Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-27 / 122. szám

Somogyi Néplap ;#>Ä- Zi.V.M S2MP' MEÓVEI fl-'UOTTS ÁG A !ES A: M EGYEÍ TAN ÁCS 4-ÁPU A IP „Látni sem akarom a szüléimét" SZÉPÜLNEK A PESTI UTCÁK Dexter Masters riportregénye: BALESET A két fiatalkorú vádlott kö­zül Cs. Aranka személye az érdekesebb. Néhány napja töl­tötte be 17. életévét. Csinos, bájos arcú lány. Közönyösen ül a bíróság folyosóján, s ugyanígy fogadja, amikor a bí­ró kihirdeti az ítéletet: — A bíróság B. József és Cs. Aranka fiatalkorú vádlot­tat kétrendbeli lopás miatt három-három hónapi szabad­ságvesztésre ítéli, a büntetés végrehajtását azonban három­évi próbaidőre felfüggeszti. Sem megkönnyebülést, sem örömet nem látni a leány ar­cán. A bíró még megjegyzi: — Hazamész Szegedre ... Egyelőre az ifjúsági nevelőott­honba kerülsz... Viselkedj rendesen, s hamarosan vissza­mehetsz szüléidhez, testvéreid­hez . A közönyös arc hirtelen el­változik. Szenvedélyes harag villan föl a lány szemében: — Nem akarok Szegedre menni... Látni sem akarom szüléimét... Gyűlölöm őket. Anyám tett tönkre ... XJgyis végzek magammal... Megdöbbentő szavak ezek egy 17 éves leánytól. Milyen élete lehetett eddig, hogy így beszél szüleiről? Még kisgyerek volt, amikor szülei elváltak. Hárman vol­A tabi járás termelőszövet­kezeteiben évről évre nagyobb területen javítják a talajt mélyforgatással, és kötik meg a leszivárgó nedvességet tő­séggel. Sok pénzbe kerül ez. A legnagyobb összeggel az állam segíti a talajjavító munkákat, így a szövetkeze­teknek nem jelentenek szá­mottevő kiadást. A befekte­tés később kamatostul megté­rül, több termést takaríthat­nak be a javított területek­ről, mint eddig. A lápi földet Bon nyáról szállítja a Tabon székelő víz­gazdálkodási társulat a tsz- eknek, most például a török- koppányiaknak. Mintegy száz holdon akarnak talajjavítást végezni, ám Bonnyáról na­gyon lassan és igen csekély rakománnyal érkeznek a tár­sulat vontatói. Igaz, óvato­san, figyelmesen kell közle­kedni, de az már mégiscsak furcsa, hogy némelyik gép nem halad gyorsabban egy lo- 'vas kocsinál! Legutóbb egy tájéx-tekezle- ten arról számolt be Matesz Pál törökkoppányi agronó- nrus, hogy ha így mennek to­vábbra is a gépek, akkor nem kerül a földbe idejében a tő­zeg. A gépek lassan haladnak, és a pótkocsikat sem rakják tak testvérek, mindhármukat állami gondozásba adták. Any­juk később újból férjhez ment. A kislányt kivették az inté­zetből. Az anya és a nevelő­apa azt állítja, hogy nem bír­tak a leánnyal, gyakran el- csavargott otthonról. Ahelyett, hogy nevelték volna, a köny- nyebbik megoldást választot­ták.: ismét állami gondozásba adták. Fótra került, ott végez­te el az általános iskolát. Szü­lei ekkor ismét magukhoz vet­ték. De megint csak »nem bírtak vele«, s mert — szülei szerint — rossz hatással volt közben született két testvéré­re, ismét állami . gondozásba került. A szegedi Ifjú Gárda Otthon lakója lett. Itt rriegis- merkedett B. Józseffel, s el­határozták, hogy megszöknek, így is tettek. Budapest... Bala­ton ... Betörés. Bíróság. Cs. Arankát orvosok is meg­vizsgálták,'mert »-aggódó« szü­lei szerint talán elmeállapotá­val van valami baj. Fogyaté­kos elváltozást nem találtak, azt azonban megállapították, hogy a kislánynál kóros lelki elváltozás történt, ez tette fá- sulttá, kedvetlenné. Mert nem kapott szeretetet gyermekkorá­ban ... Szalai László meg teljesein. A somogydö- röcskei, a somogyacsai meg a kárai tsz-vezetők is szóvá tet­ték ezt a lassúságot. A szállí­tásokat zömmel UE—28-as és nagy teljesítményű D—4—K traktorok végzik. Nem lehet­ne két pótkocsit is utánuk akasztani? Elbírnák. De — ezt mondják a koppámyiak — a vontatósok órabérért dol­goznak, és nekik az a fontos, hogy minél tovább tartson a szállítás. Eszerint tehát a ra­komány súlya mellékes? Törökkoppánybaai a borsó és az őszi árpa betakarítása után akarják elkezdeni a ta­lajjavítást. Addigra ott kelle­ne lennie a hoidankénti 200 mázsa tőzegnek, hogy gyor­san szétteríthessék a föl­dön. Nem mindig lehet járni a dombvidék dűlőútjait, tehát ez is nehezíti a szállítást. Ak­kor hát miért járnak még a jó úton is lassan és kevés te­herrel a vontatók? Nemcsak a szállítás idejét, hanem az elszállított mennyiséget is fi­gyelembe kellene venni a bé­rezéskor. Sok pénz fekszik ezekben a munkálatokban, s ezzel célszerűen gazdálkodni, nem pedig visszaélni kell. H. F. Divatfomidatá Szomszédunk a bűbájos Editke. Evek óta jó viszony­ban vagyunk. Mindig, min­denről értesít. Tudom, hogy az óvodában ki a legerősebb fiú, azt is tudom, hogy Edit- kének ki tetszik legjobban. Sőt még azt is, hogy miért. A minap a szokásos beszél­getést mellőzve azonnal rá­tért a tárgyra. — Írtál már divatbemu­tatóról? — Igen — válaszoltam meglepetten. Hol akar ez ki­kötni? — És gyermekdivat-bemu- tatóról? —- faggatott tovább. — Arról még nem — val­lottam meg, és vártam a szemrehányást. De Editke egyáltalán nem fogta fel tra­gikusan a dolgot. — Akkor most írsz — je­lentette ki ellenkezést nem tűrő hangon. — Tudod, ezt mi csinál­juk, kislányok és kisfiúk, meglátod, milyen szép lesz... Szombaton délutánra már el is feledkeztem az egész­ről. Bezzeg ő nem! Jött, és elvitt a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába. Az elő­térben már alig lehetett he­lyet kapni. Apukák és anyu­kák álltak sorfalat. A bemondó — szöszke kis­lány — üdvözölt mindenkit, és bejelentette, hogy meg­kezdik a bemutatót. Reméli, hogy a szülők sok hasznos 'tapasztalatot gyűjtenek. Az elsőmaneken úgy libbent ki középre, mint egy pillangó. Nem izgult, lámpaláznak még a nyoma sem látszott rajta. Kecsesen körbefordult, pudeklit csinált. (Hiába, há­roméves korban még nyu­godt az ember!) A többiek — jó félszázan — ugyancsak bátrak, helyesek és kedve­sek voltak. Sok leányka- és fiúruhát mutattak be. A szülők rengeteget tapsoltak, mert ezen a divatbemutatón a felnőttekétől eltérően min- mendkinek minden tetszett. ________N. S. K edvez az időjárás a csigagyűj*ésnek A Magyarországon értékte­len csiga Franciaországban igen kedvelt csemege. Az idő­járás nagyon kedvez a csiga­gyűjtésnek. A MA VAD sop­roni telepére nagy mennyiségű csiga érkezik az ország min­den részé-bői. Somogyból eddig 650 mázsát szállítottak el, és ezért a gyűjtők 260 000 forin­tot kaptak. A legtöbb csigát a kaposvári, a lengyeltóti és a kaposfői földművesszövetke­zetek körzetében vásárolták fel. -250 mázsával több csiga ment már el a megyéből, mint a múlt évben elszállított egész mennyiség. A gyűjtésnek azon­ban még nincs vége, mert esős időjárás esetén júniusban is tart a szezon. A földműves­szövetkezetek hét vagon csiga felvásárlására számítanak. Tragédia, ha egy embert bal­eset ér, de katasztrófa, ha a baleset tömegeket sújt. A má­sodik világháború befejezése után az Egyesült Államok Los Alamos-i atomkísérleti telepén valóban bekövetkezett a re­gényben idézett hét embert érintő baleset: egy atomfizi­kus a halálával fizetett társai életéért.' Luis SaxÚ a regény főhőse életének kockáztatásá­val megmenti hat társát. Ha­lála figyelmeztetés: az egyéni tragédia tömegkatasztrófává válhat! 1946-ban már béke volt a világon. Hirosimában és Na- gaszakiban már aratott az atomhalál, de az Üj-Mexikó-i kísérleti telepen tovább folyik a munka — és nem a béke szolgálatában... A japán vá­rosok pusztulása, a katonai cé­lok szolgálatába állított sta­tisztika holt számai kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy meg­álljt parancsoljanak a bizony­talan kimenetelű, tömegka­tasztrófával fenyegető veszély­nek. Megdöbbentő a tény: ma­guk a tudósok is tehetetlenül állnak szerencsétlenül járt tár­suk mellett. Kísérleti és gya­korlati tapasztalataik ellenére még mindig csak egy veszedel­mes, szeszélyes és pusztító esz­közt tartanak a kezükben, s a benne rejlő erőnek nem tud­nak megnyugtató bizonyosság­gal parancsolni. Veszedelmes játékot űznek, kiszámíthatat­lan következményekkel járó kísérleteket folytatnak béke idején — a háború szörnyű pusztításának érdekében. Dexter Masters regénye a tragédia és a katasztrófa ha­tárán mozog: egy ember halá­lával fizet a tudós tapasztala­tokért; egyetlen ember sorsá­ban tükröződik a tömegeknek csupán számokkal kifejezhető katasztrófája; egyetlen ember megrendítő tragédiájában sű­rűsödik össze az esztelen fegy­verkezési hajsza látható és ta­pintható következménye, a pusztulás. Los Alamosban baleset tör­tént A napilapok egy fiatal tudós hősiességét harsonázzák. Egy meghajszolt ember meg­halt, s az atomkutatás új sza­kaszába lépett. Ez volna min­den, amit Dexter Masters el­mond regényében? Nem, az amerikai író a lelkiismeret szavának ad hangot. Mert Hi­rosima és Nagaszaki tényei mögött, a tömegkatasztrófa mögött szem elől téveszthet­jük az embert, de ebben a re­gényben a tények ismeretében új megvilágításban láthatjuk az atomfegyvert, s nemcsak a benne rejlő, hanem a mögötte álló erőket, és azokat az em­bereket is, akik születése körül bábáskodtak. Az Üj-Mexikó vadregényes tájai között meg­húzódó, az embertelenség jár­mába hajtott tudomány hajlé­ka az ellentétek szimbóluma: a vidék a szépség és a borza­lom ellentétének jelképe, a tu­domány féltve őrzött zárt és a világ tág határainak ellenté­te, amelyben kölcsönös kapcso­latuk szükségszerűen egyolda­lúvá merevedett. Masters regényében a belső ellentmondásaiban vívódó ki­sebbség problémáját akarja közüggyé tenni. Regényét — sajnos — nem drámai képzele­te, hanem a megdöbbentő va­lóság tényei nyomán kellett megírnia. Megrázó emberábrá­zolása, Luis utolsó négy napjá­nak tragédiája éppen a való­ság erejével; a tények erejével döbbenti meg az olvasót: az atomtragédia nemcsak megtör­ténhet, de meg is történt, s a háttérben álló, ma is eleven erők könyörtelen kézzel tö­megkatasztrófává növelhetik az egyén tragédiáját. Masters KINEK A PÉNZE BÁNJA ? JCu!imáit A Pamutfonó- pari Vállalat ka­posvári gyárának fiataljai rendsze­resen tartanak szellemi vetélke­dővel egybekö­tött klubesteket a leányotthonban. Meghívják ilyen­kor azokat a ka­tonákat is, akik nek parancsnok ságával és KISZ- szervezetével szerződést kötöt­tek a kultúrák ?gyflttműködé?r' Fölvételeink legutóbbi sz.k mi vetélkedő v. egybekötött klub riportregénye túlárad a szép- irodalom határain, dokumen­tummá és egyben figyelmezte­téssé nő; a feledhetetlen mű­vek sorába lép, gondolatai el nem halványodnak, és nem halványodhatnak a ma embe­rében. Dexter Masters Baleset című regénye Borbás Mária kitűnő tolmácsolásában nyújt mara­dandó élményt az olvasónak. (Kossuth Könyvkiadó.) H. Gy. Ittasan motorozott Káplár István berzencei lakos. A Barcsi Járásbíróság a na­pokban tárgyalta ügyét, s gon­datlan veszélyeztetés bűntette miatt hathónapi javító-nevelő munkára ítélte 15 százalékos { > i rétről készültek. Az üzem népi táncosai. * bércsökkentéssel. Az Egyesült Államok tyúkszemvágóinak szövetsé­ge statisztikát közölt, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy a szellemileg legfejlet­tebb emberek lábának hü­velykujja mindig rövidebb a mellette levő ujjnál. Az ér­dekes hírt közlő lap hozzá­teszi: »A tyúkszemvágók szövetségének megállapítása fölöslegessé teszi a diplomát és egyéb iskolai bizonyít­ványt. Elegendő, ha valaki leveti cipőjét és harisnyáját, s megmutatja, milyen hosszú a hüvelykujja.« * * * Az angol tengernagyi hi­vatal több régi íróasztalt adott el árverésen. A vevők nem kis meglepetésére sok asztalfiókban találtak »-szi­gorúan bizalmas« jelzésű katonai okiratokat. * * * íves Galtier párizsi tiszt­viselő jubileumot ünnepelt a napokban. Most vesztette el századik esernyőjét. * * * Capri szigete fogda nélkül maradt. Az épületet ugyanis egy vállalkozó megvásárolta, és bírósági döntés alapján kilakoltatta belőle a foglyo­kat. * * * John és Mabej Fathers walikói amerikai lakosok néhány héttel ezelőtt esküd­tek egymásnak örök hűséget. A házasságkötéssel egyide­jűleg szerződést írtak alá, amelyben fogadalmat tettek, hogy sohasem veszekszenek, de ha mégis szóváltás kelet­kezik közöttük, másnap böj­tölnek. Az erős elhatározás nem sokáig tartott, mert a fogadalmat megtartották ugyan, de mindketten csont- tá-bőrré sovánvodtak. * * * Bernard Rendriz párizsi pincér fogadott egy vendé­gével, hogy kis kaliberű puskájával lelövi fejéről a pálinkáspoharat. A fogadást a pincér elvesztette. A ven­dég kórházban fekszik. * * * Georg Salmoni bécsi kri­tikus így vigasztalt egy fia­tal költőt: — Föl a fejjel, barátom! A legtöbb költő csak száz évvel a halála után vált halhatatlanná. * * * A New York-i világkiállí­tás egyik érdekessége volt az apacs indián törzs tagjainak esőcsináló tánca. A mutat­ványt hamarosan be kellett szüntetni, mert az apacsok olyan ügyesen, főleg pedig hatásosan járták ősi táncu­kat, hogy nyolc napon át szakadatlanul zuhogott az eső, és a kiállítás látogatói­nak száma a negyedére csökkent. * * * Lyndon Johnson, az Egye­sült Államok elnöke nagy kutyabarát. Még a sajtó- konferenciákra is magával viszi kedvenc kutyáját. Leg­utóbb a kutya már türelmet­lenkedni kezdett a hosszúra nyúlt beszélgetés miatt, és elvakkantotta magát. Johnson így csitítgatta: — Vigyázz! Itt nem sza­bad ugatni, mert a lapok mindjárt közük. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy meg.vel Bizottsága és a Somogy megj'et Tanár» lapja. Főszerkesztő: WTRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, La Unka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja » Somogy megyei Lapkiadó vállalat, Kaposvár. Latinka s « i. Telefon 15-16. Felelő* kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órzüna meg. és oem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitől.nél. Előfizetést díj egy hónapra 12 Ft. index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents