Somogyi Néplap, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-19 / 142. szám
Péntek, 1964. június 19. s SOMOGYI NÉPLAP Hallás- és beszédnevelés A TECHNIKA SEGÍTSÉGÉVEL Szájtiregéből elmosódva, szaggatottan bizonytalankodik elő egy-egy hangsor ... Erőlködő szavai kézjel-mankón vánszorognak tudatunkig, miközben ő mohón lesi ajkunkról a szót. Közöttünk él, elmegyünk mellette. Egy kissé feszélyez bennünket, mert sajnáljuk őt, aki éppúgy érez, lát, ahogy mi; vállalja sorsát, és keresi helyét az életben, a társadalomban. Keserves keresés ez néha ... A mai fiatal generáció már szilárdabb talajra léphet: fehér köpenyes pedagógusok, áldozatkész orvosok a tudomány és a technika legkorszerűbb eszközeivel állnak mellettük már óvodáskorukban. Beilleszkedésük a teljes értékű emberek közé könnyebb, útjuk biztonságosabb. Elektroakusztikai tanulóasztal Alig fél éve egy lágyan ívelt peremű, terebélyes asztalfélét szállítottak a Kaposvári Süketnéma Intézet óvodájába. Hazai tervek alapján egy pesti ktsz készítette. Az asztal elektromos erősítés segítségével lehetővé teszi a süketnéma gyermekek hallásfejlesztését. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A süketnémák jelentős része valami igen erős zajt képes meghallani,. tehát van némi hallásmaradványa. A hangélmény érzékelésének foka (az illető ún. hallásküszöbe) egyedenként különböző, ám a hallásmaradvánnyal rendelkező gyermek is teljesen süketnek számít, mert semmit sem tud kezdeni ezzel a tulajdonságával, sőt csak zavarja. De ha felerősítve juttatják el hozzá a hallásküszöbét meghaladó erősségű hangokat, az rendkívüli jelentőségű lehet. Ha ... Ha egyáltalán rendelkezik hallásmaradvánnyal. Decemberben egy kaposvári fiatal gyógypedagógus, Farkas Miklós két fül-orr-gégész szakorvos és egy kórházi aszisztens, Tomasek Anna közreműködésével a kórház egy új, speciális műszerén (audiométer) megvizsgálta a Süketijéma Intézet 230 növendékét. Megállapították, hogy van-e a növendékeknek hallásmaradványuk, és milyen fokú az. Azaz kikhez lehetne eljuttatni — elektromos hangerősítéssel — emberi hangot. Az eredmény biztató volt: a növendékek 40 százalékának fejleszthető a hallása. (A többinél is elérhető bizonyos eredmény: hallásküszöbük emelkedhet, és tisztább a kiejtésük az elektromos hangrezgések nyomán.) A negyven százalékba tartozók hallásnevelését nyomban meg is kezdték. Elsősorban az óvodásoknál és — kísérletképpen — Farkas Miklós III. osztályában. Ebben a munkában a fokozatosság a legfontosabb elv. ...(S)ípot (h)al-lot-tam... Nyolc. kislány és kisfiú üli körül a hatalmas, ovális, pasz- tellzöld asztalt. Tízévesek, ők a III. osztály. Fejükön fülhallgató, előttük egy-egy mikrofon. Az asztal egyik végében a dzsesszorgona játékasztalára emlékeztető kapcsolótábla, előtte áll az osztályfőnök, kezében mikrofon. Az óra célja hallásfejlesztés a csoportos hangerősítő asztalnál. Azaz elektromos felerősítéssel különböző hangokra irányítani a süketnéma gyermekek kevés hallásmaradványát. (A tanár keze ügyében az asztal alatt öt-hatféle ütőhangszer áll.) Most csengő-bongó hármas- hangzat szűrődik ki a fülhallgatók alól. — Mit hallottál, Éva? — Szi-lofont... (h)al... (ha)- lotam ... — Nem jó: hal-lot-tam! A kis copfos erőlködik, egészen belepirul. A negyedszeri nekirugaszkodásra majdnem teljesen tisztán ejti a szót. A szeme két jánosbogárka: — Sikerült! ... Sorra veszik a hangszereket, ntt*jd ugyanezt elismétlik a bekapcsolt magnószalag hangjai nyomán. A válaszok egyre érthetőbbek, formáltabbak. — (H)ar-mo-ni-kát (h)allot- tam... — (S)ípot (h)al-lottam ... — Réztnyért (h)al-lottam ... Fokozatosan nehezedő ritmusképieteket tapsolnak ki, és kis dalocskákat ismernek föl, de a kérdéseket most még szájról olvassák le. Minden kérdésnél kattan a műszerfalon az egyéni fejhallgató kapcsolója: a gyerek most csak azt a hangot hallja (felerősítve), amelyet részére adagol a tanár. S miután a ritmusokat és a hangforrásokat megnyugtatóan képesek megkülönböztetni egymástól, következik a hallásnevelés fő célja: az emberi hang. Farkas Miklós szájmozgását eltakarja a közel húzott mikrofonnal: — Mi a neved, Laci? ... Hány éves vagy, Gábor? ... Hol élnek a szüleid, Feri? ... Milyen évszak van? ... Mennyi hatszor hat? Édesapádnak mi a neve? Értelmes, élénk tekintetű fiúcska ragadja kezébe kis, fehér mikrofonját: — Fe-renc Sán-dor a neve... Mo-dony ... Moz-dony- vezető ... Gár-donyban, a Szöl- lősi utca 36. szám alatt lakik... Szimultán beszédnevelés A csupa ablak óvoda napfényes nevelői szobájában ülünk Duráczky József igazgatóval és Farkas Miklós tanárral. Arról érdeklődöm tőlük, hogy milyen eredmény várható a csoportos hangerősítő asztal rendszeres használatától. — Decemberig kizárólag a hagyományos, szájról olvasással folyt az oktatás. Az elektroakusztikai tanulóasztallal eredményeink — minőségükben és mennyiségükben is — növekszenek. A cél az, hogy minél korábban — 3—6 év között — elkezdjük a hallásnevelést azoknál, akiknél a legkisebb hallásmaradvány megtalálható. Sok időt nyerünk ezzel. Ugyanis a süketnémák beszédnevelésében mindig az egyéni foglalkozás a leghatásosabb. Azelőtt minden nevelő hetente egy órát gyakorolhatott egy-egy növendékkel. Most ennél az asztalnál 12 növendékkel képes elvégezni ugyanezt egy időben, akár naponta. . . Háromhónapos gyakorlás után a gyermek beszédritmusa, kiejtése észrevehetően javul, s a begyakorlott beszédanyagot a csoport nagy része hallás után is megérti. Tehát azok a gyermekek, akik súlyos hallásveszteséggel év elején még csak jelekkel, illetve szájról való leolvasással értették meg egymást, most — legalábbis a tanult anyagból — szépen, érthetően beszélnek. —i* S mi a következő lépés? — A jövő tanév elejétől a tanulók — hallásnevelésre képes — 40 százalékát egyéni hallókészülékkel látjuk el. Hogy mennyit fognak hallani vele, az attól függ, mekkora beszédanyagot gyakorolnak be az intézetben a csoportos foglalkozásokon. S ha már a beszéd nagy részét ilyen módon megértik, egyre kevésbé szorulnak a szájról olvasásra ... Még egy érdekességet megtudok: a csoportos hangerősítő tanulóasztalt a Budapesti Nemzetközi Vásáron is kiállították, és Farkas Miklós bemutatója egy csoport süketnéma gyermekkel a külkereskedelmi képviseletek és a sajtó igen nagy érdeklődését váltotta ki. Azóta új exportcikkünk lett az elektroakusztikai tanulóasztal, és számos megrendelés érkezett rá a pesti ktsz-hez. Az intézet jutalmul megkapta a kiállított példányt. Így a jövő tanévben már kétszeres energiával folyhat a hallásfejlesztés, a beszédanyag begyakorlása. Az „RH“ is ok leket? Az intézet vezetői rendkívül nagyra értékelik két szakorvosnak, dr. Szeberényi György nek és dr. Kereszti Gedeonnak munkásságát. Mindketten munkaidejük után igen sok időt áldoztak a süketnémaság okainak feltárására, és ezt kutatják ma is. Izgalmas kérdés, hogy mi okozhatja a süketséget napjainkban. A két szakorvos Farkas Miklóssal közösen fölméréseket folytat az intézetben végzett kutatások és vizsgálatok alapján. Legutóbb sokpontos kérdőíven érdeklődtek a szülőktől: öröklött-e a gyermek süketsége, milyen betegségek voltak a családban, hogyan zajlott le a szülés stb. — Az adatokat részben már összegeztem, de hátravan még a szülők vércsoport- és »RH«- faktor-vizsgálata. Ez utóbbinak valószínűleg jelentős szerepe van a süketek egy részénél. Ugyanis a mai iskolás korú süketnéma gyermekek egy része még otthon született, és nem szülőotthonban: Ilyenformán a szülők vérének — az akkor még ismeretlen, föl nem fedezett — RH-összeférhetet- lensége esetében nem volt lehetőség az újszülött azonnali vércseréjére, s feltehetően ez is okozhatott süketséget — mondotta Kereszti doktor. — Mi a kutatások távolabbi célja? — Az intézetben végzett vizsgálatok és a kérdőívek adatainak egybevetésével azt kutatjuk, mennyire lehet segíteni a gyermek hallásán; illetve: megelőzhető-e a süketség és hogyan. Wallinger Endre Dőlnek a kalászok, szaporodnak a rendek Aratnak Potonyban Egyenletesen, szépen halad a rendrevágő. A kövér, sárga kalászok föld felé fordították fejüket. Kasza alá érett az őszi árpa Potonyban. Ma itt, holnap, holnapután a második, harmadik községben látnak munkához a gépek, hogy egy esztendő fáradságos munkájának gyümölcsét learassák. Bármer. re megy az ember, az országutakon mindenütt találkozik rendrevágókkal, aratógépekkel, kombájnokkal. Megkezdődött az aratás. A műit. hét > végén, mikor a Petőfi Tsz vezetői körüljárták a határt, elhangzott a döntés: — Legkésőbb szerdán aratunk ... fel Ügy készültek erre a SAJÁT ÉRDEK VACV „FÖLDUZSORA “? Fura »kezdeményezéssel« hívta fel magára a figyelmet a zamárdi Magyar Tenger Tsz. A Balaton-parto-n strandot építenek, s a községi tanács földet kért a termelőszövetkezettől. A tsz viszont — nyilván a zárszámadásra és tagjaira gondolván — cserébe »potom« 30 000 forintot. Egy kocsi föld ára tehát száz forint, s ha meggondolja az ember, bizony sokba kerül Zamár- diban az anyaföld... Nem, senki sem kívánja, hogy a tsz önfeláldozóan vállal jon részt a strand építéséből csak azért, mert a község érdekéről van szó. A számítást azonban másképp is cltudnánk képzelni. Például így: Ha a tsz önköltsége naponta mondjuk 140 forint, s a fogatos két munkaegysége 60 forintot ér, akkor a tanács szó nélkül kifizeti a napi 200 forintot. De nem az ezret! Mert ha számításunk nem pontos is, a tiz kocsi föld ára mindenképpen megközelíti a 800 forintot. A tanácsnál így keseregnek: — Kérem, mi sok hold tartalékföldet adtunk a tsz- nek, most azt kívánják, hogy fizessünk ezért a földért? Véleményünk szerint nem ez a fő érv, amit a »föld- uzsora« ellen felhozhatunk. A nyerészkedés az állammal, önmagunkkal szemben még akkor sem engedhető meg, ha »ügyesen« a szövetkezeti tagok életszínvonla jár az eszünkben, amikor vastagon író ceruzát veszünk ' a kezünkbe .., J. B. munkára, mint valami nagy ütközetre. így mondták: — Szerdán reggel nyolc óra tizenkét perckor megkezdtük az offenzívát. Egyenletesen halad a rend- revágó, szaporodnak a rendek ... Kedden este vihar dühöngött Kaposváron; Potonyban is tornyosultak a felhők, de a tsz vezetői még egyszer »beugrottak« Darányba, minden rendben van-e, szerdán réggel megkezdhetik-e a munkát... Az aratásnak mindig különös varázsa van — más, mint a kapálás, más, mint a vetés ... Várakozó szorongás fogja el a parasztembert, mikor az első kalászokat elmetszi a földtől a kasza... Valami ilyesmit érezhetett a harmincholdas árpatábla szélén Kiinger Sándor tsz-elnök, Herner Endre agronómus, Szi- nyákovics Pál, a tsz gépcsoportvezetője és Pavlekovics József, a Darányi Gépállomás brigád vezető je, mikor nyolc óra tizenkét perckor Bakti Sándor megindította a gépet, és munkához látott segítőtársa, Szilovics György tsz-tag ... — Először aratok — mondja a traktoros. — Én is... — így Szilovics György. Szerettem volna belelátni az emberek gondolatába, hallani azt is, amit nem mondanak ki... Mert tudom, hogy többre gondolt Bakti Sándor, mikor végignézett a ringó kalászokon, igazított valamit/ a gépen, s ezt mondta: — Ez csak az első nap van így, hiába, ott bent a gépállomáson nem lehet tökéletesen beállítani... Szép munka ez ... És biztosan többet érzett Szilovics György is, mikör megjegyezte: — Az idén jöttem haza ... 90 000 tonna zöldáru vár elszállításra Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre több szó esik a közlekedési vállalatok előtt álló nagy feladatokról. Megyénkben csupán a MÉK-nek 85—90 000 tonna árut kell átvennie és elszállítania, ráadásul itt a Balaton is: rendszeres áruellátásában nem szabad fennakadásnak történnie. Jelenleg a legnagyobb gondot a zöldség- és gyümölcs- szállitások okozzák. Az áru nem várhat napokig, gyorsan, késedelem nélkül a fogyasztókhoz kell kerülnie. A Gazdasági Bizottság mindezeknek a tényeknek ismeretében határozatot hozott a fuvareszközök maximális kihasználásáról. A közületi — vállalati — tehergépkocsik napi foglalkoztatásának idejét 12— 14 órára emelik föl; az ehhez szükséges létszámkeretről, béralapról, üzemanyagról és gumiabroncsról az Országos Tervhivatal gondoskodik. Ha a vállalatok a 12—14 órás munkaidőt házon belül nem tudják kihasználni, kötelesek gépkocsijaikat a megyei szállítási bizottságoknak felajánlani. Itt döntik el, hogy hová irányítsák a kocsikat, hol van a legnagyobb szükség a segítségre. Az intézkedés teljesen indokolt, hiszen megyénkben például az összes tehergépkocsiknak csupán 35 százaléka van az AKÖV tulajdonában, a többivel a mezőgazdasági üzemek és a vállalatok rendelkeznek. A tehergépkocsik mellett 1642 vontató és 1962 pótkocsi is van. A megyei szállítási bizottság adatai szerint azonban a legtöbb vállalat idegenkedik tehergépkocsijának átadásától, nem jelentik be, hogy mikor nincs szükségük a járműre. Csak a Tabi és a Balatonkiiiti Gépállomás vontatói vesznek részt rendszeresen a szállítási bizottság meghatározta feladatok végrehajtásában. Noha a termelőszövetkezetek többségét is kérték, hogy saját áruikat szállítsák el a MÉK telepeire, mindössze tizenegy közös gazdaság vállalta, hogy nem vesz igénybe más járművet, és szükség esetén még be is segít az egyéb szállításokba. A Gazdasági Bizottság határozatának végrehajtása minden szerv részére kötelező. Jó lenne, ha a megyei tanács illetékes szakosztályai határozott lépéseket terhének a rendelkezések megtartása végett, mert csak így lehet biztosítani megyénkben a zavartalan áruellátást. Először aratok itt a közösben ... Mégiscsak más, mint az építőknél... Itthon érzem magam... Hajolnak a kalászok, szépen dolgozik a gép. Szaporodnak a rendek. Holnap a három idősebb ember is kijön, elvégzi a sarkalást, aztán már folyamatosan előre dolgoznak ... S ha az idő ilyen marad, a hét végén hozzálát a rend fölszedéséhez a kombájn ... Nagy és nehéz munka kezdődött meg szerdán reggel nyolc után ... Az irodában ütemterv, papírok: »376 holdat vágunk rendre; 215 holdat egymenetes aratásban Szép termést ígérnek a kalászok. kombájnolunk; 100 hold vár a kévekötő aratógépre, és 33 hold marad a kézi kaszáknak.« Lehet, hogy erre nem lesz szükség, de a biztonság kedvéért 14 kézikasza is munkára készen áll... Elsőként a barcsi járásban két éve arattak Potonyban meg most. Ám az akkori aratás tíz nappal később kezdődött, lhint az idei. Ilyen korán, június 17-én még sohasem kezdtek... — Jó volt az idő, meg azt hiszem, a korai vetés is segített — mondja Kiinger Sándor. Azon a táblán, ahol most dolgozik a gép, már szeptember 6-án földben volt a mag. Duzzadtak, kövérek a szemek, szép termést ígér a határ. Estére a 724 hold aratnivaló ' 1 csökken, és napról napra dőlnek, szaporodnak a rendek. .. Vörös Márta
