Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-23 / 145. szám
Kedd, 1964. június 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP „Hasznosítjuk a tapasztalatokat Kaposfüredi tsz-tagok látogatása Homokszentgyörgyön tag kalauzolta. Dobos József a munkanarmák felől érdeklődött, arra volt kíváncsi, hogy az egyes munkafolyamatokat hogyan díjazzák. Egy másik füredi tsz-tag azt kérdezte meg, hogy a növényápolásban részt vevő fogatosok mennyit kereshetnek naponta. Szó esett arról is, hogy amíg Füreden brigádokban végzik a növény- ápolást, Szentgyörgyön családi munkavállalás alapján osztották szét a területet. — Persze a rokonok így is társulnak, segítenek egymásnak — magyarázta Berki József. És mindjárt elhangzott egy kíváncsi kérdés: — Ezzel a módszerrel minden évben elkel a kapálnivaló? — A válaszból kiderült, hogy a szentgyörgyi tagok a jelenleginél több ka- pálnivalóval is megbirkóznának. Ekkor megjegyezte néhány füredi asszony: — Hiába, a szentgyörgyiek messzebb <4 Még a tavasszal páros versenyre léptek egymással a ka- posfürediek meg a homok- szentgyörgyiek. Mindkét tsz- ben a termelési terv túlteljesítésére törekszenek. Szombaton mintegy negyvenen — növény- termesztők, állattenyésztők, irodai dolgozók — utaztak Füredről Homokszentgyörgyre Koletár Józsefné párttitkár és Szabó László főagronómus vezetésével. A tapasztalatszerző körútra elkísérte a vendégeket Siszler István, a Barcsi Járási Tanács vb-elnökhelyettese és Horváth János, a járási pártbizottság mezőgazdasági főelőadója is. Az egész napos látogatás célja az volt, hogy megismerkedjenek a Zöldmező Tsz életével. A vendégeket Berki József tsz-elnök, Szakács József párttitkár, Exner Zoltán főagronómus, Papp János főállattenyésztő és néhány vezetőségi vannak Kaposvártól, többen maradtak itthon ... Elismeréssel beszéltek a fürediek a Zöldmező Tsz állattenyésztéséről, főként a jános- majori tapasztalatokról. Vörös Sándorné állatgondozó megkérdezte, hogyan érték el a malacoknál a nyolcdarabos, egyenként 20 kilós választási átlagot három hónap alatt. A tapasztalatokat Kcletái Józsefné összegezte. Elmondta, hogy sok szép hasznos dolgot láttak, megérte eljönni. — Legtöbb tennivalónk az állattenyésztésben van, elsősorban itt hasznosítjuk a Homokszentgyörgyön szerzett értékes tapasztalatokat — ígérte a füredi párttá tká$. Legközelebb a Zöldmező Tsz küldöttsége utazik Kaposfü- redre megismerkedni az ottani eredményekkel, munka- módszerekkel. (Hernesz) Szerető gondoskodást Néhány gondolat aratás előtt ARATÁSRA KÉSZÜL A FALU. Fáradságos, nehéz aratásra, mert jó termés ígérkezik. Ráadásul az idén a múlt évinél jóval nagyobb területen kell elvégezni a hatalmas munkát. Érthető, hogy számtalan kérdés rajzik ezekben a napokban a tsz-vezetők, általában a falu vezetőinek a fejében. Mennyit bírnak majd a gépek? -Hogyan tudják az Idén szükségessé váló kézikaszás hadat megszervezni? Igen nagy gond a roppant hőség, a korán beköszöntött kánikula is. Fárasztó, verejtékes napok várnak az aratókra. Termelőszövetkezeti parasztságunk szívügyének érzi az aratást. S a mai idők paraszt- embere, aki lassan már megszokta, hogy gépek aratnak helyette, szívesen nyúl majd a félig-meddig már szegre akasztott kasza után, mert a kenyérről van szó. Egyszóval lelkes, jó munkában bizonyára nem lesz hiány, mégsem bízhatunk mindent a spontán lelkesedésre. Társadalmi összefogásra, gondoskodásra, figyelmességre van szükség ahhoz, hógy az aratók kedve egy percig se lankadjon a minden erőt igénybe vevő, nagy munka közben. KIALAKULT GYAKORLAT már új úton járó falvainkban az aratókról való gondoskodás. Van, ahol a múlt években is példamutató figyelmességgel vették körül az egész évi kenyér szorgalmas betakarítóit. De akadt — sajnos — rossz példa is. Jó néhány tsz-ben közönyösen nézték a roppant erőfeszítéseket, és senki a füŰjfajta mosógépek, kukták Az év végétől az üzletekbe kerül a négyszögletes mosógép újabb típusa. Belső szerkezete azonos lesz a régivel, de kisebb házba építik be, így jobban elfér majd a konyhában, fürdőszobákban. Az első évben mintegy 30 ezer darab kisebb méretű gép készüL Újdonság lesz a beépített fűtőtesttel ellátott forgódobos mosógép. Ebből egyelőre mintegy 1000 darab készül, a bonyolult szerkezet miatt drágább is lesz az eddigielmél, valószínűleg inkább közületek érdeklődnek majd iránta. Űj gyártmány a belül ezer darab ebből is az lábkapcsolós mosógép. Körül- tizletekbe kerül az idén. A lábkapcsolót egyébként minden típusra föl lehet szerelni. Szerepel az idei gyártmányjegyzéken új vonalú autószifon (iesz-e hozzá legalább régivonalú patron?), háromrekeszes, tehát egyszerre három külöböző étel főzésére alkalmas Kukta és vékony falú, polírozott alumínium edény. Ki kit csap be? A Talajjavító Vállalat bala- tonboglári kirendeltségének irodájában Somogyi János kirendeltségvezetővel, Császár József főagronómussal arról a panaszos levélről beszélgetünk, melyet a kadarkúti Szabadság Tsz küldött szerkesztőségünknek. Június 9-én lápimész érkezett a gazdaságnak a kadarkúti vasútállomásra. A 12 vago- nos tétel utolsó négy kocsijának tartalmát a vasút megbízottjának jelenlétében megmérték, és több mint negyven- százalékos hiányt állapítottak meg. A fuvarlevél szerint hat tonna lápimésznek kellett volna a négy vagonban lennie, ezzel szemben alig több mint három és fél tonnányit találtak ... — Igen, tudunk az esetről, és nagyon sajnáljuk, hogy így történt — mondják a kirendeltségen. — Egyébként nemcsak önöknek írt a tsz, hanem nekünk is, felügyeleti szervünknek is, talán még a rádiónak is. Pedig elég lett volna, ha csupán minket értesít, hiszen csak mi orvosolhatjuk a panaszt. — Tehát jogos a kadarkú- tiak panasza? — Jogos. A mi kiküldöttünk is megvizsgálta, és a jelzett négy vagonon kívül még kettő olyat talált, amelyben kevesebb lápimész volt, mint amennyit a fuvarlevél mutatott. De nem általános jelenségről van szó. — Hol követték el ezt a súlyos hibát? — A lápimeszet a zalaszent- mihályi bányaüzemből küldjük. A kadarkútiak szállítmányát egy vasárnap délután rakták vagorba. Szorította őket az idő rövidsége, és nem rakták meg a vagonokat az előírás szerint. A bányaüzem hanyag dolgozói ellen fegyelmi eljárás indult. — A rakodók bérezésénél mit vesznek alapul? — A fuvarlevélen feltüntetett raksúlyt. — A kadarkútiaknek például az egyik vagonba 160 mázsát raktak be a fuvarlevél szerint, az utómérés viszont csak 84 mázsa 45 kilót mutatott. Melyik adat szerint fizetnek? — Ebben az esetben az utómérés a hiteles ... Igaz ugyan, hogy a hiányzó lápimeszet most ingyen és bérmentve megkapja a Szabadság Tsz, de mi lett volna akkor, ha nem mérik le a vagonokat? A kadarkútiak 140 hold talajjavításra kötöttek szerződést, és 298 vagon anyagot kell kapniuk. Ha a fuvarlevél szerint összegezik a kapott meny- nyiséget, bizony becsapódnak. Az anyagért nem fizet a tsz, ezt az állam fedezi: a fuvarlevélben feltüntetett súly szerint fizetik a dolgozókat. A tsz minden mázsa lápimész be- munkálásáért 7 forint 40 fillért fizet a vállalatnak. Hogy hány mázsát munkálnak be, azt ugyancsak a fuvarlevél mutatja. Találós kérdés: ki kit csap be? ... Az eset tanulsága: ellenőrizni kell a rakodást, és az átvétel előtt meg kell mérni a vagonokat. Mérés, nem pedig becslés alapján kell átadni az árut. H. F. MAGASODIK A KAZAL-lÉllll illÉlllil ■WHitti segesdi Űj Élet Tsz határában. Húsz holdról kaszált lóheréből építenek »hegyet« a segesdi tsz-tagok. V.ltlAllA céqé'r Siófokhoz közeledve már mesz- sziről észrevettem, amint két alak integet a gépkocsi- vezetőnek, hogy álljon meg. Nyáron sok ilyen stoppossal lehet találkozni, nincs ebben semmi rendkívüli. Ezeken azonban meghökkentem, mert míg egyik kezükkel integettek, a másikban egy táblát tartottak, és időnként rámutattak, hogy felhívják rá a figyelmet. Ahogy futólag rápillantottam a ■ táblára, csak ennyit láttam: HULIGÁN. — Te boldogsá- gos atyaúristen, újra kezdődik!? — gondoltam. — És ráadásul még cé- gérezik is magukat! Megvallom, végigfutott a háta mon a hideg, s amikor egészen közel értünk hozzájuk, még egyszer ránéztem a riasztó táblára... Aztán akaratlanul is fölnevettem. A táblán ugyanis jól kivehetően ez állt NEM VAGYOK HULIGÁN! VAJAS KENYÉR Kovács igazán n,em tartozik az ideges emberek közé. Sőt! A frontátvonulás azonban őt is megviseli. Az utóbbi, viharokban bővelkedő napok szinte egészen kiforgatták valójából. Harmadik emeleti lakásában éppen délutáni uzsonnájához kente a vajas kenyeret, amikor egy rossz mozdulattól a kenyérszelet kiugrott a kezéből, és végigkorcsolyázva vadonatúj ingkabátján, megpihent a földön. Meg kell hagyni, jól végezte dolgát, mert a vaj egy része ott éktelenkedett a világos kabáton. Kovács néhány pilllanatig der- medten bámult a gáládul támadó kenyérre, majd egy hirtelen mozdulattal felkapta és teljes dühével minden erejével az asztal lapiára csapta... Foga között pedig szétmorzsolt egy papírra nem illő áldást ... Mit tesz erre a megbántott vajas kenyér? Az erőteljes csapástól ugrik egyet, s a konyhaablakon zsupsz! kirepül bánatában az utcára ... Még rágondolni is rossz ha történetesen egy arra haladó 1 járókelő fején állapodik meg, s az konstatálva a helyzetet, rémülten felkiált: — Jézusmáriám! Vaj van a fejemen! ... (Vörös) Aratási verseny a Marcali Gépállomáson Megyére szóló kihívás — Családi vállalás Rendrearatók versenye Termelési értekezletet tartottak szombaton a Marcali Gépállomáson. A nyári munkákról, főként a gabonabetakarításról tanácskoztak. Megbeszélték, hogyan mozdíthatnák elő legjobban az aratásban részt vevő gépállomási dolgozók ennek a nagy munkának mielőbbi elvégzését. Többen felajánlást tettek. Tóth József brigádja elhatározta, hogy a nyári tervet 180 százalékra teljesíti. A brigádvezető versenyre hívta a megye valamennyi gépállomási brigádját a nyári terv ilyen mérvű teljesítése céljából. Kővári Elemér kombájnos családjával együtt vállalta, hogy a megyében tavaly legjobb eredményt elért kombájnos teljesítményét 5 százalékkal túlszárnyalják. Bognár István és Bognár Ferenc régi kom- bájnosok. Minden nyáron megállják helyüket, most is nagy teljesítményt'akarnak nyújtani. A termelési értekezleten a fiatalabb Bognár páros versenyre hívta az édesapját. A gépállomás rendrearatóval dolgozó traktorosait Fábos Ferenc szólította versenyre. le botját sem mozdította azért, hogy az aratóknak könnyebb legyen. A tsz vezetői nemcsak azzal nem törődték, hogy például a kombájnvezető a jó szón, a biztatáson kívül kapjon rendszeresen meleg ebédet is, hanem még csak olyan ember sem akadt, aki egy korty friss vizet vitt volna nekik. Sok szó esett már az ilyen és hasonló közömbösségről; sokat megállapították, hogy ez a fajta bánásmód nem csupán embertelen, hanem káros is, hiszen kedvetlenül, lassabban halad az amúgy is nehéz munka. Szolgáljon a szövetkezetek vezetőinek dicséretére, hogy az eddigi jelek szerint az idén sokan másképp gondolkodnak, és igen nagy a készülődés mindenütt. A termelőszövetkezetek nemcsak a gépeket javítgatják, nem csupán a kézikaszásokat toborozzák, hanem a legtöbb helyen már az úgynevezett ellátószolgálat is készenlétben áll, hogy a friss víz. az üdítő italok és egyéb figyelmességek se hiányozzanak majd. Olyan szövetkezet is akad, amely a nagy munkák idejére közös konyhát szervez Az is régi gyakorlat, hogy a földművesszövetkezetek mozgóbüféi kivonulnak a határba, és üdítő italt, tápláló falatokat, fagylaltot visznek az ott dolgozóknak. Sok helyen jól beváltak, közkedveltek ezek a mozgóbüfék. Az idén nagyobb feladatot kell az eddiginél is jobban megoldaniuk. A LEGFONTOSABB, hogy a gabonabetakarításban részt vevő traktoristákról, kombájnvezetőkről és a gépeket kiszolgáló dolgozókról gondoskodjanak a mezőgazdasági üzemek vezetői. Hiszen rájuk hárul a munka dandárja. És a géppel nem szabad megállni. Annak a hajnali harmat felszáradásától az esti harmat leszálltáig dolgozni kell. Bizony sok helyen, ahol nincs váltótárs, még arra sem nagyon jut majd idő, hogy a kombájnos egy kicsit kifújja magát. Ilyen erőfeszítésre csak akkor lesz képes, ha nem nélkülözi a meleg ételt és a hűsítő italt. Ez nemcsak erőt, hanem kedvet is ad a munkához. S jó, ha a társadalmi szervek is sokoldalúan felkészülnek a tennivalókra. Az étel-ital még nem minden. A biztató szó, a5 gyors intézkedések, a vitás kérdések azonnali megoldása is elsőrangúan fontos feladat. S nem szabad elfelejteni, hogy jókedv és jó hangulat nélkül nem lehet jó munkát végezni. Különösen a fiatalság igényli, hogy a munka szüneteiben pihentető, kedvderítő szórakozásban se legyen hiány. Sok a követelmény, rengeteg a teendő. Igen nehéz lesz mindent hiánytalanul megszervezni. De a rekkenő hőségben bálnáitól estig aratni még ennél is nehezebb. S e nagyon fáradságos munka közben hadd érezze mindenki a szerető gondoskodást. Kékesdi Gyula A Barcson 1964. július hó 1-én beinduló vasszerkezeti üzembe felveszünk esztergályosokat, marósokat, gyalusokat, lakatosokat és hegesztőket. Jelentkezés az EM Építőgép javító és Gépgyártó Vállalat 7 sz. gyárának barcsi telepén. ( 3298) A Barcson 1964. július hó 1-én beinduló vas- szerkezeti üzemhez felveszünk nagyüzemi gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt, művezetőket gépésztechnikusokat. jelentkezés az ÉM Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat 7. sz. gyáránál, Pécs, Vasút u. 2. Útiköltséget csak fölvétel esetén térítünk. (3298)
