Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-09 / 107. szám

Somogyi Néplap ■ A T:■{ MSZMP MEGYÉI BI7GTTSAGA ES A MEGYÉI TANÁCS LjAtU A Öt év nem volt elég Egy végre nem hajtott bírósági ítéletről > i Ion fi o <1» 1/411-/7 i/j Tr n n o e A n -f SZERELIK AZ ÚJ AUTOMATÁT IGAZAT KELL ADNOM Kiss Pálné Kaposvár, Május 1. utca 61. szám alatti lakos­nak, amikor panaszát elmond­va így fakadt ki: — öt év nem volt elég ... De csak azért, mert nem akar­ták megérteni, milyen nehéz helyzetben vagyok ... Ezért kezelték ügyemet lélektelenül, csupán azzal törődve, min­denre legyen írás önigazolá­sul, hogy ha kell, akkor majd elmondhassák: amit lehetett, mi megtettük ... S még mielőtt valaki sú­lyosnak találná e szavakat, melyekkel Kissné a városi ta­nács lakáshivatalát illette, hozzátésszük: a panaszos na­gyon enyhén bírálta el a ta­nács néhány dolgozójának nemtörődömségét. Hiszen még ma is végrehajtásra vár az a jogerős bírói ítélet, amelyet 1959. szeptember 25-én hoztak meg! Ez a határozat így szólt: »Kiss Pál és felesége külön- váltan élnek... Az asszony férjének durva magatartása miatt hagyta el a közös, Ka­posvár, Kossuth Lajos utca 85. szám alatti lakásukat, s él kétéves gyermekével szü­leinek amúgy is szűk lakásá­ban ... Igaz, hogy a lakást a tanács a férjnek utalta ki, de ez nem döntő, mert eredeti­ötvenévi szolgálat után nyugalomba vonult a kaszópusztai öreg erdész (Tudósítónktól.) Bensőséges ünnepségen búcsúz­tatták a kaszópusztai erdészetben -oifíáiat után nyuga­lomba vonuló Pitonyák János er­dészt. Az idős, ősz hajú ember Ijtoljára vitte magával hűséges va­dászkutyáját és vadcsalogató kürt­jét a találkozóra. Szerény becslé­sek szerint az ötven év alatt leg­alább tízmillió facsemetét ültetett el. Több mint harminc esztendeig járta a kaszópusztai erdőt is, és kiváló Ismerője volt a háromszáz holdas dél-scmogyi ősláp gazdag állat- és növényvilágának. Hűsé­ges munkája jutalmául a közel­múltban kapta meg a Munka Ér­demrend bronz fokozatát. A búcsúztatón az erdőgazdaság dolgozói ajándékokkal kedvesked­tek mindannyiuk szeretett Pito­nyák bácsijának. leg az asszony munkahelye (Szövetkezetek Megyei Értéke­sítő Központja) alakította át irodából lakásnak... S mivel Kissné neveli a házasságból származó gyermeket, a csa­ládvédelmi és a gyermekvé­delmi törvény azt kívánja, hogy a lakást ő kapja ... Kö­telezi a bíróság a férjet, hogy a lakást tizenöt nap alatt ürítse ki, s adja át feleségé­nek ...« Mivel a határozatot nem hajtották végre, a járásbíró­ság 1959. november 18-án el­rendelte, hogy a férjet karha­talommal lakoltassák ki, s er­ről értesítette a lakáshivatalt is. AMI AZÓTA TÖRTÉNT, nem növeli a hivatal tekinté­lyét. Kiss Pál és felesége 1959 decemberében törvénye­sen elvált. Kiss később újból megnősült, de továbbra is az első feleségének megítélt la­kásban maradt, holott új há­zastársának volt lakása. Kiss Pál jelenleg harmadik felesé­gétől is külöváltan él, de a lakás háborítatlan tulajdono­sa a mai napig is ő. Miért? Kissné valahányszor a la­káshivatalhoz fordult, ezt a választ kapta: — Sajnos, a vá­ros lakásviszonyai olyan rosz- szak, hogy a kilakoltatást nem tudjuk végrehajtani... Szerezzen volt férjének albér­leti szobát, majd akkor... Szerzett, mégsem lakoltatták ki Kiss Pált. Volt férjének újabb házasságkötésekor meg közölték vele, hogy csak ak­kor hajtják végre a kilakol­tatásról szóló határozatot, ha most már házaspár részére szerez albérleti szobát. 1960- ban a Kaposvári Járási és Vá­rosi Ügyészség is beavatkozott az ügybe, s kérte a bírói íté­let végrehajtását. Hiába. 1962-ben Kissné a lakás ki­utalását, illetve átadását kérő — ki tudja, hányadik — leve­lére ezt a választ kapta a ta­nácstól: »Lakáskérelmét nyilvántar­tásba vettük ... Egyben kö­zöljük, hogy a Kossuth Lajos utca 85. szám alatti lakását a házasság felbontása után új­ból kiutalni nem kell, mivél a lakást újabb kiutalás nélkül is jogosan használhatja ...« De amikor azt kérte, hogy a lakást valóban használhassa is, ezt közölték vele: »A kila­koltatást nem tudjuk végre­hajtani, cserelakást kellene hozzá ... Szerezzen albérle­tet ...« MÁR EGY EGÉSZ HALOM VAN azokból a válaszokból, melyeket a tanácstól kapott. Így érkezett el az 1964. év. Kiss Pálné néhány hete új­ból kérte a lakáshivatalt, hogy hajtsák végre az 1959- ben hozott bírói ítéletet, s ad­ják át a neki és gyermekének törvényesen megjáró lakást. Erre a kérelemre még nem kapott választ. De biztosan nem marad el. Hiszen egyik másik tanácsi alkalmazott so­kat ad arra, hogy ha nem in­tézkedik is, de a dolgozók ké­relmei, levelei ne maradjanak válasz nélkül... Szalai László a Vas- és Fémipari vállalat íénycsöüzcmében. A csehszlovák munkások készítette géppel lényegesen nagyobb teljesítménvt le­het elérni, mint a hagyományos bakelitprésekkel. A 15 henge­res, hengerenként 200 atmoszféra erőt kifejtő automata 28 darab femes őfej et présel egy munkaművelettel. Képünkön: Laczó 1st- ván szereli a több mint négy méter magas gépet. Nyugodt, kellemes öregségben... Sötét ruhás öregek ülnek a székeken. Meghatottan hall­gatják dr. Berend Ernő me­gyei főorvos szavait. — Mindnyájan örülünk, hogy a mai nappal átadhatjuk ren­deltetésének az öregek nap­közi otthonát. Szeretnénk, ha valóban otthonukká válna ez az épület, ahol nyugodt, kelle­mes körülmények között tölt­hetik el életük hátralevő ré­szét. * * * Körülbelül háromnegyed éve vetődött fel a gondolat, hogy napköziotthont létesítenek az öregeknek Nagybajomban. Szovjet példára dr. Berend Er­nő javasolta, hogy rendezze­nek be egy épületet az öre­geknek, ahol meghitt, otthonos környezetben tölthetik el nap­jaikat. Azoknak, akiknek havi jövedelmük nem haladja meg a 400 forintot, adjanak ingye­nes ebédet is. A helyi tanács vezetői támo­gatták a javaslatot. Csak a jó­akarat azonban még nem ele­gendő egy ilyen intézmény életre hívásához. Jól tudták ezt a napközi községi, járási, me­gyei pártfogói, előre számoltak a gondokkal, nehézségekkel. Előbb alkalmas épületet kel­lett szerezni, majd miután ez sikerült, a lakót más lakásba kellett költöztetni, s némi át­alakítással négyhelyiségessé változtatni a lakást. Berende­zésről is kellett gondoskodni. S mindenekelőtt jelentős anya­gi erő biztosítása volt szüksé­ges a meginduláshoz és a nap­közi ez évi fenntartásához, mi­vel az állami költségvetés csak A Telstar-együttes próbáján Amikor a dzsesszmuzsika »szving«-hulláma 1945—46-ban hozzánk is eljutott, hihetetle­nül népszerű lett egy amerikai szám, az In the mood. A Ko­lumbusz, ahogy abban az idő­ben buzgó szövegíróink meg­magyarították. denn Miller nagyzenekara játszotta, majd elfelejtettük — pedig »világ­szám«. Üjabban a rádióban halljuk néha kisegyüttes-átdol­gozásban, és ezt játszotta nemrégen — tegyük hozzá ki­tűnően — a Kőolajipari Vál­lalat Telstar együttese is a kulturális szemle siófoki já­rási bemutatóján. Meglepett választékos, árnyalt előadás­módjuk. Kik ezek a fiatalok, és hogyan kovacsolódott össze az öttagú együttes? A siófoki móló tövében szin­te ráhajlik a tóra a vállalat csinos, otthonos klubhelyisége. Ide járnak munka után a fia­talok. Nemcsak a »kőolajo­sok.« Láttunk itt állami gaz­dasági szakmunkásokat, érett­ségi szalagos kislányt s más, községbeli KISZ-eseket is szép számmal. S itt akadtunk rá zenekarukra is, éppen próbál­tak. Ezalatt Szabó András KISZ-titkárral és Gaál Lajos­sal, a vezetőség tagjával be­szélgettünk. Elmondották, hogy az év eleje óta rendsze­res klubélet folyik ebben a helyiségben. Előadásokat hall­gatnak, vitatkoznak, táncol­nak, szórakoznak. Ám zene nélkül nem igazi a hangulat... Jó hallású, muzsikáló fiatalo­kat kerestek, s alig másfél hó­napja megalakították zeneka­rukat. Kisegyüttes a Telstar — többségében ritmushangsze­rekkel; tagjai elektromos gi­táron, zongorán, dobon, nagy­bőgőn játszanak. Van köztük szobafestő, lakatos, szerelő, könyvelő. Fenyő Tibor, az együttes ve­zetője most megtámasztja a nagybőgőt, s Szalai Imre, a sö­tét szemüveges gitáros le­akasztja nyakából hangszerét. Megismerkedünk. Elmondjuk, hogy tetszett a játékuk. Köny- nyedén, sok színnel és jó ér­zékkel muzsikálnak. Hogyan jutott idáig az együttes? — Magunk sem gondoltuk, hogy fog menni. Egy hónapja próbálunk rendszeresen, heti két alkalommal, de ez is ke­vés. Nagyok az igények, nagy az érdeklődés a klubban, és mi szeretnénk lépést tartani ezzel. — Hogyan hangszerelik a számaikat? — Sokat magnóról »veszünk le«. Zongoristánk lejegyzi a melódiát és az akkordokat, azután feldolgozzuk. Ebben igen lényeges a hallás, a rit­musérzék. .. Van egy Hurri- can nevű luxemburgi zenekar, ehhez hasonló összeállításban játszunk, Tőlük sok táncszá­mot átvettünk a rádióból mag­nóval. Próba közben a Telstar-együttes — Mit szeretnek játszani leginkább? — Azt, amit mások nem vagy kevésbé játszanak; ami jól megy a gitár vezetőhang­szerre, . és ami nem »fáradt« szám. .. A magyar táncdalok? Kevés jó akad köztük, nem egyet borzalmas szövege üt agyon. A két KISZ-vezetőtől hall­juk, hogy az együttes benevez a dunántúli tánczenekarok fesztiváljára, és melengetik a dzsesszklub megalakításának gondolatát is. Alapos elméleti ismeretek szükségesek ehhez, s ahhoz is, hogy majd egyszer levizsgáznak. Nagyok a kö­vetelmények. .. De hát mind­nyájan fiata­lok, tele ambí­cióval. S arra a kérdésre, hogy mi a to­vábbi tervük, a Balatonkiliti Gépállomás la­katosa meg a Balatonújhelyi Állami Gazda­ság motorsze­relője — akik munka után olyan finom érzékkel pen­getik a gitárt, a nagybőgőt — ezt felelték: — Tanulni... Ha komolyan gondolják ezt, még fogunk hallani róluk. yalüuger Endre jövőre számol vele. Az idén saját erejére kell támaszkod­nia a községnek. Tavaly 80 000 forintból felújították az épü­letet, az átalakításra 5000 fo­rintot költöttek. Az otthon évente 100 000 forintba kerül. A nagy terhek azonnal köny- nyebbé válnak, ha megosztják őket, több vállra nehezednek. Szívügyének tekintette a nap­közit Nemes János, a járási tanács szociálpolitikai előadó­ja, s hetente két-három alka­lommal is érdeklődött, hogy mit segíthet, mire van szük­ség, hogyan állnak a munkák­kal. Hasonlóképpen a járási, a megyei egészségügyi szervek is. A termelőszövetkezetek is felajánlották támogatásukat a napközinek, hisz ‘ a gondozot­tak 50 százaléka nyugdíjas tsz- tag. Évente 5000—5000 forint­tal járulnak hozzá az otthon fenntartásához, ezenkívül a Győzelem Termelőszövetkezet egy televíziót ajándékozott az öregeknek. Az összefogás azt eredmé­nyezte, hogy tökéletesen föl­szerelve, a villától, a szalvétá­tól, a székpárnától a csipkefüg­gönyig mindent előteremtettek az otthonba. Szerződést kötöt­tek a helyi kisvendéglővel, s 7,50-es egységáron onnan ho­zatják az ebédet. Eddig 32 öre­get vettek föl a napközibe, idő­vel szeretnék a létszámot 50— 60-ra emelni. Az öregek első napközijének híre elterjedt az egész megyé­ben. Jöttek érdeklődők más községekből is Nagybajomba; főként a gölleieket érdekelte a napközi, s elhatározták, hogy követik a példát. * * * A tanácselnök a község ün­nepének nevezte az otthon fel­avatásának napját. A sok küz- q delem gyümölcse, az otthonos, jól fölszerelt napközi az öre­gek rendelkezésére áll. A két gondozónő, Domjánné és Cso- bozné bevezette az idős nap­köziseket a megterített, virág­díszes asztalokhoz. A fáradt, öreg tekintetek végigsiklanak az asztalokon, a falakon. Tá­lalják a finom uzsonnát. Az első falatok azonban nehezen mennek le. Ám a torkok szo­rongása fölenged, a könnyek lassan utat találnak, s végig­szántják Fekete néni, Piszker néni, Márth György bácsi ar­cát. Itrubl Márta SOft OK Magyarázat Szülési szabadságon van a IV/a osztályfőnöke. A pajtá­sok időnként meglátogatják, beszámolnak az osztályban történtekről. A látogatóba érkező lurkók feltűnően csak a szépet meg jót mondják el a tanító néninek. Az egyik alkalommal Laci (ápolónő az édesanyja) is elmegy osz­tályfőnökéhez. Állandóan fontoskodik, megkérdi, hogy rendesen eszik-e az újszü­lött stb. A IV/a küldöttsé­gét a tanító néni férje kí­séri ki. Búcsúzáskor meg­kérdi Lacitól: — Mondd csak, kisfiam, miért hallgatjátok el, ki csintalankodott, ki felelt rosszul?! — De bácsi, kérem, most kímélni kell a tanító nénit — találja fel magát a kis negyedikes. Majd magyará­zatképpen hozzáteszi: — A tejtermelés miatt... , * * * — lg — i (! JSz előzékeny vendéglős Egy ír kocsmában a kö­vetkező szövegű táblát füg­gesztette ki a túlajdonos: »Kérem tisztelt vendégei­met, hogy vitáikat ne a székek, asztalok és üvegek segítségével intézzék el. Szükség esetére a söntés- ben gumibotok állnak ven­dégeim rendelkezésére.« Nylonköpenyt a teheneknek Hollandiában egy állator­vos nylonköpönyeget kreált — tehenek számára. A kö­peny véd tüskeszúrástól, ro­varcsípéstől. * * * Úszó mozi A cenzúra Argentínában is betiltotta Ingmar Berg­man Hallgatás című filmjé­nek forgatását. Erre a cég, amely a kópia tulajdonosa, hajót bérelt, s a nyílt ten­geren, a Rio Grande-delta területein kívüli vízen tart­ja ,a filmbemutatót. Termé­szetesen emelt belépődíja­kért. » * * A hét legjobb igazgatóvic­cét a római Calandrinóban olvastuk: Együtt lakik két hivatal­noklány. Reggel öltözködés közben ezt mondja az egyik: — Miért veszel föl fekete fehérneműt? — Tudod — mohdja a másik —, gyászban van az igazgatóm. Meghalt a fele­sége ... * * * A hét szerelmes vicce János és Juliska nemrégi­ben tértek vissza nászújuk­ról. — Nos, kicsi — kérdi a szerelmes férj —, mit gon­dolsz a házasságunkról? — Ö, te kedves — feleli a menyecske —, csodálato­san szépen élünk. Bárcsak így tartana, egészen a váló­perünkig ... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága ej; a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár, Latinka Sándor u. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat, Kaposvár. Latinka s u > Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünu meg. és oem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postah’v.atalokTV'1 és postáskézbesitőknél. Előfizetési dij egy nőnapra 12 ft index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents