Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-26 / 121. szám

Kedd, 1964. május 26.

SOMOGYI NÉPLAP

MINT EGY ÓRIÁSI DÍSZLET

Mint egy hatalmas színpad óriási díszlete — távolról ilyennek fest a kaposfói homokbánya. A meredekre faragott, sárga partoldalon három ember dolgozik: Bene József, Bojtos József és Vass Nándor. Naponta tíznél többször jön a teherautó; nyolc óra alatt a három ember 15—30 köbméter homokot termel, két nap alatt annyit, amennyi elegendő egy családi ház építkezéséhez.

Mosi se késő

A Jókai liget mellett levő Csöpi Cukrászda barátságtalan és kicsi, a kis alapterületű helyiség túlságosan magas.

Ha a Vendéglátó Vállalat karzatot építtetne a cukrászdába, csokkene a helyiség magassága. Ez nemcsak hangulatosabbá, barátságosabbá tenné, hanem növelné befogadóképességét is. Hiszen a karzatra több szék, asztal férne el, mint amennyi most a földszinten van.

Érdemes lenne asztalokkal, bokszokkal,, székekkel berendezni a jelenlegi raktárai is. A világos, tágas, száraz helyiség, amelynek padlószintje egy méterrel maga- sebban van a cukrászdáénál,

igen alkalmas lenne szórakozóhelynek. (Az épületben levő pincében tárolhatnák az árut.)

A javasolt átalakításokat természetesen akkor lett volna a legcélszerűbb elvégezni, amikor a cukrászdát létrehozták. Ám még most se késő kialakítani a Kapos mellett egy korszerű, nagy befogadóképességű, barátságos hangulatú szórakozóhelyet. A korszerűsítés hasznos lenne a vállalatnak és a donneriak- nak egyaránt. Az előbbi növelhetné forgalmát, az utóbbiak pedig olyan szórakozóhelyet kapnának, amelyben jól érezhetnék magukat.

Sz. N.

38 008 házinyulat adnak az idén a somogyi tenyésztők

(Tudósítónktól.)

Mintegy 350 család foglalkozik Somogybán házinyúl- tenyésztéssel. Szép jövedelmet, sokaknak pedig ezenfelül még szórakozást is jelent ez a munka. Az átvételi árak kedvezőek. A 2,20 kg-tól 2,60 kg-ig terjedő súlyú házinyúl átvételi ára 14,60, a 2,60 kg-on felüli nyúlért 15,50 forintot fizetnek kilónként a földművesszövetkezeti felvásárlók. Az árakhoz szerződés esetén még 1 forint felár is jár. Akik szakcsoportnak a tagjai, 1,50 forint nagyüzemi felárat is kapnak.

Míg a múlt évben 25 000 nyúlra kötöttek szerződést a tenyésztők Somogybán, az idén már 38 000 darabra szerződtek. A legtöbb nyulat a csurgói járásban tenyésztik.

ÜNNEPI KÖNYVHÉT

május 23-tól 31-ig.

A könyvhét kiadványaiból;

Magyar pokol. A magyarországi fehérterror betiltott és üldözött kiadványok tükrében . kötve 29,50 Ft Magyarország művészettörténete 1—2. kötet

.... kötve 240,— Ft

Nagy Péter: Szabó Dezső . . . . . kötve 75,— Ft

Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája

1927—1931-ben kötve 55,— Ft

Ráth—Végh István: Hatalom és pénz kötve 62,— Ft

Tamás Aladár: A 100%. A KMP legális

folyóirata 1927—1930 ....................................kötve 95,— Ft

Tanulmányok a mai faluról .... kötve 24,— Ft

Varga Jenő: A jelenkori kapitalizmus és a

gazdasági válságok . ....................................kötve 55,— Ft

W

issmann, G.: A repülés története . kötve 66,-— Ft

Kaphatók az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban, könyvpavilonjaiban és az üzemi könyvterjesztőknél.

(4809)

3

A

múlt

vően

évben számotte- erősödtek termelőszövetkezeteink. A tiszta vagyon egy év alatt 30 százalékkal, azaz 27,5 millió forinttal gyarapodott. Az egy kát. holdra eső gazdálkodási eredmény >1169 forintról 1363 forintra nőtt; az egy dolgozó tagra jutó részesedés 1318 forinttal volt nagyobb, mint az előző évben. A gyenge termelőszövetkezetek aránya 46,4 százalékról 28,5 százalékra, a mérleghiányos tsz-ek száma nyolcról négyre, a mérleghiány ösz- szege ötmillióról 1,3 millió forintra csökkent.

A fejlődés tehát- szembeötlő, de nem terjed ki a gazdálkodás minden ágára. A növénytermelésben pl. 11 000 000 forintos kiesés keletkezett, ebből kilencmilliót a kenyérgabona kiesése jelentett.

A nagyarányú fejlődést elsősorban a 3004-es kormány- határozatban biztosított kedvezmények felhasználása mozdította elő. Az áruértékesítési, beruházási, üszőakcióra vonatkozó, gépállomási, műtrá- gyavásárlási stb. kedvezmények a vissza nem térítendő állami támogatással együtt mintegy 18 000 000 forintot tettek ki. Ez igen nagy anyagi támogatás volt, sokat javított termelőszövetkezeteink gazdálkodásán. Nagyon jelentékeny volt az erkölcsi hatása is: a dolgozó parasztság —látva az á\Lam nagylelkű támogatását — sokkal jobb kedvvel dolgozott.

IVT egkülönböztetett gonddal foglalkoztak járásunkkal a megyei vezető szervek. Két és fél év alatt brigádmunkával három ízben tanulmányozták járásunk problémáit. A megyei párt-végrehajtóbizottság járási vezetők bevonásával helyszíni tárgyaláson elemezte járásunk helyzetét. A hozott határozatokról elmondhatjuk, hogy helyességüket igazolta az élet.

A határozat alapelve az emberekkel való foglalkozás megjavítása és a tsz-vezetöségek megszilárdítása volt. Ezt nagyrészt végrehajtottuk. A megyétől kapott státusok felhasználásával és a helyi erők jobb mozgósításával sikerült a tsz- vezetőségeket minden tekintetben megerősíteni. Jelenleg azt mondhatjuk, hogy — egykét kivétellel — a termelőszövetkezeti vezetőségek képesek feladataik megoldására.

Az emberekkel való foglalkozás is sokat javult. Ennek túlajdonítható, hogy a korábbi évekkel ellentétben a tsz- tagság és -vezetőség a kedvezőtlen időjárás és a nagy nehézségek láttán sem kedvetlemásik üzemág többlethozama pótolhatja. Természetesen ehhez sokoldalú munkára, jó szervezésre és jobb hozzáállás, ra van szükség a járási, a községi vezetés és a tsz-tagság részéről egyaránt. Sürgősen meg kell Szüntetni a több helyen még jelentkező önelégültséget, ami elvonná a figyelmet a lehetőségekről és a hiányosságokról.

nedett el, hanem közös erővel kereste, hogyan lehetne a növénytermesztés kiesését ellensúlyozni. Az összefogás célra vezetett: az állattenyésztés, a segédüzemek és a takarékosság eredményeként sikerült pótolni a kiesést.

Helyesnek bizonyult az az elv is, hogy a bajokat a szövetkezeti gazdák előtt nem szabad takargatni, nem szabad megalapozatlan terveket készíteni vagy meggondolatlanul, felelőtlenül ígérgetni. Korábban ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a nehézségeket, a.bajokat elpalástolták, a tervezések időszakában mindent beleírtak a tervbe, hogy oagyobb munkaegységet mutassanak ki az állítólagos na- nagyobb húzóhatás végett. Az év végén ez mindig kiábrándulást okozott, több esetben járási szinten 10—12 forinttal is kevesebb lett a munkaegység értéke a tervezettnél. Előfordult, hogy némelyik termelőszövetkezetben munkaegy. ségenként 20—25 forint kiesett.

Az előrehaladást nagyon hatékonyan előmozdították a IX. kerületi pártbizottság által megbízott patronáló kollektívák és vezetőik, akik sokat tettek az emberekkel való foglalkozás javításáért és beruházásaink megvalósításéért.

TTgy értékeljük a jelenlegi helyzetet, hogy új fejezet kezdődött termelőszövetkezeteink életében; a lassú, többszöri visszaeséssel járó fejlődést egy valamivel gyorsabb ütemű, egyenletes fejlődés fogja felváltani. Ennek legfőbb biztosítéka, hogy a tsz-tagság most már saját tapasztalataiból tudja: összefogással még az elemi csapások ellen is könnyebben és eredményesebben lehet védekezni, és az egyik üzemág kieséseit a

A további előrehaladást szolgáló feladatainkat két nagy csoportra osztva lehet és kell megoldani. Az egyik csoportba a belső tartalékok gyors mozgósítására, a gazdálkodásban mutatkozó hiányosságok megszüntetésére teendő intézkedések tartoznak; a másikba a hátrányos gazdasági és közgazdasági tényezők kiküszöbölésére, illetve a kedvezőtlen hatásuk csökkentésére szolgáló feladatokat számítjuk. A belső tartalékok feltárására a legnagyobb lehetőségi a növénytermelés hozamainak fejlesztése, a szilárd takarmányalap megteremtése, figyelembe véve a háztáji állatállomány jelenlegi és növekvő szükségleteit is. A gazdálkodás megjavításának is nagy lehetőségei vannak. Alapvető feladat a talajerő nagyobb arányú visszapótlásának biztosítása. A trágya kezelését és felhasználását javítani kell még a legjobb termelőszövetkezetekben is. Több helyen a trágya felhasználása sem gaz. daságos, mert a közel fekvő részeket és több községben a háztáji területeket is egy-két évenként, a távolabbi területeket pedig egyáltalán nem trágyázzák.

Az ellenőrzések során igen sok hibát lehet tapasztalni a szántásoknál. Az őszi szántást a korábbi években 40—50 százalékban végezték el a járásban. A múlt évben 85 százalékos volt a teljesítés. Általában nem eléggé mélyen és nem a réteg vonalaknak megfelelően szántanak. Több helyen tavasszal későn zárják le a talajt, vagy előfordul az is, hogy a tavaszi szántást két- három napig hagyják -szikkadni-.

Á

rét- és legelőgazdálkodás a fejlődés ellenére is jelenlegi gazdálkodásunk-.c,_,mn.,agoiíabb területe. A tennivalókat több gazdasági vezető csak a víztelenítésre szűkíti le (ezt is felső szervtől várja), és figyelmen kívül hagyja az egyéb munkákat. Számos községben öt-hat év óta a legelemibb munkálatokat sem végezték el (boronálás, vakondtúrások egyengetése, tüske-bozót kiirtása stb.). Az újratelepítés és a trágyázás meg szinte szóba sem jött eddig. Ezért évek óta nem emelkedik megfelelően a rétek, a legelők hozama, és nagyfokú a fűtermés minősé gének romlása is.

A tömegtakarmány-termelés fejlesztése fontos feladat. Ezért a jövőben nagyobb fi- gj-elmet kell fordítani a magasabb fekvésű rétek feltörésére, és ezeken a földeken nagyobb tömeget adó takarmányrépát, silókukoricát és édescirkot célszerű termelni. Erre vannak már kedvező kezdeti tapasztalataink.

TV agy lehetőségei vannak az állattenyésztés fejlesztésének is. A tapasztalatok szerint egy borjú fölnevelése 7—800 forinttal kevesebbe kerülne az itatásos módszer alkalmazásával. Ez járásunkban évente — a háztájit és a közöst egybevéve — mintegy 3,5—4 millió forintos megtakarítást jelentene. A sertés- tenyésztésben. ' a legnagyobb eredményt az elhullás csökkentésével lehet elérni. A múlt évben több mint 3000 sertés — a közös állomány 30 százaléka — pusztult el, pedig járványos megbetegedés nemigen fordult elő. Többségében tartási, takarmányozási, gondozási hibákbc: és több helyen a fölösleges mozgatás következtében volt ilyen nagymérvű az elhullás.

A helyi szervek fontos feladata, hogy minél nagyobb tömegekkel értessék meg az említett fogyatékosságok és hiányosságok megszüntetésének jelentőségét.

agy gondot okoznak mindnyájunknak a nehéz domborzati viszonyok, s igyekszünk megváltoztatni ’ a hátrányos közgazdasági körülményeket. A mechanikusain kialakított nagyüzemi táblák fokozták az eróziót. A talaj romlása sok helyen egyre gyorsabb üteművé válik. SzakMIRE KÖLTIK A PÉNZT?

Javul-e a Balaton-parti szolgáltatás?

A KISZÖV négy szövetkezete látja el a Dél-Balalon-partot: a Siófoki Szolgáltató Ktsz, a Bala- tonlellei Vegyesipari Ktsz, a Siófoki Építőipari Szövetkezet és a Fonyódi Építőipari Szövetkezet. A szolgáltató és vegyesipari ktsz-ek férfi-, női fodrászattal, kozmetikarészleggel, fényképészettel, cipő-, ruhajavitassal, gyorstisztítással, motorjavító, rádió-, tv-javító és boyszolgálat- tal állnak a lakosok és az üdülők rendelkezésére. A két építőipari szövetkezet épülétkarbantartást vége, és új építkezésekhez nyújt segítséget.

A KISZÖV Somogy megyei elnökével, Laznicsek Imrével arról beszéltünk, hogy jobb lesz-e a Balaton-parti szolgáltatás, mint tavaly.

— A siófoki ktsz 33 részleggel, üzlettel rendelkezik, a lei- lei harmincnyolccal — mondotta. — Hálózatúnk meglehetősen foghíjas, ugyanis Őszödön, Zamárdiban, Fenyvesen és Balatonmárián — helyiség hiányában — nincs szövetkezeti ipar. Fonyódliget a közeli hetekben kapcsolódik be a hálózatba, itt egy női-férfi fodrászatot nyitunk.

— Mit tesz a KISZÖV a hálózat kiépítésének meggyorsításáért?

— Helyiség kellene. Ha saját erőnkből nem telik, akkor ha a tanács építkezik, betársulunk. Így például Zamárdiban bazársort épít a tanács, itt helyet kap egy fodrászüzletünk is.

— Mennyi pénzt kapott az idén a KISZÖV beruházásra?

.— Hárommillió forintot kaptunk még tavaly, ennek nagy részét a siófoki kombinát építésére fordítjuk. A tervek mái készek, az idén kezdik építeni,

s a jövő szezonban már dolgozik. Földváron 870 000 forintból új üzletház épül, ez szintén a jövő nyárra készül el. Az idén egymillió forintot kaptunk, ebből félmilliót egy korszerű csónakjavító és -építő műhelyre költünk. A csónakjavító Lellén lesz, közel a vízhez.

— Gépesítésre, kisebb beruházásokra mennyit költenek az idén?

— Fonyódon a női-férfi fodrászat új helyiségeket kap. Lellén szintén nyitunk fodrászüzletet. A Siófoki Építőipari lítsz most kapott egy födémdarut és egy szállítószalagot 161 000 forint értékben, a fonyódi pedig egy tehergépkocsit. A boy szolgálatnak Lellén két 175 köbcentis robogót és öt triciklit vásároltak, Siófokon is motorizálták a boyokat. A Balatonboglári Hűtőgépjavító Ktsz hat motorkerékpárt kapott. A Balatonlellei Vegyesipari Ktsz-nek 251 000 forintot, a siófoki szövetkezetnek pedig 208 000 forintot juttattunk üzleteik korszerűsítésére. Kiterjesztettük a boyszolgálatot: Siófok, Földvár és Lelle után most Boglár, Fonyód és Szárszó is igénybe veheti a boyszolgálatot.

— Lesz az idén is létszámprobléma?

— Feltehetően. Bár az idényben sok szakembert küldünk a Balaton-partra, Budapestnek is segítenie kell. Siófok a napokban kért 34 embert kisegítőnek. Kérésüket az egyik fővárosi szövetkezet teljesíti.

— Meggyorsítják-e a szolgáltató részlegek munkáját?

— Ebben az idényben valamit javul a helyzet, bár ugrásszerű fejlődésről nem beszélhetünk. Erre csak jövőre nyílik lehetőség, amikorra elkészülünk a nagyobb beruházásokkal.

— A KISZÖV-nek milyen a kapcsolata a tervezőkkel?

— Néha teljesen megfeledkeznek rólunk a tervezők. Például: Siófokon három szálloda is épült, de mindegyikből kifelejtették a szövetkezet üzleteit. Az említett siófoki fodrászkombinátot is utótervezéssel építjük meg a Balaton Szálló alatt. A hatemeletes szálloda betonlábakon áll, egyik felét most beépítjük. Pedig ha nem feledkeznek meg rólunk, és helyet kapunk valahol az épületben, akkor maradhatott volna a tervezők eredeti elképzelése, a betonláb.

— A campingek ellátására történtek-e kísérletek?

— Ezt még nem tudjuk megoldani. Elhangzott egy javaslat, hogy gombaszerű pavilonokban helyezzék el a táborokban a szolgáltató szövetkezet dolgozóit, csakhogy e pavilonokat egyelőre nem tudják köz- művesíteni. A másik probléma a campingekkel kapcsolatban, hogy nem lenne gazdaságos itt a szolgáltatás megindítása, mert csak idényben, két-há- rom hónapig üzemelne, ilyen rövid használati időre azonban nem építkezhetünk — fejezte be tájékoztatóját Laznicsek Imre, a KISZÖV megyei elnöke. S. N. G.

emberek 5 százalékos lejtésű talajon mérték az erózió hatását, s számításuk szerint egy év alatt holdanként 60 mázsa trágyának megfelelő humusz mosódik ki a talajból. Mennyivel nagyobb a kimosó- dás járásunkban a 25 százaléknál nagyobb lejtszögű 3000 holdon és a 17—25 százalékos lejtszögű 17 000 hold szántón! Nagy probléma ez. Hiszen jóformán nincs is olyan területünk, amelyet ne veszélyeztetne az erózió. Ezért fogtunk hozzá oly nagy erővel a talaj - védelemhez. A munkálatokat, a módszereket, az eljárásokat nem részletezem, csupán megemlítem, hogy a komplex-talajvédelem teendőinek elvégzése mintegy 10—15 évet vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt ki kell alakítani a dombvidéknek megfelelő célgépesítést, és a vetésszerkezetet radikálisan át kell alakítani.

A domborzati viszonyok mellett roppant hátrányt jelent az a tény is, hogy a 28 község közül nyolcnak nincs bekötő útja. így a szállítási költségek számottevően drágítják a termelést. Az állattartáshoz szükséges takarmánytápokat például megyei szinten átlagosan 17 km-ről szállítják a tsz-ek, nálunk 30 km ez a távolság.

A felsorolt nehézségek leküzdése meghaladja a járási és a helyi vezetők'erejét és hatáskörét, pedig a tartós és biztos fölemelkedéshez okvetlenül szükséges megoldani ezeket a problémákat. Reméljük, hogy a népgazdaság teherbírása hamarosan lehetővé fogja tenni a megoldás ütemének gyorsítását.

Bogó László,

az MSZMP Tabi Járási Bi- zottsáeának első titkára