Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-11 / 135. szám

SomogyiMéplap AMI TÖBB A SZAMOKNÁL... , AZ,' MSZMP MEG VEI GI2Í.ÖT.TSAGA ES A MEGYEI TANÁCS 'LÁPJA FILMSZÍNHÁZAINK műsorából rt:?;™}?*. A PÁRDUC ÍZ ^ \ 12-ig. Giuseppe di Lampedusa néhány esztendővel ezelőtt megjelent világsikerű regé­nyét a legnagyobb rendezők egyike, Luchino Visconti ül­tette át filmre. A színes, szé­lesvásznú filmalkotás híven követi a szerző elgondolását, Sálina herceg családregényé­nek mondanivalóját. A cse­lekmény a múlt század má­sodik felében játszódik, és a régi, feudális nagyhatalom törvényszerű , pusztulását, majd a polgársággal való egybefonódását ábrázolja egy elvetélt népfelkelés — a Ga- ribaldi-féle szabadságmoz­galom — romos barikádjai fölött. A főhős, Salina her­Bemutatkoznak sorban: Ta­kács Gábor, Krotz István, Szi­geti Jenő, Balogh István, Bol­dizsár Ferenc. Harmadikosok, egy kivételével osztálytársak. Érdeklődöm nyári terveikről, i főleg arról, dolgoznak-e, hol lés milyen munkát vállalnak a I szünidőben. A — A toponári mezőgazdasági ,1 technikum építkezésénél dol- (I gozom egy hónapig ... — Én a MÁV pályafenntar- nál a tanévzárástól július Utána két hét KlSZ-épí­ceg, a szicíliai arisztokrata Cőtábor Szabadiban, majd egy tudja, hogy az ő világának hünapig országjárás motoron vége. Alkalmazkodik az idők Ugy ^wickaui muegyetemista szavához, és unokaöccséi, barátommá Egy eve levele- Tancredi herceget összeháza- I ^1,'rserelátogatasra jón. ___A___.._____, \ Ötuk közül hármán varjak f i - P tkülföldi levelező partnerüket garmester szépséges tanya- <> „ „ ,, 0 . ... , val, Angelicával. Fejet hajt i e?fjegy boncra. Szigetit ko- . rulkuncogjak, egy kicsit nagy­az elkerülhetetlenül győze- 1 ^ fiúsán, egy kicsit irigykedve. \Ó egy wittenbergi kislánnyal J I levelez... A Hárman politechnikások a delmeskedő polgári rend előtt tudva, hogy az hajlandó lesz szövetkezni vele. Ugyan­akkor ez a szövetség — ép­pen Angelica varázslatos fia­talsága révén — a maga el­múló életére döbbenti rá. A főszerepeket Burt Lancas­ter, Alain Delon, Claudia Cardinale, Paulo Stoppá ala­kítja. !«????.. A KAPITÁNY Az úttörőcsapat vezetőnő­je igyekszik összeforrottab- bá tenni a csapatot, ám ke­vés sikerrel. A pajtások cso­portokra szakadnak, örö­kös az ellentét a fiúk és a lányok között, de a »tenge­részek« és a . »kalózok« is állandóan csatáznak egy­mással. A harc egy régi, rozoga csónakért dúl, köz­ben nem veszik észre, hogy a víz a csónakot egy kis­fiúval a víz közepére sodor­ja. Kapitány fölfigyel a ve­szélyre, és megmenti Kalóz kisöccsét. A fiatalok ez­után egy igazi hajó építé­séről álmodoznak. Hozzá is kezdenek, s a közös munka végleg kibékíti az ellensé­geket. A lányok elöl gondo­san eltitkolják a hajó épí­tését, de hasztalan: Elena kilesi a féltve őrzött titkot. Ez újabb veszekedést, sőt verekedést von maga után, míg végül is a fiatalok kö­zött az úttörőbecsület győ­zedelmeskedik. Latinka Tsz-ben, és itt dol­goznak a nyáron is egy-egy hó­napig. Azután KISZ-tábor, nyaralás, pihenés. Érdekel, mi­hez kezdenek a keresetükkel. Nagyobbrészt ruházkodásra, országjárásra költik el. Balogh egész nyáron dolgozik: a sze­lők kiadásait akarja csökken- < teni, ugyanis Finnországba ké­szül tanulmányi kirándulásra a jövő tanévben. »Kiválasztották« őket? Nem hinném. Merő Béla igazgató a nyári munkalehetőségekről és a je­lentkezések arányáról tájékoz­tat. A tanulóknak mintegy 90 százaléka kért iskolalátogatási igazolványt a szünidei elhe­lyezkedéshez. A diákok na- gyobb hányada az évek óta megszokott és megszeretett nyári munkahelyre tér vissza, ahol mindig megálltak helyü­ket, s ahová szeretettel várják vissza őket. Falun — a tanu­lóknak több mint fele bejáró vagy kollégista — a diákok nyolcvan százaléka a mezőgaz­daságban dolgozik, noha pénzt csak a zárszámadáskor kapnak munkájukért. Körülbelül 120 diáknak nincs állandó helye, vagy nem tud egyénileg elhe­lyezkedni. ök Honfi tanár úr­nál jelentkeztek: az építőipar­ban, a mezőgazdaságban, illet­ve az élelmiszeriparban sze­retnének munkát vállalni a nyáron. Egy rendelet alapján a Munkaügyi Hivatal gondos­kodik részükre munkaalkalom­ról. De igényli a diák munka­erőt néhány vállalat, üzem is, például az Útfenntartó Válla­lat 50 fiút segédmunkásnak, a kaposfüredi tsz ugyanennyi lányt idénymunkára kért a gimnáziumtól. Ledolgozzák a maguk egy­másfél hónapját, utána KISZ- építőtábor, sporttáborok, bél­és külföldi utazások, jól meg­érdemelt pihenés várja a Tán­csics Gimnázium diákjait. S van valami a hangjukban,: a szemükben ... Ezek a gimna­zisták nemcsak örömmel fog­nak szerszámot a nyáron, ha­nem büszkék is arra, hogy dolgozhatnak! Ez az, ami több a számok­nál™ W. E. Állatlélekiani laboratórium Moszkvában állatlélektani laboratóriumot szerveznek, amely a különböző állatoknc.l végbemenő pszichikai folyama­tok tanulmányozásával foglal­kozik majd. Ez lehetővé teszi a tudósoknak, hogy fogalmat al­kossanak arról, miként ment végbe az evolúció során a pszichikai fejlődés, és milyen módon alakult ki az emberi tudat. Lányok a paradicsomtáblán Mire jó a lakkozott köröm ? — Sípszó a mezőn Megyénk egyik termelőszö­vetkezetében mindenki ismeri az esetet: Péter bácsi hogyan igyekezett próbára tenni a szövetkezet agronómusát, s közben — akaratlanul — ho­gyan tette próbára önmagát. Egyszer nekem is ebben a tsz- ben akadt dolgom. Ekkor — a szokásos »még nem hallotta?« kérdés után — elmondták, mit kellett volna hallanom, vagyis ezt a történetet. Péter bácsi lovat szerető parasztember, mint a legtöb­ben széles e megyében. A szö­vetkezet alakulásakor két szép lovat vitt a közösbe, egy pejt meg egy vasderest. Az utóbbiról a szép szín mellett még megjegyzendő, hogy már akkor tízéves volt. Azóta öt évet öregedett,, és most oda jutott, hogy ... — Holnap eladjuk a vasde­rest, Péter bátyám — mondta az agronómus egyik este az istállóban. — Nem viszi ez már semmire, vágóhídra való. — És végighúzta kezét a ló horpadt oldalán. Péter bácsi hirtelen nem jutott szóhoz. Méghogy a de­rest el akarják adni?! ö hoz­ta a tsz-be, azóta is ő hajtja, és most... Ránézett a lóra. Sovány volt az állat, a bordáit meg lehetett volna számolni. Hiá­ba etette, csak nem javult, nem fogott rajta az abrak. Már-már belátta az agronó­mus igazát, de mégiscsak fe­lülkerekedett benne a ragasz­kodás. — Hát ha ezt a lovat elad­ják ... — Lesz helyette másik, ne féljen. Betanítjuk a csikókat. — Nem addig van az, de ^i'éba nem ám! Ha ezt elviszik, ak­kor én is megyek. Méghozzá gyalogmunkára. Fogja a gyeplőt az, aki akarja ... Nem úgy érezte, ahogyan mondta, de megpróbálta: hát­ha jobb belátásra bírja az ag- ronómust. A válasz azonban meglepte. Nem erre számított. — Jól van. Péter bátyám — hallotta. — Ketten már je-> lentkeztek, hogy szeretnének fogatosok lenni. Ha maga ön­ként otthagyja a kocsit..: Erre nem volt felkészülve. Arra számított, hogy majd mégiscsak méghagyják a lo­vat, fontolóra veszik kérését, ■főként, ha ilyen — fenyege­tésnek is beillő — kijelentést tesz. Mert milyen nagy baj származhatott volna abból, ha most, a kapálás kellős köze­pén hajtó nélkül marad egy pár ló! Bizony, ez nem kis do­log! De ha már jelentkező is akadt, akkor a szövetkezet vezetőségének a fejét nem fájdítja a gond az ő távozása miatt, hiszen van, aki a bak­ra üljön... Előrukkolt hát eredeti mon- dókájával, azzal, amit a ló bordáktól hullámos oldalára nézve gondolt: — Miért nem mondta mindjárt, hogy lenne helyet­tem másik kocsis is? Így mind­járt más. Maradok! Adjanak egy lovat a deres helyett, és minden rendben van. Meg­mondhatják a jelentkezőknek, hogy nincs üresedés ... Az agronómus mosolygott, és egyáltalán nem csodálko­zott a hirtelen beleegyezés hallatán. Péter bácsi viszont annál jobban meglepődött. Mégpedig azon, hogy a derest ilyen könnyen elengedte. Rá­jött, hogy amíg az agronó- must igyekezett »megijeszte­ni«, addig önmagát győzte meg 'arról, hogy a vásderes már valóban a vágóhídra va­ló. A próbatétel mhidenesetre sikerült, ha visszafelé sült is el... Hemesz Ferenc Négerbarnára sült lányok hajladoznak az öreglaki Álla­mi Gazdaság paradicsomtáb­láján. Sehol egy árnyék, ha­csak a nagy karimájú szalma- kalap nem nyújt valami hű­vöst. Jókedvűen integetnek az országúton elsuhanó autók után, aztán újra a virágzó pa­radicsomtövek fölé hajolnak. Az ötven lány közül talán a legbarnább Péter Mária, a brigádvezető. Hol itt, hol ott tűnik fel a karóerdpben. Uta­sításokat, szaktanácsot oszto­gat a lányoknak. — Hogyan megy a munka? Nevetés a válasz. Csak az­után szólal meg egy kuncogó hang: — Lassan. Próbálják meg maguk is ... A következő pillanatban már komoly arccal hajolnak a pa­. ....­A boronkai Zöldmező Tsz-ben 24 szórófejes öntözővel locsolják a 210 holdas legelőt. A 390 méteres fővezetékkel és a 3x180 méteres mellékvezetékkel egyszerre 28 holdat tudnak öntözni. A legelőn kívül 26 hold cukorrépát is öntöznek. radicsomtövek fölé. Nem ne­héz, inkább aprólékos a mun­kájuk. Az országút menti pa­radicsomtövekről apró fiolák­ba gyűjtik a virágport, s ezt viszik rá azután a felkarózott tövekre. — Fontos munka ez — mondja a brigádvezető. — Ezen a táblán magparadicsomot ter­melünk, ezért nem mindegy, hogyan végzik el a lányok a beporzást. Villanycsengőhöz hasonló szerkezettel gyűjtik be a vi­rágport. A neve: vibrátor. — Itt készítették ezt — tá­jékoztat a brigádvezető. — A gazdaság gépműhelyében kí­sérletezte ki Hederics Ferenc. Ügy tudom, tavaly használták, először. A felkarózott tövek között még erősebben perzsel a nap. Itt végzik a mesterséges be­porzást. Először fel sem tűnik, csak később veszem észre, hogy minden lány hüvelykuj­ján lakkozott a köröm. — Csak nem a brigád jelvé­nye? — Dehogyis! — jót kacag­nak a laikus kérdésen, aztán a brigád vezető megmagyarázza: — A körömlakkon megmarad a virágpor. Ezért kellett min­denkinek »kifesteni«. Szétnyit­ják a sziromleveleket, és a lakkozott körmöt kétszer vé­gighúzzák a bibén. így végzik el a beporzást. Lassan három hete lesz, hogy itt dolgoznak a lányok, de még mindig van jócskán munkájuk. — Nem lehet sietni vele, mert akkor mi látjuk kárát — mondják. — Nem a mennyi­ség, hanem a minőség a fon­tos ... Ha az ember a tábla szélé­ről figyeli a lányokat, alig lát egyet-kettőt a sok közül. Elta­karja őket a rengeteg karó meg a csaknem 28 000 tő pa­radicsom, de amikor a brigád­vezető előveszi a sípot, meg­elevenedik a tábla. Egymásba karolva indulnak el az üzem­egység központja felé. A síp­szó ugyanis az ebédidő kezde­tét jelenti. Kercza Imre SOZtO/C Az elmúlás dicsérete öregek napját rendezett a tanács és a termelőszövetke­zet X. községben. Hogy a lap olvasói is megtudják, mi tör­tént az ünnepélyen, a község vezetői megírták a szerkesz­tőségnek a nagy eseményt. Igyekeztek minél jobban ki­színezni a beszámolót. így csúsztak be a levélbe a kö­vetkező mondatok: »A ter­melőszövetkezet elnöke a mintegy 300 főnyi ünneplőbe öltözött közönség előtt szé­pen összefoglalt, meleg han­gú beszédében foglalkozott a mai társadalomban élő öre­gek helyzetével. Vigasztalta őket, hogy az öregségnek és az elmúlásnak megvan­nak a maga szépségei ...« Nagyon átérezhették a tsz- elnök szavait az idős embe­rek, mert a levél így fejező­dik be: »A Szózattal bezárult ünnepélyről boldogan, a jö­vőbe vetett hittel és remény­nyel indultak haza a nyugo­vóra térő napfény kíséreté­ben a község ünnepeltjei.« Sajnos, nem derül ki, hogy az elmúlás szépségeinek megértése miatt vetették-e hitüket a jövőbe az öregek! — lg ­Majommunkás Johnny, a majommunkás egy Shmith nevű ausztráliai farmer tulajdonában van, Johnny traktort vezet, ki­nyitja és bezárja a gazdaság kapuit, kiteregeti száradni a lenyírt gvapjút. Az adóhiva­tal figyelmeztette Shmith-t, hogy a jövőben bérmunkás alkalmazására kiszabott adót köteles fizetni az államnak. Hosszú Anyja mellett úszkál a kis szardínia. Hirtelen valami roppant nagy dolgot pillant meg: egy tengerjáró ez­alatt úszik a vízben. — Anyu, félek — mondja a kis szardínia. — Egy csöppet se féljél, gyermekem — csitítja anyja —, a mi bosszúnk ez a bá­dogdoboz: emberek vannak benne olajba főzve. A beteg mikroba Régi barátjával találkozik a mikroba egy ütőérkanyar­ban. Feltűnik neki a barát sápadtsága. — Valami bajod van? — kérdi tőle. — Olyan vérsze­génynek látszol, talán orvos­ra lenne szükséged. Ha kí­vánod, én elkísérlek ... — Nem, nem — tiltakozik a másik —, kérlek, ne gyere közel hozzám, Ugyanis fertő­ző vagyok ... Megkaptam a penicillint. * * * Testi hiba A fiatal teve házasodni akar. Házasságközvetítőhöz megv. Az töpreng egy ideig, majd a homlokára csap: — Megvan a menyasszony az ön számára! Egy édes­kedves fiatal tevelány. Némi kis testhibája lenne ugyan... — És mi az? — Csak egy púpja van. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megvet 3izottsága és a Somogy megvet Tanars lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztősé)?: Kaposvár. Latinka Sándor u. Z. Telefon *5-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S u. 2. Telefon 15-H Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem Őrziinu meg. és nem adunk vissxa. Terjeszti: a Magva; Posta. Elő-' fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesitöi nél. Előfizetési díj egy nőnapra 12 Ft index: 250BT Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. La tin ka Sándor utca 6-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents