Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-05 / 130. szám

Péntek, 1964. június 3 SOMOGY! írePEAP A lengyeltóti felvásárló BURGONYATÖLTÖGETÉS Másodszor töltögetik az élt csíráztatott burgonyát a bárdudvarnoki Munkásőr Tsz 14 holdas tábláján. A tsz hatvan mázsa átlagtermésre számít holdamként. A KUTASI „SZÁZAS“ TANUL A FALU — Kaposvár felől jöttek? Akkor ott, a kanyarban keres­sék. A földszinten van az. üz­let. Ha nincsenek bent, akkor hátul, az udvarban megtalál­ják az asszonyt. Reiser László- nénak hívják. Ő a felvásárló — így igazítottak útba ben­nünket Lengyeltótiban. Az üzlet egyetlen hatalmas terem. Kellemes hűvös van benn. A fal mellett meg a ha­talmas asztalon tojásoskarto­nok sorakoznak. Tele tojással vagy üresen. Az asszony men­tegetőzve törli meg kovászos kezét. — így délben van egy kis szünet. Akkor nekiállok ebédet főzni a családnak. Máskor nem érek rá, mert mindig jön va­laki. Amíg az asszony az ebéddel foglalatoskodik, a férje tart »■ügyeletet-«. — Nagy a forgalom? — Most mintha csökkent volna. Kevesebb tojást hoz­nak a faluból, mint korábban. — Melyik hónap volt a leg­jobb? — Áprilisban elértük a nyolcvanezer darabot. A múlt hónapban pedig csak negyven­hatezret hoztak. — Mi az oka a csökkenés­nek? — Nagyon befolyásolja a fel­vásárlást, hogy kevés napos­csibét kaptunk. Az asszonyok sok kotlót ültettek. Ha minden háznál csak negyven darabot tettek a kotlók alá, az is na­gyon meglátszik ám! A Kossuth Lajos utca és a 48-as ifjúság útjának kereszte­ződésénél kezdték meg Kapos­vár északnyugati alközpontjá­nak építését. Az Építőipari Vállalat dolgozói két lakóházat már felhúztak, az egyiket a te­tőszintig, a másikat a negyedik emeletig, s megkezdték a har­madik ház alapozását. A ter­vek szerint ebben az évben két épületet kell átadni 112 lakás­sal, és további öt lakóház épí­tését kell elkezdeni. Este tízig dolgoznak a kőművesek, a da­ruk egymás után emelgetik a •téglablokkokat. Az arra járó szemlélődő föl­tesz magának egy kérdést: Ho­vá építik a következő lakóhá­zakat? Mert beépítésre alkal­mas, szabad, területet sehol sem lát! Megkérdeztük a váro­si tanács építési-közlekedési osztályának vezetőjét, Farkas Gézát, hogy milyen ütemben halad a kisajátítás, s ez az — Mennyi csirkét adtak ki? — összesen hétezret, de kö­rülbelül húszezer kellett vol­na. Mint egy gyűjtőközpont, olyan ez az üzlet. Ezen keresz­tül küldi a baromfit és a tojást meg a gyümölcsöt a falu a vá­rosnak. S itt lehet a legjobban érzékelni, ha valahol hiba van. Minden reggel megjelennek itt az asszonyok. Hozzák az előző napi tojást. Van olyan hónap, hogy százötvenezer fo­rint értékű áru is összejön. — Általában este és reggel van nagy forgalom. Napközben csak néhány ember fordul meg itt. Nem érnek rá. Kint dol­goznak a mezőn. Nekünk azért így is van munkánk, most már megkezdjük a lámpázást is. Ezzel állapítják meg, hogy a tojások frissek-e. Mert itt is áll még a tojás, és kár volna érte, ha megromlana. Meg azért is kell a friss tojás, mert télire tárolják. — Hetenként kétszer iön a kocsi az áruért — mondia a földmúvesszövetv»zeti felvá­sárló. — Baromfit csak azokon a napokon tudunk átvenni, amikor el is szállítják. — Van már sok csirke? — Még nincs. A tavasszal az első kelésekből nem vásároltak a faluban, később meg már nem tudott eleget adni a kel­tetőállomás. Ami csirkét elad­tunk a faluban, annak nagy ré­szét le is szerződtük, de mind későbbi. Azokból augusztusnál előbb nemigen vehetünk. Ezért ütem elég gyors-e ahhoz, hogy ne késleltesse a további épít­kezéseket. — Annak az öt lakóháznak, melynek'építését az idén sze­retnénk elkezdeni, már meg­van a helye. A terület kisajátí­tása jogerőre emelkedett. A szanált házak lakóinak is biz­tosítottunk helyet, egy részük már ki is költözött. Sokan vol­tak közöttük egyszobás lakás­ra jogosultak, ők még régi he­lyükön laknak. Nekik a Szántó Imre utcai új házban és a Bu- zsáki úti új lakótelepen adunk helyet. Rövidesen ők is köl­tözhetnek. A tanács az új la­kások- 90 százalékát a kisajátí­tott házak tulajdonosainak ad­ja az idén. — Hány lakásról van szó? — Még huszonnyolc család­nak kell lakást adni. — Mikor kezdik el a sza­nált épületek bontását? — Jelenleg is folyik a bon­állnak még üresen a baromfi­ládák. — Lassan megkezdődik a gyümölcsszezon is — mondja a felvásárló. — Már érik a cse­resznye. Nagyon sok kajszi ígérkezik. Franciabarackból több mint 52 mázsára szer­ződtünk. Azt hiszem, ez sok­kal több munkát ad majd, mint a baromfi. — Melyik a leggyengébb időszak? — A tél. Decemberben, ja­nuárban alig hoznak valamit. Akkor keveset tojnak a tyú­kok, meg eladó baromfi sem nagyon van. i De most telnek a papírkarto­nok, meg lassan előkerülnek a gyümölcsösládák is. A falvak­ban érik az első idei termés... Kercza Imre Mléri nincs üdítő ital a vonatokon? Sokan bosszankodnak amiatt, hogy a Budapestről 17.18 órakor in­duló gyorsvonaton, valamint a Ka­posvárról Siófokra és a Siófokról Kaposvárra közlekedő vonatokon nem lehet üdítő italt kapni. Ért­hetetlen és semmivel sem magya­rázható az Utasellátó Vállalat nem­törődömsége. Néhány évvel ezelőtt még a szárnyvasutakon is kosa­ras árusok kínálták a bort, sört, a pálinkát és a harapnivalót. Jó, hogy a szeszárusításnak ezt a for­máját megszüntették, az viszont már helytelen, hogy most még üdítő italt sem lehet kapni. Akkor miért Utasellátó a vállalat neve? Szükség van arra, hogy a vonato­kon üdítő italt árusítsanak. Még akkor is, ha a vállalatnak ez ^em mindig kifizetődő. N. S. tás ott, ahol már nincs lakó. Amint kiköltöznek a többiből, azokat is lebontjuk. Vélemé­nyünk szerint fennakadás nem lesz, idejében tudjuk biztosí­tani a helyet az új épületek számára — mondotta Farkas Géza. Az ügy tulajdonképpen lezá­rult. Mégis érdemes szólni ró­la, hiszen nem először előfor­duló jelenség, nem egyedüli eset Buzsákon. A növényápo­lás, a lucernabetakarítás kellős közepén súlyos munkaerőgond következett be náluk. Egy reg­gel mintegy 150 dolgozójukat szállították e! teherautókon az Alsóbogát! Állami Gazdaság gillei üzemegységébe. Senki sem kérdezte meg a szövetke­zet vezetőit, senki sem kérte ki a tagokat a tsz-től! Jóllehet korábban már megállapodtak ezzel a gazdasággal is meg a nagyberekivel is, hogy szívesen adnak munkásokat, de a gaz­daság csak akkor fogadja a buzsáki embereket, ha erről van írásos igazolásuk. Azaz ott­hon, a szövetkezetben már el­végezték a rájuk bízott felada­tokat. Felháborodott, megdöbbent a vezetőség, mikor értesült ró­la, hogy a csapatvezetők hiába keresnek munkára embereket — nincsenek itthon, elmentek. Azonnal keresték a gazdaság igazgatóját, de nem találták, így állt a dolog látogatásunk­kor. Minden okuk megvolt a vezetőknek az aggodalomra, mert hasonló eset már tavaly is előfordult a nagybereki gazdasággal kapcsolatban. KISS JÓZSEF ISKOLA­IGAZGATÓ elgondolkodik, majd megismétli a kérdést: — Mi a titka a mi »száza­sunknak«? Nem tudnám meg­mondani. Nekem a felnőttok­tatás a vesszőparipám, rég­óta csinálom. (1950-ben már Kisbajomban is szervezett dolgozók iskoláját.) A kuta- siak közül is sokan megértet­ték ennek jelentőségét. Tanul a fálu. Eleinte nem volt köny- nyú dolgunk, ám olyan segít­séget kaptunk, amit méltán irigyelhetnek más községek is: a tanulásban élen járnak, példát mutatnak a falu veze­tői. A vb-elnök tanácsakadé­miát végzett, most negyedikes technikumi hallgató; a tsz- elnök mezőgazdasági techni­kumba jár. Lőczyné, a szülői munkaközösség elnöke nálunk végezte el az idén a dolgozók iskoláját. S az az örvendetes, hogy többen kaptak kedvet a továbbtanulásra^; a végzősök- húsz százalékának vannak ilyen tervei. Találomra néhány nevet és címet sorol fel. Olyat is, aki lemorzsolódott, olyat is, aki az idén végzett. Meglátogattam őket * * * AZ IDEI TANÉV legidősebb »diákja« Kovács Ferenc, a Kutas és Környéke Körzeti Fmsz 'felvásárlási üzemvezető­je. — Hogy miért ötvenéves ko­romban jutott eszembe a ta­nulás? Gondoltam én erre gyermekkoromban is. Gimná­ziumba szerettem volna men­ni, de nyolcán voltunk testvé­rek, s szüleim napszámban keresték a kenyeret. így csak a hat elemiig jutottam el. Dolgozni kellett, jöttek a csa­ládi gondok ... Váltott mű­szakban dolgoztam Kaposvá­ron, nem mertem hozzáfogni a tanuláshoz ... Itt Kutason megpróbáltam. Tavaly a hete­diket 4,5-es eredménnyel vé­geztem, az idén is hasonlóra Ahogy említettük, az ügy azóta lezárult. Szép István al- sóbogáti igazgató elmondta, hogy amikor tudomására jutott a dolog, fölkereste a szövetke­zetét, s megállapodtak abban, hogy mindazokat a dolgozókat elküldik, akik otthoni kötele­zettségüket még nem teljesítet­ték. Valójában az ö megkér­dezése és tudta nélkül alkal­mazták a gillei üzemegységben ezeket az embereket! Hogy ho­gyan történhetett ez meg? Fé­lix János, az üzemegység bri- gádvezetöje Buzsákon lakik. Valószínűleg ő tájékoztatta a szövetkezet tagjait, hogy ilyen munkaalkalom van. Akár így, akár másként sze­rezték ezt meg, mindenesetre helytelen, hogy hekövetkezett, hogy ha csak egy-két napra is, de nehéz helyzetbe került a szövetkezet. A hivatalos út megkerülése, a vezetők meg­kérdezésének elmulasztása eny- nvi bonyodalmat, aggodalmat okozott! Minden óra késés sokat szá­mít most. Nem szabad megen­gedni, hogy jó ügyet szolgálva, de szabálytalan eszközökkel bárki vagy bármi zavarja a Je­lenlegi feszített munkamenetet! V. M. r Sok-sok más adattal együtt említették egy értekezleten — minden különösebb hoz­záfűznivaló nélkül, hisz a tény magáért beszél —, hogy Kutason 1959 óta mintegy száz ember szerez­te meg a dolgozók iskolájá­ban a nyolcadik osztályos végbizonyítványt. V számítottam, ötvenéves fejjel nem könnyű tanulni, főként akkor nem, amikor nem jut rá elegendő idő. Belegről já­rok be, a télen gyakran ba­jos volt a vonatközlekedés, nemegyszer késő éjjel kerül­tem haza, átfagyva, kimerül­tén. Hiányoztam is néhány­szor ... Kémia. Másodfokú egyenletek... Ez bizony ne­héz! A kislányom jeles tanu­ló, sokat segített. Hogy meny- nyűre szükségem volt a tanu­lásra, csak most látom iga­zán. De ettől eltekintve, ma már a legelemibb, hogy az embernek meglegyen az álta­lános iskolai végzettsége. Nagyszerű dolognak tartom a dolgozók iskoláját, sok-sok anyagi támogatással minden­kinek lehetőséget ad az állam a tanulásra. Érdekes, hogy bi­zonyos időt meg kell érni ah­hoz, hogy felismerjük ezt a lehetőséget. Mi, idősebbek az osztályban, sokkal komolyab­ban vettük a tanulást, jobb je­gyeink voltak, mint a jóval fiatalabbaknak. Huszonhatan indultunk, húszán végeztünk... Nagyon baráti légkör uralko­dott az osztályban. Hamar lét­rejött közöttünk a diákszolida­ritás. Még súgtunk is egy­másnak. » * * * EGYETLEN SZERELŐJE a kutasi termelőszövetkezetnek Horváth József. A műhelyben találom meg, sohasem ér rá... Feleségével együtt jártak isko­lába. Horváthné jobb ered­ménnyel tanult, mint férje. — Több ideje is volt, mint nekem... — jegyzi meg a férj. Elmondja, hogy szeretne to­vább tanulni, egyelőre azon­ban nem gondolhat rá. — Miért? — Nyújtott munkaidőben dolgozom, reggel fél hattól es­te fél nyolcig. S amíg ezen nem tudok változtatni, a to­vábbtanulásról szó sem lehet. Előreláthatóan a közeljövőben fölvesznek még egy szerelőt, akkor sok teher lehull a vál- lamról. Még nem biztos ugyan, de azért készülök a fölvételi­re. Azt mondják, a gépipari nem könnyű... * A kovácsoknál dolgozik Oláh Tibor is, aki januárban kimaradt a nyolcadikból. A Faipari Vállalat kaposvári parkettrészlegéúél dolgozott eddig, szintén két műszakban, nem bírta a tanulást ilyen körülmények között. — Nem akartam a legrosz- szabbul végezni, ha már el­kezdtem — mondja. — Most, hogy itthon vagyok, újra be­iratkozom. Ezt az oztályt be kell fejeznem ... * » * — ANNYIRA FEJLŐDIK MINDEN, jó dolog, ha az em­ber többet lát, hall, tártul — ez a véleménye höczy József- nének. — Rábeszéltem a fér­jemet is a tanulásra, együtt jártunk. Lőczynének a kaposvári sza­kács szakmunkásképző tanfo­lyam csinált kedvet a tanulás­hoz. — Lehet, hogy1 negyvenéves korban merészség erre gon­dolni, de ha Kaposvárra me­gyek dolgozni, élelmiszeripari technikumba szeretnék járni levelezőként — mondja. Arról beszélt, hogy Kutason mennyivel könnyebb bevonni férfiakat a felnőttoktatásba, mint a nőket. A kimaradta!-: nagy része is nő. — Talán a kezdeti nehézsé­gektől rettennek vissza. Nem éreznek magukban elég kitar­tást ahhoz, hogy végigcsinál­ják. Pedig ma már mindenki­nek tanulnia kell. * * * A FELNŐTTOKTATÁS FEJ­LESZTÉSÉBEN a fáradhatat­lan pedagógusoknak az álla­mi gazdaság is segít. Papp La­jos párttitkár elmondotta, hogy a párttagoknak — akik­nek még hiányzik — kötelező­vé teszik a nyolc osztály el­végzését. Nemcsak a felnőttoktatás­ban értek el szép eredménye­ket Kutason. A község koor dinációs bizottságának ülésén megtudtam, hogy sokan for­gatják a könyvtári könyvekéi • hét analfabéta végezte el a? idén az első osztályt, s a kö­vetkező tanévben legalább ennyit akarnak megtanítani ír­ni, olvasni. 15 tsz-tag vesz részt a szakmunkásképző tanfolya­mon. A szövetkezet a kulturá­lis alapból minden alkalom­mal egynegyed munkaegységet ír jóvá azoknak, akik látogat­ják az előadásokat. Tanulnak, fejlődnek a ku- tasiak, példájukat érdemes kö­vetni másutt is. I A Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyára fölvesz klmnyíá segédmunkára férfiakat 16 éves kortól, valamint géptisztítási munkára és átképzősnek nőket 18 éves kortól. Je­lentkezni kedden és pénteken lehet a Kaposvári Városi Tanács Munkaerő-gazdálkodási Hivatala ál­tal kiállított munkaerő-irányító lappal. (82194) Strubl Márta A* ÉM Somoey meíiei Állami Építőipari Vállalat segédmunkásokat, kőműveseket vesz föl kaposvári, siófoki, marcali és más munkahelyeire a megyében Jelentkezés az illetékes járási székhelyeken . Tanácsoknál. 4 vállalat központjában. Kaposvár. Május I utca 57 szám % siófoki fő-építé9v^zetőöégen Siófok. Fő atea 200 é6 az építkezéseken. (82344) A kaposmérői Üj Élet Tsz fű­résztelepén na­ponta három köb­méter rönköt dol­goznak fel desz­kának, lécnek ^és gerendának. A gatter más tsz- eknek és a lakos­ságnak is dolgo­zik. Milyen ütemben folynak a szanálások az északnyugati városrészben? s. N. G. állanti gazdasági földeken ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents