Somogyi Néplap, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-16 / 88. szám
Kritika helyett... A Pécsi Nemzeti Színház balettegyüttesének vendégjátékáról ¥ ÁZ MS'ZMfc» MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA1 FILMSZÍNHÁZAINK műsorából HiEZA PÉNZCSINÁLÓ Egy letűnt világ elevenedik meg Bán Frigyes rendező szatirikus hangú filmvíg- játékában. A történet hőse nemes úr: alsó- és felsőbányái Bányay Péter, valóságos belső titkos tanácsos. Néhány évvel előbb még egész nap körmölő városi kistisztviselő volt Bányay méltóságos úr előnevek, rangok és «•y•« nélkül, de rendelkezett egy igen tiszteletreméltó tulajdonsággal: becsületes volt. Emiatt nem bővelkedett anyagi javakban, még lakbérét sem tudta kifizetni. S eszébe sem jutott volna, hogyan lehet a becsületet pénzre váltani, ha a véletlen, no meg örökké elégedetlen anyósa rá nem vezeti erre. A címszereplőt Pécsi Sándor, anyósát Gobbi Hilda alakítja. Szabad Ifjúság . DOHANY A filmet Dimov bolgár regényíró legsikeresebb alkotásából készítették. A Dohány a bolgár dohánymunkások életét és harcait mutatja be az elnyomatás időszakában, majd a kapitalizmus megsemmisítésének korában. A cselekmény ösz- szekapcsolódik az újabb bolgár történelem legdrámaibb eseményeivel. Tíz évvel a háború előtt kezdődik, s végigkíséri a német és a bolgár kapitalisták kíméletlen elnyomó politikáját, a népi ellenállást, a partizánmozgalom megszületését, a fasizmus agóniáját. A film főhőse, Borisz — aki kistisztviselőből a legnagyobb dohány-exportvállalat igazgatója lett — saját pénz- és hatalomvágyának áz áldozata. A film magyar hangjait Szemes Mari, Bitskey Tibor és Molnár Tibor tolmácsolja. Mindig várt és élményt ígérő esemény, ha a Pécsi Nemzeti Színház opera- vagy balettegyüttese jön hozzánk. Hétfőn sem csalódtunk várakozásunkban. Vendégeink két elődadás közönségének adtak ízelítőt a korszerű balettművészet- íből. A Pécsi Nemzeti Színház vi- 3lághírű balettegyüttesét születésétől fogva ismerjük. Abból {az időszakból, amikor az ország i közvéleménye még adós volt a ]balettművészet új útjait kere- ]ső társulat fölfedezésével, el- Jismerésével. S noha nem volt I alkalmunk valahány produkciójukat látni, a szaporodó I híradásokból, a vitatkozó vagy {méltató kritikákból nyomon d követtük a pécsi balett életét, J fejlődését. Mondhatni alig volt Jaz együttesnek olyan műsora, J amelyet ne ismerhettünk vol- Ina meg a bemutatókat követő ] sajtóvisszhangból, majd »sze- jmélyesen« is. A mostani vendégszereplés J műsora korábbi keltezésű, ] részben 1962-ben, részben tavaly bemutatott művekből állt jössze. A kritikai méltatás ép- ]pen ezért elkésett valami vol- ]na. Érett, kifogástalan tolmá- lcsolásban láthattuk a »Coupe- j rin Etűdök No. 2.« című kom- -ipozíciót. Nem volt fölösleges n bemutatni ezt az együttes éledtének első alkotószakaszából ív aló művet, amely a balettpró- ibatermek rendkívül színes, sok {küzdelmű világába enged bepillantást. Ugyancsak nem volt {fölösleges a műsorba iktatni a {döbbenetességével elgondolkodtató »Oly korban éltem« d bemutatását sem. De ... mert daz előzetes híradás a pécsi ba- Jlett kaposvári híveinek, mond- J hatni rajongóinak az együttes J közelmúltban bemutatott — és ]nagy sajtóvisszhangot kiváltott— »Balett 1964.« című műsorát ígérte, a forró siker ellenére is érzünk némi csalódásfélét. Az együttes kitűnő táncosai — Stimácz Gabriella, Árva Eszter, Bretus Mária, Fodor Antal, Veöreös Boldizsár, Csifó Ferenc és a többiek — ezúttal is tehetségük legjavát latba vetve tolmácsolták Eck mester modem balettköltészetét. Hadd mondjuk meg azonban, furcsálljuk, hogy az együttes legújabb ’• műsorával hamarabb jut ki külföldre (úgy tudjuk, az ősszel svédországi turné következik), mint a Pécsről néhány óra alatt megközelíthető Kaposvárra ... A balettest sokunk számára jelentett szép színházi élményt. Főleg a Radnóti-vers- re komponált gondolatok előadása hatott felejthetetlenként. E megállapítás persze nem von le sem az Etűdök, sem a »Változatok egy találkozásra« előadásának érdeméből és értékéből. Mivel mind a délutáni, mind az esti előadás sikere forróbb volt a balettegyüttes minden eddigi — Kaposváron aratott — sikerénél —, hadd jegyezzük meg ,mint régi ismerősökhöz, eddigi találkozásaink révén meghitt barátokhoz illik, hogy a legközelebbi vendégjáték hírverése egyezzen azzal, amit vendégeink adni kívánnak, adni tudnak. Nagyon reméljük, hogy a Pécsi Nemzeti Színház legutóbbi bemutatója, a »Balett 1964.« nem 1965-ben vagy 1966-ban jut el hozzánk. Pécs és Kaposvár között nem olyan nagy a távolság, hogy éveket késve jusson el városunk balettkedvelő közönségéhez egy- egy új bemutató teljes műsora. László Ibolya A Csurgói Napsugár Kísz újabb szolgáltató részlege a GELKA E5S5E5E5E5E5É52525E5E5E5H5ÉS25É5HSH52SH525Ü5HSE5E5H5H5ÉSE5E5H5E5H5E5HS2S25E5E5ESE5E5E5É5ÍL1 CHARLIE CHAPLIN 75 ÉVES Charlie Chaplin, a filmművészet történetének egyik legegyénibb, legnagyobb alakja ma tölti be hetvenötödik életévét A lötyögő nadrágban, ormótlan cipőben járó, ünnepélyes kemény kalapot hordó, nádpálcás, sete-suta alak megteremtőjét minden tanulmány, filmtörténet írója a hetedik művészet klasszikusának nevezi. Charlie óriás volt a némafilm korában, az maradt a hangosfilm idején is. Pedig hány rendező, színész hagyta faképnél a filmet, jutott csődbe, amikor a kép mellé a hang is párosult! Charlie tovább dolgozott. A kivételes lángelméjű alkotó végigjátssza a film történetét. Halhatatlanságát annak köszönheti, hogy alkotó ihletének, stílusának, személyiségének alakulásával mindig újrateremtette a maga alkotta csámpás figurát. Balázs Béla, a neves magyar filmesztéta így vallott Charlie-ról: »Az ügyefogyot- tan ravasz, aranyszívű csirkefogó, a gép és tőke elnyomott embere, aki groteszken ügyes tűszúrásokkal védekezik. Chaplin melankolikus optimizmusával mindnyájunk lázadását fejezi ki az embertelen társadalom ellen.« Ezt a lázadást nem nézték jó szemmel Amerikában, éppen ezért állandó harc volt az élete. A közöny, a burkolt és a nyílt támadások elleni védekezés. Az értetlenség és üldözés miatt hagyta el 1952-ben az Egyesült Államokat, s telepedett le Svájcban. Az 1928-ban készített Cirkusz című filmjében van egy híres jelenet. Ez jól jellemzi a művész helyzetét Hollywoodban. Charlie a porond fölé kifeszített kötélen bizonytalankodik, éppen hogy sikerül égyénsúlyoznia magát, amikor vad majmok raja rohan rá. Az első hangosfilmjében is utal az olykor kilátástalan harcára. Imádott- ja egy lokálban énekel, és nincsen sikere. A nagy teremben a sok ember fagyosan hallgat. Csak egy árva taps hallatszik valahonnan. A kamera sokáig keresi az egyetlen tapsólót a közönyös emberek között. Végre megleli Charlie-t. A nagy terem szögletében egyedül tapsol, küzd a tömeg közönyével, a sorssal. Charlie Chaplin egész életében következetesen harcbit a békéért, ezért kapta meg 1952-ben a Nemzetközi Békedíjat. A »Charlie, a katona« című burleszkjében kíméletlenül kigúnyolta az első világháborút, az 1940-ben készített Diktátorban nyíltan nekitámadt Hitlernek és a német fasizmusnak. A nácik a kivégzendők listájára vették a nagy művészt. Chaplin hadat üzent Hollywoodnak is. Az Európában forgatott Rivaldafény, az »Egy király New Yorkban« nyílt kihívás volt. Leleplezte bennük az amerikai viszonyokat, a művész helyzetét. Chaplin fiatal korában arról ábrándozott, hogy hősszerelmes lesz, Rómeót játszik. Álma nem teljesült, helyette komikusnak szerződött a Keystone filmvállalathoz, ötven évvel ezelőtt mutatták be első rövid burleszkjét. A kis komikusból a »melankolikus optimizmus« megtestesítője, híres rendező, nagy művész, következetes harcos lett. Az 1925-ben készített Aranyláz című alkotását a világ tizenkét legjobb filmje közé sorolták Brüsszelben. Chaplin az utóbbi években önéletrajzán dolgozik. Visszaemlékezései az idén látnak napvilágot Londonban. Bálint György azt írta róla huszonöt évvel ezelőtt: »Az olyan embereket, mint Chaplin, nem naptári dátumok alapján kell megünnepelnünk, hanem akkor, amikor eszünkbe jutnak.« S Charlie sokszor eszünkbe jut. A »Modern idők« egyik híres jelenetében vörös lobogót talál. Magasra emeli, s elindul vele az utcán. Egyre nő mögötte a tömeg, menetelnek utána a munkások. ötvenéves pályafutása során többször fölemelte a zászlót. Charlie a zsidó borbély, Verdoux maszkjában a háború, az embertelenség ellen mozgósított. Az egyetlen méltó módon ünnepelhetnénk meg Charlie-t — aki megtanított bennünket nevetni és gondolkodni —, ha megnéznénk újra valamelyik filmjét. Sajnos, csak gondolatban idézhetjük fel az Aranyláz, a »Modern idők«, a Diktátor legszebb jelenetei L L. G. Ha a csurgói járásban valakinek a rádiója, televíziója elbomlott, Nagykanizsára kellett ] vinnie javíttatni. Április 1-től fazonban megváltozott a helyezet: a rádiók, a televíziók és a háztartási gépek garanciális javítását a Napsugár Ktsz legújabb szolgáltató részlege, a GELKA végzi. 100 000 forint értékű műszerekkel és alkatrészekkel rendelkezett a szolgáltatások megkezdésekor a GELKA. A készlet azóta bővült: a napokban 50 000 forintért újabb alkatrészeket vásároltak. — Pontos és rendes munkát akarunk végezni — mondja Bata Ferenc főkönyvelő. — A GELKA jól kezdett. Tizenöt tv-t javított meg pár nap alatt. Somogyudvarhelyről, Gyékényesről, Berzencéről hívtak bennünket, vagy hoztak be hibás készüléket. A »néma« rádiókat, a »képtelen« tv-ket, az elromlott háztartási gépeket a helyszínen vagy a műhelyben hozzák helyre. A műhely valóban még csók műhely, de rövidesen rangos helyre költözik a részleg, a Széchenyi tér 12. alá. A műszerész Bokán Tibor. Szaktudása biztosíték arra, hogy a GELKA jó hírnevet vívjon ki a járásban. A javítás ideje legföljebb egy hét. »Gyorsan és jól«, ez a jelszó a Csurgói Napsugár Ktsz új részlegénél. Nem is kívánnak mást az elromlott rádiók, tv-k és háztartási pék tulajdonosai. ÉSétt (BíküLfiink, cAqnes I ii Az ablakmélyedésben asz- szony áll: tűnődő, szomorú szemű. Látszik rajta, hogy könnyeit elsírta. Közömbös .. . Vele szemben ajtó. Rajta fekete betűkkel: Tárgyalóterem. Tekintete el-el- kalandozik. Vár valakit talán? A hosszú és néma folyosó könyökében feltűnik egy férfi. Lépteinek egy-kettője dobpergésként hat. Az asz- szonyra rá se néz, elhalad előtte, majd visszafordul. A körök egyre kisebbek. Végül — nem nézve se jobbra, se balra — megszólal: — Ági, Ágnes, béküljünk. Fél év óta nem láttalak ... Béküljünk, Ágnes. A simogató szavaknak ha- hatalmuk van. Az asszony, bár elfordul, s az udvar négyszögét fürkészi, remeg. — Makacsok voltunk mindketten — folytatja a férfi anélkül, hogy sétáját megszakítaná. — Hidd el, nem volt s nincs senkim rajtad kívül. A séta tovább tart. — Most tudom csak, mennyire szeretlek. Lecke volt ez a fél év... Érzem, te is szeretsz még. Az asszony lassan fordul, összeszorított öklében megvillan zsebkendőjének csücske. A férfi, mintha érezné a mozdulatot, megáll. Tekintetük találkozik. A nő tetőtől talpig megnézi, mintha most látná először. Szeme fátyolos. — Milyen gyűrött vagy! S a zokni? Ezt a zoknit nem én vettem. Jó leszel? Mondd, mondd, hogy jó leszel. — Bocsáss meg, Gica, any- nyira hiányoztál — mondja alázattal a férfi, s a nő keze után nyúl. Sokáig állnak így, kéz a kézben. Szavuk nincs már, s én úgy érzem, hogy a két szempár mindent, de mindent elmondott egymásnak. Kart karba fűzve haladnak el mellettem. Elfordulok, s én is az udvar négyszögét fürkészem, mint előbb az asszony. — Majd visszajövünk később, s megmondjuk az ügyvédnek, hogy... — hallom még a férfi hangját. A mondat többi iészét elnyeli a hosszú, néma folyosó. Gőbölös Sándor * » • t » SOßSOK Szurkolókeservek Két szurkoló siránkozik. — Már nincs kedvem meccsre járni. A csatárok elfelejtették, mi az a gól. — A csatárok? Dehogy! Szerintem a bőripar a hibás. — Hogyhogy? — Nem gyárt gólrúgó cipőket. * * * — Minek az a bot a bekk- nél? — Rendkívüli fölszerelési kellék. — De mire szolgál? — Hogy üthesse vele a szélsője nyomát. * * * Két másik szurkoló: — Mondd, hiszel te a lélekvándorlásban? — Miért? — Mit gondolsz, milyen állatba költözhet az elhunyt csatár lelke? — Talán lóba. Az szokott rúgni. — Nahát, akkor annak a lónak a gazdája jól jár. — Miért? — Mert a ló minden rúgása mellé megy. ♦ * * Üj autót vett a csatár, és végigkocsizik vele a városon. Egy szurkoló hosszan bámul a sarkon merészen bekanyarodó autó után, aztán sóhajtva megszólal: — Bár a labdát is így vezetné! * * * — Én az összes futballistát becsukatnám szándékos emberölés kísérlete miatt. — Elment az eszed?! Miért? — Gyilkosán unalmas meccseket játszanak. Atomfegyverrel akarta elpusztítani Takoradi város bírósága hathónapi börtönre ítélt egy hetvenéves aggastyánt, mert azzal fenyegette meg Űj- Takoradi törzsfőnökét, Nana Busumakurát, hogy atomfegyverrel pusztítja el. Mint a tárgyaláson kiderült, az elítélt, J. H. Jakum több fenyegető levelet írt a törzsfőnöknek, sőt az egyik levélben még saját fényképét is elküldte a megfenyegetett címére. Utolsó levelében figyelmeztette Busumakurát, hogy olyan atomfegyver van a birtokában, amely ellen semmiféle hagyományos fegyverrel nem lehet védekezni. Egyszersmind nagyfokú lovagiasságról tett bizonyságot, ugyanis javasolta a kétségbeesett törzsfőnöknek, vásároljon valamiféle atomfegyvert az Egyesült Államokban, vagy Angliában, hogy egyenlő félként vehesse föl a harcot. A bíróság a vidék lakosainak nyugalmát rendszeresen felkavaró »atomfegyveres levelezőt« egyelőre »elszigetelte«. A szóban forgó törzsfőnök azonban nem nyugodott meg, mert mi lesz, ha kiszabadul az öreg Jakum? Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye» Tanáéi» lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. t. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és post.áskézbesitől nél. Előfizetési dtj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka Sándor utca 6
