Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-17 / 114. szám

Vasárnap, 1964- május 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP A tervek megvalósításáért Miért áll az új traktor? A potanyiak jól haladnak a tavaszi munkákkal. Elvetettek a közösbein is meg a háztáji­ban is, a gépekre azonban ez­után is szükség lesz. Május 5-én két új traktorral bővült gépparkjuk: két UE—28-as, magyar gyártmányú erőgépet kapott a termelőszövetkezet. Örültek is a traktoroknak azonban az örömbe üröm vegyült... Kiinger Sándor tsz-elnök ar­ról tájékoztatott bennünket, hogy az egyik új traktor üzemképtelen. Mihelyt mun­kába akarták állítani, kide­rült, hogy bal első kerekének gumiköpenye tönkrement. Nem elhasználódás, kopás miatt, hanem mert már hibá­san kapták. A szóban forgó kereket 1964 januárjától az üzemi dolgozók és a termelőszövetke­zeti tagok részére egységes biz­tosítási formát vezetett be az Állami Biztosító. Az új forma, a CSÉB — csoportos élet- és balesetbiztosítás —, amint a neve is jelzi, életbiztosításon kívül balesetbiztosítással is jár. A biztosításon és a biztosítási szolgáltatásokon kí­vül a tagok által befizetett díj egy részét az intéző bizott­ság — melyet a tagokból vá­lasztanak — önsegélyezésre fordítja. Ebből az összegből fedezik többek között a tsz- tagok üdültetését, társaskirán­dulásokat, valamint — mérle­gelve a szociális körülménye­ket — egyéves tagság után a rendkívüli segélyeket. A CSÉB fokozott anyagi védel­met nyújt abban az életkor­ban, amikor a családról való gondoskodás szempontjából er­re a legnagyobb szükség van, életbiztosítási szolgáltatása a családtagokra is kiterjed. A biztosítás és önsegélyező csoport tagja lehet 65 éves korig minden dolgozó, kivéve a nyugdíjasokat és a betegállo­mányban levőket A tagdíj üzemi dolgozóknak havi 20 forint, termelőszövetkezeti ta­goknak 15 forint. Természet« halál esetén, ha a biztosított a 65. életévét nem megvizsgálta az AGRQKER szakembere. Azóta is áll a drága gép. — Legalább tizennégy nap eltelik addig, amíg a gyár in­tézkedik — tájékoztatott Hi­deg Pál. az AGROKER áru­forgalmi osztályvezetője. — Mi, ks.jnos, nem tehetünk mást, mint hogy a gyártól kérjük a hiba kijavítását. Nagyon drága az idő. Nem az AGROKER okolható azért, mert a potonyiaknak adott gép hibás. Ök megnézték an­nak idején, jónak találták, a baj később derült ki. De ho­gyan kerülhetett egy új gép­re hibás tartozék? Ezt a gyárnak kellene tudnia. Fő­ként pedig intézkednie kelle­ne, H. F. töltötte be, 15 000 forintot, bár­mikor bekövetkező baleseti ha­lál esetén 19 500 forintot, nyug­díjazás előtt bekövetkező bal­eseti halál esetén, ha a tag még nem töltötte be a 65. élet­évét, 30 000 forintot fizet ki az Állami Biztosító. A csoportos baleset- és élet- biztosítás iránt nagy az érdek­lődés. Megyénkben az idei el­ső negyedévben mintegy 3900 dolgozó kötött ilyen biztosí­tást. Erdei Ferenc akadémikus látogatása megyénkben Erdei Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia alelnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kétnapos látogatást tett megyénkben. Pénteken Kaposváron Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és a megye párt-, tanácsi és népfrontvezetői fo­gadták. Eszmecserét folytatott velük a mezőgazdaság helyze­téről. Látogatása első napjá­nak délutánján Homokszent- györgyön, tegnap pedig Bala- tonszentgyörgyön ismerkedett a termelőszövetkezeti vezetés és üzemszervezés gyakorlati módszereivel. Egy megyei jelentés, a két végrehajtó bizottság együttes ülésének előterjesztése megál­lapítja: »A termelőszövetkeze­tek az eddigiekhez képest most körültekintőbben készítették el termelési és pénzügyi tervü­ket. A legtöbb fontos cikk fel­vásárlásának rájuk eső terv­feladatát előirányozták. Né­mely mezőgazdasági áru ter­melésének, értékesítésének összesített előirányzata azon­ban alatta marad a megyei tervnek. Ennek oka nagyrészt a hibás szemléletben, a követ­kezetes ellenőrzés hiányában keresendő-«. Tömör, átfogó érté­kelése ez az idei tervezésnek. A részletes előterjesztés alap­ján megvitatta a témát a me­gyei párt-vb és a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága: a tervkészítés tapasztalatairól megyei vezetők beható eszme­cserét folytattak a járási párt- bizottságok első titkáraival és a járási tanácselnökökkel. Ve­gyük sorra a tervek főbb ada­tait, s a tervezés néhány ta­nulságát. Milyen irányelvek alapján fogtak hozzá a tsz-ek már a múlt év végén idei gazdálko­dási programjuk összeállításá­hoz? A kenyérgabona-terme­lést elsődleges feladatnak kel­lett tekinteni. A tőkésorszá­gokba irányuló exportcikkei­nek megtermelésére ugyancsak nyomatékosan felhívták a fi­gyelmüket. A takarmányter­melés és az állattenyésztés ér­dekeinek összehangolása ugyancsak nyomatékos hang­súlyt kapott már az előkészítés időszakában is. S most, amikor javában folyik a munka az idei program megvalósításáért, joggal vetődik fel a kérdés: Mit várhatunk ebben az év­ben a mezőgazdaságunktól? A kenyérgabonáról szólunk először. A búza holdankénti hozamát a múlt évi 9,7 mázsá­val szemben 11,9 mázsában irányozták elő tsz-eink. Az aratandó kenyérgabona vetés- területe mintegy 20 000 holddal nagyobb a tavalyinál. Jól te­leltek a vetések, szépen fejlő­dik a búza is, a rozs is — bi­zakodva nézhetünk az aratás elé. Mind a holdankénti ho­zam, mind a termés összessége elérheti a tervezettet. A pa­rasztság is, az ország is gyü­mölcsözőnek, visszatérülőnek látja azt a nagy erőfeszítést, anyagi és erkölcsi támogatást, amelyet az őszi vetés megkö­vetelt. Az ország kenyerének biztosításában, a felvásárlási terv teljesítésében megyénk bizonyára megteszi a magáét. Gondunk lesz még a gaboná­val — de másfajta gondokkal számolunk, mint tavaly. Az aratás, a betakarítás, a na­gyobb termés raktározása örö­met jelentő gondjainak megol­dására i észülünk. Arra külön kell ügyelnünk, hogy az összes fölösleg a népgazdaság magtá­raiba kerüljön. Nem minde­nütt értettek szót a járási szer­vek ebben a dologban a tsz- parasztokkal. Drávagárdony- ban, Jután, Osztopánban és még néhány községben miért terveztek többet osztásra, mint amennyire egy-egy családnak szüksége van? Meg nem értés, szemléletbeli hiba az oka. A világpiacon jó árat fizet­nek most a cukorért. Megyénk­ben a cukorrépa eredménye­sen termeszthető. Növelték is mintegy ötszáz holddal a ve­tésterületet tsz-eink. Még több kellett volna, terven felüli ter­mésre is szüksége lenne a nép­gazdaságnak. Most már a terü­leten nem változtathatunk, a termés sorsa azonban ezután dől el. Gondos növényápolás kell ahhoz, hogy a holdankén­ti hozam meghaladja az elő­irányzott 143,2 mázsát, hiszen ennél többet adhat a cukorré­pa. A napraforgó még mindig megmaradt mostoha növény­nek. A kívánt 10 000 hold he­lyett csak 8920 holdat irányoz­tak elő a tsz-ek. Pedig valutát kapnánk érte. Némelyik já­rásban — a csurgóiban, a ka­posváriban, a nagyatádiban és a tahiban — mégsem biztosí­tották a vetésterv teljesítését. A burgonyatermelésben Somogy a ; ország második me­gyéje. Sző. etkezeteink az elő­ző évinél kisebb területet ül­tettek be burgonyával. Az őszi mélyszántás, a jobb talajmun­ka javítja a terméskilátásokat. Van alapja annak a várako­zásnak, hogy 54 helyett 75 má­zsa fölé megy a hozam. A ve­tőgumó termelésére szerződött területekről is várhatunk ét­kezésre valót. Még így is szük­séges felkészülni arra, hogy másodnövényként is termel­jünk burgonyát. Célszerű az ültetésre alkalmas összes mennyiséget tartalékolni erre a célra. A kiváló vetőburgo­nya iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg a háztáji gazda­ságokban is. Jellemző, hogy például Homokszentgyörgyről a mintegy 25 vagonnyi apró­burgonyát is — az utolsó sze­mig — elvitték már. Mennyi húst és tejet ad a megye közfogyasztásra? Ez nagyrészt a takarmányter­mesztés függvénye. Nézzük a legfontosabb abraknövényt, a kukoricát. A közös gazdaságok ezt kereken 59 900 holdra irá­nyozták elő. Tavaly ősszel ugyanekkora területről takarí­tottak be kukoricát Ám nem ennyit, hanem 62 105 holdat vetettek 1963 tavaszán. A kü- lönbözetet lesilózták. Figyel­meztető jelenség ez! A siló­gödröket mással, nem pedig szemtermelésre vetett kukori­cával kell megtölteni. Bizto­sítsák szövetkezeteink, hogy az utolsó cső is a góréba ke­rüljön. A tervek a tavalyinál 1,8 mázsával ígérnek nagyobb hozamot Fontos, hogy ennél is több kukorica legyen az ősz­szel. A hozamok lehetséges mérvű növelése mellett a mé- sodvetési lehetőségeket is k kell aknázni. Közösben és hé tájiban egyaránt megkülönb" tetett gondot kíván az ab’- termelés. így adhat kö gyasztásra a megye együttv az idén a tavalyinál mint- 4500 darabbal több hízott s tést, a múlt évre tervezett 1 vagon helyett 155 vagon vá baromfit és az előiránvze mennyiségben tojást. A közö gazdaságok tehenenként a ta­valyi 2091 literrel szemben 2130 liter tej hozamot terveztek A közös tehénállomány fejlesz­tését a kívánalmaknak és a le­Kózmflvesitik a r.. buzsáki tsz ma- ! jorját: bevezetik f a villanyt és a í vizet. Képünkön: f *■ ' } Az asszonyok víz- <•> >4 csatorna árkát >.. > temetik be. V,. •> <:•­mmt ..... r? - :'V­Uj biztosítás: a CSEB Rinyaszentkirályba — kövesúton, DE MIKOR? A Görgeteget Rinyaszentki- rállyal összekötő földút most is járhatatlan. Ez nem útjelző- szolgálati jelentés, hanem ma­ga »-a rázós« tapasztalat. Má­jus van, a földek felszikkad­tak, a tavaszi csapadék nem hátráltatja a mezei munká­kat. De az az út igen. Senki sem jár rajta, sem gép, sem fogat. Végig mellette a kunte­lepiek szántóföldjén visz az ideiglenes út, mintegy négy-öt hold kiváló termőföldet téve használhatatlanná. Azonban ez az út is rossz, kátyús. De a szentkirályiak dicsérik: most a legjobb... Ezen az úton döcög szeke­rünk Rinyaszentkirály felé. Némi lelkiismeretfurdalást ér­zek, amiért a kuntelepiek föld­jét rongáljuk, de megvigaszta­lódom, amikor a mellettünk húzódó rendes, »térképen is jelzett« bekötő útra nézek. Ak­kora gödrök éktelenítik, hogy egy felnőtt is megbújhatna bennük. A kérést sürgősen méltányolni kellene Három kilométert tettünk meg — háromnegyed óra alatt, pedig a »jobb« úton mentünk, s néhol még futottak is a lo­vak. A másik, a hivatalos be­kötő út még jó időben is jár­hatatlan. Pedig elég nagy for­galom bonyolódik le itt — ter­mészetesen hatalmas költség­gel. Antal Vilmostól, a Nagy­atádi Járási Tanács tsz-beru­házási előadójától hallottam, hogy a szentkirályiák az idén mintegy félmilliós beruházást végeznek, főként épületeket emelnek, most alakítanak ki egy majort. Ehhez temérdek építőanyagot kell behozni Gör« geteg felől. Arról is tájékoztál tott, hogy a gazdaság termelé­si tervének készítésébe is be­leszólnak a rossz útviszonyok: kevesebb szállítást igénylő áru termelésére szorítkoznak. Ugyancsak a közlekedési ne­hézségeknek tulajdonítható, hogy a tsz nem tud megbirkózni talajjavítási tervével, mert a talajjavító anyagot is szállíta­ni kell. Minden bizonnyal ez is egyik oka annak, hogy a szövetkezet tavaly a gyengék sorába tartozott. — Régi kérésünk, hogy ez az út szilárd burkolatot kapjon — mondják a szentkirályi ve­zetők. Matán István tsz-elnök és Máthé Vendel vb-elnök sza­vait ismétli Kovács Imre gör­getegtanácselnök és Kolonics Margit kuntelepi tanácstitkár is. Ennek a két községnek is érdeke, hogy javuljon a közle­kedés Rinyaszentkirály felé, hiszen az út egyik oldalán a görgetegiek, a másikon meg a kuntelepiek földje terül el. A három kilométeres útból a gör­getegiek két kilométernyi, a kuntelepiek ennél valamivel hosszabb szakaszt használnak terményeik betakarításakor. A legsúlyosabb a gondjuk azon­ban a szentkirályiaknak. Vé­gezzünk csak egy gazdasági számítást anélkül, hogy a tel­jességre, a költségek fillémyi pontosságú összegezésére töre­kednénk. Felére csökkenne a szállítási költség A rinyaszentkirályiak évente körülbelül 200 vagon árut szál­lítanak azon a földúton, amelyre most rá se mehet a jármű, tehát mellette közle­kednek. A szállítmányok a tsz terményeiből és a boltba érkező árukból állnak. Egy gép 25 mázsányi rakományá­val naponta négyet fordulhat a három kilométeres útszaka­szon, ha három óra elegendő egy-egy fordulóra. Tehát egy- vagonnyi áru szállítása órán­ként 40 forintot véve alapul — 480 forintjába kerül a tsz-nek. Ez évente megközelíti a 100 000 forintot. Felére csökkenne a költség, ha kövesúton járhat­nának a gépek és a fogatok, mivel a jó úton gyorsabban közlekedhetnének, és kisebb lenne a járművek rongálódása is. Egyéb szempontok miatt is hasznos lenne a szilárd burko­latú bekötő út. Rinyaszentki- rályon nincs orvos, védőnő, szülésznő. Kuntelepen közpon­ti iskola létesítését tervezik, és ide járnának a szentkirályi gyerekek is. A mostani úton lehetetlen lenne átszállítani őket. — Pár éve villamosították a falut — mondja a tanácsel­nök. — Ennek nagyon örült mindenki. Azonban a megfele­lő út hiánya elvándorlásra készteti innen az embereket. Higgye el, ha ez az út így ma­rad, öt év múlva a mostani la­kosságnak csak a fele lesz itt. Elköltöznek olyan helyekre, ahol közel van az iskola, a boltban mindent megvásárol­hatnak, vagy legalább autó­busszal elérhetik a nagyobb községeket. Akik Nagyatádra járnak dolgozni, lassan lete­lepszenek ott, mert innen, ha rendszeresen akar közlekedni valaki, csak a lábában bíz­hat ... A betegszállítás kocsin, a bolt áruellátása, fiatal mező- gazdasági szakemberek, peda­gógusok letelepedése — mind­ez nehézkes mindaddig, amíg nem épül kövesút. Hat felől jöhetne segítség A mai íöldutat a rinya- szentkirályiakon kívül hasz­nálják a görgetegiek és a kun- telepiek is, s ezen bonyolítja le szállítása egy részét az er­dészet, a Lábodi Állami Gaz­daság meg az Alsó-somogyi Halgazdaság. Mit mondanak a görgetegiek? Még a második világháború előtt kérték a be­kötő út lekövezését, mert hatá­ruk ott terült el mel'e'te. It" hordják haza terménye'krt az idén is. Kenyérgabona, burgo­nya és kukorica van ezen a határrészen, jövőre pedig ku­koricával vetik el ezt a mint­egy 200 holdnyi területet. — Mit jelentene az, ha itt kövesút lenne? — kérdezem. — Elsősorban kevesebb ki­adást, másodsorban azt, hogy nem taposnák le vetéseinket a fogatok meg a gépek. Igaz, most a kuntelepiek földjén van a »mentesítő út«, de volt a miénken is... A szentkirályiak vállalnák a földmunka felét, ha megindulna az útépítés. S Görgeteg? Pénzük nincs erre a célra, és társadal­mi munka sem jöhet számítás­ba az idén, mert azt a már fo­lyamatban levő járdaépítésre fordítják. Mit tehetnének a kuntelepiek? Pénzük nekik sincs, a társadalmi munka pe­dig az iskolaépítéshez kell. Nem adott biztató ígéretet a Lábodi Állami Gazdaság és a Dél-somogyi Állami Erdőgaz­daság sem arra vonatkozóan, hogy valamivel is előmozdíta­ná az útépítést mondván, hogy ez az út nincs a tulajdonuk­ban, csupán használják. Igaz, senki sem kötelezheti őket ar­ra, hogy segítsenek, ha építeni kell, azonban nekik is hasznuk lenne a jó útból. Legkevesebbet használja ezt a földutat a halgazdaság. Még­is, amikor Beck József igazga­tóval és Porczió Simon főag- ronómussal beszélgettünk, így nyilatkoztak: — A kőhordásban és a föld­munkában szívesen segítünk, hiszen nekünk is érdekünk en­nek a szakasznak a lekövezése. Persze a társadalmi segítség vajmi kevés ahhoz, hogy kö­vesút épüljön. Sok pénz kell ehhez, és az, hogy az illetékes szervek — amelyek dönthet­nek arról, hogy kapjon-e be­kötő utat Rinyaszentkirály _ m éltányolják nem is egy, ha­nem három szövetkezeti és ugyanennyi állami szektor gi kérését. Nagyon in^ry^f hogy végre teljesüljön kíván­ságuk: megfelelő úton közle­kedhessenek, és ezzel is csök­kenthessék a termelés költsé­geit. Hemesz Ferenc hetőségeknek megfelelően elő­irányozták. A sertéstenyésztés­ben a jövő évi növekvő hizla­lás megalapozása további fel­adatokat ad. A háztáji állatál­lomány megfelelő szinten tar­tására, bizonyos fokú fejlesz­tésére kidolgozott megyei ter­vekkel is számolt a szövetke­zetek többsége. A tervek készen vannak, és megvalósításukért dolgozik a szövetkezeti parasztság. A me­gye összesített termelési prog­ramja a főbb cikkek előirány­zatának teljesítését ígéri. Ám nem téveszthetjük szem elől azt a követelményt, hogy a tervet minden részletében tel­jesíteni kell. A szemléleti hi­bákat nem tűrhetjük sem az irányításban, sem a gyakorla­ti munkában; a mulasztások­ból ki-ki vonja le a megfelelő következtetést a jövőre nézve. Nemcsak vető-, hanem étkezé­si burgonyára is szüksége van az országnak; nemcsak várni kell műtrágyát, gépet, vegy­szert, hitelt az államtól, ha­nem például napraforgóból is elegendőt kell termelni. Most a tetteken a sor, az idei tervek hiánytalan megvalósítására összpontosítsa erejét a szövet­kezeti tagság, mert a tervek valóra válásától függ a része­sedés, a paraszti jövedelem Ez az év az első, amikor — a terv szerint — tízezer forintnál több jut a közösből szemé­lyenként. Ennek eléréséért kel fáradozni egész évben, enne' további növelését kell a terme lésben megalann-mi. Kutas József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents