vezetősége úgy határozott, hogy a tarlólucernát meg a lóherét odaadják a tagoknak azért, hogy letisztítsák a területet. Ebből is jön össze takarmány. Vetettek 200 hold silót is. Ezzel is segíteni akarnak a háztáji gazdaságoknak. Míg beszélgetünk, halk csob- banással telik a fejőke. A gazda arról beszél, hogy bár öreg már az állat, de azért megfelelően tejel. Naponta most is megadja a kilenc litert. Bánja már, hogy eladta a fiatal üszőt, de akkor félt, hogy nem lesz elég takarmány. Inkább az öreg tehénen kellene túladni. — Azt tervezem, hogy hizlalok egy disznót, meg leadom ezt is, és azon veszek egy fiatalabbat. — Abrakot kap a tehén? — Most nem, csak télen. A tejkorpát mindig neki adjuk, de most eltelik a legelőn. Pedig nem is a legjobb helyen vannak. A negatív teheneknek jobb a legelőjük. De külön kell őrizni őket, nehogy fertőződjenek. így is jön havonta négyszáz forint tejpénz. Igaz, nem viszik az összes tejet a csarnokba. Utcájukban sok olyan család van, ahol nincs tehén. Azok is jönnek tejért. Hol fél litert, hol másfelet visz el egyik-másik szomszéd ... Kereza Imre Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vfiflnla* segédmunkásokat, kőműveseket vesz föl Kaposvári, siófoki, marcali és más munkahelyeire a megyében ieientkezés az illetékes járási székhelyeken tanácsoknál vállalat központiában. Kaposvár. Májas l utca 57 szám siófoki fő-építésvezetőségen. Siófok. Fő atca 200 és a? építkezéseken. <82344 BALATCNBQGLÁRON a BOGLÁRKA PRESSZÓBAN kitűnő kávé, sütemény, fagylalt, turmix hűsítő italok nagy választékban. Kellemes szórakozást nyújt Kovács Árpád tánczenekara. Szép kerthelyiség, táncparkettat. Nyitva de. 10-től éjjel 2-ig. (3283) 0 keresni családjuk kenyerét. Az elnök pedig a vezető felelősségével mondja el, miért van szükség rájuk, mit kell tenniük, hogy megbecsült tagjai legyenek ennek a közösségnek ... A közgyűlés dönt majd. Minden bizonnyal maguk közé fogadják a jelentkezőket, hiszen ennek a jól fizető szövetkezetnek legégetőbb gondja a munkaerő- hiány. Eddig elég mereven elzárkóztak az új tagok felvétele elől, de a krónikussá váló problémák beláttatták a közösséggel, hogy ez helytelen. AZ EMBEREKKEL BEFEJEZETT BESZÉLGETÉST mi folytatjuk az elnökkel. — Azt hiszem, mindent megmond az, hogy csak huszonöt személyre számíthatunk a növényápolásnál. Ha a szántóföldi növényeken dolgozunk, akkor elmarad a kertészet, és fordítva is ez áll. Szinte tarthatatlan ez a helyzet ... Márton Lajosnak furcsa, szokatlan ez, hiszen Kötésén — ahonnan három hónapja került ide elnöknek —, ha kétszáz embert rendeltek valahova, akkor kétszázötven ment el... — Hogyan haladnak a növényápolással ilyen körülmények között? — Magam is szinte csodálom, hogy hogyan tudjuk végezni. A pillangósokat betakarítottuk, a kukoricát kapáljuk. Igaz, a gimnazisták a po- liechnikai órákon segítettek a hungazinos kukorica ritkításában. Minden eszközt meg kell ragadnunk ahhoz, hogy ne legyen fennakadás. A félnaponkénti átcsoportosítások a munkaelosztáskor rendszeresen elhangzó »hiába, nincs ember«, nyomja, gyötri nemcsak a vezetőket, hanem a tagokat is. — Változtatni kell ezen a helyzeten, és én hiszem, hogy sikerül. Előnyünk van azokkal a szövetkezetekkel szemben, amelyek hasonló »cipőben járnak«, mert jól fizetünk. Tavaly negyvennyolc forint jutott, az idén ötvenet terveztünk ... Kell, hogy ez segítsen, vonzza az embereket. — Akadt már jelentkező? — Négy tagot vettünk fel... Most itt van ez a három, és jelezték kérelmüket mások is ... Biztató ez, de lelkesedni korai volna. Itt az aratás, ami talán minden eddiginél nehezebb lesz. A felkészüléssel késlekedni nem lehet, kivált ilyen helyen, ahol a szép termést ígérő gabona veszteség nélküli betakarítása az átlagosnál sokszorosan nagyobb gond. — Hatvan . hold rozsunk van. Ezt csak kézikaszával arathatjuk le. Rendkívül erős, két méter magas, ráadásul most jött a szélvihar. Jelenleg két-három kaSzapámál többet kiállítani nem tudunk. S félő, hogy még az árpa egy részét is kézzel kell vágni. .. De nem tördelik kétségbeesve a kezüket, nem sopánkodnak. A járási vezetéssel karöltve szerveznek embereket, toboroznak; várhatóan legelőször itt lehet megkezdeni az aratást, több gépet kapnak az első időben. Nagy munka lesz, de a gondos előkészítéssel könnyítenek magukon. AKI CSAK AZ EREDMÉNYEKET, AZ OSZTALÉKOT NÉZI, az elsiklik afölött, hogy a Balaton-part közelsége milyen nehéz helyzetet teremtett itt. Az új elnök legfőbb gondja, hogy enyhítse, megszüntesse a gondokat. Ezért tárgyal már reggel hétkor • a vezetőkkel, ezért tanácskozik éjfélig, ezért fáradozik olyan lendülettel, mintha már benn tartanának az aratásban . ... 'rörös Márta <
