Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-10 / 108. szám
SOMOGYI NÉPLAP 8 Vasárnap, 1964. május IC MIHÁLYI MARGIT U rsulica néni nem tartozik a történethez, csak azért kell meg- . említeni, mert nagy kutyabarát és az egész Váradot ő látja el kutyakölykökkel. Ezek szabványsága már annyira közismert, hogyha egy kutya átfut egy autó előtt, a sofőr is biztosan azt gondolja, hogy most majdnem elütötte- az Ursulica néni kutyáját. A művész fiatal, megfelelően bohém és a. nagyváradi filharmonikusok koncertmestere. Most fejezte be külföldi körútját és most vett egy autót. Három szenvedélye van: a hegedűk, az autók és a kutyák. A mama ' csöpp asszony, de páratlanul erélyes. Egy gyöngéje van, mégpedig ez a remekbeformált, dús hajú, gyerekszemű, hihetetlenül szórakozott, gyengeszívű művész. A mama mindig feketében jár, gyászát nem oldja az idő. A tatát gyászolja, ameddig csak él. Fürgén ellát mindent a kis házban, ki se bírná, ha más csinálná. Ugyan, ki tudná úgy rendben tartani a fia ruháit, ingeit, meg az örökké leszakadó gombokat? Ugye, hogy senki? Kovács XIII. János nyugdíjas mozdonyvezető, a mama férjének volt a barátja. Családja Pesten veszett, egy bérház romjai alatt. Szép nyugdíja, napfényes szobája van, -élhetne kedvére, de ő már csak a mamáéknál érzi jól magát, odaszokott. Pedig a mama nem bánik valami kesztyűs kézzel vele, úgy megdirigálja, hogy boldogult felesége sem annak idején. Az italozást is abbahagyta, mert_ a mama becsapta az orra előtt az ajtót azzal, hogy míg iszik, hozzájuk a lábát be ne tegye. Abba is hagyta, nélkülük nem élhet, ők kapcsolják össze az élettel. Most aztán minden ..nap itt van. Kilincset szélilábat javít, rendezi a kémény tégláit, mert a mama örökké kéménytűztől reszket. ^ Fát hasogat, nyesi a sövényt és rózsát szemez. Akkor boldog, ha dohog rá a mama. Tart ettől a madárkaszerű öregasszonytól és mégis jó az, amikor szidja, mert ilyenkor érzi, mégiscsak tartozik valahova. Mostanában már itt is ebédel meg vacsorázik, mert gyenge a gyomra és a mama azt természetesnek találja, hogy Kovács XIII. János gyomrát is dirigálja. Legtöbbször a fiúról beszélgetnek, eldicsérgetik. Mert mégiscsak álmélkodni való, hogy az a sok ember órákig képes hallgatni. A mama csak egyszer volt ott, de nem is megy többet, mert csak sírni tud, és ne bámulják mindenféle idegenek, mint az új kaput! Meg aztán cincog itthon eleget az a gyerek, nem kell azért a szomszédba men- n: hallgatni! H etta kutya, mégpedig nyolc testvérével egyetemben Ursulica néni konyhájában látta meg a napvilágot. Korcs, fürge jószág, vékony láb.ú, fehér, csak a bal fülén és lábán van barna folt. Az öreget eltűri, a mamát tudomásul veszi, de a művészt, az ő hatalmas, csodálatos, sokszor érthetetlen istenét, imádja. Már messziről megérzi, ilyenkor előre szűköl rettenetes izgalmában, remeg a bőre, vinnyog és a nagy boldogság extázisában szinte odaájul a küszöbön a jellemző szaggal megjelenő elé, csak hörögni tud. Ez a jóságos lény lehajol, beszél neki, simogatja, paskolja, megvakarja a füle tövét. Ez mindig olyan sok neki, hogy ilyenkor már nem tud egyebet féktelen örömében, mint éktelen ugatással csak végigiramodni a szobán, aminek mindig az a vége, hogy a gondosan fényesített padlón megindul vele valamelyik apró szőnyeg és a hűségtől, szeretettől kótyagos fejét úgy vágja a falba, hogy sokáig csak üldögél és meg- csöndesedve billegeti a füleit. Kát mikor játszanak. Magánkívül van a boldogságtól, elnyúlik, aprókat nyögve, eszetlenül a kibírhatatlan örömtől, A csak rágja harapás nélkül a cipők fényes orrát. Mikor aztán megszólal a hegedű és a lakás megtelik láthatatlan éneklő madarakkal, akkor bor- zolódni kezd a szőre, szájszéle lecsúszik a fogairól, de nagy fegyelemmel nyúlik el a kot- taállvány mellett és rettenetes kínjában lábai közé szorítja a fejét. Nem érti ezt a szörnyű szenvedélyt, de most már, akár meddig is tart a gyakorlás, nem üvölt, mint eleinte, alázatosan tűri kínjait ebbe a hangzavarban. A mama krumplit hámoz, látszik rajta, hogy igen mérges. Az öregember a kávédarálót javítja, pislogva lapul. — János! Ki volt az, akinek kutya kellett volna? Na, csak ne bámuljon, nekem ebből elég volt, én ezt tovább nem tűröm! Mindent szétrág ez a hasztalan állat! Pakolja és vigye, de úgy, hogy vissza ne találjon ez a gyehenna kutya. Oda a nagy kendőm! — Ezt pedig igen nagy baj, mert még az uram vette. Az öregember megretten. — Volna szíve? Hiszen hogy szereti az a gyerek ezt a kis semmi jószágot! — Maga csak hallgasson, jó? Nem kérdezte senki! — Hát mit mond neki, ha keresi? — próbál szembeszállni véle gyáván, mert ebből sehogy sem lehet jó. — Azt bízza rám! Majd azt mondom, hogy elcsavargott, vagy ellopták, vagy mit tudom én! Még maga is dühít? — és olyan csúfúl néz, hogy az öreg behúzza a nyakát. Mikor aztán a kendőkorabeli kézitáskát is szétrágja a kutya, észnélkül keres egy rossz kosarat, beleteszi a gyanútlan kutyát, leköti egy zsákdarabbal és viszi nehéz szívvel. művész délre pontosan érkezik. Az autót a ház előtt hagyja, mert majd siet vissza,. Az ajtóban csodálkozva megáll. Hetta nem várja, nem fut eléje. Megrovón kiáltozza a nevét. A mama rendületlenül meri a levest. Az öreg zavartan tikácsol. Rá is csattan azonnyomban, hogy fene abba a büdös pipába, kidobja vele együtt! A művész egyre csalódottabban kiabál, hogy hol lehet ez a haszontalan? A mama elszántan kinyitja a száját, de ekkor a mindig szórakozott művész kétségbeesetten a homlokára csap, hogy micsoda szamár! Hiszen elvitte magával reggel, az autóban hagyta, amint szokta. Míg bement a hangszerüzletbe, biztosan kiugrott utána az ablakon és nyomát vesztette a forgalomban! — Micsoda feledékeny vagyok! Mindjárt jövök mama, mindjárt jövök! —. kiáltotta a nyaksálját visszatekerve, azzal kirohant és vissza a városba. A két öreg megkövülve nézett utána, nem mertek egymásra tekinteni. A művész pedig figyeli az Utcát, szégyelli magát, hogy még egy kis kutyára sem tud vigyázni. A hangszerüzletben nem látták, de azt tanácsolták, menjen ki a kutató telepre, odavisznek minden csavargó . kutyát. Azon nyomban indul, összeszorul a szíve, mikor elképzeli az űzött Hettát bezsúfolva a tömérdek kutya közé. Talán az emberiség szolgálatában már ki is injekciózták belőle az életet! telep irodájában rajongva üdvözli egy lány. Hebegve adja elő mondókáját, mert a nők mindig zavarba hozzák, minél szebbek, annál jobban. Ez pedig igen szép. Ezért elmé- lyülten tekergeti a sálj át, de máris vezetik a kétrecek között. Hihetetlen a bűz és a nyüszítés. Tiltakozik minden idegszála a látottakon. Érzékeny lelke már is szenved, szíve facsarodik, valamennyit képes volna kiváltani. Azután boldogan felkiált és odafut egy ketrechez. A kis kutya vonaglik az örömtől, eszeveszett boldogságában a rácshoz veri a fejét. Már nyitnák is az ajtót, mikor észreveszi a másik oldalon álló ketrecet. Ott is egy Hetta! Az is várakozóan, nyelvét lógatva, lelkes kíváncsisággal figyeli, majd bolond ugrálásba kezd és vinnyog. A művész megdöbbenve, tanácstalanul néz egyikről a másikta. Most aztán melyik az igazi? — Hetta! — rettenetes, hogy mind a kettő vidáman ugrál és ugat a gyönyörűségtől. Erre a többi is vérszemet kap. Ugató, acsaVkodó káosz. Mintha Hetta kisebb lett volna! Hogy is volt azokkal a foltokkal a füleken meg a lábakon? Ez az átkozott szórakozottság! Kimerül a fejtörésben. Gondolkozik még egy darabig, aztán megkönnyebbülve határoz, elviszi mind a kettőt, mivel nem tudni, melyik az igazi. Otthon majd kiderül. Teljes egyetértésben érnek haza. A mama megnémul. Az öreg meg akar fulladni a pipája füstjétől. A művész meg elégedett és még szebbnek látja a világot. Ment tehát minden a régiben csak az volt az érthetetlen, hogy mind a két kutya hátborzongatóan vonított, ahogy megszólalt a hegedű. Ezt csak a művész nem értette, mert akik felvilágosíthatták volna, bölcsen hallgattak és tűrték megadással a kutyákat, mint a sors gyors igazságszolgálatának elképesztő fricskáját. gy hét után meg beállított az igazi Hetta, csapzottan, csontig soványodva, véres fülekkel, de a régi vidámsággal. Míg horpasza úgy járt, mint a fújtató, rámordult a két vonító kutyára rendreutasítóan és elnyúlt a kottaállvány mellett meredező szőrrel ugyan, de a farka bolond • örömmel verte a padlón hűséges szíve indulóját. Egy kutyából így lett három. A művész gyenge szíve hogy engedte volna meg, hogy világgá eresszék szegényeket, és közben már arra is rájött, hogy a telepi lánynak bérlete van a hangversenyekre! A mama meg arra gondolt, hogy a hettamódra eltüntetett kutyák ismét hasonló gyarapodásban térhetnek haza, megalapozva Ursulica néni jóvoltából egy kutyafarmot, tehát legyen csak szerencse, hogy három kutyájuk lett és nem több. És most már ettől kezdve igazán boldogan éltek. LÓRÁNT JÁNOS: TÉLI TÁJ (linóleum) E Magyarország második világháborús szerepéről Ránki György tanulmánya Az elmúlt másfél évtizedben több olyan emlékirat jelent meg az emigrációban élő, le- vitézlett magyar politikusok tollából, amelyek csökkenteni kívánták a Horthy-rendszer háborús felelősségét. Most a Kossuth Könyvkiadó, amely nemrégiben adta ki Horthy Miklós titkos iratainak izgalmas gyűjteményét és — többek között Prónay Pál önleleplező naplóját is, a Horthy- rendszert ismertető dokumentumok megjelentetése mellett fontosnak tartotta, hogy az olvasók elé tárjon egy új, a horthysta dokumentumokat marxista igénnyel elemző tanulmányt is: Ránki György kötetét a második világháború magyar vonatkozásairól. Ránki- nak alkalma volt az egykori »német birodalmi« külügyminisztérium Londonban található dokumentumait is áttanulmányozni, s ennek alapján igazítja helyre és leplezi le a modern Pilátusokként kezüket mosók hamisításait és ferdítéseit. S a korrigálás és vita segítségével eddig fel nem tárt, izgalmas összefüggésekre is rámutat: érdekesen gazdagítja Egy klinika nem halhat meg Grósz Emilnek, a kiváló magyar szemész professzornak, a magyar műtéti sebészet megteremtőjének állít emléket Bíró Imre könyve. A szerző olvasmányos, végig lebilincselő stílusban tárja elénk a Mária utcai szemklinika életének egy napját, és ezen keresztül hű képet kaphatunk nemcsak a klinikáról, az orvosok problémáiról, hanem az akkori tudományos élet küzdelmeiről, eredményeiről és kudarcairól is. Végigkísérjük Grósz Emil életét a klinikán, megismerjük bel- és külföldi tudományos sikereit, az orvosképzésért vívott bátor harcait, és az egységes magyar egészségügyért folytatott munkásságát. Nem életrajz ez a könyv, több annál. Korának hű rajza, egy bátor és okos ember és a szűklátókörű társadalom összecsapása, melynek az a csalódottság az eredménye, amely élete alkonyán keserűvé tette ezt a kiváló embert. azt a képet, amit a magyar történettudomány festett Hpr- thyék külpolitikájáról, a hírhedt ‘■'háromhatalmi egyez- mény«-ről stb. A szerző az adatok, a dokumentumok elemzéseinek segítségével árnyal és differenciál. Felidézi azokat a körülményeket, amelyek között a »kormányzó« elhagyja az országot. Pusztulás, szenvedés, bevetetlen szántóföldek, lerombolt gyárak képezték Horthyék iszonyú »emlékművét«. A történelemnek fel kell jegyeznie, hogy voltak állítólagos magyarok, akik még szolgálatkészebb kiszolgálói voltak Hitlernek, mint Horthy, s akik — a nácik kezére játszva — visszatartották őt olyan felismerések realizálásától, amelyekig Horthy csak a huszonnegyedik óra hatvanadik percében jutott el. Mindez nem csökkentheti Horthy személyes felelősségét és azt a történelmi- társadalmi tényt, hogy Szálasi (és mindaz, amit ez a név jelez) a negyedszázados Horthy-»országlás« természetes gyümölcse volt. A vérben fogant rendszer különösen véres prológusa. — ag — A ^^OOOOOOOOCXXXXXXXXXiOCíOOOOOOCOOOOCOCGOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOCODCXXXXXXíOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Az ünnepi könyvhét magyar szépirodalmi kiadványai Az idei ünnepi könyvhét regényei, elbeszélés- és verskötetei hű keresztmetszetét adják az elmúlt évek magyar irodalmának, a könyvhét magyar klasszikus művei pedig legnemesebb irodalmi hagyományainkat képviselik. Hét verseskötet reprezentálja a mai magyar költészetet. A fiatal Baranyi Ferenc új kötettel jelentkezik: o Hazatéréssel, amelyben legújabb költeményeit gyűjtötte össze, költői világának fejlődéséről, gazdagodásáról ad számot. A Világ füstje a címe Benjamin László új verseskötetének. Válogatás a harminc éves költői pálya terméséből. Garai Gábor kötete, az Artisták, a gondolat és a szó egyszerűségére, mélységére törekvő lírikust mutat be. Megtalálnak címmel adja közre verseinek válogatását Hidas Antal. A kötet a hosszú s harcos költői-közéleti pálya legjava termését tartalmazza. A Gyümölcsoltó Simon István új kötete. A verseskönyv anyagát az elmúlt évek legszebb költeményeiből válogatta a költő. Váci Mihály új kötete Szegények hatalma címmel jelenik meg. (A kötet anyagából hanglemezes kiadványt is készítenek.) A szegények hatalma Váci Mihály közéletű ihletésű verseinek gyűjteménye, a közélet gondjaival birkózó, vívódó költő vallomásai. Az ünnepi könyvhétnek valóban ünnepi kiadványa lesz a Tiszta szigorúság, a fiatal költők antológiája, amely mintegy harminc ifjú lírikust szólaltat meg: különböző világnézetű, költői alkatú művészeket, de a könyv mégsem heterogén anyagú, a fiatal költők a mai magyar irodalomnak máris ismert s számontartott alkotói. Az ünnepi könyvhétnek kiemelkedő élménye lesz a Részeg eső, Darvas József új regényének első része. Az olvasóközönség — s a színházlátogatók egy része is ismeri már Darvas regényének témáját. Ez a könyv hatalmas írói vállalkozás egy felszabadulás után kiterebélyesedő művészi pálya megrázóan őszinte, olykor zaklatott hangú összegezése. Ga- labárdi Zoltán, a tehetséges atal író Átkozottak című regényében egy népi tehetség tragédiáját ábrázolja, egy szobrásztehetséggel megáldott nyomorék gyermek életét írja le, bemutatva a harmincas évek magyar falujának erkölcsi-politikai atmoszféráját. Goda Gábor ördögűzés című elbeszéléskötete sajátosan egyéni hangú, helyenként mulatságos színekben vibráló alkotás, amely híven reprezentálja Goda írásművészetét. Győry Dezső regénye, a Viharvirág az ünnepi könyvhéten ötödik kiadásban lát napvilágot. A könyv népszerűségének az a titka, hogy az 1848-49-es szabadság- harc hősi eseményeit a közvetlen, élményszerű átélés szubjektív — s a történelembírálat objektív nézőpontjából szemlélteti. Kolozsvári Grandpierre Emil Párbeszéd a sorssal című új regénye a közelmúltban aratott emlékezetes sikert. Kolozsvári Grandpierre Emil társadalmi életünk alapvető morális problémáit feszegeti. Komlós János nevét a Nép- szabadság hasábjairól ismeri az olvasóközönség, azt a címet pedig, amellyel ez a könyv megjelenik, ismerik már a televízió nézői is: Az érem harmadik oldala. Komlós kötete Vasvári Anna illusztrációival jelenik meg. Lengyel József Elévült tartozás című elbeszélésgyűjteményében régi élményeit, harcait s a személyi kultusz idején átélt fájdalmas emlékeit írja le, de sokat foglalkozik napjaink morális és közéleti kérdéseivel is. Péchy Blanka tavaly megjelent Regény című könyve érdekes színfoltja lesz az idei könyvhétnek is. Először jelenik meg könyvalakban Húsz óra. Sánta Ferenc riportkötete. Megjelenik Szabó István elbeszéléseinek gyűjteménye a Varázslat kertje. A kötet legjobb elbeszélései a régi és az új bonyolult küzdelmét ábrázolják, a család szőkébb keretei között. Érdekes témát dolgozott fel Szabó Magda Danaidák című regényében. Egy fiatal nő élettörténetét írja meg, aki mindig a mások boldogságának rendeli alá a maga életét. Színes, egzotikus világba vezeti el olvasóit Széchenyi Zsigmond vadásznaplója, a Nahar, amely India földjén lezajlott izgalmas vadászkalandokat elevenít meg. Öröm lesz forgatni az új Ter- sánszky-kötetet is, amely A céda és a szűz címmel jelenik meg. Az író legszebb kisregényei találhatók benne, közöttük a Viszontlátásra, drága, A vén kandúr, az illatos levélkék és a Kakuk Mard-változatok. Egy színműveket tartalmazó kötet is található az ünnepi könyvhét könyvei között: Német László társadalmi drámáinak két kötete, amely a Bod- nárné, a Villámfénynél, a Papucshős, a Cseresnyés, az Er- zsébet-nap, a Győzelem, a Mat- hiász-penzió, a Szörnyeteg, a Pusztuló magyarok és a Sámson című drámákat foglalja magában. Változatos és érdekes a klasszikus magyar irodalmi művek könyvheti sorozata is.