Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-30 / 125. szám

Szombat, 1964. május 30. 9 SOMOGYI NÉPLAP Okvetlenül föl kell építeni a nagyatádi raktárakat Csak így tudják tárolni a járás gabonáját Két 150 vagonos, korszerűen gépesített raktárát készít az Állami Építőipari Vállalat a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat részére Nagyatádon. Az alapozást tavaly szeptem­berben kezdték meg, az átadás határideje június 30-a. Ahogy azonban a jelek mutatják, a raktáraknak idejében való át­adására nem kerül sor. Pedig égetően szükség lenne rájuk. A járásban mindössze 270 vagonnyi raktárterület van. A vállalatnak legkevesebb 650 vagon kenyér- és takarmány- gabonát kell átvennie a termelőszövetkezetektől az aratás- cséplés időszakában. Ehhez jón még 100—150 vagon termény az állami gazdaságtól. A vállalat nagyatádi kirendeltsége, érezve a nagy gondot, felelősséget, idejében igyekezett felku­tatni mindazokat a helyeket, ahol gabonát lehetne tárolni. A gépállomáson — ha addig nem kezdenek hozzá a gépszín átalakításához — 70 vagon terményt helyezhetnek el. Tíz- vagonnyi fér be az általános iskola tornatermébe, ugyancsak ennyi az erdészet kultúrtermébe. Tavaly óta húzódik a vi­tájuk a keltetőállomással. Kihasználatlanul áll az épület, csupán a gépek vannak benne, ezeknek egy helyre rakását, elkerítését vállalta a kirendeltség A felszabaduló helyisé­gekbe 20 vagon gabona férne be. A tsz-ekkel 72 vagon táro­lására kötöttek szerződést. Ha mindez valóra válik, akkor a sajáttal együtt 450 vagon termény tárolása biztosítva van. De mintegy 300 vagon gabonának még így sincs helye! A két vállalat már többször tárgyait egymással. Az el­mondottak bizonyítják, hogy szinte nélkülözhetetlen a két új raktár. Az egyik épület előreláthatólag a hónap végére tető alá kerül. Ez azt jelenti, hogy itt, ha nem is 150 vagon, de bizonyos mennyiségű gabonát el tudnak helyezni. Legutóbb abban állapodtak meg, hogy a másik raktárai is legalább a cséplés második felére tető alá helyezik, hogy az is alkal­mas legyen tárolásra. A gépesítést pedig elhalasztják a jövő évre. Szükségmegoldás ez, kivált, ha figyelembe vesszük, hogy az összes gépi berendezés megérkezett, s a raktárakból foglal el helyet. Ez a veszteség azonban korántsem akkora, mint amekkora előnyt jelent, ha a két raktár fölött tető lesz. A Molnár László vezette brigád igyekszik a kívánalma­kat teljesíteni. Kövessenek is el mindent, hogy a raktárak valóban tárolóhelyek legyenek a betakárítás idejére! V. M. Sürgős segítséget! Fűkasza-köszörülő kerestetik Jelzések érkeztek hozzánk arról, hogy hiánycikk a fű­kasza-köszörülőkő. Mindösz- sze 70—80 forintos dologról van szó. Hát ez is valami? — gondolná az ember. Ezért is érdemes a telefo­nálásért, az ide-oda utazga­tásért költséget fizetnie egy termelőszövetkezetnek? Igen, érdemes, mprt ennek a kis mindennapi eszköznek a hiánya kellemetlen követ­kezményekkel járhat. Javában folyik a pillangó­sok első kaszálása. Minden nap késedelem veszteséget okoz. Mégis jó néhány szö­vetkezetben le kell állni a betakarítással, mert életle­nek a fűkaszák. Érdeklődtünk az AGRO- KER-nél. Tavaly a megye egyetlen köszörűt sem ka­pott. A fogatos és a gépi fűkaszák is használódtak, várható volt, hogy ez évben az igény fokozódik. Az ész­szerűség azt kívánta volna, hogy felkészüljenek erre. Ez sajnos elmaradt. Ebben az évben a fővárosi Kisgép-ér­tékesítő Vállalat Somogynak mindössze két darab kö­szörűt adott! S legföljebb még tíz darabra számítanak. Igen kevés ez! Sürgős és nagyon haté­kony segítségre van szük­ség, hogy gazdaságaink mi­előbb áthidalják ezt a ne­hézséget. Tegyenek meg mindent az illetékesek, a fölöttes hatóságok ennek a nem nagy értékű, de annál nélkülözhetetlenebb árucikk­nek mielőbbi beszerzéséért! KLUBKŐNYVTÁR KETHELYEN A HUNYADY GRÓFOK EGYKORI KASTÉLYA ott, Kéthely központjában nem valami felemelő látvány. El­öregedett, megrokkant az épü­let. Arra azért alkalmas, hogy épségben maradt helyiségei­ben otthon legyen a pártklub, a termelőszövetkezet irodája, a falu fiatalságának klubja. A közelmúlt napokig itt »-lakott-« a községi népkönyvtár is. Most azonban a kastély szom­szédságában levő művelődési ház toldalékszámyában kapott helyet. Még frissek a falak, a vadonatúj berendezés valóság­gal ragyog. A színes borítóla­pé olvasóasztalok körül maku­látlanok a fotelok, a kárpito­zott székek. Vasárnap avatták fel az ünnepi könyvhét író-olvasó találkozóval összekötött meg­nyitóján a község új létesítmé­nyét, a szabadpolcos klub­könyvtárat. Csaknem négy­százan szorongtak a művelő­dési ház színháztermében ezen az ünnepen. Az érdeklődés az új könytár birtokbavételén kívül szólt a könyvhét íróven­dégének, Mátyás Ferenc József Attila-díjas költőnek is. KETTŐS ÜNNEP VOLT ez a vasárnap Kéthelyen. Nem­csak azért, mert a kulturális javak gyarapításának új ál­lomása kezdődhetett a klub­könyvtár megnyitásával, ha­nem azért is, mert sokkal ha­marabb sikerült befejezni a községi tanácsnak a művelő­dési ház könyvtári szárnyának bővítését, mint tervezték. A kastély parányi könyv­tári szobácskája évek óta méltatlannak bizo­nyult arra, hogy könyvtár legyen. Tavaly júniusban ha­tározták el a község vezetői, hogy könyvtárhelyiséggel, klub­teremmel és öltözővel bővítik a művelődési házat. A község­fejlesztési alapból adott 80 000 forinttal indult, az építkezés, ehhez járult tízezer forint ér­tékű bontási anyag, a megye 100 000 forintja és a 12 000 fo­rint értékű társadalmi munka. Az elhatározást már augusz­tusban követhették a tettek. A járási tanács építési és közlekedési csoportjának ve­zetője, Kovács Ferenc társa­dalmi munkában készítette el a bővítés terveit. Saját építő­brigádjuk látott munkához augusztusban. Segített a ter­melőszövetkezet ácsbrigádja, majd a járási tanács parkettá­zó brigádja. Azt tervezték, hogy 1964. augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén avat­ják fel a könyvtárat. Áprlis elején jártak itt megyei és járási elvtársak. — Nem ké­szülhetne el hamarabb a me­gye első klubkönyvtára? — kérdezték. — Mert ha igen, az ünnepi könyvhét kitűnő alka­lom lenne a megnyitására, avatására. — Megpróbálhatjuk, talán sikerül! És sikerült. A gondokkal való vereke­dés, minden igyekezet fára­dalma visszatérült a befeje­zett munka örömében vasár­nap. Igaz, még rendezetlen a városoknak is díszére váló korszerű könyvtár környéke. A meszes gödör tanúsítja a friss festékszagok mellett, hogy nemrég még itt tanyáz­tak az építők. Nem volt idő az eltakarításra. De erre is sor kerül hamarosan. Méghozzá nem is akárhogyan. A mara­dék anyagból rövidesen tata­rozzák a kastélyt. Nemcsak azért, hogy a rendezetlen kör­nyezet ne rontsa a falu köz­pontjában álló művelődési ház képét. Azért is, hogy kulturált, szép otthona legyen a terme­lőszövetkezet központjának, a pártklübnak, a rendőrpihenő­nek. Talán nem is sokára sor kerülhet a parkosításra is. A művelődési ház és a kastély mellett ott a sportpálya. Kö­zöttük fásításra, virágosításra alkalmas térség terül el, je­lenleg még gaz veri föl. ÍME, FELAVATTAK a kor­szerű, impozáns könyvtárat. Berendezésének egy része a Megyei Könyvtár ajándéka. A könyvtáros, Németh Istvánná őszinte örömére már otthono­san mozognak itt is az olva­sók. Ha új ruhát ölt az ódon kastély, és süvölvény fák, vi­rágok kerülnek a művelődési házat ölelő térség földjébe, ak­kor lesz igazán kulturális <— külső képen is kulturált — központja Kéthelynek az új szárnnyal gyarapodott műve­lődési ház. A kéthelyiek tud­ják ezt, és bizonyos, hogy nem ejtik ölbe addig a kezüket, amíg be nem fejezték szép munkájukat. L. I. Művelődési otthon épül Büssühen A lakosság a múlt • évivel együtt 48 000 fo­rint értékű tár­sadalmi munkát végez az építke­zésnél. A tervek szerint augusz­tus 20-án adják át rendeltetésé­nek az új műve­lődési otthont. / ■ >• f f r" Mérlegen a megye első negyedévi exporttermelése Több árut szállítottunk külföldre, mint tavaly A második negyedév máso- sodik harmadában járunk. Minden üzem értékelte már az első negyedév munkáját; pontos adatok jelzik, hogy mennyit termeltek az év első három hónapjában. Hasonlít­suk össze az exporttermelés idei mutatóit a múlt év első negyedének eredményeivel. Ugrásszerű fejlődés ta­pasztalható a Baromfifeldol­gozó Vállalatnál. 1963 első negyedében 28 vagon barom­fit, ez év első három hónapjá­ban 30 vagon baromfit szállí­tottak külföldre. Tavaly 5 472 000 darab, az idén pedig 10 037 000 darab tojást expor­táltak az említett időszak­ban. Még szembetűnőbb a ter­melés növekedése, ha tudjuk, hogy tavaly egész évben 103 vagon tojást exportáltak, az idén pedig a napokban küld­ték el a 132; vagont. Mindez a felvásárlás javulásának és a termelőszövetkezetek fokozódó árutermelésének köszönhető. A TRANSZVILL-nál is nagy eltérést mutatnak a szá­mok az idei év javára. Tavaly az első negyedévben 321 000 forint, az idén pedig 3 836 000 forint értékű árut exportáltak. Itt azonban nem adnak hű képet a számok, ugyanis a múlt évben is annyit kellett volna külföldnek szállí­tani, mint az idén. Az árucik­keket el is készítették, ki­számlázásuk azonban nem tör­tént meg, addig nem számí­tanak készárunak. Így a má­sodik negyedévre könyvelték az exportáruk egy részéi ezért emelkedtek tavaly az április— májú?—júniusi exportszámok 5 165 000 forintra. Így már reá­lisabbak az adatok. De még így is beszélhetünk fejlődés­ről, hiszen csaknem egymillió forinttal emelkedett export- termelésük értéke az idei első negyedévben. A cukorgyárnál nagyon torz a kép: tavaly tízszer annyi volt az exportjuk, mint az idén. A gyár sajátos helyzet­ben van, ugyanis nincs ex­portterve. A Magyar Cukor­ipari Központ kapja külföld­ről a rendeléseket, és ő osztja el a gyárak között. Az idén kevés exportrendelést kapott a Kaposvári Cukorgyár, tudni­illik a raktárhiánnyal küszkö­dő gyáraktól szállították el a cukrot nagyobb mennyiség­ben. A Kaposvári Ruhaüzem árukivitele megnövekedett. A múlt évben 565 000 forint ér­tékű terméket exportáltak, az idén pedig I 228 000 forintot érő árut szállítottak külföldre: 2590 darab kis kamaszöltönyt és 1012 szólónadrágot. A kivi­tel megnövekedését előmozdí­totta, hogy először exportáltak szóló gyermekruhákat na­gyobb mennyiségben. A Szíjgyártó Ktsz tavaly 3095 darab, az idén 3140 darab labrát szállított külföldre az első negyedévben. 1963-ban hatféle labdát gyártottak ki­vitelre, ebben az évben csak négyfélét: röp-, férfi kézi-, kosár, és meccslabdát. Tavaly 1052 meccslabdát készítettek, az idén csak százat. Röplabdá­ból a múlt évben csak 518. da­rabot, az idén . viszont 1538-at gyártottak. A ktsz megrende­lésre dolgozik, a labdafajták darabszáma állandóan válto­zik, az össztermelés mégis emelkedést mutat. A Kefeanyag-kikészítő Vál­lalat 1963 első negyedében 129 mázsa előkészített alapanya­got exportált 2 000 609 forint, az idén 127 mázsát 2 000 581 forint értékben. A Csurgói Napsugár Ktsz háromszorosára növelte ex­porttervét az idei első negyed­évben. 170 000 forinttal lema- maradtak a TRANSZ VILL- hoz hasonló okokból: az árut el­készítették ugyan, de mivel március 31-ig nem végezték el a kiszámlázást, így nem szállíthatták le. Tehát reális volt a tavalyinak háromszo­rosára emelni az exporttervet, mert teljesíteni is tudja a ktsz. Változatos képet mutat te­hát megyénk exporttermelése. A Baromfifeldolgozó Vállalat, a Kaposvári Ruhaüzem és a Csurgói Napsugár Ktsz nagyon szép eredményeket ért el. Több vállalat tartja a múlt évi szintet. Számottevő vissza­esés csak a cukorgyárnál van, de ez nem a termelésen, ha­nem az áruelosztáson múlt. Az összkép a megye export­jának emelkedését mutatja, és ez örvendetes. Némelyik vállalatnak és ktsz-nek még a kiszámlázásra kell nagyobb gondot fordítani, hogy híven tükrözzék a termelést. S. Nagy Gabriella Új gyermekruhamodelleket készít a Kaposvári a uhaíizem A Kaposvári Ruhaüzem már elkezdte a téli cikkek gyártá­sát. A laboratóriumban most készülnek az új modellek mintadarabjai. Van köztük egy nagyon szép, színes bal­lonból készült gyermekkabát és vállas nadrág. Új műanyag­gal, polivelurral bélelik eze­ket a ruhákat. Egy másik mintadarab: szintén ballonból készült, vatelinnal bélelt ka­pucnis kabát. A modell »test­vére« nagy sikert aratott a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron. Az 1—4 éves gyerekek számára bébioveralt terveztek, a ballont polivelur és kínai flanellbéléssel is készítik. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat segédmunkásokat, kőműveseket vesz föl kaposvári, siófoki, marcali és más munkahelyeire a megyében Jelentkezés az illetékes járási székhelyeken a tanácsoknál; a vállalat központjában, Kaposvár, Május 1. utca 57. szám: a siófoki fő-építésvezetőségen, Siófok, Fő utca 200. és az építkezéseken. <81868) AZ ELSŐ MEGHÍVÁS — Bálintnét keresi? Roko­na? — Nem. — Ügy beszéljen ám vele, hogy az nagy politikus!... Arra rakják a krumplit, ni!... A vasúti sínen túl asszo­nyok tűnnek fel. Újra eszem­be jutott, amit a megyei asszonytanácskozáson hallot­tam: »Nagy hiba, hogy sok helyen még kihagyják az asszonyokat a vezetésből... Pedig nagy szükség lenne rá­juk. Somogyszobon nem hív­ták meg a vezetőségi ülések­re a szövetkezet nőbizottsá­gának elnökét, a Juli nénit...« — így .van ez? Bálint Ferencné — a Juli néni — barnára sült arccal, karját' keresztbe fonva áll előttem. Tétovázik. — Hát aranyoskám, így volt... De most mit írt föl? Nehogy aztán nekem kelle­metlenségem legyen belőle... — Ebből? Ebből igazán nem lehet. Megnyugszik, feloldódik. — Nem lesz késői ez a bur- gonyaültetés? — Ügyan... _Méltatlankod- va néz rám. —"Mi már régen elvetettük a krumplit. Most már kapálni kellene. Ez bí­borföld volt. És most az első, hogy ezt elrakjuk. Szép számmal serényked­nek a táblán. De Juli néni nincs megelégedve. Ma csak harmincán vannak kint, pe­dig általában ötvenen-hatva- nan szoktak lenni. Igen, szorgalmas ez a szobi asz- szonynép... Az ő érdekeiket képviseli mint a nőbizottság elnöke. Ha valami problémát hall az asszonyok között, nem restell a vezetőséghez fordul­ni. Meg is hallgatják. — Én bizony nem engedek. Elvégre minket, asszonyokéi is érdekel minden, itt fárado­zunk, itt keressük a kenye­rünket. S ha már egyszer megválasztottak erre a tiszt­ségre, akkar kötelességem is a mi dolgainkat intézni. Talán ezért mondták . róla, hogy nagy politikus? Mind­egy! Igaza van! És igazuk van mindazoknak, akik tiltakoz­nak a maradi szemlélet ellen: »Az asszonynép végezze a dolgát, ne üsse bele az orrát mindenbe, maradjon a főző­kanál mellett...« Juli nénit még nem hívták meg vezetőségi ülésre. S az asszonyokat egyetlen nő sem képviseli a vezetésben. Ter­mészetes, hát hogy jogosan méltatlankodott, és nemcsak ő, hanem a többiek is. Azok, akik ekkora szorgalommal dolgoznak, megérdemlik, hogy ilyen értelemben is tö­rődjenek velük. Hiszen nekik is vannak, jó gondolataik, vé­leményük, minden bizonnyal lennének megszívlelendő ész­revételeik, javaslataik. Nem szabadna figyelmen kívül hagyni őket. Juli néni az előbb azt mondta: nem hívták meg. .. De ezután... — Tegnap délután szólt az elnök, hogy ma este vezetősé­gi ülés lesz, menjek el. Föl­tétlenül. Estére ott leszek... Mielőtt elbúcsúzunk, hozzá­teszi: — Tudja, inkább azt írja meg, hogy ezután mindig hív­janak meg, hogy ott lehes­sek. .. Mesírtam. Vörös Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents