Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-09 / 133. szám
RITKA LÁTVÁNY Dóig os map ok SOMOGYVÄK, Petőfi utca 25... Az udvaron lustán hever az öreg kutya, alig igen mordul rá az idegenre. Maf csak tiszteletbeli házőrző ... A kút mellett mosógép, a ház előtt virágok... Itt élnek Sándor József ék. Innen indulnak munkába, s a virágos ablakok mögött itt pihennek éjszaka néhány órát... Nekik úgy tetszik, hogy rövidek a nappalok, gyors egymásutánban peregnek le Pedig korán van reggel, és későn kér helyet magának az alkony ... Csakhogy a mostani napok, hetek temérdek munkát adnak, s ha tíz keze volna is a parasztembernek, mind a tíznek akadna dolga... ■ S ahpl szeretik a munkát, mint ebben a házban is, ott bizony sosem elég hosszú a nap, mindig akad valami, amire azt mondják: »-De jó lett volna még ezt is megcsinálni, de hát már este van.« És várják a virradatot, hogy hozzáfoghassanak. Színre észre sem veszik, megint hosszúra kezdenek nyúlni az árnyékok ... Peregnek a napok HAJNALI HÄROM ÖRA. Keleten már pirosodik az ég alja, a madarak megkezdik koncertjüket Sándor József húzza maga mögött a kaput. Munkába indul. Az öreg, tiszteletbeli házőrző fölpmeli a fejét, utánanéz, aztán tovább szundikál... Az aszfaltjárdán kopognák Sándor József léptei, csöndes még a falu. Neki azonban mennie kell, a jószággondozók a legkorábban kelő emberek. Mindig pontos: társával, Gálosi Ferenccel szinte egyszerre érkeznek. Rendet tesznek, etetnek, s mire éledni kezd a falu, nekik addigra már jólesik egy kicsit leülni megpihenni... Minden napjuk így kezdődik. Mikor a család legidősebb férfi tagja eltávozik, egy darabig még csöndes a ház. Npm sokáig. A fiatalasszonynak, Sándor Istvánnénak útra kell készítenie férjét, reggelit adni a gyereknek ... Másodszor akkor csukódik a kiskapu, amikor Sándor István elmegy. Fiatalosan szaporázza a lépéseket, menet közben még asz- szegezi magában, mi az, amit aznapra rábíztak. Fél óra múlva már olajos a keze ... Traktoros. Az asszonyok serényen igyekeznek elvégezni a ház körüli munkákat. Jószágok állnak az istállóban. Valamikor a „ férfiak gondja volt ez. Most a háztartás mellett ez is rájuk maradt. Természetesnek veszik. Szeretik az állatokat, hiszen minden fáradságot sokszorosan visszafizetnek.'.. A két asszony mindig együtt indul a munkába. Szemükre húzzák a kendőt, szótlanul kapálnak. Az összes kimért Nyári szabadegyetem indul Pécsen és Szegeden A TIT Baranya megyei szervezete július 17-től július 30-ig rendezi meg hagyományos nyári szabadegyetemét. A hallgatók a Tanárképző Főiskola új, modern, lifttel ellátott kollégiumában kapnak turistarendszerű elhelyezést és ellátást. A szabadegyetemen egyetemi és főiskolai tanárok, szakemberek ismertetik Pécs és Baranya földrajzát, történetét, természeti világát, irodalmát, zenei, művészeti és tudományos életét, a kultúra és a technika helyi alkotásait. A hallgatók megismerkednek a megye nagy jelentőségű történelmi emlékeivel (Siklós, Szigetvár, Mohács), megtekintik a megye természeti szépségekben gazdag vidékeit, a 2000 éves Pécs műemlékeit. A szabadegyetemre iskolai végzettségre való tekintet nélkül bárki jelentkezhet írásban vagy személyesen Pécsen, a szabadegyetem titkárságán 1964. július 1-ig. Szegeden a szabadtéri játéNyári szórakozás a legjobbaknak A tanulmányi verseny tételei A Művelődésügyi Minisztérium a napokban eljuttatta a középiskolákba, a technikumokba és más tanintézményekbe az 1964—1965. évre meghirdetett tanulmányi versenyek tételeit. Az érdekelt legjobb, diákok így már az idei nyári szünetet is felhasználhatják tudományos kutatásra, alapos felkészülésre. Alant ismertetjük a »-humán-« tételeket: látható, a tanulmányi versenyek már a felszabadulás 20. évfordulójának jegyében zajlanak majd le. Magyar irodalom: 1. A felszabadulás élménye prózairodalmunkban; 2% Az ember az atomkorszakban; 3. Az anya alakja és az anyai érzés a brechti drámákban. Történelem: fejlődésünk a fel- szabadulástól napjainkig (a téma keretében feldolgozható egy város, kerület, község, lakótelep, ipari vagy mezőgazdasági üzem húszéves története). Földrajz: szőlő- és gyümölcstermelésünk fejlődése a felszabadulás óta. Biológia: a biológiai kutatások eredményeinek mezőgazdasági alkalmazása lakóhelyemen a felsza- tadulás előtt és után. kok idején 1964. augusztus 1- től 12-ig első ízben rendez a TIT pedagógiai témájú nyári egyetemet. A többi között az audio-vizuális eszközök rendszeréről, használatáról az iskolai oktató-nevelő munkában és a nyelvoktatásban, a programozott oktatás és az oktatógép elvi kérdéseiről, felhasználásának lehetőségeiről, az oktatófilmekről, a dia- és vetített képekről, valamint az iskola-televízió tapasztalatairól és jövőjéről tartanak előadást a téma neves tudósai, szakemberei. A nyári egyetem igazgatósága a részletes tájékoztatókat eljuttatta a TIT megyei szervezetéhez, a megyei tanács művelődésügyi osztályához, a megyei pártbizottsághoz és a megyei IBUSZ-kirendeltség- hez. Az érdeklődésre való tekintettel az igazgatóság a jelentkezési határidőt június 15-ig meghosszabbította. munkával mindig elsőként végeznek ... Mikor a legperzselőbbén tűz a nap, a fiatalasszony' maga marad a földön. Anyósa hazamegy. Ennie kell az aprójószágnak, és főzésre vár az ebéd. S ha végzett délután, akkor még ott a háztáji, a szőlő, mindig van ott is munka ... Ügy rémlik, alig végeztek valamit máris itt az este, az etetés, a fejés. Fáradtan, porosán érkezik haza az apa. A legtöbbször már alszik a család, mikor csikordul a kapu, és a konyhaasztalra készített vacsorához ül Sándor István. — Itt élűink egy fedél alatt, de a múlt hónapban másfél hétéin át nem beszéltem a fiammal... Ha megláttam, az istállóból intettem neki, ő is üdvözölt, így láttuk csak egymást ... — Külön ünnep volt ez a mostani vasárnap. Az egész család együtt ebédelt. Ebben a tavaszban talán először fordult elő ez... Nem szemrehányásként mondja ezt a fiatalasszony. Megszokták. Természetes, hogy apósát várja a jószág, és traktoros férjének mindig van munkája. A SZÉPEN BERENDEZETT, kellemesen hűvös szobában beszélgettünk a hétköznapokról, a munkáról. — Szeretjük a szépet, szeretjük, ha van mihez nyúlni... Igaz, a meghitt, szépen berendezett lakást ritkán élvezik. S csupán néha adódik alkalom, hogy bekapcsolják a televíziót... De ez csak most van így, amikor hosszúak és mégis olyan rövidek a napok, mikor sokszor, ha tíz kezük volna, az is kevés lenne ... Ma mosás volt és kenyérsütés. A két asszonyt otthon tartotta a házi munka. Igaz, már mindent elvégeztek, s ha holnap reggel szólnak, hogy van valami közös munka, akkor ott lesznek. Mindent szívesen vállalnak. Sándor József napos volt, alig tíz perce érkezett... Fia még nincs itthon. Somogyvá- mosra szenet vitt. A fiatalasszony ki-kinéz, de hiába várakozik. — Ügy látszik, ma megint későn jön haza... Elkészíti a vacsorát. Csöndes, sötét les za ház. Egy valaki még mindig dolgozik... Értük, valamennyiükért. Észre sem vették, ismét lepergett egy nap. És holnap minden kezdődik elölről... Vörös Márta p^LLLcutatkéjfiek Bár a naptár szerint még csak előszezon van a Ba- laton-parton, a vasárnap azonban meghazudtolta a naptárt. Nagy forgalom volt a kompom, sok autót hoztak és vittek a két part között. (1. kép.) Jólesik a tűző napon a fagylalt, főként akkor, amikor nem kell érte messze menni: a vízparton kapható. (2. kép.) Főszerkesztői WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-lL Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadói Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünU meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Fosta. Előfizethető a helyt postahivataloknál és postáskézbesttőknél. Előfizetési dij egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Vitorlás a budapesti Árpád-hiúnál OMOLÓ Elmondja egy vadonatúj rom — Ha végignézek magamon, mindig az egyszeri diák aranymondása jut eszembe: »IV. Béla várromokat épített.« Hát igen ... Engem nem IV. Béla épített, és nem is a tatárjárás után. Én egy egészen új rom vagyok. Még csak hároméves ... Csupasz falaim az égre meredeznek, félig kész alapzatomat fölverte a gyom, fából levő támasztékaim is megszürkültek már. Mellettem a táblán szépen nő a kukorica, azt figyelem. Észrevettem azt is, hogy aki elmegy mellettem, megcsóválja a fejét. Gondolom, nem tetszem nekik ... Igazán nem értem, miért. Hiszen alapjában véve nagyon szép rom vagyok, és tégláimon is látszik, hogy vadonatújak ... Persze én sem gondoltam eleinte, hogy ez lesz belőlem ... Hajaj, egészen másnak indultam én!... Művelődési háznak... Szép tervem volt, és sokan harcoltak értem, hogy mindenképp elkészüljek. A környék lakói még gyűjtöttek is rám, társadalmi munkát vállaltait, az induláshoz adott pénzt a tanács is. Aztán egyszer csak abbamaradt minden. Pontosan ötszázezer forintban vagyok eddig, és tavaly óta hozzám sem nyúltak. Hát így vagyok én rom. De mint öntudatos romhoz illik, nem tudok ebbe belenyugodni. Feladatomat hibátlanul ellátom, de abba képtelen vagyok beletörődni, hogy műemléknek nyilvánítsanak száz év múlva, és az oldalamra Szögezzenek egy táblát: »Ez egy rom. Az 1960-as évek elején épült ötszázezer forintért.« Aztán bekerülök a kaposvári Baedekeröe, közvetlenül a Rippl-Rónai-ház után, így: »ROM a Jutái úton látható. Érdekes történelmi nevezetessége, hogy a szocializmus építése alatt, békeidőben készült, eredeti romterv alapján.« Nem, hát én ezt nem akarom ... Pedig az ügyem elég reménytelenül áll. Tessék elképzelni, még hét-nyolcszázezer forint kellene elkészítésemhez. Ennyi pénze nincsen a tanácsnak meg a KÖFA-csoportnak, és erre a célra (mármint hogy rám) nem is lesz. Nemrég feltámadt bennem egy kis remény... Ez akkor volt, 'amikor a Művelődésügyi Minisztérium fölmérte, hogy a művelődésügynek milyen mértékű fejlesztését igényli Kaposvár külterülete. Oda besoroltak engem is, csak pénz nem jött. Kiderült aztán az is, hogy hiába jönne meg a pénz már holnap, akkor sem tudnának elkészíteni. A városi tanács KÖFA- csoportja kezdett engem építeni, s erre az évre már semmikére sem férek bele a kapacitásukba. És még jövőre sem biztos... Azt sem tudom, hogy végül is ki lesz a gazdám... Mert egy időben gazdát is kerestek nekem, egy olyan vállalatot vagy intézményt, amely hajlandó énrám áldozni és befejezni az építésemet. Most az a helyzet, hogyha elkészülök, lesz bennem egy posta meg a járási tanács irodái. A többi részben meg művelődési otthont. . esetleg egy körzeti orvosi rendelőt is nyitnak. De ezek csak tervek; pénz kellene, de nincs rá fedezete a városnak. Az maradt tehát nekem, hogy pénzt várok vagy a Művelődésügyi Minisztériumból, vagy a járási tanácstól. De mondom, ha ez sikerül, még mindig várhatok tovább a kivitelezőre, a kapacitásra ... Lassan már én is belekeveredek ebbe a bonyodalomba ... A várakozás alatt meg egyre öregszem, meg egyre romiok ... Lassan már vadonatúj romnak sem válók be, de láthatják, hogy nem rajtam múlik. Most elpanaszoltam bajaimat. Nagyon kérem, hogy segítsenek rajtam. Mert látom, hogy így, romállapotban nem tetszem az embereknek ... S. N. G. A legrövidebb dolgozói A mohácsi vészről tanultak a gyerekek. Ugyanaz a tanár tanította náluk a történelmet és a magyart. Hogy az ismeretek minél maradandóbbak legyenek, iroda-, lomórán azt a feladatot kapták a gyerekek, hogy a mohácsi csatáról írjanak dolgozatot. De úgy, mint a csata szemtanúi, mintha ők is jelen lettek és harcoltak volna a törökök ellen. A gyerekek többsége fürgén nekibuzdulva írni kezdett, csak a nagy kópé, de rendkívül eszes Tisza Laci rágta a tollát savanyú képpel. Szemmel láthatóan nem tetszett neki a feladat. Csöngetés előtt gyorsan írt egy mondatot, és beadta a füzetét. A tanár meghökkenve olvasta a sort: »A mohácsi csata kimeneteléről sajnos semmit sem tudok, mert az első percekben elestem ...« * * * Talány Hallom a hírekben, hogy autóbaleset érte az angol királynőt és férjét. London belvárosában a királyi férj vezette gépkocsi beleszaladt egy autóba. A sors kegyes: a királyi párnak semmi baja sem lett, viszont a másik szerencsétlen halandó nemcsak megsérült, hanem össze is tört a kocsija. Minő szerencsés balszerencse! — sóhajtottam, de nyomban felágaskodott bennem a kérdés: Vajon a királynő férjét hogyan vonja felelősségre a közlekedésrendészet? Vagy tán éppen elég szegénynek az, amit »első kézből« a legfőbb hatalmasságtól, a feleségé tői kap?!... — vm — Biztos jel Egyik ismerősöm megállít az utcán: — Tudod-'e, hogy megnyílt a balatoni idény? — Olvastad az újságban? — kérdem. — Á, fenét! — legyint. — Biztosabb helyről tudom. — Honnan? — tJj munkaköpenyt kaptak a Balaton-part benzinkútkezelői ... — ki — * * * Mariza Páván, egy ismert olasz színésznő húga nem cáfolja azt a hírt, hogy ismét férjhez megy Jean-Pierre Aumont francia színészhez. Egy újságírónak ezt mondotta: — Mi van ezen csodálkozni való? Egy házasság sem tarthat örökké, miért tartanának örökké a válások? * * * Még a téli hónapokban történt: Ottavában az autósok korán reggel meglepetéssel látták, hogy szélvédő üvegjük ragyogó tiszta, nyoma sincs rajta a jégvirágnak. A szélvédő üvegre egy kis kartonlapot erősítettek ezzel a szöveggel: »Az Ottawai Ifjúsági Szövetség abban a reményben tartotta szükségesnek megtisztítani az ön szélvédőjét, hogy így könnyebben találja meg az utat a véradó központ felé!« Somogyi Néplap
