Somogyi Néplap, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1964. május 24. Egy évvel Addisz Abeba után Afrika függetlenségének napját egy esz­tendővel ezelőtt hirdették meg, harminc független afrikai ál­lam vezetőinek Addisz Abebában megtartott csúcsértekez­letén. 1963. május 25-én este az államfők ünnepélyesen el­fogadták az Afrikai Egység Alapokmányát. Akkor határoz­ták el, hogy a történelmi okmány aláírásáról ezentúl minden évben mint »Afrika felszabadulásának napjáról« emlékeznek meg. Addisz Abebában egész Afrika előrelépett. Először a tör­ténelemben Afrika holnapjáról maguk az afrikaiak döntöttek — Afrikában. Lezárult egy hosszú korszak, amikor a kolo- nialisták Berlin, Párizs, London, Washington párnázott aj­tajú tanácskozótermeiben osztották fel egymás között a Kon­gó, a Niger, a Nílus, a Zambezi vidékét. Letűnt az a korszak, amikor a gyarmatosítók számára a néger csupán »ingyen motor volt, amelyet banánnal fűtöttek«, ahogyan egykor Lendres írta... Addisz Abeba nemcsak a gyarmatosítás kö­zelgő végét jelezte, de felvázolta a harc következő állomásait: ha Verwoerd és Salazar kormánya továbbra is makacsul el­lenáll a gyarmati rendszer felszámolásának, akkor megsza­kítják a diplomáciai és a konzuli kapcsolatokat a Dél-afrikai Köztársasággal és Portugáliával, s teljes kereskedelmi és közlekedési bojkottot szerveznek ellenük; követelik a dél­afrikai fajüldözés megszüntetését; gazdasági együttműködést teremtenek a független afrikai államok között; hitet téve Afrika atommentesítése mellett követelik az Afrikában levő külföldi katonai támaszpontok felszámolását, s támogatják a nemzetközileg ellenőrzött általános és teljes leszerelést. EGY ESZTENDEJE FOGADTAK El, ezeket a határo­zatokat, s visszatekintve elmondhatjuk, hogy a leghaladóbb és legelőrelátóbb afrikai országok erőfeszítései révén a csak- ' nem 250 000 000 lakosú kontinens népei tovább léptek — előre. Dél-Afrika és Portugália bojkottja immár csaknem teljes, s az angolai, a mozambique-i, a portugál-guineai fel­szabadító mozgalom — nem kis mértékben az Addisz Abe- ba-i elhatározások nyomán juttatott erkölcsi és anyagi támo­gatások eredményeként — tovább erősödött. Kenya és Zan­zibar decemberben lett független, az idén Nyasszaföld és Észak-Rhodézia szabadul meg a kolonializmus láncaitól. Af­rika független országai határozott nyomást gyakorolnak Nagy-Britanniára, hogy ne hagyjon minden hatalmat a dél- rhodéziai fehér kisebbség kezében, tegyék az afrikai több­séget a politikai hatalom részesévé! Az afrikai országok egy­séges föllépésére, a szocialista országok támogatásával a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetből kizárták a fajüldöző Dél-Afrikát, s Portugáliával együtt eltávolították az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságából is. A két országot megbé­lyegezték az ENSZ-ben, s a független afrikai országok har­cának támogatásaként más kontinensek országai ugyancsak megszakítanak minden kapcsolatot a portugál és a dél-afrikai ’•kormánnyal. NOHA A VOLT GYARMATTARTOK még számotte­vő befolyással rendelkeznek egyes afrikai országokban, ame­lyeken keresztül igyekeznek visszatartani az Addisz Abeba-i határozatok megvalósítását, Afrika függetlenségének napján megállapíthatjuk, hogy különösen a gyarmatosítás és a faj­üldözés elleni harc kérdésében határozott lépések történtek tavalyi csúcskonferencia óta. Az afrikai külügyminiszterek dakari értekezlete üdvözölte a moszkvai atomcsendegyez- ményt. Az algériai—marokkói, majd a közelmúltban a szo- máli—etiópiai határviszály rendezésében való részvételével az Afrikai Egység Szervezete bebizonyította életrevalóságát. Bár a korábban létrehozott afrikai csoportosulások közül > az Afrikai és Malgas Unió még nem oszlott fel, csupán átala­kult, bár a gazdasági együttműködés érdekében csak igen kezdeti lépések történtek, s az egységszervezet gyakorlati »üzembe helyezése« is várat magára, kétségtelen, hogy Af­rika továbbhalad a gyarmati uralom teljes megszüntetésé­nek útján — az egység felé. Sebes Tibor. Sir Richard Luyt, Brit- Guayana angol.kormánysója a georgetown-i rádióban beje­lentette, hogjy a gyarmaton ki­tört újabb zavargások miatt elrendeli az ostromállapotot, és angol csapaterősítéseket kér. A hírt az angol hadügyminisz­térium szóvivője is megerősí­tette közölve, hogy légi úton csapatokat küldenek Brit- Guayainába. A zavargások csakhamar átterjedtek George­town fővárosra és a gyarmat más részeire is. Georgetown- bam az ott állomásozó angol csapatok megszállták a stra­tégiai fontosságú pontokat. Az üzletek bezártak. Genfben megnyílt a világűr békés felhasználásának kér­déseivel foglalkozó ENSZ-bi- zottság tudományos és techni­kai albizottságának harmadik ülésszaka. Két portugál alhadnagy An­golában átállt a szabadság- harcosok oldalára. Nemrégen a kongói Léopoldville-be ér­keztek, és ott sajtóértekezleten közölték, hogy az angolai portugál haderő tehetetlen, a katonák hangulata igen rossz. Az angolai nemzeti felszaba­dító hadsereg az ország északi részében nagy területeket t&rt megszállva. A Dél-afrikai Közársaságban folytatott fajüldöző politika megfigyelésével megbízott kü­lönleges ENSZ-bizottság csü­törtöki zárt ülésén elfogadta a Biztonsági Tanácsnak szóló je­lentést. A Biztonsági Tanács június elején összeül, hogy további intézkedéseket fogad­jon el a Verwoerd-kormány politikájával kapcsolatban. A különleges bizottság jelentését a jövő héten hozzák nyilvá­nosságra. Az uruguayi dolgozók 24 órás általános sztrájkot tartot­tak. A munkabeszüntetéssel egyrészt a Kubával vállalt szolidartásukat fejezték ki, másrészt az anyagi helyzetük javítását és a földosztást célzó követeléseiket támasztották alá. Rusk a dél-vietnami háború kiterjesztésével fenyegetődzik Folytatódtak a felderítő repülések Laosz fölött Washington (MTI). Rusk amerikai külügymi­niszter beszédet mondott az amerikai jogi intézetben a délkelet-ázsiai helyzetről, és nyíltan a dél-vietnami háború kiterjesztésével fenyegetődzött. Tekintet nélkül arra, hogy közismerten több mint 16 000 amerikai katona tartózkodik Dél-Vietnamban, Rusk külföl­di kommunista agresszióról .be­szélt. Kijelentette, hogy a kom­munisták Laoszt olyan folyo­sónak használják, amelyen fegyvert és embereket juttat­nak Dél-Vietnamba, majd hangsúlyozta, hogy kormánya előtt Dél-Vietnamban három lehetőség áll: Az első: visszavonni az ame­rikai csapatokat — ezt a kor­mány elutasítja A második: folytatni a jelenlegi politikát, amelynek lényege az, hogy minden segítséget megadnak a saigoni rendszernek. A harma­dik lehetőség a háború kiter­jesztése lenne — mondotta az amerikai külügyminiszter —, és ez bekövetkezhet, ha — úgymond — folytatódik a kom­munista agresszió. Rusk telje­sen elvetette a negyedik meg­oldást, Délkelet-Ázsia semle­gesítését. A laoszi válságról szólva Rusk azt mondotta, hogy a délkelet-ázsiai ország helyzete a legsúlyosabb kérdéseket ve­ti föl. \ * * • Folytatódtak Laosz fölött a genfi egyezményeket és a nem­zetközi jogot sértő amerikai felderítő repülések. Hítügy- nökségi jelentések szerint a Patet Lao-egységek légelhárí­tó ütegei eltaláltak egy RF—8 Crusader-típusú, a hang se­bességének másfélszeresével haladó amerikai felderítő gé­pet, s az csak nagy üggyel- bajjal tudott visszatérni tá­maszpontjára, a dél-vietnami tengerparton állomásozó ame­rikai repülőgép-anyahajóra. Washingtonban kijelentették, hogy a felderítő gépek szigorú utasítást kaptak arra, hogy ne repüljenek be Kambodzsa és Észak-Vietnam légiterébe. A megfigyelők rámutatnak, hogj az amerikai gépek Dél-Viet- nam területe fölött áthaladva repülnek Laosz fölé, tehát ép­pen az Egyesült Államok az, amely »folyosóként« használ egy délkelet-ázsiai országot a másik országban történő be­avatkozásra. Vientianei jelentés szerint a laoszi fővárosban Siho pucs- csista jobboldali tábornok po­litikai rendőrségének tagjai körülvették az észak-vietnami hírügynökség tudósítójának irodáját, valamint az észak­vietnami konzulátus épületét. A VDK nagykövetségét már több napja hasonló őrizettel vették körül. A szóban forgó épületek közelébe senkit sem engednek. Keplereket és erődítéseket építenek a törökök a Dardanellák közeiében Nicosia (Reuter, AFP). Ciprus szigetén nem került sor különösebb incidensre, amióta az ENSZ-haderők egyik katonáját szerdán orvul meg­gyilkolták. A ciprusi törökök által lelőtt katona holttestét a szombatra virradó éjszaka ha­zaszállították Finnországba. A ciprusi kormány bejelen­tette, hogy szabadon Bocsátot­tak két törököt, akik április vége óta voltak letartóztatás­ban. A ciprusi kormány szó­vivője közölte azt is, hogy hét­főn bíróság elé állítanak két ciprusi görögöt, akik megtá­madtak egy ciprusi tőrök új­ságírót, valamint az ENSZ egyik Cipruson élő tisztvise­lőjét. Limasszolban pénteken ki­sebb tüntetés volt, ennek so­rán egy nagyobb csoport til­takozott az angol sajtónak és a televíziónak a ciprusi kor­mányt támadó közleményei ellen. Az AFP athéni jelentés« szerint a Dardanellák közelé­ben levő Imroz- és Tenedosz- szigeteken török katonák re­pülőtereket és erődítéseket épí­tenek. A török hatóságok szá­mos biztonsági intézkedést fo­ganatosítottak, hogy az épít­kezésekről »illetéktelenek« ne szerezzenek tudomást. (MTI) Nagygyűlés Tokiéban a szovjet parlamenti küldöttség tiszteletére Tokió (TASZSZ). A Japán—Szovjet Társaság és a Sohyo japán szakszerve­zeti főtanács szombaton nagy­gyűlést rendezett a Tokióban tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség tiszteletére. A fő­város és más japán városok lakosságát körülbelül három­ezer küldött képviselte. A felszólalások hangsúlyoz­ták, milyen nagyjelentőségű a szovjet parlamenti küldöttség látogatása, állást foglaltak Ja­pán és a Szovjetunió baráti, kulturális és gazdasági kap­csolatainak fejlesztése és erő­sítése mellett. (MTI) upssn. Max Reimann nemzetközi sajtókonferencián ismertette a Német KP álláspontját a 15 éves nyugatnémet alkotmányról Berlin (MTI). IVíaa: Reimann,, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a nyugatnémet alkotmány életbe lépésének -15. évfordulója al­kalmából szombaton sajtóér­tekezletet tartott Berlinben. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a külön nyugatnémet al­kotmány elfogadásával annak idején a nemzeti árulás és Németország kettéosztásának okmányait alkották meg. Vendég leves közben Pöctking München közelében fekszik, s így nem lehet cso­dálkozni azon, hogy a legelő­kelőbb müncheni szálloda leg­előkelőbb lakosztálya volt a színhelye a Habsíburg-komédia következő felvonásának. Ezt a felvonást ráadásul ezüstt evő­eszközök csörgése és párolgó erőleves illata kísérte. A szállo­dai szobáiba ugyanis az erőle­ves kellős közepén lépett be Habsburg Ottó. 1 Az asztalfőn ülő feltűnően ráncos arcú ag­gastyán kitörő örömmel, a jobbján helyeit foglaló magas, testes, szemüveges férfi pedig udvarias fejhajtással üdvözöl­te. A leves mellől felpattanó öregúr nem volt más, mint Adenauer kancellár. Az ud­varias, bár egy kissé kénysze­redett főhajtást pedig Raab osztrák kancellár, a semleges­ség őszinte híve volt kényte­len elhelyezni az osztrák koa­líciós politika oltárán. Akkor 1958-at írtak, és Raab kormányára egyre job­ban ránehezedett az Osztrák Néppárt monarchigta befolyása alatt álló jobbszárnyának nyomása. Amikor Münchenben megtartották az eucharisztikus kongresszusit, és az utcákon a hívők ájtatosan hajtottak fe­jet és térdet a templomi zász­lók előtt, a kongresszus kulisz- szái mögött, a müncheni szál­lodában kemény politikai alku folyt. Adenauer beavatkozik Máig sem lehetett pontosan kideríteni a találkozás körül­Az „ Off ó-hadműve menyeit. Annyi bizonyos, hogy Adenauer szállodai lakosztá­lyába szigorúan zárt körű ebédre hívta meg Raab oszt­rák kancellárt. S amikor fel­tálalták a levest, váratlanul megjelent a »véletlenül airra járó« Habsburg Ottó. Öccse, Robert kísérte, ugyanaz, aki­nek társaságában 1945-ben át- lopakodott az osztrák határon. Ez az ebédjelenet, amelynek pontos jelentőségét és befolyá­sát valószínűleg csak a törté­netírók fogják kideríteni, már mutatta, hogy Adenauer be­avatkozik a hatalomra éhes Habsburg-sarj és az Osztrák Köztársaság híveinek küzdel­mébe. A beavatkozás termé­szetesen nem volt véletlen. Az Adenauer irányította nyugat­német politika akkor már a »hideg Anschluss« módszeré­hez folyamodva, hatalmas gaz­dasági hadállásokat és ezzel kapcsolatban tekintélyes poli­tikai befolyást szerzett Auszt­riában. Közismert volt a kap­csolat Adenauer pártja és az Osztrák Néppárt jobbszámyá- nak olyan politikusai, mint Klaus és Withalm között. Nem volt kétség, hogy Ade- auer miért szervírozta az erő­leves mellé Habsburg Ottót is Raab kancellárnak. Lelep­lezte magát mint azoknak a politikai erőknek a »szürke eminenciását«, amelyek távo­labbi célok és mindenekelőtt az osztrák semlegesség aláak- názása érdekében vissza akar­ják juttatni Habsburg Öttót (IV.) Ausztriába! Adenauer ugyanis úgy tekintett a Habsburg trónkövetelő képviselte »du- r.ai föderáció« eszméjére, mint a délkelet-európai népi demokráciák aláaknázásának és megdöntésének egyik esz­közére, a nyugatnémet reváms- politika, a keleti, előretörés, a »Drang nach Osten« egyik fegyverére..; A puhakalap alatt A különös müncheni ebéd után gyorsan napvilágra ke­rült az új taktika. Ennek a taktikának lényege az volt, ihogy Ottó ideiglenesen egy polgári puhakalap alá rejtette a koronát, s nem úgy lépett föl, mint trónkövetelő, hanem mint »egyszerű osztrák ál­lampolgár«, aki bebocsáttató- sát kéri. 1961. május 31-én megtette a 2. §-ban megköve­telt hűségnyilatkozatot. De az osztrák kormányban ekkor a józan politikai erők voltak többségben. S mivel végső so­ron a kormánytól függ a tör­vény szerint, hogy őszintének és elfogadhatónak minősiti-e a nyilatkozatot, a kormány egy pillantást vetve Ottó pályafu­tására és nyilatkozataira, visz- szadobta a levelet. Ettől kezdve a neves bécsi ügyvéd, dr. Ludwig Draxlor irodája a Néppárt jobbszár­nyához tartozó jogászok való­ságos főhadiszállásává lett. A paragrafusok e zseniális rókái »lebeszélitek« az osztrák kabi­net néhány jogászát arról, hogy a visszautasitásról készí­tett, törvényesen előírt máso­latot Pöckingben kézbesítsék Habsburg Ottónak. Erre a formai hibára támaszkodva azután a közigazgatási bíróság­hoz fordultak Az viszont az előbb említett jogászi csoport befolyására úgy döntött, hogy Ottó »hűségnyilatkozatát« el kell fogadni, s hogy a Habs- burg-sarjadék visszatérhet Ausztriába. Ezzel a Habsburg-hadmű­velet az osztrák politikai élet középpontjába került. 196.3 nyarán, amikor a parlamenlt elé terjesztették a kormány és a közigazgatási píróság vitá­ját, a külügyminisztérium ré­mült üzeneteket küldött az összes osztrák külképviselet­hez: tilos törölni Habsburg Ottó útleveléből azt a korláto­zást, amely érvénytelennek ítéli útlevelét Ausztria terüle­tén ... A Ringen, a parlament előtt kardon mögé szorított tö­meg tüntetett »Le Habsburg­gal! Éljen a Közársaság!« fel­iratú transzparensek alatt — és a parlament aVkor vissza­verte a jobboldal támadását. A hatalom megszállottja A jogászi viták és parla­menti szónoklatok ködfüggö- nye mögött azonban már vilá­gos volt, hogy oly sok eszten­dő makacs és változatos pró­bálkozása után a 'Habsburg- kérdés évekre az osztrák bel­politika legkényesebb és leg­robbanékonyabb gondjává vál­hat. Ottó egy pillanatig sem csinált titkot abból, hogy a hűségnyilatkozatot üres for­maságnak tekinti. 1961-ben öt lány után született első fiát Károly főherceget keresztelték a pöckingi templomban, s Ot­tó »őfelsége ausztriai és ma­gyarországi Ottó«-ként írta alá a nevét. Változatlanul viseli az »Aranygyapjas rend« főnök; címét, amely a XVIII. százac óta a Haibsburg-ház fejőt, az osztrák császárt illeti. »Hű­ségnyilatkozata« úján megta­gadta a történetünkben már szereplő öcs, Róbert kinevezé­sét a Habsburg-ház élére, mert nem akar lemondani trón­öröklési jogáról. A koronával kapcsolatban csak egyetlen en­gedményt tesz: császár helyeit hajlandó ideiglenesen afféle »köztársasági diktátor« is len­ni. 1960 óta az a hivatalos ál­láspontja, hogy »pártokon fe­lül álló hatalom« akar lenni. Mint ő mondja: »Jusitizkanz- ler«, az igazság kancellárja. Hogy milyen igazságé, azt könnyű elképzelni, miután egv 1962-ben mondott beszédéber minden földreformot »bandi tizmusnak« nevezett, Hitlerről azt mondotta, hogy »a köteles-j ségteljesítés egyedülálló pél-| dáját adta«, és hogy a maga| zsebét se hagyja ki, beielen-| tette igényét a kétmilliárd | schilling értékű ausztriai Habsburg-vagyonra... Ehhez az emberhez utazott a fekete Mercedes a legutóbbi osztrák kormányválság zivata­ros délutánján ... (Vége) »A Német KP azt az elvet képviselte, hogy közös német alkotmányt kell kidolgozni, és határozottan tiltakozott elle­ne, hogy Nyugat-Németország egész Németország nevében beszéljen« — hangsúlyozta Max Reimann. Ezután rámutatott, hog> másfél évtized alatt már tíz alkotmánymódosítást hajtottak végre Nyugat-Németországban, s ezek mind a dolgozók jogai­nak megcsorbítására irányul­tak. Éppen ezért a Német Kommunista Párt álláspontja a nyugatnémet alkotmányt il­letően az, hogy egyetlen to­vábbi lépést sem szabad tenni az alkotmányban rögzített, pa­píron még meglevő szabadság- jogok törvényes korlátozásá­nak útján, s különösképpen el kell vetni az úgynevezett szükségállapotokról szóló tör­vényeket, amelyek a demok­ratikus jogok végső pusztulá­sát eredményeznék. A bonni kormánynak ezenkívül le kell mondani az atomfegyverke­zésről és a Német Demokra­tikus Köztársaság bekebelezé­sére irányuló agresszív szán­dékáról, s a két német állam korrekt kapcsolatainak kiala­kítására kell törekednie — hangoztatta. Raul Castro beszéde Havanna (TASZSZ). Raul Castro kubai miniszter­elnök-helyettes és a fegyveres erők minisztere beszédet mon­dott Santiágo de Cubában több ezer dolgozó részvételével ren­dezett nagygyűlésen. Kijelen­tette, hogy az utóbbi időben megélénkült az amerikai im­perializmus és az ellenforra­-Blml erők Kuba-ellen es tévé­Vprnycé<*e. A p-iínTcT+icvr rfSiKpirciócPTv» £<; a rvr-n 1 r*"' Ir q f cjá-rtr* L *0 o V-nVvqi t-i.Ars/o-f rvtpírl V' :r>1cvri+o++ft TTnVn T'''»/'­1 • trevlo TTéj-v» P O vmr * '■níó iro-yir\lL+r\ V» «i-f-ol-m oc Gömöri Endre |lista tábor. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents