Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

SS ^ * ^€R/M€K€tO*V A AA A A,A A A Hogyan lett szorgalmas a lusta halász? Még alig pirkadt az ég kele­ten, de a halászok hajója már a Balaton közepe felé szelte a habokat. Szorgos-dolgos nép a halász, de közöttük is akad egy-két lusta, aki társai verej- tékes munkájából szeretne élősködni. Most egy olyan halászról mondok mesét, aki nem szere­tett dolgozni, de ma már ő a legszorgalmasabb az egész ha­jón. Ügy történt az eset; amíg a többiek nagy nehezen húz- ták-cibálták a hallal tele há­lót, ő addig keresett egy eldu­gott zúgott, ahol nem láthat­ta senki, és ott kényelmesen hanyatt feküdve bámulta aj égen úszó bárányfelhőket. Közben azon törte a fejét, hogy hogyan tudna munka nélkül megélni. Irigykedve nézte a felette elsuhanó sirá­lyokat. — Milyen jó soruk van ezek­nek a madaraknak. Csak száll­nak erre, szállnak arra, s ha éppen megéheznek, hát csak lecsapnak a vízre és máris szájukban az élelem. Ö, be jó lenne, ha én is sirály lehet­nék — gondolta magában. Képzeljétek, abban a szem- pillantásban mellé szállt egy a rendesnél jóval nagyobb si­rály és így szólt hozzá: »Hal­lottam kívánságodat, legyen úgy, amint szeretnéd, légy si­rály«, s azzal szárnyaival vé­gig simogatta feje búbjától a lába ujjúig. A lusta halász csak megráz­kódott és amint végignéz ma­gán, bizony tátva maradt a szája a nagy csodálkozástól, mert gyönyörű fehértollú si­rállyá változott. Boldogan csapta össze szárnyait és fel­röppent a magasba. Egy ideig a halászhajó felett körözött és kárörvendezve nézte társait, akikről csak úgy dőlt az izzadság a megfeszített munkától. — Csak dolgozzatok, ha olyan balgák vagytok, én.már többé nem töröm magamat. Könnyen élek ezután. De jó is lesz nekem — rikácsolta felé­jük. Persze a halászok nem ér­tették meg, mivel hogy nem ismerték a sirály nyelvet, ö pedig tovább emelkedett, fel egészen a felhőkig, és onnét gyönyörködött a szép kilátás­ban. Közben telt, múlt az idő. Eljött a dél is. Most vette csak észre, hogy mennyire éhes. Nagy kényelmesen fel­repült, hogy eleség után néz­zen. Nagy sokára megpillan­tott egy halat, amely játéko­san többször is kiugrott a víz­ből, és csobbanva esett vissza. — No, te pont jó leszel ne­kem ebédre, pompás falatnak látszol — gondolta, s máris szájában érezte a halpecsenye finom ízét. Követte a halacs­kát egy darabig és az alkalmas pillanatban lecsapott rá. De bizony nem volt szerencséje. — Nem baj — nyugtatta magát —, majd csak sikerül, keresünk egy másikat. Azzal tovább suhant a víz színe fe­lett. Ám a szerencse elkerülte. Már alig látott a fáradtságtól, gyomra pedig fájt az éhségtől. — Na, most talán sikerül. Egy nagy csapat halat vett észre a közelben, amely gya­nútlanul vonult az átlátszó vízben. Nyomban közibük csa­pott. Eredmény azonban sem­mi. Csüggedten hanyatlott a víz­re. Ügy érezte, nincs már annyi ereje sem, hogy felszáll- jon. Szomorúan felsóhajtott: — Bárcsak maradtam volna mindig ember! De máskép is lenne, ha mégegyszer halász lehetnék! Szívesen dolgoznék én is, mint a többiek. Azonnyomban ott találta magát a hajón, ahogy volt — hanyattfekve. Épp úgy látta az égen úszó bárányfelhőket és a felette szálló sirályokat, mint lefekvéskor. De most mégis más szemmel nézte őket, és egy csöpp nem sok, de annyira sem irigyke­dett rájuk. Gyorsan felállt és szégyen­kezve előbújt rejtekhelyéről. Szó nélkül nekiállt a munká­nak. Dolgozott szorgalmasan. Társai csak bámulták nagy munkakedvét, nem tudták mire vélni nagy változását. Keserű Gyula Hajótöröttek A Csendes-óceánon hatalmas vihar dühöngött Egy kis ha­lászhajó mentőcsónakját lesö­pörték a hullámok, gépei fel­mondták a szolgálatot. A le­génység tutajt ácsolt össze — amikor a hajó süllyedni kez­dett, a kapitány elrendelte, hogy mindenki ereszkedjék le a tutajra. A már veszedelmesen süllye­dő hajóról az utolsó matróz is leugrott — egy nagy láda he- ringgel. Büszkén mondta, hogy lám ő egyedül gondolt enniva­lóra A kapitány ránézed a lá­dára, aztán hatalmas rúgással a vízbe lökte. A matrózok der- medten bámulták a jelenetet, nem értették a kapitányt Pe­dig a kapitánynak igaza volt! Mit gondoltok, miért? (A kapitány tudta, hogy a lá­dában sózott hering van és mi­vel az éhségnél is veszélyesebb a szomjúság, helyesen tette, hogy a ládát a vízbe lökte!) FÉSŰS ÉVA: Pille Panni Muzsikált a nyári kert, Pille Panni táncra kelt, mint egy tarka kis szirom, libbent át a pázsiton. A nyomában szél osont, megrezzent a fán a lomb, táncra kérte napsugár, délig állt a pillebál. Lebegtette szárnyait, el is fáradt egy kicsit, meglátott egy rózsafát, megpihenni arra szállt. Hiába volt jó szaga, gonosz volt a rózsafa, nem mondta, hogy nem szabad! ­pilleruha elszakadt. Tövis volt a rózsafán, pityergett a lepkelány, vele sírt a tücsök is, úgy megtépte a tövis! Arra jött a zivatar, elővette nagyhamar ezüst eső-ostorát, s megverte a rózsafát. JUadapak 1 2 3 4 5 |6 7 8 9 10 aaaa aaaa aaaa aaaa 1 1 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 12 aaaa aaaa aaaa aaaa 13 14 aaaa aaaa aaaa aaaa 1 5 16 aaaa aaaa aaaa aaaa 17 18 aaaa aaaa aaaa aaaa :::: aaaa aaaa 19 aaaa aaaa aaaa aaaa 20 21 22 23 24 aaaa aaaa aaaa aaaa 2 5 aaaa aaaa aaaa aaaa 28 26 ■■■■ aaaa aaaa aaaa aaaa aaaa. aaaa aaaa 2/ aaaa aaaa ■ ■■■ Basa BBBB aaaa 29 30 31 aaaa mai MHI BMBB 32 33 34 aaaa aaaa aaaa aaaa 35 36 Törd a fejed! Két képrejtvényt láthattok itt. Vajon mit jelentenek? Próbáljátok hangosan kimondani, mit ábrázol a rajz, és így megkapjátok a megfejtést! Vízszintes: 1. Bokros helyeken található ez a kedves madár. 10. A lakást birtokló. 11. Hivatali le­vél. 12. Erdei állat. 13. Készpénz rövidítése. 15. Időmérő. 16. Nem süket. 17. AC. 19. EDA. 20. Vajon festőszerszám? 23. Község So­mogybán, Nagybajom mellett. 25. A madarak királya. 26. Arató Sán­dor név jele. 27. Italt ad. 29. Alvás közbeni állapotra. 32. Kiejtett mássalhangzó. 34. Keletkezés. 35. Becézett kislánynév. 36. Vizimadár. Függőleges: 1. Növény. 2. Szín­házi bemutatójára. 3. Szénaraká­sok. 4. Fordított kicsinyítő képző. 5. Tartó — ékezetfelesleggel. 6. Sír. 7. Írással foglalkozó. 8. A to­rok része. 9. Névutó. 14. Kedves mezei madár. 16. Ragadozómadár. 18. Ütközet. 21. ESA. 22. Irányt jelölő szó. 24. Ide járnak a kis­gyerekek. 28. A sivatag hajója — ékezetfelesleggel. 30. Ipari rost­növény. 31. E-vel magasra tart. 33. Verssorösszecsengés. 34. Lásd 4. sz. 35. Tűz mardossa. A. L Beküldendő a vízszintes 1., 25., 36. és a függőleges 14., 16. Bekül­dési határidő 1964. június 26-a, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s fel­tűnően írjátok rá: »-Gyermek ke­resztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Tihany; Fonyód; Keszthely; Badacsony; Siófok. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találjátok. Játsszunk együtt (Helyes válasz: 1. Uraság. i. Ze­neműkiadó.)-.KDÉS-FELELET A játékosok körben ülnek a szobában, és egy ceruzát ado­gatnak egymásnak. Amikor a játékvezető tapsol egyet, a ce­ruza-adogatás megszűnik. Akinél a ceruza van, kér­dést kap. Ha nem tud rá vá­laszolni, zálogot ad. Kisebb változtatással úgy is játszha­tó, hogy kiesik a játékból az, akinél a ceruza van. A játék­vezető háttal álljon a társa­ságnak, hogy a részrehajlás­nak még csak a gyanúja sem TUD O D-E ... hogy oceanográfiának nevez­zük a tengerek kutatásával foglal­kozó tudományt. Az óceanográfia a tengerfenék domborzatát és üle­M U E M LE KVE DELEM Vízszintes: L A napjainkban is folyó és a következő évek legfon­tosabb műemléki feladata. 17. Ke­gyetlen római császár. 18. Anyó. 19. Alátekintette. 20. A helyéből kibillenő. 22. Ékezettel: szín. 23. Reggeli ital. 24. Morsehang. 25. Gábor Andor. 26. Vidámság, ének — angolul. 27. Katonacsapat. 29. Testrész. 30. Angolna részei!) 31. Két szó: Melyre és található. 32. Kis Dániel. 33. Vérét hullajtó. 35. Itt is fontos műemléki helyreállí­tási munkák folynak. 37. Ez a vad szarvasfajta. 38. Árat állapít meg. 39. Régi magyar kettősbetű. 40. A heverő. 42. RU. 43. Német betű. 44. Földijei magánhangzói. 45. Ezen a helyen. 46. Szintén. 47. Ta­nítás. 48. Aláírásom. 50. Vonat­kozó névmás. 51. Lásd 46. sz. 52. Vissza —• német város. 53. Semmi. 54. Ki tudja, mit hoz. 55. Járom. 56. A muzsika. 58. Kiejtett mással­hangzó. 59. Nádor Tamás. 61. »Tej­leadó készülék«. 63. Az állóvíz. 65. Nesze, harapjad. 66. YAB. 67/a. Francia város. 68. Költői műfaj. 70. Földgöröngy. 71. Láva fele(!) 72. A tej is ez. 74. Vigyázó. 75. Dunai Ferenc sikerrel játszott vígjátékának címe. Megyénkben is játszották. 77. Szájat nyit. 78. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 iüiii :::::: 1 8 ü 19 ÜÜÜ 20 21 ::k~ üiis 22 23 U::H 24 25 :::::: 26 IP 27 28 ÜÜÜ 29 B 30 iüiii :::::: 31 :::::: :::::: 32 33 34 Hi::: 35 36 ts:::: iüiii 37 38 :::::: HIIS 39 iüiii 40 41 42 43 M 44 iijjjj 45 min 46 47 48 49 iniM 50 nini 51 inni 52 53 II 54 :::::: :::::: :::::: 55 üiüi 56 57 Üllll 58 59 60 iiiiü 61 62 :::::: 63 64 Ül 65 iiÜii 66 67 iüiii :::::: Iliül 68 69 mm 70 ÜÜÜ 71 72 73 iüiii 74 iiÜö 75 76 ÜÜÜ 77 78 79 finn iüiii 80 iiüü üHH 81 82 ÜÜÜ :::::: 83 ÜÜÜ iüiii 84 85 86 87 88 iüiii 89 :::::: 90 inni 91 92 mm 11 93 94 ÜÜÜ 95 iüiii 96 97 :::::: 98 99 :::::: 100 101 lí> 102­:::::: Régi kereskedő. 80. A szülőd. 81. * KÁLA. 82. Névutó. 83. Cserepes^ dísznövény. 84. Használatáért fi-í zet. 85. Dalosok. 87. Kártyalap römiben. 89. Keleti fűszer. 90. Női! név. 91. Fordított lengyel város, f 93. Kettőzve: Becézett szülő, i 95. Személyedre össze-vissza(S) 97. A cink vegyjele. 98. A »Bőrharis-j nya« írója. 100. Óceánia szigetvilá-J gának nyugati része. Függőleges: 1. Ez a munka nem­csak jelentős műemléki feladat volt, hanem komoly .idegenforgal-' mi vonzóerő is. 2. Vizi állat. 3. Svájci kanton. 4. Munkálkodj. 5. Erről a helyről. 6. Nincs tovább. 7. Az asszony — ékezetfelesleggel. 8. Sír. 9. Elröppentgeti. 10. Pofon­vágott. 11. Fordított kettősbetű. 12. Füves terület. 13. Kerek szám. 14. Bóta ikerszava. 15. Irány. 16. Ró­mai 50. 21. Borjazó. 22. Helyreállí­tott műemlék Somogybán, közel a Balatonhoz. 24. Nevelőik. 27. Nem göcsörtös. 28. GANE. 29. A 27. sz. másként. 30. Ingyen, aján­dékban — ismert latin kifejezés­sel. 31. Görög betű, de alkotás is. 34. Érzékeivel felfog. 35. Látószerv. 36. Titokban figyel. 39. Várának helyreállítása nemrég fejeződött be. 41. Mátyás kedvelt tartózkodá­si helye volt ez a közismert mű­emlékünk. 44. Magáról. 47. Szemé­lyes névmás. 49. Építészeti stílus. 50. Török méltóság volt. 51. Za- mata. 52. Odakozmál. 57. Beteg te­szi. 60. Helyreépíteni, helyreállí­tani. 62. Vigyor fele(!) 64. Arra helyre nem. 67. Somogyi termé­szetvédelmi terület. 69. Költő óriá­sunk. 71. Testrésze. 73. LMNÁ. 75. Azon személy juttat. 76. Fogaival őrei. 77. Tároló épülete. 79. Keresz­tülhint. 80. A 25. sz. fordítottja. 81. Erre jön a felelet. 83. A vidám1 fickó — ékezethibával. 84. Volna: hozzá ereje. 86. Illat — latinul. 88. A bírósági ügy. 92. Lásd 36. sz. 94. Helyhatározás. 96. E napi. 98. CÁ. 99. Részvénytársaság. 100. Te­hénbeszéd. 101. Rangjelzés. 102. Római ötös. A. I. dékeit, a tengervíz vegyi összeté­telét, fizikai, élettani és éghajlati viszonyait vizsgálja. ... hogy ionoszférának nevezzük á légkör 65 kilométer magasságon felüli rétegeit. ... hogy albínónak nevezzük az olyan élőlényt, akinek vagy amely­nek a testéből hiányoznak egyes festékanyagok. Előfordulhat ez embernél, állatnál, s klorofillkép­ződési zavarok formájában növé­nyeknél is. .. . hogy szász rőfnek nevezzük azt a mértékegységet, amelyet I. (Madarász) Henrik szász király alakított ki. Szász rőfként saját karhosszúságát vette alapul. álljon fenn. A kiesett játékosok a széket is magukkal viszik. Győz az, aki utoljára marad benne. JERIKÓ—JERUZSÁLEM A játékosokat — akik szé­ken ülnek a szobában — két részre kell osztani. Egyik cso­port a játékvezetőtől jobbra, a másik balra ül. Az elosztás után a játékvezető mesélni kezd egy összefüggő humbug történetet. A történet Jerikó és Jeruzsálem harcáról szól. Az egyik csoport a «-Jerikó« szóra, a másik csoport a ruzsálem-« szóra mindig feláll. De ha a »Jeruzsálem-« szóra a »Jerikó« csapatból is feláll valaki, az kiesett a játékból és fordítva. Győz az a csapat, ahol utoljára maradt valaki. A játékvezető ügyesen kihasznál­hatja a két szóban levő azo­nosságot a következőképpen: »Jer-ikó-«, »Jer-uzsálem«. Ügy is játszhatjuk, hogy a játékosók nem állnak ki, ha­nem a másik csapat tagjaivá válnak. Ilyenkor az a csapat győz, amelyik legtöbb játékost elhozott az ellenféltől. Ani és a csukamájolaj I Biztosan ti is ismeritek a csukamájolajat: van, aki szere­ti, van, aki nem. De az anyu­kák kitartóan és állhatatosan minden nap beadják a gyere­keknek. Ani is rendszeresen beveszi csukamájolaj adagját, s utána megkérdezi anyját: — Mennyit nőttem tőle? Anyuka olyankor leteszi az üveget és a kanalat, és két ujjával mutatja: — Ennyit ni. Minden kanál után. Ez így ment egész télen. Anyuka nézegette az üveget és örömmel állapította meg: — Az olaj egyre kevesebb lesz, te meg egyre nagyobb. Egyszer aztán Ani nagyon komolyan megkérdezte anyu­káját: — Anyukám, igazán meg le­het nőni a csukamájolajtól? Anyuka csodálkozva nézett és komolyan mondta: — Meg hát. Igazán. — Hát akkor miért nem nőtt meg a jikuszom, pedig minden nap öntök rá, belőle egy kiskanállal... Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 1., 35. és a függőleges 1., 22., 39., 41. Beküldési határidő^ 1964. június 26-a, péntek délig.' Kérjük olvasóinkat, hogy a szlik-< séges sorokat levelezőlapon küld-( jék be, s feltűnően írják rá: »Rejt-< vény.« A nyertesek neveit Hírek címűi rovatunkban találják. Pens, pénz mellett Egy pincér aznapi borravalóját számolja, csupa két és egy fo­rintos érmét. Amikor egymás mellé rakta őket, az így kapott sor 50 centiméter hosszú volt. Ekkor belépett az utolsó yendég, aki — miután vacsoráját elfo­gyasztotta — egy két forintost adott borravalóul. Mennyi borravalót kapott aznap a pincér, ha a két forintos átmé­rője 26 milliméter, az egy forin­tosé pedig 24 milliméter? (Helyes válasz: Egy két forin­tos és egy egy forintos átmérője összeseai 50 milliméter, azaz 5 centiméter. Miután a sor 50 centi hosszú volt tíz két forintos és 10 egyforintost rakott a pincér egy­más mellé. Az utolsó két forin­tossal együtt így összesen 32 fo­rint borravalót kapott.) Mindent a maga idejében Jóska történelemből felelt. Gyen­ge oldala ez a tantárgy. A tanító mentő kérdést ad. — Hány évig tartott a harminc­éves háború? — Harminc évig — feleli Jóska. — És a hétéves háború? — Hét évig. — Hány évig tartott ez a két háború összesen? Jóska megértette a tréfát, és így válaszolt: — Bocsánat, de ez már nem tör­ténelem. Erre számtanórán tudok felelni. I

Next

/
Thumbnails
Contents