Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-17 / 114. szám

Vasárnap, 1964. május 17. 5 SOMOGYI NÉPLAP A fl párduc tehet róla Rossz híre van Szicíliá­nak. A világsajtó ugyanis nem volt rest, és alaposan megszellőztette a maffia kö­rüli sötét ügyeket. A maffia fő működési területe pedig ma is Szicília. A regényes szigettartomány székhelyén, Palermóban például nyílt ut­cán gyilkoltak nemrégen is a »tiszteletreméltó társaság« ügynökei. Ruffini bíboros, Palermo érseke azonban nem emiatt szömyülködik. A magas ran­gú egyházi személyiség ugyanis pásztorlevélben tu­datta püspökeivel, hogy sze­retett szigete ellen összees­küvést szőttek. Az összees­küvés részvevői pedig a kö­vetkezők: az olasz parla­ment maffiaellenes vizsgáló­bizottsága, a haladó társa­dalmi szerepet vállaló Dani- lo Dolci katolikus író és A párduc, Torpasi di Lampe- 1 dúsa világhírű regénye. Ök a felelősek az érsek szerint, hogy a szép földda­rab híre erősen megromlott. A vizsgáló bizottság azért, mert vizsgálatot indított a fényes nappal elkövetett gyilkosságok meg a rend­őrök és csendőrök elleni me­rényletek ügyében. Danila Dolci azért, mert könyveivel, cikkeivel, éhségsztrájkjaival hívta föl a figyelmet a szi­cíliai nép nyomorúságos ál­lapotára. És A párduc mit vétett? A regény főhőse, Salina herceg már száz év- vel ezelőtt bírálta a szicí­liaiakat mondván: sohasem akarnak megjavulni annál az egyszerű oknál fogva, hogy tökéleteseknek hiszik magukat. Amint a pásztorlevélből kitetszik, Ruffini bíboros is igazi szicíliai. Szerinte tud­niillik nem a maffiások bű­nei elítélendők, hanem azok, akik nem hiszik, hogy a maffiások is jó emberek. Bűntett az Andokban Kolumbiában, az Andok szivében lövegeket, gépfegy­vereket és aknavetőket ál­lítanak fel. Napalmbombák­kal raknak meg katonai re­pülőgépeket. Neiva városban 16 000 katonát vontak ösz- sze, hogy a hegyekben »be- kerítési és megsemmisítési hadműveletet« hajtsanak végre. A hadművelet cél­pontja a Marquetalia név­vel jelölt hegyvidéki kör­zet, ahol néhány ezer pa­rasztcsalád él. Ezek a csala­dok hosszú évek óta ke­mény harcot folytatnak a földért, a mohó földesurak és bérgyilkosaik ellen. S most a földbirtokosok segít­ségére küldte a kormány az ország egész hadseregének negyedrészét. A reakciós Valencia-kormány véres le­számolásra készül az Egye­sült Államok bogotai kato­nai missziójának tevékeny részvételével. Washington tíz- meg tíz­millió dollárt adott a ko­lumbiai hatóságoknak a hadművelet végrehajtására. Irányítására magas állású amerikai tisztek, a Pán­amerikai Védelmi Tanács tagjai érkeztek Bogotába. A Pentagon nyíltan részt vesz a »Marquetalia-műveletben«. A kolumbiai hatóságok és az amerikai imperialisták »a hallgatás övezetével« zár­ják el a világ elől az új bűntett előkészületeit. Lá­zas erőfeszítéseket tesznek, hogy elhallgattassák az or­szág haladó erőit, amelyek erélyesen szembehelyezked­nek a büntető hadművelet terveivel. A »művelet« szervezőinek minden igyekezete ellenére a világ tudomást szerzett a ké'-ü'ö bűntettről, s köve­teli, hogy fékezzék meg a bogosai gyilkosokat és fel­bujtóikat is, akik a Penta­gonban ülnek. HOL VAN APPALACHIA ? ÉS MIÉRT POKOL OTT AZ ÉLET? Megrázó, tények a Newsweek hasábjain /! ppalachia az Egyesült g—~rh Államokban van. Egy ^ hegyes-völgyes tájék ez, amely Pennsylvania állam­tól dél felé húzódva Alabama környékén ér véget, átszelve egy sereg más államot is, kö­zöttük a csodás Kentuckyt, amelyről oly szívhez szóló dalt írtak: »Öh, my Kentucky ho­me« — drága otthonom Ken- tuckyban... És most az amerikai News­week megdöbbentő képriport­ban számol be arról, hogy eb­ben az Appalachiában — és ezenkívül még nyolc óriási jenki földterületen — szabá­lyos pokol sok ember élete. Johnson elnök szerint ponto­san — 35 millió amerikaié! Nos, ezek is azt éneklik, hogy »Oh, my Kentucky home?« ... Aki a Life című amerikai magazin lapjait forgatja, az Egyesült Államokról a követ­kező benyomásokat szerezheti: meg a jenki riporter —, mert sem ők, sem a szülők más éle­tet nem ismernek.« 47 millió család él az USA- ban, ebből 9,3 millió elképesz­tő nyomorban. A nyomorgók közül 5 millió személy a vá­roslakó, 4,3 millió a déli álla­mokban tengődik, 6 millió a képzetlen családfő, 2 millió a nem fehér, 2,3 millió a család- fenntartó asszony, és 3,2 millió a 65 éven felüli. Teljesen mun­kanélküli 4,5 millió embfer. Évenként 1 millióval szaporít­ják ezt a számot az automati­zálás áldozatai, és évenként i 600 000 fiatal keres munkát, de nem kap. A rejtett munka- nélküliek számarányára bőven árulkodik a 35 millió ellátatlan szegény ember. Két amerika van tehát, nyil­ván. Az egyikben mennyor­szág, a másikban pokol az élet. Ezt Michael Harrington jenki szociológus mondja, de Wirtz, az USA munkaügyi minisztere sem tagadja. A Newsweek pe­dig kijelenti: »A történelem­ben most először lehetővé ten­né a technika a nyomor meg­szüntetését, de ó, sors iróniája — éppen a technika állandó­sítja a nyomort.« A technika? Vagy más valami? Netán a monopolkapitalizmus antihu- manizmusa? Egy bizonyos: hiába dúsgazdag egy 180 mil­liós ország, ha 35 millió fia a nyomor poklának érzi. Nagy tanulság ez, érdemes elgondol­kodni rajta — az igazi huma­nizmus nevében... Elbűvölő nagyvárosok grandió­zus építményekkel (első ké­pünk.) A Life-ban látható Amerika földi paradicsom autókkal, a hetedik mennyor­szágból földre varázsolt film­dívákkal, Floridával, illatos cigarettával és coca-colával, hűtőszekrényvilággal és szí­vet andalító, vért pezsdítő dzsesszmuzsikával. Nos, a Life nem hazudik. Amerika valóban erős, hatal­mas, gazdag ország: ez nem kétséges. Módjában áll pél­dául évente 52 milliárd dollá­rért fegyvereket gyártani. Módjában áll úgynevezett bé­keegyesületeket szervezni, és velük elárasztani a világot a szegény színesek vigasztalásá­ra. Sőt — többek között — módjában áll napi egymillió dollárt kidobni az ablakon abban a reményben, hogy szennyes zsoldosai majd csak legyőzik a dél-vietnami haza­fiakat. Mindezt csak egy erős, hatalmas ország engedheti meg magának. És a Newsweek? Hazudik talán ez a lap, amikor az ame­rikai nyomorövezetek példát­lan, csaknem hihetetlen gyalá­zatairól szól? Mert ugyebár, ha valamiféle elmaradt, isten háta mögötti, volt gyarmati or­szágról lenne szó, senki sem csodálkozna. De hát Ameriká­ról van szó, amely nagy össze­geket áldoz — az elmaradt or­szágok segélyezésére. Miért nem segélyezi Appalachia nyo­morultjait és a többit, az egész 35 milliót? Íme a Newsweek tényei: A felhőkarcolók tövében az el­esett amerikai a szemétkosár­ban kutatja, keresi a jólétet. (Második képünk.) Az. egykor tehetős, de a betegség, munka- nélküliség és öregség követ­keztében elszegényedett kis­ember (harmadik képünk) híg leveseken, cukortalan teákon él. A sokgyermekes, számki­vetett négercsaládok nyomorá­ról fölösleges minden leírás: a rajtuk levőn semmi egyebük sincs (negyedik képünk), és »az angyalok kezében vannak«, akár a mezei vadak. A leg- megrendítőbb azonban az Appalachia nevű tájegység kis falvainak nyomora. Ide való gyerekeket ábrázol ötödik ké­pünk. Ezek a gyerekek — a Newsweek szerint — tetvesek, a latrinát nem ismerik, isko­lába ritkán járnak, jótékony- sági babon és disznóknak va­ló _ korpaliszten élnek. »De mégis mosolyognak — jegyzi w* m, 7 tv' •*** iMr ■ *» ST a I« f: f i

Next

/
Thumbnails
Contents