Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-17 / 114. szám
Somogyi Néplap í"Á Z MSZMP MEÓ*E» BÜÖT.TSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS t-ftPJÁ Nem győzik a sok munkát Az életneK tanumoK — Magdi néni hogyan is kell oroszul kínálni a vendégeket? — Hogyan kell azt mondani, hogy'lovagolni? Az életre készülő gimnazista lányok fordulnak kérdéssel orosz nyelvtanárukhoz, Gábor Róbertnéhoz. Körülülik a hosszú asztalt. Többségük most érettségizik. S az érettségi után nyelvszakos tanárok szeretnének lenni. Csó- lik Anna például az Eötvös Loránd Tudományegyetem orosz—német szakára pályázik. Hogy minél jobban felkészüljenek, s többet tudjanak, ezért jelentkeztek Gáborné ta- invitálására az év elején az MSZBT orosz nyelvtanfolyamára is. Sokat ad a lányoknak ez a tanfolyam. Ők a legjobbak az oroszban. A sok gyakorlás, a kötetlenebb beszélgetés, a szemléltetőeszközök segítették közelebb vinni a tanfolyamra beiratkozottakat az orosz nyelv tökéletesebb megértéséhez. Nemcsak negyedikesek járnak a tanfolyamra, akad köztük harmadikos, sőt másodikos diák is. Kelemen Angyalka még csak másodikba jár, de a tanár szerint ragyogóan bírja az orosz nyelvet. Kiejtésben méltó versenytársa a negyedikeseknek. A harmadikos Sivó Beáta pedig kiejtésben második lett a közelmúltban lezajlott megyei versenyen. Ma van a záróvizsga. S hogy jobban lemérhessék, ki mit tud, s a lányoknak is maradandóbb élményük maradjon a tanfolyamról, az egyik szovjet katonai alakulattól beszélgetőtársakat is hívtak erre az alkalomra. A tanfolyam eredményességét mi sem bizonyítja jobban: a hallgatóknak nem volt szükségük tolmácsra, az iskolán kívüli foglalkozáson is jól elboldogultak három-négy év alatt ösz- szekuporgatott nyelvtudásukkal. V. J. 3Cisfámf a „platzőu Vizsgáztak az úttörő-rendőrök — Amit a kerékpárról tudni kell — Milyen lesz az egyenruha? A járókelők csodálkozva álltak meg az utcán: — Nicsak! Egy kislány irányítja a forgalmat!... A kislány — blúzát vörös nyakkendő ékíti, karján fehér kézelő — ott állt a Béke Szálló előtt, és úgy irányította a nehéz teherautókat és a fürge személygépkocsikat, mintha már évek óta gyakorolná a »-közlekedési rendőrséget«. De évekről szó sem lehet — a kislány most múlt tizenkettő —, két hónapja jelentkezett az Ifjúsági Házban a Som.ogy megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának tanfolyamára. — Az Ifjúsági Házzal és a városi úttörőelnökséggel közösen szerveztük meg a tanfolyamot általános iskolások részére — mondta Bernáczki Béla őrmester, az úttörő »közlekedési rendőrök« oktatója. — Hat iskolából huszonegy kisdiák hallgatta végig az előadásokat. A napokban vizsgáztak az úttörők. — Mi a közút?... Az úttest? Bernáczki őrmester kérdései után magasba lendültek a kezek: Völgyi Kati, Kiss Pista, Marschall Attila formás mondatokba öntött, szabatos választ adott. — A kerékpárt mivel kell fölszerelni? Steller Jóska jelentkezett: — Csengővel, lámpával, dinamóval, vörös féklámpával, fékkel, névtáblával... — Vörös féklámpával mikortól? — Július elseje után kötelező. Űjabb kérdések: a gyalogos- és kerékpáros-forgalomról, az utcai átkelésekről. Szilágyi Rozália, Szabó Margit, Takács Edit, Bálint Margit, Király Béla, Vati Gyula és a többiek gyorsan és pontosan válaszolnak minden kérdésre. Az elméleti vizsga után gyakorlati tudásukról adtak számot Kaposvár első úttörő közlekedési rendőrei — az utcán. Aztán egy kedves jelenet: az úttörők virágcsokorral és ajándékkal köszönték meg Bernáczki Béla őrmester fáradozását. — Nagyon érdekes és hasznos volt a tanfolyam — mondta a vizsga után Weinöhl Mária, a Hámán Kató Általános Iskola VIII. osztályos tanulója.— A foglalkozásokon megtanultuk a közlekedés rendjének elméletét, tanulságos közlekedési filmeket láttunk, de a legizgalmasabbak mindig a gyakorlati órák voltak... Amikor az úttörök meghal lották, hogy hamarosan egyenruhát is kapnak, felcsillantak a szemek. — Milyen lesz az egyenruha? — kérdezték. — Sapka, tárcsa, karszalag, gumibot, és mindenki kap fényképes önkéntes rendőri igazolványt. Az úttörő közlekedési rendőrök hamarosan szolgálatba lépnek. Iskolakezdés előtt és után irányítják majd a gyalogos- és járműforgalmat az iskolák körül. — Mi tartozik még a »szolgálathoz«? — A többi gyereket is megismertetjük a közlekedési szabályokkal az iskolában — válaszolta Steller Jóska. — Mindig kérdezősködnek a többiek, hogy mit tanultunk... — És ha megnősz, Jóska, mi leszel? — Rendőr — mondta nagy komolyan —, közlekedési rendőr. Vincze Jenő emzeiközi rádiójáték-fesztivál A szocialista országok rádió- és televízió-szervezetének (OIRT) tagjai 1963-ban megállapodtak, hogy minden év tavaszán megrendezik az OIRT Rádiójáték Fesztiválját. Az a céljuk, hogy a tagállamok rádióinak kapcsolata még szorosabb legyen, és egymás rádiójáték-irodalmának legjobb produkcióit megismerjék. Az 1964. évi fesztiválon négy tagállam: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság rádiói vesznek részt. A programban a három külföldi rádiószervezet két-két eredeti rádiójátéka és két hazai produkció szerepel. A nyolc rádiójáték kiválasztásában a Magyar Rádió is szem előtt tartotta azt, hogy elsősorban a részvevő államok mai életével, mai problémáival foglalkozó műsort sugározzon. A fesztivál magyarországi bemutatóit május 17-e és június 12-e között közvetítik a Rádiószínház műsorában. Ä műsorban szerepel Gyárfás Miklós A hűség útvesztőiben című darabja és Fülöp János A fejedelmi nő című rádiókomédiája. Békés Istvánné és Svenda Istvánná, a rossz harisnyák ►►orvosai-« munka közben. Hamar megkedvelték a csurgóiak a földművésszövet- kezet új szolgáltatását, a szemfölszedést. Annyira, hogy gyakran kell azt válaszolniuk a betérőknek: — Sajnos, nem vállalhatjuk, túl vagyunk terhelve. — Békés Istvánné idejének zömét a felfutott szemű nylonharisnyák javítása tölti lú, s a virágeladás, a beszerzés, a belkereskedelmi cikkek kölcsönzése mellett segít neki Svenda Istvánné is. Mégsem győzik elvégezni a sok munkát. Jó dolog, hogy ekkora népszerűségnek örvend ez a szolgáltatási ág a községben, ám a késedelmeskedés, a megrendelők elküldöz- getése csökkentheti avagy le is járathatja ezt a népszerűséget. Éppen ezért a szövetkezet vezetőinek keresnie kellene a módját, hogyan szolgálhatnák még inkább közmegelégedésre a lakosságot. A szabadban tartják rajzórájukat az inkei hetedik osztály os tanulók. Amikor a teherautó megállt a kolónia előtt, és Bucc Ádám hozzáfogott kis családjával egyetemben, hogy felköltöztesse az új lakásba magúkat, sokan kicsődültek a ház elé. Méregették, nézegették, kiféle-miféle lehet ez az új lakó. — Erős ember — csettintett elismerően a második emeleti Suba Boldizsár. — Akkor talán a szive is a helyén van. Majd vele meg javíttatjuk a tetőt,, hiszen az ő lakásuk is beázik, ha esik. — Ügyes is — csillant fel Guba Dénes szeme. — Egészen biztosan ért az ultihoz. Végre lesz egy nagystílű kártyapartnerünk. — Es szorgalmas — nézett a teherautó mellett felsorakozott hét Bucc gyerekre Móricz bácsi. — Majd beszervezem, hogy segítsen a lakógyűlések előkészítésében. Szóval mindenki nagy reményeket fűzött az új lakóhoz. Sajnos, hamar kiderült, hogy nem csalódták: legalábbis ami Bucc jellemvonásait illeti. Mint erős ember minden este elfogyasztott egymaga egy kis hordó seprőpálinkát, majd ügyesen felmászott négykézláb a második emeletre, és szorgalmasan végigvc; 'e az egész családját. Eközben még egy kitűnő jellemtulajdonsága is kiderült: nevezetesen az, hogy szereti a zenét. A családi verekedések közepette ugyanis rádióját mindig a legnagyobb hangerőre csavarta. — Talán az öröm miatt ilyen: hogy ilyen szép kétszobás lakást kapott — védelmezte eleinte a galambepéjű Suba Boldizsár a szomszédját. De aztán egy este nem bírta tovább, és bekopogott Bucc Ádám ajtaján, mikor az éppen a feleségét készült kiosztani. — Már ne haragudjon szomszéd, de annyira üvölt a rádiója, hogy senki sem Guba Dénes ugyan nem volt galambepéjű ember, sőt! De utálta a bírósági folyosók szagát, ezért elhatároztá, hogy a tárgyalásra nem megy el. Ezt elmesélte Móricz bácsinak is, s amikor az tiltakozott, hogy így igazság, meg úgy rendet kell teremteni, ráförmedt. — Hülyt) maga, öregem? Vagy annyi ideje van? Akkor inkább intézné el a tetőjavítást, MAQANÜQY tud elaludni tőle. Nem lehetne egy kicsit lejjebb csavarni? — Nem — mondta határozottan Bucc. — Ha lejjebb csavarnám, akkor a gyerekek meg az asszony ordításától nem tudnának elaludni. Az jobb lenne, azt hiszi? — Valóban — hajolt meg ennyi igazság előtt Suba Boldizsár. — De mi lenne akkor, ha mondjuk nem ütné őket? Legalábbis nem olyan nagyon. — Mi? Maga beleavatkozik az én magánügyembe?! Te piszok, te ilyen-olyan; menj innen, mert... Suba Boldizsár ugyan galambepéjű ember volt, de azért a sértéseket nem hagyhatta magán száradni. Másnap tehát el- ment a körzeti bíróságra, és becsületsértéses fenyegetés címén magánjogi pert indítót1 Bucc Ádám ellen. Tanúként Guba Dénesi és Móricz bácsit nevezte meg. ami a kötelessége. Vagy lefizeti a házkezelőség, hogy hallgasson? Szó szót követett: másnap Móricz bácsi indított pert Guba ellen rágalmazás címén. Tanúnak. Suba Boldizsárt hívatta be. Amikor erről Guba tudomást szerzett, megpróbálta rábeszélni Subát, hogy legyen úgy, mintha nem hallott volna semmit. Ez a szándéka ugyan nem sikerült, de a vita hevében mindketten elragadtatták magukat annyira, hegy mis- nap azonnal bementek a bíróságra pert indítani. A körzeti ügyésznek, feltűnt a gyári kolónia ilyen hirtelen támadt pereskedő kedve: elő szedte az aktákat, tanulmányozta a helyzetet, majd egy szombati napra magához hívatta a pereskedő feleket tanúikkal együtt. Mindenki ott volt, csak Bucc Ádám maradt le a sarki pálinkamérésnél. Mihamar tisztázták a helyzetet: az ügyész okos szóval bé- kítette a pereskedőket, azok aztán elindultak hazafelé. A házban ordítozás fogadta őket, mely túlharsogta a rádió bömbölését is. Mint kiderült, Bucc Ádám, akit a szokásos kis hordónyi mennyiségen felül elfogyasztott tömény szesz nagyon föllelkesített, éppen harmadszor veri végig kisded családját egyhuzamban. A volt peres felek behúzták a nyakukat. Közös véleményüket Suba Boldizsár mondta ki. — Márpedig egy lépést sem teszek ebben az ügyben. A többiek éppen sűrűn bólogattak, amikor a kapun befordult a tanács szabálysértési előadója, és Bucc Ádám felől tudakozódott rendkívül komoran. — Végre! — derült fel Móricz bácsi. — Éppen ideje. Az a fickó szétveri a családját — Az engem nem érdekel: az magánügy — mondta a szabálysértési előadó. — Én azért jöttem, mert Buccék mennyezete leomlott, s meg kell állapítanom, hogy az ő hibájukból történt-e a ház állagának romlása vagy sem. — De hát maga hivatalos közeg! — támadt rá Móricz bácsi. — Magának kötelessége azt a dolgot is rendbe hozni. Miért veszi fel a fizetését? — Micsoda? — jött tűzbe az előadó. — Vegye tudomásul, hogy pert indítok maga ellen ezért a kijelentésért. Maguk lesznek a tanúk! — mutatott Subára és Gubára. Várkonyi Mihály mtsa&aK A szépség néha túl kívánatos Pathowardot, az amerikai televízió bernondónöjét nemrégen elbocsátották... a szépsége miatt. A televíziótársaság kénytelen volt engedni az idősebb női nézők kívánságának, alkik szerint Miss Howard túlontúl szép és vonzó. Habár a társaság vezetői bizonyára nem osztották a felháborodott asz- szocnyok véleményét, mégis inkább feláldozták a szépséget a haszon kedvéért. ... Telitalálat Egy stockholmi üzletember elehatározta, hogy megtréfálja néhány ismerősét, akiket köztiszteletben álló, igen rendes, becsületes üzletembereknek tartottak. Név nélkül táviratot küldött nekik az alábbi szöveggel: »Mindenre rájöttünk, azonnal meneküljön.« A hat üzletember közül öt a távirat kézhezvétele után nyomban külföldre szökött. ... Irigység Az egyik esztergályosról beszélget a párttütkár és a főmérnök. A gépírónő érdeklődéssel figyeli a párbeszédet. A főmérnök megdicséri a szóban forgó munkást, mert nagy a szakmai tudása, állandóan képezi magát, segítőkész. A párttitkár a következőkkel toldja meg az értékelést: — S ami a legfontosabb, sohasem csügged eL Ha valami nem sikerül kétezerszer, kétezer-egyedszer is megpróbálja. Felkapja erre a fejét a gópírónő, nagyot sóhajt, s így szól: — Irigylem a feleségét. — lg — * * * Gondolatok az utazásról Tél Egyiptomban, június Párizsban: ez a fecskék sznobizmusa. * * * Azt szeretném, ha halálom után a bőrömből utazóbőröndöt készítenének. * * * Az idő mélyebbé teszi az emberi arc ráncait, de kisimítja az autógumik redőit. * * * Ne feledkezzünk meg a hotelszoba kulcsáról. Ne felejtsük az ágyon a~ pizsamát, a fürdőszobában a szappant és a törülközőt, az éjjeliszekrény fiókjában az ékszereket. Ne felejtsük el megadni legközelebbi címünket a portásnak. Mielőtt elutazunk, nem árt megnézni, hogy a saját útlevelünket kaptuh-e vissza. * * * A véletlen sohasem rossz társaság. ... Sohase váltsunk térti jegyet. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága es a Somogy mei' «* Tanács lapja. Főszerkesztő: tVIRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár. Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár Latinka s u. 2. Telefon 15-lt. Felelős kiadó: Szabó Gábor »beküldött kéziratot nem örzünk meg, és oem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő* fizethető a hélyi postahivataloknál és postáskézbesítől.nél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda- ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, L>atiiLka Sándor utca 6.
