Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-13 / 110. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR XXI. ÉVFOLYAM 110. SZÁM SZERDA, 1964. MÁJUS 13. MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunk tartalmából: legyenek meg minden! a kukoricáiéi melés (okozáséért a falusi asszonyok (3. o.) Olvasóink írják (5 o.i Kis „VIT“ Kőszegen (6. o.) Megtartotta IV. küldöttgyűlését a TIT Somogy megyei szervezete A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Somogy megyei szervezete a megyei tanács vb nagytermében tegnap tartotta meg IV. Küldöttgyűlését. A küldöttgyűlést dr. Török Lehel nyitotta meg, majd Merő Béla, a TIT Somogy megyei szervezetének alelnöke köszöntötte a tanácskozás részvevőit. Az elnökségben helyet foglaltak: dr. Nagy Lajos, az MSZMP megyei bizottságának titkára; Szigeti István, a megyei tanács vb-elnökhelyette- se; Csepreghy Győző, a TIT országos elnökségének tagja; Gaál György, a^^IT-központ gazdasági igazgatója; Kánya János, a TIT megyei titkára; Hajdú Tibor, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója; Bojtay Béla, a TIT Somogy megyei szervezete ellenőrző bizottságának elnöke. Kánya János, a TIT megyei titkára kiegészítette az írásos beszámolót, amely a megyei szervezet 1961—63-ban végzett munkájáról és a szervezet jövőbeni feladatairól szólt. Ezután a TIT IV. küldött- gyűlésének részvevői Bojtay Béla előadásában meghallgatták a megyei ellenőrző bizottság jelentését az alapszabály szerinti működésről és a gazdálkodásról. A beszámolókat hozzászólások követték. Csepreghy Győző, a TIT Somogy megyei szervezetének volt elnöke a TIT országos elnökségének 'sei etében oklevelet nyújt Szentes Imrének, dr. V 2i Józsefnek, Csákabonyi Balázsnak, Vörös Lászlónak, dr. Wirth Ferencnek, dr. Mozsgai Gézának és Kopárt Dénesnek munkájuk elismeréseképpen. A vita után megválasztották a megyei elnökséget és az ellenőrző bizottságot, valamint a TIT országos küldött- közgyűlésének részvevőit. A tanácskozás ismertetésére még visszatérünk. Hazautazott az NDK párt- és kormányküldöttsége Kedden délelőtt elutazott Budapestről a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke és dr. Lothar Bolz, az NDK Minisztertanácsának elnök- helyettese. Az NDK párt- és kormány- küldöttségét a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. A repülőtéren a budapesti üzemek, hivatalok, vállalatok, intézmények mintegy tízezer dolgozója gyűlt össze. Megjelent a búcsúztatásnál Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az. MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke és felesége; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai és a Központi Bizottság titkárai. A repülőtér betonján felsorakozott díszegység parancsnoka jelentést tett Walter Ulb- richtnak, majd .felcsendültek a magyar és az NDK-himnusz hangjai, s közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a Német Demokratikus Köztársaság államfőjének tiszteletére. Walter Ulbricht — Dobi István és Kádár János társ sá éban — ellépett a díszőrség előtt, és köszöntötte az egységet. Ezután Walter Ulbricht és Kádár János búcsúbeszédet mondott. Német Demokratikus Köztársssá párt- és ilormánykülittséoéoek a Magyar Népköztársaságban tilt látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkásparaszt kormány meghívására Walter Ulbrichtnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének, valamint dr. Lothar Bolznak, a Nérriet Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével 1964. május 6—12 között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságba- a Német Demokratiku K" társaság párt- és korír vküi döttsége. A küldöttség megismerkedett a magyar népnek a szocializmus építésében elért eredményeivel, ellátogatott ipari és mezőgazdasági üzemekbe, kulturális intézményekbe és találkozott a magyar munkásosztály, a parasztság és az értelmiség képviselőivel. A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségére mély benyomást gyakoroltak a magyar népnek a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a szocializmus építésében elért nagy sikerei, a küldöttség szívélyes fogadtatása a magyar- országi látogatás során újabb eleven bizonyítéka a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri kapcsolatainak és barátságának. A látogatás során a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége tárgyalásokat folytatott a Mrgmr Szocialista Munkás- Központi Bizottságának magyar forradalmi mun- araszt kormánynak a iselőivel. A szívélyes légkörben és a testvéri barátság szellemében lefolytatott tárgyalásokon tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik és kormányaik tevékenységéről, megvitatták a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseit, s gyümölcsöző eszmecserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri együttműködésének további elmélyítéséről. A felek nézetei minden megtárgyalt kérdésben teljes mértékben megegyeznek. I. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság külpolitikájában a békés egymás mellett élés lenini elvét követi. Ez ma az egyetlen politika, amely megfelel a béke, az emberiség érdekeinek, megkönnyíti a szocializmus erőinek további előrenyomulását, az elnyomott népek nemzeti függetlenségi harcát és a népek általános imperialista-ellenes küzdelmét. Éppen ezért mindkét állam fő. külpolitikai feladatának tekinti a béke fenntartásáért és biztosításáért, a nukleáris háború megakadályozásáért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének megvalósításáért folytatott harcot. Mindkét félnek az a meggyőződése, hogy a szocialista országok állandóan növekvő ereje, a munkásosztály és a ZÖLDTAKARMÁNY-KASZÁLÁS A tavaszi melegben gyorsan szárba szökött a takarmányrozs a Bárdibükki Állami Gazdaság tábláján. A takarmányo- soknak máris sok a dolguk, hiszen az állatok a téli silón kívül egyre több zöldet is kapnak. Az első nap öt mázsát kaszáltak, aztán ahogy erősödik a rozs, mindig többet visznek az istállóba. Már az ötven mázsa körül tartanak. — Van ennél erősebb rozsunk is — mondja Kismarton István, az egyik takarmá-, nyos —, de azért vágjuk először ezt, mert ide takarmány- lépát vet a gazdaság. A rozsban kasza suhog. A kis táblára nem volna érdemes gépet ráhozni. Kismarton Istvánná, Várhegyi Nándor meg Simon János korán kezdi a munkát. Sok takarmányt kell betakarítani, ezért már reggel hatkor munkába állnak. S bizony Jóval elmúlik dél, mire beDku.ik. I’ti'om órára az istállóban keil lenni az utolsó szál takarmánynak is. békéért küzdő erők harca az imeprialista országokban, valamint a fiatal nemzeti államok növekvő szerepe a nemzetközi politikában megteremti annak lehetőségét, hogy megakadályozzák az atomháború kitörését és megszilárdítsák a békés egymás mellett élést. A nemzetközi erőviszonyok fejlődése igazolja a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszkvai tárgyalásain megállapított fő irányvonal helyességét. A megváltozott nemzetközi erőviszonyok hatása alatt az imperialista hatalmak uralkodó köreinek egy része is kezdi felismerni, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Nem szabad szem elől téveszteni azonban, hogy az imperialisták befolyásos körei új meg új kísérleteket tesznek, hogy akadályozzák a nemzetközi enyhülés folyamatát, fokozzák a fegyverkezési versenyt, és újra felszítsák a hidegháborút. A békét továbbra is veszély fenyegeti. A béke védelme megköveteli ezért a béke összes erőinek a mozgósítását. A felek megállapítják, hogy a Szovjetuniónak a béke biztosításáért, az elnyomott népek teljes felszabadításáért a különböző nemzetközi fórumokon tett lépései és kezdeményezései hatékonyan segítik a háborús veszély elhárítását, a nemzetközi feszültség enyhülését és mozgósítják a béke erőit. A két fél támogatja az általános és teljes leszerelésről szóló, a genfi tizennyolc-hatalmi leszerelési értekezlet napirendjén is szereplő szov jet javaslatokat. A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, N. Sz. Hruscsovnak a területi és határviták rendezésénél az államoknak az erőszak alkalmazásáról való lemondására irányuló javaslatát a béke megerősítése érdekében tett jelentős lépésnek tekinti. Üdvözlik a Moszkvában aláírt szerződést az atomfegyverkísérletek részleges betiltásáról és az Egyesült Nemzetek Szervezete által hozott határozatot a nukleáris fegyvereknek a világűrbe való küldésének betiltásáról, valamint a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britan- nia nyilatkozatait a katonai célokat szolgáló hasadóanyagok termelésének csökkentéséről. Mindkét fél támogatja az atomfegyvermentes övezetek megteremtését célzó javaslatokat, amelyek megvalósítása megkönnyítené az általános és teljes leszerelést A Magyar Népköztársaság támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatát, hogy a két német állam kössön egyezményt, hogy nem gyárt, nem szerez be, nem helyez el területén, nem alkalmaz atomfegyvert és nem törekszik ilyen fegyverek feletti rendelkezési jog megszerzésére. Mindkét fél támogatja a Lengyel Népköztársaság kormányának javaslatát Közép-Európában a nukleáris és termonukleáris fegyverek befagyasztására. Újra kifejezik meggyőződésüket, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti megnemtámadási szerződés megkötése lényegesen hozzájárulna a háborús veszély csökkentéséhez. A Magyar Népköztársaság képviselői az európai és a világbéke szempontjából történelmi jelentőségűnek tartják a Német Demokratikus Köztársaság, az első békeszerető munkás-paraszt német állam létezését és a német nép szocialista jövőjéért, a német imperializmus ellen folyó harcban betöltött szerepét. A Német Demokratikus Köztársaság saját területén végrehajtotta a potsdami szerződés rendelkezéseit. A másfél évtizede fennálló Német Demokratikus Köztársaság felvirágzása, népe jólétének növekedése, nemzetközi tekintélyének és súlyának erősödése fontos tényező a béke és a haladás erőinek harcában. Mindkét küldöttség kötelességének tekinti a népek figyelmét felhívni, hogy Európa népeinek békéjét állandó veszéllyel fenyegeti a nyugatnémet revansista politika és atomfegyverkezés. A nyugatnémet imperialisták és militaristák makacsul ragaszkodnak kalandor terveikhez, amelyekkel meg akarják változtatni a második világháború után kialakult helyzetet. Agresszív, hódító törekvéseikkel Nyugat-Németországot hidegháborús és békét veszélyeztető góccá tették. A Német Szövetségi Köztársaságban magas hivatalos állásokat töltenek be fasiszták, háborús bűnösök. A német imperializmus és militarizmus erői, amelyek egy fél évszázad alatt kétszer sodorták véres világháborúba a népeket, ma is döntő befolyást gyakorolnak a nyugatnémet politikára. A nyugatnémet kormány az egyetlen Európában, amely területi követelésekkel lép fel más államokkal szemben. Az amerikai imperialistákkal szövetségben, a Német Szövetségi Köztársaság militarista körei Nyugat-Németországot és Nyugat-Berlint a szocialista országok elleni aknamunka európai központjává és a szocializmus országaiból elmenekült fasiszta e’~' ek gyűjtőhelyévé tették. A et Szövetségi Köztársaság kormánya céljai érdekében vezető szerepre igyekszik szert tenni az agresszív Észak-atlanti Szövetségen belül, hogy azt saját háborús tervei szolgálatába állítsa, elősegítse gyors ütemű fegyverkezését és a több oldalú atemhaderő keretén belül megszerezze az atomfegyverek feletti rendelkezés jogát. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság rámutatnak arra, hogy az Észak-atlanti Szövetség többoldalú atomhaderejének létrehozása és Nyugat-Német- országnak ebbe törtérfo bevonása rendkívüli veszélyt jelentene a nemzetközi élet békés alakulására. Európa és a világ békéjének megszilárdítása megköveteli a nyugatnémet revansista politika feladását és a nyugatnémet militaristák távoltartását az atomfegyverkezéstől. A Magyar Népköztársaság határozottan fellép az ún. Hall- stein-doktrina ellen, és mint a revanspolitika megnyilatkozását, határozottan visszautasítja a bonni kormánynak azt a jogtalan igényét, hogy egész Németországot képviselje. A Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli a Német Demokratikus Köztársaságnak a német kérdés békés rendezéséért folytatott következetes harcát és a két német állam kormánya közeledésének és kölcsönös megértésének elősegítésére irányuló javaslatait. A két, egymástól eltérő társadalmi rendszerű német állam létezésének feltételei között szükséges, hogy a békés egymás mellett élés szellemében a két német állam, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat- Berlin között megegyezés jöjjön létre. A Német Demokratikus Köztársaság javaslatai a két német állam, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin közötti kapcsolatok normalizálására közös bizottságok létesítése útján, úgyszintén a két német állam kormányai és a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin között a józan éS“z és a jóakarat egyezményének megkötésére irányuló javaslatai lépésről lépésre fejlesztenék az együttműködést és előkészítenék a német konföderációt. Mindkét fél egyetért, hogy a béke érdekei megkövetelik a második világháború maradványainak felszámolását, a német békeszerződés megkötését, valamint Nyugat-Berlin demi- litarizált szabad várossá nyilvánítását. A Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság készségét, hogy Nyugat-Berlint, amely a Német Demokratikus Köztársaság kellős közepén fekszik, és ahol a bonni kormány semmilyen joggal és illetékességgel nem rendelkezik, önálló politikai egységként kezelje és számára a semleges szabad város státuszát biztosítsa, a béke érdekében tett jelentős engedménynek tekinti, mivel egész Berlin jog szerint, a Német Demokratikus Köztársaság területéhez tartozik. A Német Demokratikus Köztársaság kezdeményezésére a nyugat-berlini szenátussal 1963 decemberében az utazási engedélyekről létrejött megállapo- dás'"rí mindkét fél annak bi- zcr. 'kút látja, hogy további lehetőségei vannak a Né mél (Folytatás a 2. oldalon)
