Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-02 / 127. szám
Somogyi Néplap / az MSZMP MEGYEI B17'Ö't't S ÁG A ES A MEGYÉI TANÁCS LÁPJA j Gyermeknap Kaposváron mozgalmas volt a délelőtt az úttörőcsapatoknál. Kisdobosokat avattak úttörővé, s úttörőket vettek föl a KlSZ-szer- vezetbe. A gyerekeket ünneplő kaposváriak délután a Jókai ligetben adtak egymásnak találkozót. Meglátszott, hogy a vasárnapi jó idő sok családot kicsalogatott a Balaton mellé, mert a liget szokatlanul üres volt. Inkább nagy »gyerekeket« láttunk, mint kicsiket, fél megterheléssel dolgoztak a körhinták. Több érdeklődőt egyedül a »Sporthorgászat — egy húzás két forint« feliratú bódé vonzott, ahol talán azt találgatták, hogy miért soort ez a horgászat, hisz a horgászok izma helyett a tulajdonos pénztárcáját erősíti... Játékból, léggömbből nem volt hiány, s a rendezőség arról is gondoskodott, hogy ne csak a felnőttek igyanak, a sörösbódé mellé tej büfét is felállítottak. Az utcán ismét megjelent a mikrobusz a gyerekek nagy örömére. Sok utasa volt a gyerekek kedvencének. S. M. Tízévi szabadságvesztés kedvezmény nélkül Vasárnap délelőtt kisajátították a Bajcsy-Zsilinszky utca első szakaszát a gyerekek. Az ünnepeltek délelőtti programjáról a nőtanács és a városi úttörőelnökség gondoskodott. Rollerversennyel kezdődött a »küzdelemsorozat«. Nem volt túlságosan erős a mezőny, s az összes induló kapott jutalmat. Ugyanis mindössze három versenyző volt: Kovács Laci első osztályos tanuló, Öh Laci óvodás és Balázs Bandi óvodás. Labdával jutalmazta őket a rendezőség. A rollerversenyt szabadon választott témával aszfaltrajzverseny követte. A város iskoláiból 35—10 tanuló mérte ösz- sze krétáját nagyszámú érdeklődő jelenlétében az Ifjúsági Ház előtti aszfalton. A »menők«, mint például Szirányi Pista vagy Horváth Jóska, nem jöttek el erre a versenyre, átadták helyüket az új »tehetségeknek«. Még óvodás versenyzőt is láttunk kuporogva, alkotás közben. Műt rajzoltak a gyerekek? Üttörőavatást, csendéletet; Szirmai Laci például nagyon ügyesen lóversenyt varázsolt az aszfalt »rajzlapra«. Bartus Laci folyóparti képe mindenkinek az igényét kielégíthette, hisz a csónakázó gyerekektől, az autóbusztól a gólyafészekig mindent láthattunk. Az uralkodó téma azonban — s ezen nem is lehet csodálkozni — a szünidő, a Balaton volt. A szülőknek legalább olyan élményt jelentett a rajzverseny, mint a gyerekeknek. Fényképezték, filmezték a »műalkotásokat«, suttyomban tanácsokat adtak a csemetéknek. A zsűri osztályok szerint bírálta el a gyerekek munkáját, tizennégy díjat adtak ki. Mivel a nemzetközi gyermeknap egyúttal az úttörő- mozgalom születésnapja is, Varga Gézáné, a Sióíoki Község- gazdálkodási Vállalat \olt pénztárosa, illetve könyvelője 1956-tol 1962 novemberéig fondorlatos módon csalt és sikkasztott. Kihasználva az ellenőrzés gyengeségét, több száz okiratot Hamisított meg, banki bizonylatokat tüntetett el. Visszaéléseivel 353 000 forim kárt okozott. Vargáné ügyét első fokon a Siófoki Járásbíróság tárgyalta. A társadalmi tulajdon sereimére elkövetett különösen nagy kárt okozó sikkasztás büntette miatt tízévi szabaságvesztésre ítélték, hét évre eltiltották jogainak gyakorlásától, s kötelezték az okozott kár megtérítésére is. A járásbíróság ítélete kimondta azt is, hogy Vargáné nem részesülhet semmnéle kedvezményben, azaz bármennyire rendesen viselkedik is a börtönben, büntetését az utolsó napig le kell töltenie. Vargáné súlyosnak találta az ítéletet, s a kedvezmény megadásáért a megyei bírósághoz fellebbezett. A megyei bíróságon a napokban tárgyalták az ügyet. Elutasították a föllebbezést, jóváhagyták a járásbíróság ítéletét. Az ítélet indokolásában a föllebbviteli bíróság kimondta, hogy Vargáné — beosztásával visszaélve — lelki ismeretlenül, gátlás nélkül fosztogatta, a társadalmi tulajdont, s az ilyen konok, megátalkodott bűnöző nem érdemel semmiféle kedvezményt. ITT A PIROS, HOL A PIROS... Van-e, aki e játékot nem ismeri? Nem hiszem. Vásári, amolyan igazi szemtévesztő, mutatványos játék. Hagyományai vannak. Néhanapján űzik komoly emberek is. Az alkalom, hogy mikor és miért, nagyon változó. Mint amiképpen a játék neve is megváltozott. Most úgy hívjuk: Itt a felelős, hol a felelős. Szerfölött izgalmas szabályok szerint megy, megyeget eme játék. Részvevői igyekeznek mindig valakire másra sózni a felelősséget. Mert a felelős, az bizony zálogot ád. Illetve számot... őszintén szólva zavarban vagyok. A nemzetközi gyermeknap megrendezése kapcsán egy állami szervünk és egy tömegszervezetünk kezdett ilyen játékba. Történt, hogy az állami szerv egy héttel a gyermeknap előtt fölkérte a Latinka Sándor Művelődési Házat: szerezzen, amilyen gyorsan csak lehet, gyermekeknek való filmeket. Jó lenne meglepni az ünnepelt apróságokat egy filmműsorral. A kérés elkésve jött, de a művelődési ház mégis hozzájutott a kért filmekhez. Két napra sikerült megfezerezniük egy bűbájos rajz- és bábfilmsorozatot 900 kemény forintokért. A telefon sem ingyen csengett Kaposvárról Budapestre. Nem ezért vagy azért, a gyermeknap méltó megünneplése megéri az áldozatot. A baj csak akkor kezdődött, amikor a film először, majd másodszor is műsorra került, és. mindössze százan tekintették meg. A művelődési ház méltatlankodik a kidobott pénz miatt. A kitűnő filmműsor nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. Az állami szerv azt mondja: — Nem én vagyok a felelős, mert a tömegszervezetnek kellett volna szerveznie. A tömegszervezet élénken tiltakozik. Nem tudott erről a feladatáról. Megy a játék: Itt a felelős, ott a felelős, hol a felelős? Ki dönti el, ki sem; amíg folyik a párviadal a »győzelemért«, a művelődési ház sírva néz elgurult forintjai után. Sajnálkozik, hogy a nehezen megszerzett rajz- és bábfilmeket nem láthatták a nemzetközi gyermeknap kis ünne- peltjei. A felelősség »labdája« pedig szálldos ide-oda. Nem' lenne helyes megosztani a városi tanács vb művelődésügyi osztálya és a városi nőtanács között?! L. I. Megjelent a megye régészeti kislexikona Draveczky Balázs—Sági Károly—Takást Gyula A Somogy megyei múzeumok régészeti adattára címmel közzéadott dolgozata föltérképezi időben és térben a megyét. A Somogyi Múzeum Füzetei-sorozat második kiadványaként jelent meg a megye régészeti kislexikoná- nak nevezhető mű. A szerzők 116 falu, település és Kaposvár adatait dolgozták fel. A szomszédos megyék múzeumait segítik, hogy 16 ma már nem Sómogyhoz tartozó község adatait is közük. 304 hitelesített és 59 nem hitelesített leletet, adatot dolgoztak fel a népszerű munka szerzői. Érdekes kép alakul ki a régészeti adattár elolvasójában, A hitelesített adatokat figyelembe véve megyénk középkori (71), kőkori (61) és római kori (51) leletekben a leggazdagabb. Rézkori adataink a leggyéreb- bek, mindössze 26 van. A füzet feltünteti a csupán egy adattal szereplő falukat is. A legbővebben Andocs, Bala- tonberény, Balatonboglár, Ba- latonkeresztúr, Balatonkiliti, Balatonszabadi, Balatonszent- györgy, Fonyód, Kaposvár, Lengyeltóti, Nagyberki és Vörs adatait közli. A lelőhelyeket betűrendben Icözlik a szerzők. Az olvasókat időrendi táblázattal, a lelőhelyek községek és korok szerinti összefoglalásával segítik. A német nyelvű ismertető a határon túli érdeklődők munkáját könnyíti meg. A hasznos füzet nagy segítséget ad a honismerettel foglalkozó pedagógusoknak, népművelőknek. Haszonnal forgathatja mindenki, aki a megye történetével foglalkozik. Reméljük, hogy sok somogyiban fölkelti az érdeklődést a régészet és a történelem iránt. Martin Andersen Nexo: Menekülés Finsterberg környékén főleg babákat állítanak elő. Igen nagy kézügyesség'kell hozzá, hogy ezzel a munkával az ember megkeresse a mindennapi kenyerét. A férj a legkevésbé fontos személy a házban. Helyette az asszony meg a gyerekek a fő családfenntartók. Ezért a népes család errefelé valóban áldás. A Gessert házaspárnak csak egy gyermeke volt, az is későn született. Évekig úgy látszott, hogy a házastársak egyáltalán nem kapnak segítő kezet. De a törpe Caryllis addig foglalkozott a Gessert mamával, addig olvasott rá, és itatta titkos gyógynövények lenével, míg végre szült, amikor más asszonyok már nagymama korban vannak. Gesserték a Leina-völgy felső szélén laktak, ott, ahol a Leina vize lezúdul a hegyekből. Kis házukat minden oldalról fenyőerdő övezte. Ha a kisfiú napfényre vágyott, messze el kellett barangolnia a háztól, így idejében megtanulta, hogy fáradságos út vezet el az örömhöz. Tíz évvel ezelőtt, 1954. június 2-án halt meg a világhírű dán író, a nemzetközi punkásm'‘»'»'''m kiemelkedő alakja. az erdőből Különben ritkán volt rá ideje, hogy kifusson a tisztásra, és megcsodálja a verőfényes világot, mert korán meg kellett dolgoznia a betevő falatért. Először a formából kivett babatesteket rakta ki a ház tornácára, míg később már maga préselte kis ujjaival a formákba az anyagot. Édesanyja azután óvatosan kivette a babákat, és lesimította a testük szilét, valamint é:d:s felületüket. Ezt az eljárást még nem lehetett a gyerekre bízni, akit az egyhangú munka szót- lanná és komolykodóvá tett. Ha az apa dolgozni ment az erdőbe, és magukra maradtak, az anya egy kissé fölengedett. Régi táncmelódiákat meg szerelmi dalokat énekelt fiának, vagy elmesélte a fonóban történteket, és beszélt, a faluban szokásos vigalmakról. Minden héten egyszer az asszony megrakott, nagy kosarával elindult a völgyben fekvő gyárvárosba leszállítani a félig kész babákat. Három mérföldes utat kellett megtennie, és csak késő este ért haza. Heinz ilyenkor ébren várta édesanyját, aki útjáról mindig hozott neki valami csekély ajándékot. Ha nem érkezett meg idejében, a fiú tudta, hogy a babagyárban nem kapott újabb munkát, és így kénytelen volt a következő városba bandukolni. Itt álarcokat gyártottak a farsangra. Többször megtörtént, hogy szegény asszony csak másnap délelőtt vetődött haza. A végletekig kimerültén, mert nagy bugyor anyagot hozott magával karácsonyfadíszek készítéséhez. Ezekből az ezüstös kar- tónlapokból és a sok fényes papírból csinálták azokat a csillogó, tarkabarka díszeket meg a karácsonyfa hegyére tűzendő csillagokat. Édesanyja, sok érdekeset mesélt a távoli városokról, s a zárkózott fiú feszült figyelemmel hallgatta minden szavát. Az asszony néha fiát is magával vitte, amikor árut szállított. De Heinz legtöbbször otthon maradt, és egyedül még jobban kellett igyekeznie a munkával. A magányos lakásban gyermeki fantáziája lázasan dolgozott, és annyira megzavarta, hogy egészen mást rajzolt a babafejekre vagy az álarcokra, Előfordult, hogy elcserélte a. babák szemöldökét men az álarcok s'akállát, és jót mulatott a dolgon, de sohasem nevetett. Ezek közül az álarcok közül egyesek nagy sikert arattak az álarcosbálon. Heinz mindig alulra dugta a tréfából elrontott álarcokat, De ha emet kánt felejtett, azt az édesanyja rakta el. amíg ő aludt, nehogy meglássa az av- ■ia. Különben verés lenne a véne, ami az anyának fájt volna lenjobban. Heinz óz é.vek múlásával egyre nehezebben kezelhető kamasszá serdült. Apja sokat panaszkodott, hogy minden áldott szombaton a kocsmában lődörög. A fiú nem szerette az örökké sötét, félelmet keltő erdőt: sehol egy ablak, amelyen át világosság szűrődne be. Gyűlölte ezt a farengeteget. De ugyanúgy gyűlölte a babákat és a gyerekeket, akik játszanak velük. Igen hirtelen természetű volt. A Izgegysze’űbb dolgok méregbe tudták hozni, és ez lett a veszte. Egy alkalommal, amikor ismét egyedül volt otthon, a babáknak készített leányfejek láttán valósággal dühroham fogta el. Miért is nem került legalább egyszer fiúfej ezekre a babákra? Olyan ellenállhatatlan vágyat érzett egy ilyen fiúfeÍjkészítésére, hogy kis zsebkésével azon nyomban nekilátott a puha téglaforma áfa'okításához. Az eredménnyel igen meg volt elégedve, és amikor édesanyja hazatért, már több tucat fiúfej volt száradásra készen, legnagyobb meglepetésé' e anyja nem örült ötletének, hanem keserves sírásra fakadt. Az öntőforma meg aa anyag el volt rontva, és barmi'yen nehezére esett, mégis szólnia kellett férjének. Az aga kegyetlenül megverte Hát, úgyhogy Heinz majd egy hétig nyomta, az ágyat. Ahogy így fáid derékkal feküdt, nagy elhafáro' ásra jutott: el kell mennie, ki a nagyvilágba, oda, ahol nem. nő m.o- gyoróvessző. ahol a gyere'eket nem kényszerűik arra. hogy babákat készítsenek, és ráadásul még verést is kapnak. Elvágyott ebből a zord erdőből egy szebb világba, ahol öröm gyereknek lenni. Régen foglalkoztatta ez a boldogító gondolat, és most valóra ^akarta váltani. Vasárnap reggel, amikor' édesanyja kosarával a hátán elhagyta a házat, Heinz is föl- kelt. Apja már kiirt járt az erdőben. Zsebre vágott egy; burgonyalepényt, majd kis szánkóját elővéve futni kéz- \ dett, mintha üldöznék. Már jó darabot ment, amikor eszébe jutott, hogy édesanyja nem talál ennivalót, ha megjön. így í visszafordult, és letette a Ic-j pényt a ház küszöbére. Néhány lépés után azonban arra gondolt, hátha róka talál jönni és megeszi. Ezért újból visszament, és föltette a burgonyalepényt az ajtófélfára, ahova a kulcsot szokták tenni. Aztán elindult az erdőbe. De nem a völgybe vezető úton, hanem fölfelé. Lassan kapaszkodva haladt mindig följebb. Verőfényes dél volt, amikor kiért a legmagasabb pontra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt. Itt megkereste a lefelé vivő uia*. rádobta magát szánkójára és hason fekve siklott le a völgybe, maga mögött hagyva az ismerős tájat. Félelem nélkül suhant bele a bizonytalanba. Nagyszerű dolog volt er a szökés. Még sohasem é-ezie magát ilyen jól. Boldog Tamás fordítása • » » » • SO&OK Álombörtön Valóságos álombörtön épül Franciaországban Guillaume Guillet neves párizsi műépítész tervei alapján. Guillet tervezte az 1958. évi brüsszeli világkiállítás francia pavilonját. A kacsalábon forgó börtön alapkövét már lerakták Párizs egyik elővárosában. Az építkezést három év múlva fejezik be. A luxusbörtön 175 hektáros területének körülbelül hetedrészét foglalja el majd az öt börtönépület. A többi park, ahol két stadion, könyvtár és filmszínház épül, hogy a bűnözők minél kellemesebben érezzék magukat. Az istenfélő banditák kápolnában térdelhetnek majd istenük előtt.' Mosolygó irodalomtörténet Aldous Huxley gyakran csúfolódott azon, hogy angol honfitársai milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a hivatalos tisztségeknek és a sportteljesítményeknek. Tőle származik ez az anekdota: Egy napon meglátogatta barátait, akiknek megszületett az első gyermekük. Az ifjú apa a következő kijelentést tette az ifjú mamának: »Nos, drágám, annyi bizonyos, hogy majd valakinek helyettesítenie kell fiunkat az angol kormány élén, miközben átú*sza a La Manche-csatornát ...« Tiszteletreméltó aggastyán " A chicagói közlekedésrendészeti bíróság előtt a napokban gyorshajtásért meg kellett jelennie a 107 esztendős Joseph Ben Abraham- nak, aki tizenkétszer nősült, 65 gyermeke van,' és amikor unokáinak száma felől érdeklődtek nála, így válaszolt: »Ki tudná megszámolni az égen a csillagokat?« A tiszteletreméltó aggastyánt a közlekedésrendészet bírája egyébként fölmentette, mivel soha még közlekedési kihágást nem követett el, holott 1914-ben szerezte meg gépkocsihajtási jogosítványát. Abraham a bíróságon elmondta, hogy legidősebb fia 86 éves, legkisebb gyermeke pedig két és fél esztendős. Bemutatta születési bizonyítványát is, amely héber nyelven arról tanúskodik, hogy Palesztinában 1858-ban látta meg a napvilágot. 1961 óta él az USA-ban. « * * Pistikét ,—: aki hadilábon áll a matematikával — izga- 5 tottan várta haza a mamája ( a vizsgáról. Hazaérkezve a ! gyerek örömmel újságolta: | — Nincs semmi baj, ma- j ma, nagyon vallásos vizsgáz- jt , tatónk volt. í — Hogyhogy? — Valahányszor mondtam s valamit, mindig az égre né- ) zett. és azt rebegte: istenem. > istenem... — sm — i Somogyi Néplap Az MSZMP Somo?> megyei Bizottsága és » Somogy megye Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár. Latinka s u. i. Telefon 15-16 Felelő« kiadó: Szabó Gábor Beküldőt? kéziratot nem óizünu meg. es nem adunk vissza. I erjeszti: a Magyar Posta. Elő fizethető a helyt postah'vatalokná’ és postáskézbesltőknél. Előfizetési dtj eg\ nőnapra 15? Ft Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca
