Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-05 / 103. szám

h. Z- MS2MP, MEGYEI BI20TTSAGA ES A MEGVEI TANACS L£PJÄ Ml OKOZZA 0 LEVELEZŐ HALLGATOK HAGYARÁHYfi LEMORZSOLÓDáSAT? Somogybán több tízezer dol­gozó tanul, számuk évente emelkedik. A szakember-után­pótlás — különösen a mező- gazdaságban — mégis sok gondot okoz. A következő ti­zenöt évben több mint 20 000 mezőgazdasági szakembert kell képeznünk. Erre hivatott a szervezett szakmunkásképzés mellett a mezőgazdasági tech­nikum középfokú levelező ok­tatási hálózata; ma már egy híján minden járásban mű­ködnek kihelyezett osztályok. Aggasztó azonban, hogy a technikum mintegy hétszáz levelező hallgatójának 1962- ben 31 százaléka, 1963-ban 26 százaléka abbahagyta a tanu­lást. Ez a jelenség zömmel a kihelyezett induló első osztá­lyokban (45 százalék!) észlel­hető, s elsősorban a mezőgaz­dasági dolgozóknál. (161 le­morzsolódott első osztályos hallgató közül 110-en dolgoz­nak a mezőgazdaságban.) Egy-két jellemző ok Az első osztályba jelentke­zők többsége 30—45 éves; ke­vés a fiatal. A fölvételi vizs­gán — a matematikai és a he­lyesírási készség fölmérésekor — nem támasztanak szigorú követelményeket, s így a hall­gatók egy része igen hiányos előképzettséggel fog hozzá a. tanuláshoz. Nem egy hallgató az általános iskolai végbizo­nyítványt is inkább a nevelők jóindulatával szerezte meg, mini alapos tárgyi tudással. Mások megrettennek a kezde­ti nehézségektől, elvesztik ön­bizalmukat Hetente egyszer egész napos konzultáció van. A mezőgazdasági dolgozóknak (a hallgatók mintegy 70 száza­lékának) télen nem okoz gon­dot részt venni ezeken, nyá­ron azonban igen. Azoknak pe­dig, akik valamilyen vállalat­nál (nem a mezőgazdaságban) dolgoznak, vizsgáikkal együtt körülbelül negyven napra len­ne szükségük — a törvényes 31 napos szabadságukból — ah­hoz, hogy mindegyik konzul­táción részt vehessenek. Emiatt kevés idő jut elkészül­ni a vizsgákra. Kivételek a központi (kaposvári) osztályok, ezeknek hallgatói egyhetes vizs­ga-előkészítésen vesznek részt. A második-negyedik osztályok­ban ritka és általában indo­kolt (elköltözés, áthelyezés, ka­tonai szolgálat) a lemorzsoló­dás. Mik a tennivalók ? * S A mezőgazdasági techniku­mi hallgatók jelentős hányada nemrégen végezte el esti vagy levelező tagozaton az általá­nos iskola nyolcadik osztá­lyát. Nem szeretnénk általáno­sítani, de van még liberaliz­mus az osztályzásban, s ez nem használ a tovább tanuló hallgatóknak. Az oktatás szín­vonalának emelése és a szigo­rúbb osztályozás — legalább a középfokú oktatást előkészítő tárgyakban — segíthetne vala­melyest. Ezt szolgálhatná a fölvételi vizsgák megszigorí­tása és a több helyű tt (pl. Somogyváron) sikeresen alkal­mazott fölvételi előkészítő is. S helyes lenne, ha a járási ta­nácsok illetékes osztályai meg­szerveznék a korrepetálást leg­alább azok részére, akiknek módjukban áll a hét egy dél­utánján beutazni a járási székhelyre. Járási vezetőink derekas munkát végeztek az újonnan induló technikumi osztályok megszervezésében. Ám — a gazdasági vezetőkkel együtt — nagyobb figyelemmel kísér­hetnék a tanulmányi eredmé­nyek alakulását, különösen az első osztályokban. Gamáson például a 32 jelentkezőből 13-an, Hetesen és Mezőcsoko- nyán a 60-ból legutóbb már csak 17-en vizsgáztak. Mégis egyedül a Lábodi Állami Gaz­daság vezetői érdeklődtek a ki­helyezett osztályok eredmé­nyei felől. A járás leendő szakembe­reiről van szó! Járási és gaz­dasági vezetőink törődjenek azzal is. hogy a hallgatók ne csak jelentkezzenek és beirat­kozzanak a technikumba, ha­nem végezzék is el tanulmá­nyaikat. Itt hívjuk fel a figyelmet a párthatározat érvényű egysé­ges művelődési terv egyik fel­adatára: »A párttitkárok, a ta­nácsi és gazdasági vezetők évenként kétszer együttes ülé­sen tárgyalják meg a tovább­tanulók tanulmányi eredmé­nyeit, problémáit.« A közgazdasági technikumban a mezőgazdasági, ipari, keres­kedelmi, pénzügyi, kiegészítő­képesítő, vendéglátóipari leve­lező, valamint az esti általános és kereskedelmi tagozatokon több mint 1200 hallgató tanul. A valóságban azonban ennél jóval kevesebb a tagozatok hallgatósága. A múlt évben például a hallgatók 28 száza­léka abbahagyta a tanulást. (Többségük az első osztályok­ban.) Mi okozza ezt? A technikumba bárki jelent­kezhet, fölvételi vizsgát nem kell tennie. Sokan már az első beszámolóról elmaradnak. Tö­megével vannak olyanok, akik­ről az iskola vezetői nem. tud­nak; akik év közben vagy év végén »eltűnnek«, beszámolót vagy vizsgát halasztanak. Szándékukat — hogy folytat­ják-e tanulmányaikat vagy sem — nem kötelesek bejelen­teni az iskolának, ellenben az év vége után hat hónapon át még jogukban áll vizsgára je­lentkezni. Jellemző tény: az iskola igazgatójának szekré­nyében több mint 1500 gazdát­lan leckekönyv porosodik, amelyeket tulajdonosuk »ott felejtett«... Vállalataink ösztönzik dol­gozóikat, hogy minél többen érettségizzenek, szerezzenek szakképesítést. Ez helyes. De az a körülmény, hogy a beis­kolázás korlátlanul, kötöttsé­gek nélkül történik, látszat­eredményekre vezet, ráadásul némelyek visszaélhetnek az­zal, ha a vállalatok személy­ügyi előadói nem ellenőrzik fo­lyamatosan a hallgatók beszá­molólapját. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya a múlt évben meghatározta, hogy mindössze négy első osztályt indíthatnak. Előreláthatólag az idén sem lesz több. Ha a minisztérium kötelezővé tenné a heti egy konzultáción való részvételt, s a rendelet megszorítaná a föl­vételt (tájékozódó jellegű be­szélgetéssel vagy vizsgával), akkor lehet, hogy valamivel kevesebben, de jobb föltéte­lekkel, hamarabb (nem hat-hét év alatt például) és eredmé­nyesebben végezhetnék el a technikumot. Wallinger Endre Csökkent a leltárhiány (Tudósítónktól.) A balatonboglári földműves­szövetkezet igazgatósága és felügyelő bizottsága nagy gon­dot fordít a vagyonvédelemre. A szövetkezet könyvelése ál­landóan napra kész állapot­ban van, így a leltározások után azonnal sor kerülhet az elszámolásokra is. Az első negyedévben már lényegesen csökkent a hiányok összege a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A múlt év első három hónapjában 31 leltárt vettek föl, ekkor a hiány ösz- szege 4525 forintra rúgott. Az idén ugyancsak 31 helyen leltároztak, de a hiány össze­ge már csak 1802 forint volt. A kiskereskedelmi boltok­ban és a felvásárlóknál egy fillér hiányt sem találtak, az 1802 forint a vendéglátóipart terheli. „Bikaviadal" Szentmihályhegyen (Tudósítónktól.) Nem mindennapi esemény tör­tént a közelmúltban az Ortilos községhez tartozó Szentmihályhe­gyen. Gerencsér István szentmi- hályhegyi lakos bikája íelbőszült az istállóban, s a megvadult állat megtaposta gazdáját. Gerencsért súlyos belső sérülésekkel a nagy- kanizsai kórházba szállították. A megvadult bika a »viadal" után kiszabadult az istállóból, s csak Murakeresztür határában bírták megfékezni, de ott is csak úgy, hogy az egyik vadász agyonlőtte. A tárgyalóteremből Háláit okozó veszélyeztetés miatt... Alacsony, huszonkét éves fiatalember az elsőrendű vád­lott. Lehajtott fejjel, sápadtan figyeli a tanácsvezető bírót, amint feláll, hogy kihirdesse az ítéletet. Dr. Szabó Sándor, a Kapos­vári Járásbíróság közlekedési tanácsának elnöke: — A Népköztársaság nevé­ben! Ifj. Horváth István vád­lottat halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt, mert ittasan, jogosítvány nél­kül, a sebességkorlátozást megszegve motoroztak, s ha­lálra gázolták Sári Ferenc né bogiári lakost, háromévi sza­badságvesztésre és a közügyek gyakorlásától öt évre való el­tiltásra ítéljük... A másod­rendű, fiatalkorú vádlottat, N. E.-t 1200 forintra bünteti a bíróság ... * * * A bíróság Sári Ferenc Bala- tonboglár. Zrínyi utcai lakost szólítja. A 38 éves férfi bal­lonkabátjának hajtókáján fe­kete szalag. — Mondja el, mi történt 1963. február 23-án este. — Nővéremhez indultunk látogatóba feleségemmel. Az úttest jobb oldalán mentünk, szorosan a padka mellett... Feleségem haladt a bal olda­lamon. Nem vettük észre, hogy jármű közeledik ... Egy­szer csak érzem, hogy valami óriási erő kitépi feleségem karját az enyémből. Az asz- szony hat-hét métert repült Látom, hogy egy motor buk­dácsol az út egyik oldaláról a másikra, majd felborul. Sír, torkát elszorítja a visz- szaemlékezés fájdalma. — Rohanok a feleségem­hez ... Vérzik ... Segítségért kiabálok... Egy kocsi áll meg mellettünk, benne or­vos... Megvizsgálja. Odaérke­zik a községi orvos is, később a mentők... Hiába ... Meg­halt anélkül, hogy magához tért volna ... Dr. Zavilla Norbert igaz­ságügyi orvosszakértő: — Sári Ferencné halálát ko­ponyaalapi törés, agysérülés, -bénulás okozta ... Még aj azonnali műtéti beavatkozás sem menthette volna meg az életnek... •* * * Ifj. Horváth István: — 1963, február 23-án dél­után találkoztunk. N. E. azt mondta, hogy lekéste a buszt, s nem tudott elmenni Len­gyeltótiba, ahol találkozni akart a mozinál egy nőisme­rősévél. Mondtam, hogy majd elkérjük Fila Ernő mérnök­től a Szőlészeti Állami Gazda­ság motorját, s majd átvi­szem ... — És megkapták? Nem tett a mérnök ellenvetést? — Nem, csak azt mondta, nem lesz elég a benzin ... De amikor közöltem, hogy ve­szünk, odaadta a forgalmi en­gedélyt és a slusszkulcsot. Horváth a Szőlészeti Állami Gazdaság szerelőműhelyének dolgozója volt. Már többször figyelmeztették, amiért az ál­tala megjavított motorokkal kiment a közútra. (Furcsa, hogy Fila mérnök, akihez a szerelőműhely tartozott, nem tudta, hogy Horváthnak nincs jogosítványa. Még furcsább, hogy a neki használatra adott járművet mint sajátját köl­csönadta.) — Mit ittak útközben? — Bogláron egy korsó sört, és egy üveg sört fejenként... Szöllősgyörökön egy-egy deci kevertet... Lengyeltótiban két-két deci forralt bort, majd fél-fél deci konyakot... — Hogyan történt a bal­eset? — Felváltva vezettünk. Bog­lár előtt én vettem át a motor vezetését — mondja Horváth. — Kilencven-száz kilométeres sebességgel haladtam. Boglá­ron leoltottam a fényszórót, s amikor fölnéztem, két embert láttam magam előtt. Elrántot­tam a kormányt, fékeztem... 'Elestünk, én is megsérültem. Hallottam egy férfi segély­kiáltását. Odamentem... Ott feküdt az asszony a földön. »Üssön agyon, mert részeg vagyok« — mondtam a síró, kiabáló embernek... * * * Dr. Dicső József ügyész vádbeszédéből: — Ittasan, jogosítvány nél­kül, nagy sebességgel motoroz­tak. A Vádlott nős, de felesé­gétől különváltan él. Azzal védekezik, azért ivott... Ez azonban nem mentség ... A megbilincselt vádlottat elvezetik. Rokonai ott állnak a folyosón, s könnyes szemmel néznek a távolodó fiú után. Sári Ferenc hazaindul. Vár­ja otthon tizenhat éves kislá­nya, aki két ember felelőtlen­ségéből, könnyelműségéből jutott félárvaságra. Sz. L. Rudnay Gyula festőművész nevét vette föl a tahi gimnázium és a Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola (Tudósítónktól.) Fennállásának tizedik év­fordulóját ünnepelte május |fp§ Megindult a kompjárat Szántód és Tihany között. A nyáron még egy hasonló pót fognak üzembe helyezni. kom­1-én a tahi gimnázium és a Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola. A két közép­iskola Rudnay Gyula festő­művész nevét vette föl. A névadó ünnepségen ezer­nél többen vettek részt. Az iskolák fejlődéséről, eredmé­nyeiről, Rudnay Gyula életé­ről, munkásságáról Szabó Ká­roly, a járási tanács vb-elnök- helyettese számolt be. A középiskolák legjobb pe­dagógusait és tanulóit a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya és a gimnázium meg­jutalmazta. Köszöntötte a kö­zépiskolákat a járási KISZ- bizottság, a pedagógus-szak­szervezet, a szülői munkakö­zösség és az általános iskola. Az iskola zászlajára emlék­szalagot kötöttek. A Rudnay Gyula műveiből és az iskola szakköreinek munkáiból rendezett kiállí­tást több százan tekintették meg május 1-én. Este 8 órakor a zsúfolásig megtelt Zichy Mihály Műve­lődési Házban kultúrműsorral szórakoztatták a jelenlevőket a tabi középiskolások. Az ün­nepségen részt vett a tabi születésű Takáts Gyula József Attila-díjas költő, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazga­tója is. Mérges történet Arcképes igazolványt cse­rél az egyik olasz rendőrka­pitányságon egy atyafi. — Ejnye, jóember — dör- mög a rendőr, amikor kezé­be veszi a régi igazolványt —, hát magának négy felesé­ge van? — Csak volt, biztos úr, csak volt — válaszolja az Üreg. — No és mi lett velük? — Hát, kérem, az első asz- szonyom gombamérgezésben halt meg... — Aztán mi baja volt a másiknak? Megvakarja a fejét az öreg: — Bizony ő is mérges gom­bát evett, aztán... Felcsattan a rendőr: — De a harmadik, az nem gomba áldozata lett, a nem­jóját?! — Szó, ami szó, bizony gombától halt meg ö is ... — No, most már elég! Ha a negyedikre is azt mondja nekem, hogy gombamérge­zést kapott, akkor én magát abban a pillanatban letar­tóztatom! Az atyafi bölcsen moso­lyog, törölgeti a bajuszát. — Nem, szegénykém kopo­nyaalapi törés áldozata lett... Megkönnyebbül a rendőr egy kissé, aztán megkérdezi: — Aztán hogyan történt a baleset? — Nem akarta megenni a gombát!... — pgy — BaRit Kép szöveg nélkül Valamennyi vendég cipő­jét kitisztítja a vőfély a Za­dar környéki (Jugoszlávia) falvakban rendezett esküvő­kön. A régi népszokás meg­kívánja, hogy a vendégek nagy összeggel jutalmazzák a vőfély buzgólkodásál. A pénzt az ifjú pár kapja. * * * — A munkája — mondja az igazgató az új titkárnő­nek — semmiben sem fog eltérni attól a munkától, me­lyet előző munkahelyén vég­zett ... — Rendben van — mond­ja az új titkárnő beletörőd­ve. — Adjon egy csókot, és kezdhetjük. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. a. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadd: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg. és nem adunk vlssxa. I erjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítől.nél. Előfizetési díj egy nőnapra 12 Ft. index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents