Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-26 / 148. szám
Mai számunk tartalmából: Szervezettebben, tartalmasabban (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Keserű kenyér (6. o.) Kohászati kombinátot és egy farmot látogatott meg Hruscsov csütörtökön Stockholm (MTI). Mint már jelentettük, Nyi- kita Hruscsov szovjet miniszterelnök Erlander svéd kormányfő társaságában csütörtökön délelőtt az Oxelösundi Kohászati Kombinátba látogatott el. Hruscsov kíséretéből ezúttal hiányzott Gromiko külügyminiszter, aki a csütörtöki napon a szovjet—svéd közös közlemény előkészítésével foglalkozott. A közleményt előreláthatólag ma délután hozzák nyilvánoságra. A szovjet kormányfőt E. Waldenstrom, a Grángesberg Társaság elnöke, Svédország egyik legnagyobb tőkés vállalatának vezetője köszöntötte. Waldenstrom hangsúlyozta: a Szovjetunió és Svédország érdekét egyaránt szolgálják a két ország kereskedelmi kapcsolatai, amelyek nemcsak gazdasági szempontból hasznosak, hanem a jobb megértést is elősegítik. A szovjet kormányfő nagy érdeklődéssel szemlélte meg az új acélolvasztási eljárást, védősisakban, kohász-szemüveggel nézte meg a kemencék le- csapolását, illetve megrakását: Elismeréssel nyilatkozott a látottakról, különösen a hengerműről és az új gyorsolvasztási eljárásokról. A látogatás végén Hruscsov rövid beszédben mondott köszönetét a gyár vezetőinek a kalauzolásért. Elmondta, hogy például a hengermű igen jó benyomást tett rá. »Egész otthonosan éreztem magam, a bánya és a kohászati üzem légköre nem jelent újat számomra és nagyon tetszik mindaz amit láttam.« A továbbiakban hangoztatta: a Szovjetuniónak szállított acélcsövek minősége kielégítő, s mivel a szerződés ez év őszén lejár, a szovjet fél kész meghosszabbítani azt, azonban s svéd üzletembereknek gondolkozniuk kell áraik mérséklésén. A szovjet miniszterelnök'köszönetét mondott mindazoknak — a gyár vezetőinek és munkásainak egyaránt — akik részt vesznek a kiváló minőségű exportáru gyártásában. Az üzem vezetősége ebéden látta vendégül Nyikita Hrus- csovot és kíséretének tagjait. Az ebéden B. O. Hammarskjöld, a terület volt kormányzója, az üzem igazgató- tanácsának elnöke köszöntötte llruscsovot. A szovjet kormányfő rövid válaszában köszönetét mondott a szíves vendéglátásért, majd röviden szólt arról, hogy a Szovjetunióban is gyors ütemben növekszik az ipari termelés, fejlődik a különböző iparágak technológiája. Ismételten utalt arra a lehetőségre, hogy a Szovjetunió megfelelő árak esetén ismét jelentős mennyiségű acélcsövet rendelhet Svédországtól. Az üzem vezetői egy bányászt ábrázoló kis bronz-szoborral ajándékozták meg Hruscsovot. Hruscsov ezután egy farmra látogatott el. A farm tulajdonosa, Bengt Weiberg 1700 acre fölött rendelkezik, ebből több mint 800 acre megművelhető szántóföld és legelő. Mintegy 200 állatot is tartanak a farmon. Svédországi viszonyok szerint ez középbirtoknak számít, azonban' természetesen a tulajdonos nem maga műveli meg földjét, hanem nyolc-tíz munkást foglalkoztat, s időről- időre mezőgazdasági szakiskolások is dolgoznak a birtokon. Bengt Weiberg birtoka mintagazdaságnak számít, gyakran keresik fel külföldi szakemberek is. Hruscsovnak először bemutatták a különböző mezőgazdasági terményeket. A szovjet kormányfő érdeklődéssel tekintette meg a gazdaságot, érdeklődött a vetésforgó, valamint az állattartás körülményei iránt. Ezt követően szénakaszálási bemutatót is rendeztek gépek segítségével, majd a szovjet kormányfővel megismertették a svéd gyártmányú aratógépeket, kombájnokat. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és'a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Ezután megemlékezett az elhunyt dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszterről és Kozma József Győr-Sopron megyei képviselőről. Javaslatára a két kiváló közéleti személyiség emlékét megörökítették az országgyűlés jegyzőkönyvében. A képviselők néma felállással adóztak az országgyűlés elhunyt tagjai emlékének. Vass Istvánná bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke benyújtotta a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés illetékes állandó bizottsága megtárgyalt. A törvényjavaslatot a képviselők között szétosztották. Ugyancsak megkapták az országgyűlés tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációra jelentkezett képviselők nevét és az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ezek szerint a képviselők meghallgatják, illetve megtárgyalják a postáról és a •távközlésről szóló törvényjavaslatot; a belkereskedelmi miniszter jelentését a kereskedelem helyzetéről; a legfőbb ügyész beszámolóját, majd interpellációkra kerül sor. Dr. Csanádi György posta és a távközlés fejlesztésének terveiről a Vass Istvánná megnyitója után a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Elsőként dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a távközlésről szóló törvényjavaslat kidolgozását az tette időszerűvé és indokolttá, hogy az ezekre a területekre vonatkozó jogszabályok legutoljára 1936-ban szerepeltek az akkori képviselőház előtt, sőt a hírközlésre vonatkozó jogszabályok 1888-ban voltak a törvényhozó testület napirendjén. A törvényjavaslat egyebek közt azt célozza, hogy jelenlegi társadalmi, gazdasági viszonyainknak megfelelően szabályozza a posta és a postát igénybe vevő szervek egymáshoz fűződő viszonyát, s meghatározza a régi jogszabály megalkotása óta született techÜZEM ÉS IRODAHÁZ ÉPÜL MARCALIBAN A Finommechanikai Vállalat marcali telepén új, egyemc letes üzem és Irodaház épül. A műhelyek a földszinten, az irodák és a szociális helyiségek az emeleten lesznek. Az épületet december 31-re adják át rendeltetésének. nikai eszközök üzemeltetésének, használatának, igénybevételének jogi vonatkozásait. — A posta legfőbb feladatának azt tekintjük, hogy lehetőségeihez, adottságaihoz mérten segítse- népgazdaságunk fejlődését, hozzájáruljon őrt zágéptő terveink valóra váltásához, s szolgáltatásaival messzemenően kielégítse a lakosság igényeit. A törvényjavaslat kidolgozásakor minderre figyelemmel voltunk, s természetesen figyelembe vettük azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek nemzetközileg érvényesek, s amelyeket magunkra nézve kötelezőknek fogadtunk el — mondotta a miniszter. Dr. Csanádi György a továbbiakban elmondta, hogy ha az országgyűlés jóváhagyja és törvényerőre emeli a javasla tot, ennek szellemében kívánják kidolgozni az új postai szabályzatot, amely egy sor, a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatást — a kézbesítést, a felvevőszolgálatot stb. — egyszerűbbé, bürokráciamentessé tesz. A posta szabályzattervezetében helyet kapott például a küldemények alakjának szabályozása, ami az előbb-utóbb napirendre kerülő gépesítés útját »egyengeti«, s természetesen magát a szolgáltatást is meggyorsítja. Csökkenteni akarják a kézbesítés adminisztrációját is, s az elképzelések szerint megváltoztatják a küldemények személyes átvételi kötelezettségére vonatkozó előírásokat. A jelenleg érvényben levő megkötöttségek sok bosszúságot s nem kevés nehézséget is okoznak a címzetteknek, hiszen többségük munkában van akkor, amikor a kézbesítő kihordja a küldeményeket. A sok időt rabló utánjárást úgy akarják megszüntetni, hogy részint bizonyos jogi személyek, részint hivatgji szervek — például szövetkezeti központok ipari üzemek központjai — felhatalmazást kapnak a küldemények átvételére, s ott a címzettek minden további nélkül át is vehetik őket. A csupán rövid múltra visz- szatekintő postai szolgáltatásokról szólva a miniszter hangsúlyozta: — A legtöbb bíráló szó, kritikai észrevétel a távbeszélőszolgáltatás »címére« szól. Elismerem, hogy az esetek többségében nem is indokolatlanul. Jogos a bírálat, mert nem tudjuk kielégíteni a telefonkérők igényeit. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a távbeszélő-hálózat az elmúlt években, évtizedekben rendkívül gyors ütemben fejlődött. Jellemzésül megemlítem, hogy 1937 óta a távbeszélő-állomások száma három és félszeresére nőtt, jóllehet a második világháborúban telefonközpontjainknak több mint 60 százaléka tönkrement. A hálózat bővítésében, kiépítésében tehát nem kis léptekkel jutottunk előbbre, a következő időszakokban azonban a lehetőségekhez, a népgazdaság egészének fejlődéséhez mérten az eddiginél gyorsabb ütemben szeretnénk előrehaladni. Feladataink elsősorban a mezőgazdaság területén sürge- tőek, hiszen ma már igénylőkként modern árutermelő, nagyüzemi gazdaságok jelentkeznek, amelyek joggal mondják, hogy feladataik megoldásához szinte munkaeszközként szükségük van távközlőszolgálatra. Az igény jogos, amit szemléletesen bizonyít az is, hogy a statisztikai adatok szerint hazánkban jelenleg 100 mezőgazdasági munkásra 0,8 távbeszélő-állomás jut. Az ipari üzemek ebben a vonatkozásban természetesen jobb helyzetben vannak, bár most, az ipari átszervezések következtében új és ugyancsak jogos igénylők jelentkeznek, s e kérések teljesítésével kisebb- nagyobb mértékben feltétlenül hozzájárulhatunk az iparunkra háruló kötelezettségek teljesítéséhez. Fontos feladatnak tartjuk a lakosság köréből jelentkező telefonigénylők kéréseinek teljesítését is. Ha a felszabadulás előtti és a jelenlegi lakástelefonokat számszerűleg próbáljuk összehasonlítani, a fejlődés rendkívül nagy. Az efféle összehasonlítás azonban nem lehet mérvadó számunkra; s bár azelőtt csupán az úgynevezett jól szituált családok otthonaiban csöröghetett a telefon, arra törekszünk, hogy az élet- színvonal, a kulturális igények növekedésével párhuzamosan minél gyorsabban eleget tegyünk a lakosság igényeinek. — Meg kell azonban jegyeznem, hogy az új távbeszélő-állomások bekapcsolásának határt szab a telefonközpontok fejlesztésének üteme. Ebből következőleg a távbeszélőszolgáltatás szélesítése függvénye híradástechnikai iparunk fejlődésének. Az előrehaladást ezen a téren igyekszünk azzal is gyorsítani, Hogy szoros, gyümölcsöző együttműködést alakítunk ki a KGST-n belüli országokkal, s jó kooperációra törekszünk más országokkal is. A miniszter megemlítette, hogy a posta távíró-szolgáltatása világszínvonalon áll, s például a rendelkezésre álló automatikus géptávírók, telexgépek számottevően segítik a külkereskedelmi és egyéb szerveket nemzetközi kapcsolataik fenntartásában és bővítésében. Rátérve a rádióműsortovábbítás, a rádióval kapcsolatos szolgáltatások kérdéseire, elmondta, hogy á rádió-előfizetők számaránya eléri az európai országokét — 100 lakosra 25 előfizető jut —, s így a közeljövőben minden bizonnyal elérjük, hogy hazánkban minden családnak lesz rádiója. Korántsem lehetünk azonban elégedettek a vételi lehetőségekkel, s még sok tennivaló vár ránk, míg az egész ország területén jó műsorszórást biztosíthatunk. A helyzeten javítanunk kell a hullámsávok koordinálásával, a frekvenciaszolgálat összhangjának megteremtésével is. Dr. Csanádi György szólt a tv-műsorok továbbításának kérdéseiről is. Elöljáróban megjegyezte, hogy hazánkban ma már 1000 lakosra 52 televízió-előfizető jut, s bár nálunk jó néhány évvel később kezdődtek meg az adások, mint más európai országokban, az elmaradást lényegében behoztuk. — A vételi lehetőségek javításával már a mostani ötéves terv időszakában szeretnénk elérni, hogy a tv műsorait az egész ország területén tökéletesen vehessék. Tartalékadók létesítésével biztosítani kívánjuk az adások zavarmentességét, biztonságát, s kis adók építésével meg akarjuk szüntetni az árnyékolt helyeket. Az elképzelések között természetesen szerepel második televízióadás bevezetése is. Erre azonban csak a hosszú távra szóló tervek valóra válása idején kerülhet sor. A Szovjetunióval létesített mikrohullámú összeköttetés megteremtése után a fejlődés következő állomása a lánc kiépítése Románia és a Nyugat felé. A mikrohullámú lánc a külföldi tv-adások átvételét sokkal biztonságosabbá, zavartalanabbá teszi majd. A posta fejleszteni kívánja a rádió ultrarövid hullámú műsorának továbbítását; a jó hangminő(Folytatás a 2. oldalon.) ÁR At 50 FILLÉR XXI. ÉVFOMM 148. SZÁM PÉKTEX, 1S64. JÚNIUS 26. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESüUETEKl AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI. TANÁCS LAPJA
